6
1 Ne̱ nij xnii noco̱ꞌ man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ roꞌ, no̱ xcúún nij xnii veꞌé cuno̱ nij xnii rihaan rej xnii do̱ꞌ, rihaan nii xnii do̱ꞌ ei.
2 Nihánj me ꞌo̱ nana̱ noco̱o taj xnaꞌanj danj Diose̱ rihaan níꞌ a: “Veꞌé cara̱a̱ co̱chróó so̱ꞌ rihaan réé so̱ꞌ do̱ꞌ, rihaan nií so̱ꞌ do̱ꞌ á”, taj danj Diose̱ rihaan níꞌ, ne̱ cataꞌ tuꞌva Diose̱ se vaa sese cuno̱ níꞌ nana̱ nihánj, ne̱ sa̱ꞌ uxrá quiꞌya̱j Diose̱ cheꞌé níꞌ, ne̱ o̱rúnꞌ nana̱ nihánj me nana̱ caꞌmii Diose̱ asino ya̱a̱n rihaan nu̱ꞌ yoꞌó nij tuviꞌ nana̱ nihánj ado̱nj.
3 Dan me se cataj Diose̱ se vaa sese da̱nj quiꞌya̱j níꞌ nda̱a nihánj, ga̱a ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ, ne̱ gu̱un queꞌe̱e̱ doj güii cane̱ níꞌ rihaan chumii̱ nihánj a. Da̱nj quiꞌya̱j Diose̱ cheꞌé níꞌ, sese cuno̱ níꞌ rihaan rej níꞌ do̱ꞌ, rihaan nii níꞌ do̱ꞌ ado̱nj.
4 Ne̱ sese rej xnii me soj, ne̱ se̱ caꞌmaan rá taꞌníí soj quiꞌya̱j soj maꞌ. Tana̱nj veꞌé ta̱cuachij soj man taꞌníí soj, ne̱ dan me se tu̱cuꞌyón soj suun man taꞌníí soj, ne̱ tu̱cuꞌyón soj se‑na̱na̱ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ man taꞌníí soj á.
5 Ne̱ mozó roꞌ, me se veꞌé cuno̱ soꞌ rihaan se‑ruꞌve̱e̱ soꞌ, ne̱ ga̱a̱ niꞌya̱nj nimán mozó, ne̱ cara̱a̱ cochro̱j uxrá mozó rihaan se‑ruꞌve̱e̱ mozó á. Ase vaa ꞌyaj mozó rihaan maꞌa̱n Jesucristó roꞌ, da̱nj quiꞌya̱j uún mozó rihaan se‑ruꞌve̱e̱ mozó á.
6 Ne̱ se̱ quiꞌyaj mozó yoꞌ se vaa ꞌyaj nij síí vaa quij nimán maꞌ. Dan me se nij síí vaa quij nimán roꞌ, me rá nij soꞌ ga̱a̱ niha̱ꞌ rá se‑ruꞌve̱e̱ nij soꞌ ni̱ꞌyaj soꞌ man nij soꞌ, tza̱j ne̱ ina̱nj ga̱a niꞌya̱j ruꞌvee man nij soꞌ ꞌyaj suun nij soꞌ, ne̱ se̱ guun quiꞌya̱j soj da̱nj maꞌ. Tana̱nj ꞌo̱ caꞌne̱j nimán soj quiꞌya̱j suun soj, ne̱ gu̱un rá soj se vaa se‑mo̱zó Jesucristó me soj, ne̱ quiꞌya̱j soj nu̱ꞌ se vaa me rá Diose̱ quiꞌya̱j soj á.
7 Gu̱un niha̱ꞌ rá soj quiꞌya̱j suun soj á. Se̱ guun rá soj se vaa rihaan yuvii̱ ꞌyaj suun soj mei. Tana̱nj gu̱un rá soj se vaa mozó ꞌyaj suun rihaan maꞌa̱n síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ me soj á.
8 Xca̱j soj cuentá se vaa sese quiꞌya̱j suun sa̱ꞌ níꞌ, ne̱ taj se ꞌyaj sese caꞌve̱e se mozó me níꞌ do̱ꞌ, caꞌve̱e se nuveé mo̱zó me níꞌ do̱ꞌ, taj se ꞌyaj mei. Dan me se ya̱ na̱ruꞌvee síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ cheꞌé suun ꞌyaj suun sa̱ꞌ níꞌ na̱nj ado̱nj.
9 Ne̱ soj si̱j ruꞌvee roꞌ, me se veꞌé quiꞌya̱j uún soj ga̱ se‑mo̱zó soj ei. Caꞌne̱ꞌ rá soj ga̱ suun axríj yuva̱a̱ man mozó, ne̱ caꞌne̱ꞌ rá soj ga̱ suun tuchuꞌviꞌ man mozó uún á. ꞌO̱ se neꞌen soj se vaa nicu̱nꞌ síí ꞌni̱j raꞌa man soj do̱ꞌ, man se‑mo̱zó soj do̱ꞌ, rej xta̱ꞌ, ne̱ ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa taranꞌ níꞌ rihaan soꞌ ado̱nj.
Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j quiꞌya̱j níꞌ, ne̱ caꞌve̱e quiꞌya̱j canaán níꞌ rihaan síí chre̱e a
10 Taj va̱j yoꞌó nana̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj, man tinu̱j, man nocoj. Yoꞌo̱ ga̱a̱ chre̱ꞌ soj ga̱ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ei. Caꞌve̱j soj caꞌne̱j síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ se nucua̱j nimán soj, ne̱ da̱j se vaa se nucua̱j nica̱j maꞌa̱n soꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ se nucua̱j ni̱caj maꞌa̱n soj, quiꞌya̱j soꞌ chugua̱nj.
11 Dan me se nu̱ꞌ se nucua̱j rqué Diose̱ man soj roꞌ, caꞌne̱j soj se nucua̱j yoꞌ nimán soj, ne̱ gu̱un nucua̱j soj quiꞌya̱j canaán soj rihaan síí chre̱e ga̱a me rá síí chre̱e tiha̱ꞌ yuꞌunj síí chre̱e man soj ei.
12 ꞌO̱ se nuveé ina̱nj yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj me nij síí unuꞌ ga̱ soj mei. ꞌO̱ se nij yaꞌanj rii taꞌngaꞌ rihaan chumii̱ nihánj me nij síí unuꞌ ga̱ soj, ne̱ ase vaa nimán vaa nij soꞌ, ne̱ va̱j nij soꞌ rque nana̱ va̱j xta̱ꞌ ndoꞌo, ne̱ chiꞌi̱i̱ ndoꞌo vaa nij soꞌ, ne̱ yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj cuano̱, tza̱j ne̱ va̱j ndoꞌo nij soꞌ rej rmi̱ꞌ, ne̱ cheꞌé dan rii taꞌngaꞌ ndoꞌo nij yaꞌanj yoꞌ rihaan nij soꞌ ado̱nj.
13 Cheꞌé dan caꞌne̱j soj nu̱ꞌ se nucua̱j rqué Diose̱ man soj nimán soj, ne̱ güii quiꞌya̱j ndoꞌo síí chre̱e sayuun rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, ne̱ gu̱un nucua̱j soj quiꞌya̱j canaán soj rihaan síí chre̱e ei. Ne̱ asa̱ꞌ cunuꞌ soj ga̱ síí chre̱e yoꞌ, ne̱ síí ga̱a̱ nucua̱j doj rihaan síí chre̱e gu̱un soj ado̱nj.
14 Dan me se nano̱ꞌ soj da̱j quiꞌya̱j soj cunu̱ꞌ soj ga̱ síí chre̱e yoꞌ á. Uxrá canoco̱ꞌ soj nana̱ ya̱, ne̱ ase vaa nuj ꞌni̱j catuu̱n tanuu roꞌ, da̱nj ga̱a̱ nana̱ yoꞌ rihaan soj, ne̱ gu̱un nucua̱j soj cunu̱ꞌ soj ga̱ síí chre̱e yoꞌ ei. Ne̱ caꞌve̱j soj cunu̱u sa̱ꞌ nimán soj rihaan Diose̱, ne̱ ase vaa agaꞌ aráán nu̱ꞌ rucua̱a̱ tanuu roꞌ, da̱nj ga̱a̱ se ca̱ráán nimán soj, quiꞌya̱j Diose̱, ga̱a ne̱ se̱ guun nucua̱j síí chre̱e quiꞌya̱j chiꞌi̱i̱ síí chre̱e yoꞌ nimán soj a̱ mei.
15 Ne̱ ga̱a̱ listó soj, ne̱ cavi̱i̱ soj caꞌa̱nj soj, nata̱ꞌ soj se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ rihaan yuvii̱, ne̱ cuno̱ nij yuvii̱ nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij yuvii̱, ne̱ veꞌé ca̱yáán nij yuvii̱ ga̱ Diose̱, quiꞌya̱j nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ ei. Ne̱ ase vaa canu̱j ꞌni̱j tacóó tanuu roꞌ, da̱nj ga̱a̱ nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ rihaan soj a. Quiꞌya̱j canaán soj rihaan síí chre̱e quiꞌya̱j nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ ado̱nj.
16 Ne̱ niga̱nj ga̱a̱ nucua̱j uxrá rá soj man Jesucristó, ga̱a ne̱ ase vaa tanuu noco̱ꞌ rcuchra̱ꞌ ma̱nj raꞌa roꞌ, da̱nj ga̱a̱ maꞌa̱n soj uún, ne̱ sese go̱ꞌ síí chre̱e chruun ta̱j tanj raa̱ acoꞌ yaꞌan man soj, ne̱ gu̱un nucua̱j soj ti̱naꞌáj soj yaꞌan yoꞌ chugua̱nj.
