27
Yesun Paelatka Idüdóp
(Mak 15:1; Luk 23:1-2; Zon 18:28-32)
1 Irrbianande, blaman wirri prrista Zu pamkolpamab ⌊balngomól byarrmarr pampükü⌋ bóktan we ingrinóp Yesun büdülümpükü amkalóm.
2 Da i Yesun sye-i amarükóp, we idüdóp, Rrom gabenan tangdó ingrinóp, ngi Paelat.
Zudas Tóba Bómkalórr
(Apostolab Tórrmen 1:18-19)
3 Zudas, Yesun wirri pamab tangdó nótó ingrinürr, oya kari gyaura koke simiógürr igó nóma umul bainürr wagó, Yesun kubó emkórre büdülümpükü. Da wa ene 30 silba mani küp igósidi yakonórr wirri prrist akó balngomól byarrmarr pamdó.
4 Zudas ibübóka wagó, “Ka amkoman kolaean tonarr tónggapóna! Wa amkoman darrü kolae tonarr koke tónggapónórr, da ini pam yabü tangdó kótó ingrina büdülüm!”
Ene pama Zudasónbóka wagó, “Ini wa kibü müp koke-e! Ene wa marü müpe!”
5 Zudas ene mani küp ⌊Godón Gyabi Müótüdü⌋ amanórr, da we wamórr, sye-i gepko byamrókórr, da büdüla we olean yarilürr.
6 Wirri prrista ene mani küp dakainóp. Da i bóktónóp wagó, “Ini amkoman gyabia inzan mani küp Godón Gyabi Müótan manipükü dayónüm, zitülkus ene Galili paman óea kubó tópkóne ini manianme.”
7 Da i bóktan ingrinóp, ene manie darrü paman tüp poko amiógüm, mariti alongalo elklaza nótó tólbael yarilürr. Ene tüp poko mogob pamab gapók balüng bwób ki yaril.
8 We zitülkusdü, ene tüp poko ngi we ngyesilóp “Óepükü Tüp Poko,” akó errkya wata ngiliandako.
9 Ngaen prropeta Zerremaeazan bóktanórr, küppükü bainürr, wagó, “I ene mani küp yazebóp, Isrrael pamkolpama ne ngarkwat ingrinóp oya büb amiógüm.
10 Ene manie darrü oloman tüp poko we amigóp, alongalo elklaza mariti nótó tómbapón yarilürr, kürü Lod iazan kyalórr.”
Paelat Yesun Amtin Bóktan Poko Imtinürr
(Mak 15:2-5; Luk 23:3-5; Zon 18:33-38)
11 Yesu Paelatón obzek kwata zamngólórr, Rrom gabena ugón wató yarilürr. Oya imtinürr wagó, “Ia ma Zu pamkolpamab king módógla?”
Yesu oyaka bóktan we yalkomólórr wagó, “Ma kuri bóktóna.”
12 Wirri prrist akó balngomól byarrmarr pama Paelatka Yesun kotóm ain bóktan nóma aman kwarilürr, Yesu myamem bóktan koke yalkomólórr.
13 Da Paelat oyabóka wagó, “Ia ma arrkrrudóla, marü blaman ne kotóm ain bóktan amandako?”
14 Yesu myamem bóktan koke yalkomólórr, da Paelat igósidi abün-abün gyagüpitótók yazebórr.
Yesu Tóba Büdül Bóktan Ipadórr
(Mak 15:6-15; Luk 23:13-25; Zon 18:39–19:16)
15 Blaman pailzan ⌊Büdül Kórzyón Tóredó⌋, Rrom gabena darrpan pam tümün müótüdügab irrualórr pamkolpamab ubi ngarkwatódó.
16 Ene ngürrdü, darrü umulürrün kolae pam asi yarilürr tümün müótüdü, oya ngi Barrabas.
17 Pamkolpama darrpan pokodó nóma kwób bazenórr, Paelat ibü nümtinóp wagó, “Yabü ubi iada: ia ka nadü pam irruno tümün müótüdügab? Barrabas, ta ia Yesu, ⌊Kerrisobóka⌋ noan ngiliandako?”
