24
Yesu ⌊Godón Gyabi Müót⌋ Kulainankwata Bóktanórr
(Mak 13:1-2; Luk 21:5-6)
1 Yesu Godón Gyabi Müótüdügabi tubrranórr, da nóma wamlórrma, umulbain olmala oyaka togobórr oya Godón blaman ene müót akó umul ainüm. Oyabóka wagó, “Ma ini morroal wirri müót ngankónónóm!”
2 Yesu bóktan yalkomólórr wagó, “E ini kla tai kuri nósenane? Ka yabü amkoman poko byaldóla: sab darrü ingülküpa aini kokean bamine tóba pabodó. Blaman sab amarrón kwarile ama tüpdü.”
Elnga Ngürrab Tómbapón Tulmil
(Mak 13:3-13; Luk 21:7-19)
3 Yesu ⌊Olib Pododó⌋ nóma mórran yarilürr, oya umulbain olmala tibi-tibi pokodó oya ola agotóp. Oyabóka wagó, “Ma kibü tüzazilnüm ini klama sab nóma tómbapórre. Akó ki sab ia umul bairre igó, marü alkomól tonarra minggüpanan kuri tübine akó ini ngyaben wata kuri blakóne?”
4 Yesu ibüka bóktan yalkomólórr wagó, “E umul-umul kwarilün, sab darrü olom ok ain-gu yabü ilklió büliónüm.
5 Zitülkus módóga, abüna sab kürü ngidü togoble igó bóktankü wagó, ‘Ka módógla, ⌊Kerriso⌋.’ I sab abün pamkolpam ilklió nüliónórre ibü amkoman bangunüm.
6 E sab barrkrrulo wagó, bwób-bwóba tibiób bókrrandako akó ngibürr bóktan gazirrankwata. Da ene pokodó arrkürrgu! Ini klama sab ki tólbaelnóm, Godón tóba bóktan ngarkwatódó, a tüpan blakón tonarr wa küsila.
7 Darrü kantrri pamkolpama sab darrü kantrri pamkolpampükü bókrrale. Darrü kingan gazirr pama sab darrü kingan gazirr pampükü gazirr kwarile. Sab wirri ku kwarile akó bwób-bwób sab tüpa mórrbaeng yarile.
8 Blaman ini elklaza sab inzan kwarile, wamaka kola ngaen-gógópan azid nóma apadódo marrna bain minggüpanan. Ene azid ngaen-gógópan karia, ama solkwat tai wirri baile.
9 “Yabü sab wirri pamab tangdó urrbule. Yabü sab wirri müp nüliónórre, solodó ama büdüldü urrbule. Blaman ini tüpdü pamkolpama sab yabü alzizi zomale, kürü ngianbókamde.
10 Ene tonarrdó, abün pamkolpama sab kak amórre Godón amkoman angun-gum. Pamkolpama tibiób sab alzizi boman kwarile, akó darrem-darrem pupo bainórre wirri ngi pamdó.
11 Akó sab abün obae prropeta togoble, da i sab abün pamkolpam ilklió nüliónórre ibü bóktan amkoman angunüm.
12 Ene tonarr, kolaea sab tai wirri baile ini tüpdü. Ini zitülkusdü abün pamkolpamab moboküpdü sab gyaur burrul babulan yarile gódamdó.
13 Kürü amkoman angunüm karrkukus nótó zamngólda kókó blakón tonarrdó, God sab oya zid ine.
14 Ini Morroal Bóktan Godón Kingzan Balngomólankwata, sab bwób-bwób akó basirr-basirr amgol kwarile, blaman pamkolpam umul-umulan ngibtanóm. Solodó, dómdóm ngürr ugón semrróne.
Ngazirr Kla
(Mak 13:14-23; Luk 21:20-24)
15 “Prropet Danielzan bóktanórr, e sab ngazirr kla esenane Godón Gyabi Müótüdü, gyabian pokodó zamngólórrón. Ene ngazirr klama sab ene Gyabi Müót amkoman ⌊tómanan⌋ ngitine Godón ilküpdü.”
