4
Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j caꞌmii síí cuꞌna̱j Pedró ga̱ Juan rihaan nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá a
1 Dan me se ga̱a caꞌmii síí cuꞌna̱j Pedró ga̱ Juan rihaan nij yuvii̱, ne̱ cuchiꞌ nij xrej do̱ꞌ, tanuu uun chij rihaan nij tanuu ꞌyaj suun rá nuvií noco̱o do̱ꞌ, nij síí saduceo do̱ꞌ, rihaan ro̱j soꞌ a.
2 ꞌO̱ se ne gu̱un niha̱ꞌ rá nij soꞌ ga̱a cuno nij soꞌ nana̱ tucuꞌyón Pedró ga̱ Juan man nij yuvii̱ nana̱ se vaa Jesucristó me ꞌo̱ síí cunuu iꞌna̱ꞌ uún ga̱a caviꞌ soꞌ a.
3 Ne̱ dan me se quitaꞌaa nij soꞌ man ro̱j soꞌ, ne̱ caxríj nij soꞌ tagaꞌ man ro̱j soꞌ ꞌo̱ yanꞌ a. ꞌO̱ se a̱j tiꞌnuu me orá yoꞌ a.
4 Ne̱ queꞌe̱e̱ nij síí cuno se na̱na̱ ro̱j soꞌ roꞌ, cuchumán rá nana̱ yoꞌ, ne̱ veé da̱nj quisíj ꞌu̱nꞌ míj snóꞌo canocoꞌ man Jesucristó ta̱ꞌ asuun a.
5 Ne̱ yoꞌó güii me se cunuu chre̱ꞌ nij síí nica̱j suun do̱ꞌ, nij síí uun chij do̱ꞌ, nij síí naquiꞌyaj cu̱u se tucua̱nj Moisés rihaan nij yuvii̱ do̱ꞌ, chumanꞌ Jerusalén ga̱
6 síí cuꞌna̱j Anás síí guun xrej ata̱ suun noco̱o doj do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Caifás do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Juan do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Alejandró do̱ꞌ, taranꞌ nij tuvi̱ꞌ nij xrej ata̱ suun noco̱o doj do̱ꞌ a.
7 Dan me se canicunꞌ caya̱ síí cuꞌna̱j Pedró ga̱ Juan tanu̱u̱ veꞌ ma̱n nij xrej, quiꞌyaj nij xrej, ne̱ xnáꞌanj nij xrej man ro̱j soꞌ, cataj nij xrej a:
―Me rej quiriꞌ ro̱j so̱j rej nucua̱j do̱ꞌ, me síí caꞌneꞌ suun rihaan ro̱j so̱j do̱ꞌ, ne̱ quiꞌyaj ro̱j so̱j da̱nj ga̱ ―taj nij soꞌ, xnáꞌanj nij soꞌ man ro̱j soꞌ a.
8 Ga̱a ne̱ caraa ndoꞌo Nimán Diose̱ nimán Pedró, ne̱ cataj Pedró rihaan nij soꞌ a:
―Cuno̱ nij soj si̱j nica̱j suun rii taꞌngaꞌ rihaan nij yuvii̱ do̱ꞌ, cuno̱ soj si̱j uun chij cuno̱ nana̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soj á.
9 Nihánj me se naquiꞌya̱j cu̱u nij soj man rój cheꞌé se cunuu ꞌe̱e̱ rá rój niꞌya̱j rój ꞌo̱ síí rengo̱, ne̱ me rá nij soj queneꞌe̱n soj asa̱ꞌ caꞌvee nahuun sa̱ꞌ síí rengo̱ nihánj a.
10 Cheꞌé dan xca̱j nij soj do̱ꞌ, taranꞌ nij yuvii̱ israelitá do̱ꞌ, cuentá se vaa Jesucristó síí cavii chumanꞌ Nazaret me síí quiꞌyaj caꞌvee naxca̱j rój man síí rengo̱ nihánj, ne̱ ꞌo̱ vaa nucua̱j soꞌ a. Ne̱ nij soj roꞌ, me nij síí quiꞌyaj cachrón nii man Jesucristó rihaan rcutze̱, tza̱j ne̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ, quiꞌyaj Diose̱ a.