17 Ne̱ gu̱un ya̱ rá soj se vaa quinani̱i̱ soj rihaan sayuun, quiꞌya̱j Diose̱, ne̱ ase vaa nave̱ aga̱ꞌ nu̱u̱ raa̱ tanuu roꞌ, da̱nj ga̱a̱ nana̱ sa̱ꞌ cu̱nuû raa̱ soj, ne̱ se̱ guun nucua̱j síí chre̱e quiꞌya̱j síí chre̱e se chiꞌi̱i̱ man soj, cheꞌé se guun ya̱ rá soj se vaa quinani̱i̱ soj rihaan sayuun ado̱nj. Ne̱ canoco̱ꞌ uxrá soj se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ nana̱ rqué Nimán Diose̱ rihaan níꞌ, ne̱ ase vaa neê espadá noco̱ꞌ raꞌa tanuu roꞌ, da̱nj ga̱a̱ se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan soj, ne̱ gu̱un nucua̱j soj go̱ꞌ soj man síí chre̱e, quiꞌya̱j se‑na̱na̱ Diose̱ yoꞌ ado̱nj.
18 Ne̱ niga̱nj cachi̱nj niꞌya̱j uxrá soj rihaan Diose̱, ne̱ ra̱cuíj Nimán Diose̱ man soj cachi̱nj niꞌya̱j soj ei. Se̱ caꞌneꞌ rá soj maꞌ. Tana̱nj a̱ yoꞌo̱ cachi̱nj niꞌya̱j uxrá soj cheꞌé taranꞌ níꞌ si̱j sa̱ꞌ noco̱ꞌ man Diose̱ ei.
19 Ne̱ cachi̱nj niꞌya̱j soj cheꞌé ma̱ꞌán ꞌu̱nj se vaa rque̱ Diose̱ nana̱ cu̱u caꞌmi̱i̱ ꞌu̱nj rihaan yuvii̱, ne̱ sca̱ꞌ ti̱haán ꞌu̱nj nu̱ꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ rihaan nij yuvii̱ á. Dan me se nana̱ tihaa̱n naca̱ Diose̱ man níꞌ me nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ,
20 ne̱ nda̱ꞌ se nu̱mií ꞌu̱nj agaꞌ ne̱ꞌ, tza̱j ne̱ ꞌu̱nj me síí quiriꞌ suun nata̱ꞌ nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ rihaan yuvii̱, ne̱ cachi̱nj niꞌya̱j soj rihaan Diose̱ se vaa se̱ cuchuꞌvíꞌ ꞌu̱nj caꞌmi̱i̱ ꞌu̱nj nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ rihaan yuvii̱, cheꞌé se no̱ xcúún yá ꞌu̱nj caꞌmi̱i̱ sca̱ꞌ yá ꞌu̱nj nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ rihaan yuvii̱ ado̱nj.
Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa caꞌnéé Pabló man síí cuꞌna̱j Tíquico cuchi̱ꞌ soꞌ rihaan nij síí ma̱n Efeso a
21 Cata̱j xnaꞌanj tinúú níꞌ síí cuꞌna̱j Tíquico rihaan soj nu̱ꞌ se vaa quiránꞌ ꞌu̱nj a. ꞌE̱e̱ ndoꞌo rá ꞌu̱nj man soꞌ, ne̱ veꞌé ndoꞌo ꞌyaj suun soꞌ rihaan ꞌu̱nj, cheꞌé se síí noco̱ꞌ man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ me núj chugua̱nj. Ne aꞌneꞌ rá soꞌ ga̱ suun ꞌyaj suun maꞌ. Tana̱nj ꞌo̱ ꞌyaj suun soꞌ cheꞌé se‑na̱na̱ Diose̱ na̱nj ado̱nj.
22 Ne̱ me rá ꞌu̱nj queneꞌe̱n soj nu̱ꞌ se vaa quiranꞌ núj, ne̱ me rá ꞌu̱nj quinari̱ꞌ nucuaj nimán soj, ne̱ cheꞌé dan caꞌne̱j ꞌu̱nj man soꞌ cuchi̱ꞌ soꞌ rihaan soj ei.
Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa me rá Pabló quiꞌya̱j ndoꞌo Diose̱ se lu̱j cheꞌé nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ Efeso a
23 Me rá ꞌu̱nj ga̱a̱ xe̱j nimán nij tinu̱j nij soj, ne̱ ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soj tinúú soj, ne̱ ga̱a̱ nucua̱j rá soj man Diose̱, quiꞌya̱j Rej níꞌ Diose̱ do̱ꞌ, quiꞌya̱j Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ do̱ꞌ ado̱nj.
24 Ne̱ me rá ꞌu̱nj quiꞌya̱j ndoꞌo Diose̱ se lu̱j cheꞌé taranꞌ nij soj si̱j yoꞌo̱ aráj cochro̱j rihaan Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj a.