(Atang olom nótóke, wa ini bóktanan küp tai ki emzyat!)
16 “Ini klama sab nóma tómbapóne, Zudiam nidipako, sab podopükü bwóbdü ki busunüm.
17 Mórrkakak kwitüm ne olome, wa koke ki abi darrü kla apadóm. A wa büsai ki buso tóba zid bainüm.
18 Ngaon bwóbdü ne olome, koke ki alkomól tóba müótüdü, tumum mórrkenyórr apadóm. A wa büsai ki buso.
19 Sab kari kolae koke yarile ene ngürrdü bikómpükü akó ngómrin kolabkü!
20 E inzan tóre bako kwarilün Godka wagó, ‘Ini buso tupsoa koke ki tómbapó güb melpaldó ó ⌊Sabad⌋ ngürrdü.’
21 Zitülkus módóga, ene müp sab kari kolae koke kwarile, pamkolpama ne kla koke kuri azid aengóp, ngaen, ini tüpan zitüldügab, kókó errkya. Myamem akó inzan kla babul yarile.
22 God ene kolae ngürrab ngarkwat sab tugup tünggürre. Wa ne koke nóma ki tugup tünggürre, darrü oloma kokean ki zid baine. Tóba alearrón pamkolpamab gyaurdügab, wa ene kolae ngürr sab igósidi tugup tünggürre.
23 “Darrü oloma ne yabüka igó nóma bóktóne wagó, ‘Ngakónam, ene Kerriso yóni!’ ó ‘Ngakónam, ene Kerriso módóga!’ oya bóktan amkoman angun-gu.
24 Zitülkus módóga, obae kerriso akó obae prropeta sab togoble. I sab wirrian tulmil akó ⌊basen-koke tórrmen⌋ tómbapón kwarile pamkolpam ilklió büliónüm kle-kle kwatódó tótókóm. I ta Godón alearrón pamkolpam ilklió büliónüm kain kwarile.
25 Da módóga, yabü gyagüpdü ki yarilün, ka yabüka ngaen-gógópan ne bóktan kuri pupo ninünüma!
26 “Da yabü pamkolpama ne kürükwata igó nóma nyalnórre igó, ‘Yazilam, wa módógase ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋!’ - e ola tótókgu; ó yabü ne igó nóma nyalnórre igó, ‘Ngakónam, wa yóni, müót kugupidü!’ - da e ibü amkoman angun-gu.
27 Zitülkus módóga, ka, Pamkolpamab Olom nótókla, ka sab inzan ngarkwatódó tolkomolo, wamaka aona warri sapóne pülpüldügab, abüsa nólgabi banikda kókó abüsa nóla bótaoda: blaman pamkolpama sab kürü kóserre.
28 “Da ene ta inzana; büdül büb nega, kekek póyaea ola kwób bazendako.
Pamkolpamab Oloman Alkomól Tonarr
(Mak 13:24-27; Luk 21:25-28)
29 “Dümdüman ene müp tonarr kakóm, abüsa sab tümünüm baine. Melpalan ta sab zyón myamem babul yarile. Wimurra sab pülpüldügabi tóbalókle, akó pülpüldü ne arüng klamko, i sab mórrbaengóm bairre akó i tibiób pabo sab bimgütórre.
30 Darrü tórrmen tulmil sab pülpüldü eserre igó poko umul bainüm wagó, ‘Pamkolpamab Olom mamka!’ Blaman basirr-basirr bwób-bwób pamkolpama sab yón gyaur kwarile, kürü nóma kóserre tótókde pülpül kwitüm, kólba arüng akó wirrian kómal zyónpükü.
31 Wirri arüng mobolzan klaman bóktana nóma sidórüke, ka sab kólba anerru zirrtapónónómo blaman bwób-bwób ini tüpdü, solomamtaedó, bolmüótüdü, malubarrdó, akó dorrmetódó, Godón alearrón pamkolpam darrpan pokodó dakasum.