11 Ne̱ xa̱ꞌ Jesús, tza̱j ne̱ soꞌ me yuvej quiriꞌíj nij soj si̱j cune̱ꞌ veꞌ, ne̱ ya̱j me se guun soꞌ yuvej sa̱ꞌ doj rihaan taranꞌ nij yuvej ma̱n tacóó veꞌ ya̱j na̱nj ado̱nj.
12 Ne̱ taj va̱j a̱ doj yoꞌó síí gu̱un nucua̱j quiꞌya̱j cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ a̱ maꞌ. O̱rúnꞌ soꞌ me síí vaa rihaan chumii̱ nihánj síí caꞌnéé Diose̱, ne̱ o̱rúnꞌ soꞌ me síí caꞌve̱e ti̱nanii man níꞌ rihaan sayuun na̱nj ado̱nj ―taj Pedró rihaan nij síí uun chij yoꞌ a.
13 Dan me se queneꞌen nij soꞌ se vaa ne cuchuꞌvi̱ꞌ Pedró ga̱ Juan ne̱ sca̱ꞌ uxrá caꞌmii ro̱j soꞌ, ne̱ xcaj nij soꞌ cuentá se vaa nuveé si̱j tucuꞌyón yanj me ro̱j soꞌ, tza̱j ne̱ sa̱ꞌ uxrá nariꞌ ro̱j soꞌ a. Cheꞌé dan caráyaꞌa̱nj nij soꞌ a. Ne̱ queneꞌen nij soꞌ se vaa ro̱j soꞌ me síí cachéé ga̱ Jesucristó a.
14 Ne̱ queneꞌen nij soꞌ man síí nahuun sa̱ꞌ yoꞌ nicu̱nꞌ ga̱ ro̱j soꞌ a. Ga̱a ne̱ ne quiri̱ꞌ nij soꞌ nana̱ caꞌmi̱i̱ nij soꞌ maꞌ.
15 Ga̱a ne̱ caꞌneꞌ nij síí uun chij suun rihaan Pedró ga̱ Juan ga̱ síí nahuun sa̱ꞌ yoꞌ se vaa cu̱riha̱nj vaꞌnu̱j nij soꞌ xeꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e nuchru̱j ra̱a̱ nij tuvi̱ꞌ nij síí uun chij da̱j quiꞌya̱j nij soꞌ ga̱ síí cuꞌna̱j Pedró ga̱ Juan yoꞌ, rá nij soꞌ a.
16 Dan me se cataj nij soꞌ:
―Da̱j quiꞌya̱j níꞌ ga̱ ro̱j síí nihánj ga̱. ꞌO̱ se xcaj taranꞌ nij síí ne̱ chumanꞌ Jerusalén nihánj cuentá se vaa ranga̱ꞌ quiꞌyaj suun ro̱j soꞌ suun sa̱ꞌ noco̱o, ne̱ se̱ caꞌvee cata̱j níꞌ se vaa ne quiꞌya̱j ro̱j soꞌ da̱nj maꞌ.
17 Tza̱j ne̱ tuchuꞌvi̱ꞌ níꞌ man ro̱j soꞌ ne̱ caꞌne̱ꞌ níꞌ suun rihaan ro̱j soꞌ se vaa se̱ caꞌmii ro̱j soꞌ cheꞌé Jesucristó rihaan a̱ ꞌó yuvii̱ a. Ga̱a ne̱ se̱ chaꞌnuu̱ doj nana̱ nihánj scaꞌnúj nij yuvii̱ a ―taj taranꞌ nij soꞌ a.
18 Ga̱a ne̱ canacúún nij soꞌ catu̱u̱ uún Pedró ga̱ Juan rej nu̱u̱ nij soꞌ, ga̱a ne̱ nagoꞌ nij soꞌ chrej nucua̱j man ro̱j soꞌ se vaa se̱ caꞌmii ro̱j soꞌ cheꞌé Jesucristó ne̱ se̱ tucuꞌyón ro̱j soꞌ se na̱na̱ Jesucristó a.
19 Ga̱a ne̱ canica̱j síí cuꞌna̱j Pedró ga̱ Juan cataj ro̱j soꞌ rihaan nij soꞌ a:
―Nuchru̱j ra̱a̱ nij soj sese gu̱un rá Diose̱ cuno̱ núj rihaan soj ne̱ ta̱náj xco̱ núj se na̱na̱ Diose̱ ei.