18 Wa umul yarilürr igó, wirri prrista Yesun igósidi ekyenóp, zitülkus ibü gyagüp kolaea ekrranórr, zitülkus abün pamkolpama Yesuka atan kwarilürr.
19 Paelat tóba zazan mórran klamdózan mórran yarilürr, oya kola bóktan zirrapónórr wagó, “Ene kolae tónggapón-koke pam elkomól! Ini irrüb kürü nusdü ka kari müpdü ta koke namüla oyabókamde.”
20 Da wirri prrist akó balngomól byarrmarr pama, pamkolpam gyagüpitótók we nókyenóp Paelatón atom Barrabasón tümün müótüdügab arruanóm akó Yesun büdülümpükü amkalóm.
21 Paelat pamkolpam nümtinóp wagó, “Ini nis pam nisdügabi, ka tümün müótüdügab nadü pam irruno yabünkü?”
I bóktan yalkomólóp wagó, “Barrabas!”
22 Paelat akó pamkolpam we nümtinóp wagó, “Ia ka dama Yesun ia yangono, Kerrisobóka noan ngiliandako?”
I blamana bóktan yalkomólóp wagó, “Oya krrosdó emngyelam!”
23 Paelat ibü nümtinóp wagó, “Iade? Wa ia tai laró kolae tónggapónórr?”
Da pamkolpama wata wirri taegwarróm we inóp wagó, “Krrosdó emngyelam!”
24 Paelat nóma ngakanórr wagó, wa gaodó koke yarilürr darrü kla tónggapónóm Yesun tangamtinüm - pamkolpama gazirrüm kena bainüm - wa nae itürr, tóba tang pamkolpamab obzek kwata we bagulürr. Wa ibübóka wagó, “E ne poko tónggapóndakla, ene paman büdül müp sab kótó koke ipudo. Sab yabü müp yarile!”
25 Pamkolpam blamana bóktan yalkomólóp wagó, “Ene paman büdül müp sab kibüka ki yarilün akó kibü olmaldó!”
26 Da Paelat Barrabasón ibünkü we irruanórr tümün müótüdügabi. Da wa gazirr pam we nilóp Yesun kus pokopükü sye-i ailüm. Olgabi wa oya ngibürr gazirr pamab tangdó we ingrinürr krrosdó amngyelóm.
Gazirr Pama Yesun ⌊Tiz Yangónóp⌋
(Mak 15:16-20; Zon 19:2-3)
27 Da módóga, Paelatón gazirr pama Yesun we idüdóp gabenan wirri müótan kal akólórrón pul basirrdü. I tibiób blaman kamdal we ngibaunóp Yesun kal-kal angónóm.
28 Oya tumum mórrkenyórr enólóp, ama akó óe-óe mórrkenyórr tupo ngarkwat we atenóp.
29 I akó oya singül müóngdur we elóp tórez-tórez nugup tizi, da i oya singüldü we emngyelóp. Tutul tangdó go tupuru ingrinóp. I tibiób wakósingül nümgünóp, oya we yagürnóp, amkoman moboküpi-koke, a i oya tiz yangónónóp wagó, “Ma wirri kokrrap ki ngyaben namüla, Zu pamkolpamab king!”
30 Da i oya akó gwerr we atóngnóp akó tupuru oya tangdó kla ipüdóp, da singül we emkalnóp.
31 Ibü nóma blakónórr oya tizangóna, da i oya ene óe-óe mórrkenyórr we ininóp, ama akó tóba mórrkenyórr oya we amelóp. Da i oya we idüdóp krrosdó amngyelóm.
Yesun Krrosdó Emngyelóp
(Mak 15:21-32; Luk 23:26-43; Zon 19:17-27)
32 I nóma bauslürr Zerrusalem wirri basirrdügab, i darrü Saerrin wirri basirr pam we emrrónóp, ngi Saemon, da gazirr pama oya arüng-arüng we zirrapónóp Yesun krros bügasilüm.