⌊Pig⌋ Nugupan Alap-alap Bóktan
(Mak 13:28-31; Luk 21:29-33)
32 “Kya pig nugupa yabü kóbó ki umul ninünüm alap-alap bóktane. Oya il tiza óe-óe akó saul nóma bairre, akó küsil pórngaea bamgolóm nóma bairre, da e umul kwarilo wagó: pail minggüpanana.
33 Da ene ta inzana, e ini blaman basen-koke elklaza tómbapónde nóma nósenane, e sab umul kwarilo wagó: Ka, Pamkolpamab Olom nótókla, alkomól kari pokola, ka kuri tama kókó mamtaedómla.
34 Ka yabü amkoman poko byaldóla: ini lüólan pamkolpama sab kokean nurrbarine, kókó ini blaman elklaza sab tómbapórre.
35 Tüp a pülpüla sab bamrüki, a kürü ne bóktane sab kokean bamrüke.
Darrü Olom Umul Babula Ngürr akó Abüs Küp
(Mak 13:32-37; Luk 17:26-30, 34-36)
36 “Darrü olom umul babula ene ngürr a abüs küp ngarkwat nóma semrróne. Kwitüm anerru ta umul kokeako. Akó ka, Aban Olom nótókla, ta umul-kókla. Wata Ab umul tebease.
37 Enezan yarilürr Noan tonarrdó, da enta sab inzan yarile Pamkolpamab Oloman alkomól ngürrdü.
38 Dómdóm ne ngürr kwarilürr wirri naiz naea tótókóm, pamkolpama alo akó anón kwarilürr, kol a pam bumióg kwarilürr, kókó tai ene ngürrdü, Noa tóba wirri butüdü nóma bangrinürr.
39 Pamkolpama kokean umul bainóp laróga tómbapón yarilürr, kókó ene wirri naiza nóma tamórr. Ibü blaman imarrurr. Sab dadanzan yarile, pamkolpama sab popa ngyaben kwarile bobarrzan, ka, Pamkolpamab Olom nótókla, nóma tolkomolo.
40 Nis pam nisa sab ngaon bwóbdü zaget namüli. Darrü sab sipüde, a darrü ma ola amgüte.
41 Nis kol nisa sab ⌊wit⌋ küp zaze amgün namüli plaoa tómbapónóm. Darrü sab tupude, a darrü ma ola zumgute.
42 “Da e ta azil kwarilün, zitülkus e umul-kókakla yabü Lod sab nadü ngürr tolkomóle.
43 Da e ini poko tai umul koralo: müót olom ne umul nóma ki yaril igó, gómól pama nadü abüs küpdü tame, wa igósidi aerr ki yaril, ene gómól pama müót amken-gum.
44 Da e ta metat inzan wazilülün, zitülkus ka, Pamkolpamab Olom nótókla, sab ene ngürrdü tamo, e koke ne ngürr akyandakla.
Ngambangól ⌊Leba Zaget⌋ Pam akó Ngambangól-koke Leba Zaget Pam
(Luk 12:41-48)
45 “Ngambangól akó ⌊wirri gyagüpitótók⌋ leba zaget pam nótóke, oya wirri pama sab oya ingrine tóba müótan leba zaget kolpam balngomólóm akó ibü alo kla aliónüm dümdüm abüs küp ngarkwatódó.
46 Sab kari morroal koke yarile ene leba zaget pamankü, sab wirri pama nóma tolkomóle, da ini zaget tómbapónde semrróne.
47 Ka yabü amkoman poko byaldóla: wirri pama sab oya tóba blaman elklaza ngabkanóm ingrine.
48 A kolae leba zaget pam nótóke, wa sab tóbaka wagó, ‘Kürü wirri pama irrbaindase alkomólóm.’
49 Da wa tóba zaget kamdal akrranóm ugón baine, akó alo a ngyepam anón yarile ngyepam anónan pampükü.
50 Da módóga, sab ene leba zaget paman wirri pama igó ngürrdü tolkomóle, wa oya koke ne ngürr akyanda, akó we abüs küpdü, wa umul-kók ne abüs küpe.
51 Oya sab we amige, wirrianbóka emkóle, akó taepurrane bóktan pampükü ingrine. I sab ola yón gyaur akó zirrgüp bótak kwarile.