20 Se̱ caꞌvee caꞌne̱ꞌ rá núj ga̱ suun aꞌmii cheꞌé rasu̱u̱n queneꞌen núj do̱ꞌ, cheꞌé nana̱ cuno núj do̱ꞌ a̱ maꞌ ―taj ro̱j soꞌ rihaan nij soꞌ a.
21 Ga̱a ne̱ doj a̱ caꞌmii yuva̱a̱ nij síí uun chij yoꞌ rihaan ro̱j soꞌ, tza̱j ne̱ ne quiri̱ꞌ nij síí uun chij yoꞌ da̱j quiꞌya̱j nij soꞌ sayuun man ro̱j soꞌ a̱ maꞌ. Cheꞌé dan naꞌnéé nij soꞌ chrej man ro̱j soꞌ a. ꞌO̱ se nij yuvii̱ me se cunuda̱nj nij soꞌ cataj se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj Diose̱ cheꞌé síí nahuun sa̱ꞌ yoꞌ a.
22 Ne̱ síí nahuun sa̱ꞌ quiꞌyaj suun sa̱ꞌ noco̱o yoꞌ me se va̱j soꞌ vi̱j chiha̱a̱ yoꞌ táá doj a.
Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j caꞌmii nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó ga̱a cachíín niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Diose̱ a
23 Dan me se naꞌnéé nii man Pedró ga̱ Juan, ne̱ cuchiꞌ ro̱j soꞌ rihaan tinúú ro̱j soꞌ, ga̱a ne̱ nataꞌ ro̱j soꞌ nu̱ꞌ nana̱ cataj nij xrej ata̱ suun noco̱o doj do̱ꞌ, nij síí uun chij do̱ꞌ, se vaa cataj nij soꞌ rihaan ro̱j soꞌ a.
24 Ga̱a ne̱ dan me se ga̱a cuno nij soꞌ se na̱na̱ ro̱j soꞌ, ga̱a ne̱ nu̱ꞌ guun rá taranꞌ nij soꞌ cachi̱nj niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Diose̱, ne̱ cheꞌé dan nucua̱j caꞌmii nij soꞌ, cataj nij soꞌ a:
―Ma̱ꞌán so̱ꞌ me síí quiꞌyaj nu̱ꞌ rej xta̱ꞌ nu̱ꞌ chumii̱ nu̱ꞌ na yaꞌa̱nj nu̱ꞌ rasu̱u̱n nu̱ꞌ a.
25 Ne̱ so̱ꞌ roꞌ, caꞌnéé Nimán so̱ꞌ rihaan xi̱i núj síí cuꞌna̱j David síí quiꞌyaj suun cheꞌé so̱ꞌ, ne̱ Nimán so̱ꞌ roꞌ, rqué nana̱ rihaan soꞌ caꞌmi̱i̱ soꞌ, ne̱ dan me se cataj soꞌ: “Me cheꞌé caꞌmaan ndoꞌo rá nij síí yaníj, ne̱ me cheꞌé guun nij rmaꞌa̱n rá nij yuvii̱ ga̱.
26 Dan me se cavii nij síí nica̱j suun rey uun chij rihaan chumii̱ nihánj, ga̱a ne̱ cunuu chre̱ꞌ nij soꞌ, cheꞌé rej quiꞌya̱j nij soꞌ sayuun man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ do̱ꞌ, man síí caꞌnéé soꞌ ti̱nanii man yuvii̱ rihaan sayuun do̱ꞌ a”, taj síí cuꞌna̱j David yoꞌ ga̱a naá a.
27 Dan me se ya̱ ya̱ cunuu chre̱ꞌ síí cuꞌna̱j Herodes do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Poncio Pilato do̱ꞌ, nij síí yaníj do̱ꞌ, nij yuvii̱ israelitá do̱ꞌ, rque chumanꞌ nihánj, cheꞌé rej quiꞌya̱j nij soꞌ sayuun man taꞌníí so̱ꞌ síí cuꞌna̱j Jesucristó síí cunéꞌ so̱ꞌ man ti̱nanii man núj rihaan sayuun a.
28 Tza̱j ne̱ quiꞌyaj nij soꞌ ina̱nj se vaa guun rá ma̱ꞌán so̱ꞌ asi̱j naá se vaa quiꞌya̱j nij soꞌ, ne̱ ma̱ꞌán so̱ꞌ me síí quiꞌyaj guun nu̱ꞌ nihánj a.