33 Solodó, i darrü pokodó babzilürr, ngi Golgota (oya küp módóga: “Singül Kakan Bwób Poko”).
34 I oya waen akyanóm kain koralórr anónóm, darrü kapan klampükü yarrisarri apórrón. Nóma apókórr, da bangónórr anónóm.
35 Oya krrosdó we emngyelóp. Ene kakóm, i tibiób ngipükü nugup poko aman kwarilürr basenóm wa, Yesun mórrkenyórr poko nidi ki yazebrre. Inzan kwata i oya mórrkenyórr we arrgrrütóp tibióbkü.
36 Ene kakóm, i we bobrranórr, oya ngakanóm.
37 Oya sisingül darrü nugup pósek emngyelóp, wialómórrón ini bóktan opore, oya ne bóktana büdüldü ingrinürr wagó, “Ini wa Yesue, Zu pamkolpamab King.”
38 Da ene pokodó, i ta nis gazirr-gazirr gómól pam nis tibiób krrosdó nómngyelóp Yesukü, darrü oya tutul kwata, darrü oya banól kwata.
39 Pamkolpama nidi bórrgrrat-tórrgrrat kwarilürr, oya kle-kle yalnónóp. Tibiób singül bóngapnóp igó bóktankü wagó,
40 “Ma módógla, Godón Gyabi Müót nótó ki ilgüte akó ma aüd ngürr kugupidü ki ela! Moba kóbó zid bai! Ma ne Godón olom nómadóla, da krrosdógab ugó tibi!”
41 Dadan ngarkwatódó, wirri prrist, Mosesón gida umulbain pam, akó balngomól byarrmarr pama Yesun we tiz yangónónóp wagó,
42 “Wa ngibürr zid bain yarilürr, da wa ma gaodó kokea tóba zid bainüm! Ia wa Isrrael pamkolpamab kinga, be? Errkyadan ugó kóbó ki tibi ene krrosdógab. Mi oya amkoman kubó igósidi yangurre!
43 Wa Godón amkoman angunda. God oya ki zid syó errkyadan, Godón ubi ne asi nóma yarile oyaka, zitülkus wa igó bóktanórr wagó, ‘Ka Godón olomla.’ ”
44 Ene gazirr-gazirr gómól pam nisa, Yesun kabe-kabe tibiób krrosdó amngyelórrón nidi namülnürri, oya ta dadanzan kle-kle yalnórri.
Yesu Nurrótókórr
(Mak 15:33-41; Luk 23:44-49; Zon 19:28-30)
45 Abüs singülküp nóma semrranórr, tümüna blaman bwób ngaslaorr. Ene tümüna aüd abüs küp ngarkwatóm wamórr.
46 Abüs aüd küp ngarkwat nóma semrranórr simam, Yesu wirri gyagüpi we taegwarr apónórr wagó, “Eli, Eli, lama sabagtani?” Oya küp módóga: “Kürü God, kürü God, ma kürü iade kolkomóla kólbanan?”
47 Ngibürr kolpama ibükagab, ola nidi bórrang kwarilürr, oya bóktan nóma barrkrrurr, da we bóktónóp wagó, “Wa Ilaezan ngyaunda.”
48 Dümdüman darrüpa busorr, mórrkenyórr pokozan kla ipadórr, muran waendó yanggóbólórr, aul pepeamdó amrókórr, da oya ekyanórr ausüm.
49 A ngibürra we bóktónóp wagó, “Kubó, mi kya kóbó ngakónónóm, Ilaeza ia kubó tame oya zid ainüm.”
50 Yesu akó wirri gyagüpi taegwarr apónórr, tóba dómdóm ngón we semanórr, da nurrótókórr.
51 Da módóga, Godón Gyabi Müót kugupidü ne wirri adrratórrón mórrkenyórra olean yarilürr, tebe aodó nis ór we bangónórr, tai kwitüdügabi kókó tüp. Tüpapükü mórrbaengórr, wirri ingülküpapükü órpókal bangónóp.