29 ”Ne̱ nihánj me se xca̱j so̱ꞌ si̱j ꞌni̱j raꞌa man núj cuentá se vaa caꞌmii yuva̱a̱ ndoꞌo nij soꞌ rihaan núj a. Ne̱ ra̱cuíj so̱ꞌ man núj si̱j ꞌyaj suun cheꞌé so̱ꞌ se vaa gu̱un nucua̱j núj nata̱ꞌ sca̱ꞌ núj se na̱na̱ so̱ꞌ rihaan yuvii̱ a.
30 Dan me se ra̱cuíj so̱ꞌ man núj quiꞌya̱j núj suun sa̱ꞌ noco̱o, ne̱ nahu̱un sa̱ꞌ yuvii̱, qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, cheꞌé rej xca̱j yuvii̱ cuentá se vaa si̱j nucua̱j ndoꞌo mé so̱ꞌ cheꞌé taꞌníí so̱ꞌ Jesucristó síí gue̱e̱ á ―taj taranꞌ nij soꞌ, cachíín niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Diose̱ a.
31 Dan me se quisíj cachíín niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Diose̱, ga̱a ne̱ quinaa̱n nu̱ꞌ rej ma̱n nij soꞌ, ne̱ caraa ndoꞌo Nimán Diose̱ nimán cunuda̱nj nij soꞌ, ga̱a ne̱ sca̱ꞌ ndoꞌo caꞌmii nij soꞌ se na̱na̱ Diose̱ a.
Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé yan yoꞌo̱ chre̱ꞌ mán nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó a
32 Dan me se yoꞌo̱ cuya̱a̱n vaa rá cunuda̱nj nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó, ne̱ a̱ ꞌó nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó ne taj se vaa se siꞌya̱j o̱rúnꞌ me rasu̱u̱n maꞌ. Tana̱nj nu̱ꞌ rasu̱u̱n ma̱n rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ roꞌ, me siꞌyaj taranꞌ nij soꞌ, taj nij soꞌ, ne̱ ꞌo̱ chre̱ꞌ mán nij soꞌ, ne̱ ꞌo̱ chre̱ꞌ aꞌmii nij soꞌ, ne̱ o̱rúnꞌ rasu̱u̱n siꞌyaj cunuda̱nj nij soꞌ a.
33 Ne̱ nij apóstol cuneꞌ Jesucristó man nata̱ꞌ se na̱na̱ soꞌ rihaan yuvii̱ me se nucua̱j ndoꞌo nataꞌ nij soꞌ se vaa cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ a. Ne̱ quiꞌyaj ndoꞌo Diose̱ se lu̱j cheꞌé cunuda̱nj nij soꞌ a.
34 Ne̱ taj va̱j a̱ ꞌó síí achiin rasu̱u̱n man ꞌni̱j scaꞌnúj nij soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se cunuda̱nj tinúú nij soꞌ síí vaa toꞌóó do̱ꞌ, síí vaa veꞌ tucuá do̱ꞌ, cutuꞌvéj nij soꞌ siꞌyaj nij soꞌ, ne̱ nica̱j nij soꞌ saꞌanj quiriꞌ nij soꞌ,
35 ne̱ caxríj nij soꞌ saꞌanj yoꞌ ston nij apóstol cuneꞌ Jesucristó man nata̱ꞌ se na̱na̱ soꞌ rihaan yuvii̱ a. Ne̱ sese cachiin rasu̱u̱n rihaan ꞌo̱ tinúú nij soꞌ, ne̱ nij apóstol me nij síí rqué nu̱ꞌ se vaa cachiin rihaan soꞌ a.
36 Ne̱ yoꞌo̱ soꞌ roꞌ, me síí cuꞌna̱j José, ne̱ tucuꞌnáj nij apóstol Bernabé man soꞌ a. Ne̱ nana̱ Bernabé taj se vaa síí ꞌyaj nariꞌ nucuaj níꞌ me soꞌ a. Ne̱ ꞌo̱ taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Leví síí cane ga̱a naá me soꞌ, ne̱ cavii soꞌ rej cuꞌna̱j Chipre a.
37 Dan me se vaa ꞌo̱ toꞌóó soꞌ, ne̱ cutuꞌvéj soꞌ man yoꞌ, ne̱ nica̱j soꞌ saꞌanj quiriꞌ soꞌ cheꞌé yoꞌóó yoꞌ, ne̱ caxríj soꞌ ston nij apóstol yoꞌ a.