52 Gapókapükü tapabakuóp, akó ngaen abün ne Godón amkoman angun pamkolpam kwarilürr, nidi nurrbarinürr, God ibü ugón irsinürr arróldó.
53 I tibiób gapók nümgütóp. Yesun arsümül tonarr kakóm, i blamana Zerrusalem we barrbünürr, Godón gyabian wirri basirrdü. Ibü abün pamkolpama nósenónóp.
54 Gazirr pamab kopo ngakan wirri pam tóba gazirr pampükü Yesun nidi ngakan kwarilürr, i tüp mórrbaengde nóma esenóp akó blaman ne tórrmen tulmila tómbapón kwarilürr, i blaman kari gum koke koralórr. I blamana inzan bóktónóp wagó, “Amkoman, wa Godón olom yaril!”
55 Ene pokodó abün kol kwarilürr, barrkyanan kandógabi nidi azil kwarilürr, Yesun Galiligabi nidi mamoanónóp oya tangamtinüm.
56 Inkü we kol koralórr: Merri Magdalin, Merri, Zeims a Zosep ibü aip nótó warilürr, akó Zebedin olom nisab aip.
Yesun Gapókdó Ingrinürr
(Mak 15:42-47; Luk 23:50-56; Zon 19:38-42)
57 Simaman nóma yarilürr, darrü mórrel pama ugón tübzilürr, ngi Zosep. Wa Arrimatia wirri basirr pam yarilürr, Yesun darrü umulbain olom.
58 Wa Paelatka we wamórr, da Yesun büdül bübüm we yatorr. Paelat arüng bóktan zirrapónórr wagó, Yesun büb Zosepón akyanóm.
59 Zosep büb ipadórr, da wirri darrem baeb tóman-koke mórrkenyórri we errgótanórr,
60 da gapókdó we ingrinürr, tóbankü ngaensingülan ne kla ilüngürr karrkukus ingülküpdü. Da wa ene gapók mamtae murrausüm wirri ingülküp we yanenórr. Da wa ae wamórr.
61 Merri Magdalin, akó darrü Merri ola mórran namülnürri, obzek ma gapókdó.
Gapók Ngakan Pam
62 Yesun ne ngürr emkólóp, ugón dómdóm elklaza tómbapón ngürr yarilürr. Ene ngürr kakóm ma ibü ⌊Sabad⌋ ki yaril. Wirri prrist akó Parrisia Paelatón asenóm ugón ogobórr.
63 Oyabóka wagó, “Wirri pam, kibü kuri ngambangóle, ene ilklió bülión pam ne arról nóma yarilürr, wa igó bóktanórr wagó, ‘Ka sab aüd ngürr kakóm büdüldügab ugón türsümulo.’
64 Da arüng bóktan ugó nókyenónóm oya gapók tai murrausüm akó morroal ngakanóm, ngarkwat kókó aüd ngürra nóma bobrrone. Oya umulbain olmalab sab gaodó koke ia yarile, oya büdül büb gómól-gómól apadóm akó pamkolpamdó bóktanóm wagó, ‘God oya büdüldügab kuri irsümüle.’ Ini dómdóm ilklió bülión bóktan sab wirri kolae yarile. Ngaen-gógópan kla wa tai wirri kolae koke yarilürr.”
65 Paelat ibübóka wagó, “Gazirr pam yazebam, da ugó ogob. Ene gapók morroal ngakan ki kwarilün yabü gyagüpitótók ngarkwatódó.”
66 Da i we ogobórr, ene gapók mamtaedó ne ingülküp yarilürr, wirri karrkukus sye-i arümóp anen-gum akó pama gapókdó bangrin-gum. Gazirr pam ola bimgütóp gapók ngakanóm.