19
Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Zaqueo ga̱a guun rá soꞌ queneꞌe̱n soꞌ man Jesucristó a
1 Dan me se catúj Jesucristó chumanꞌ Jericó, ne̱ cachén soꞌ chumanꞌ yoꞌ,
2 ne̱ yáán ꞌo̱ síí cuꞌna̱j Zaqueo chumanꞌ yoꞌ, ne̱ soꞌ me síí uun chij rihaan nij síí tihaꞌ yuꞌunj man yuvii̱ cheꞌé puextó, ne̱ ruꞌve̱e̱ ndoꞌo soꞌ a.
3 Dan me se guun rá soꞌ queneꞌe̱n soꞌ me síí me Jesucristó, tza̱j ne̱ ne caꞌve̱e queneꞌe̱n soꞌ, cheꞌé se ma̱n ndoꞌo yuvii̱, ne̱ síí chre̱ꞌ nii vaa síí cuꞌna̱j Zaqueo a.
4 Cheꞌé dan yo̱o cunánj soꞌ quitáá ya̱a̱n soꞌ rihaan nij yuvii̱, ga̱a ne̱ cavii soꞌ raa̱ ꞌo̱ chruun ma̱n chruj higó raa̱, cheꞌé yan me rá soꞌ queneꞌe̱n soꞌ man Jesucristó a. ꞌO̱ se cache̱n Jesucristó tacóó chruun yoꞌ a.
5 Dan me se ga̱a cuchiꞌ Jesucristó tacóó chruun ta̱j Zaqueo, ne̱ niꞌya̱j Jesucristó raa̱ chruun, ne̱ cataj soꞌ rihaan Zaqueo a:
―Nani̱j so̱ꞌ cuaj rihaan yoꞌóó, Zaqueo. ꞌO̱ se vaa cheꞌé ndoꞌo ca̱ránꞌ ꞌu̱nj veꞌ tucuá so̱ꞌ cuanꞌ á ―taj Jesucristó rihaan Zaqueo a.
6 Ga̱a ne̱ yo̱o nanij Zaqueo rihaan yoꞌóó, ne̱ guun niha̱ꞌ uxrá rá soꞌ se vaa cara̱nꞌ Jesucristó tucuá soꞌ a.
7 Dan me se cuno nij yuvii̱ da̱j cataj Jesucristó, ga̱a ne̱ nij caꞌmii nij yuvii̱ niꞌya̱j nij soꞌ man Jesucristó a. Ne̱ cataj nij soꞌ cheꞌé Jesucristó a:
―Nihánj me se cara̱nꞌ soꞌ tucuá ꞌo̱ síí tumé ndoꞌo cacunꞌ ado̱nj ―taj nij yuvii̱ niꞌya̱j nij soꞌ man Jesucristó a.
8 Tza̱j ne̱ canicunꞌ maꞌa̱n Zaqueo, cataj soꞌ rihaan síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ a:
―Cuano̱ nihánj me se rque̱ ꞌu̱nj yane̱j siꞌyáj rihaan nij síí nique̱, ne̱ nij síí tihaꞌ yuꞌunj ꞌu̱nj man, tza̱j ne̱ na̱quiꞌyáj ꞌó cunu̱ꞌ caꞌa̱nj narque̱ ꞌu̱nj rihaan nij soꞌ se vaa caꞌnéj ꞌu̱nj man nij soꞌ, Señor ―taj soꞌ rihaan Jesucristó a.
9 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan soꞌ a:
―Cuanꞌ me se a̱j cavii sa̱ꞌ nij tucua̱ síí nihánj, nda̱a rá se vaa ꞌo̱ taꞌníí síí cuꞌna̱j Abraham ga̱a naá roꞌ, da̱nj vaa maꞌa̱n soꞌ cuano̱ a.
10 ꞌO̱ se caꞌnáꞌ ꞌu̱nj si̱j nica̱j yuꞌunj man yuvii̱ cheꞌé rej caꞌve̱e nano̱ꞌ ꞌu̱nj man nij síí caꞌanj niꞌya̱, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij soꞌ qui̱ꞌyáj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a.
Nana̱ nihánj me cuentó nanó Jesucristó cheꞌé síí racuíj saꞌanj rihaan se‑mo̱zó soꞌ a
11 Dan me se cuno nij síí ma̱n chumanꞌ Jericó se‑na̱na̱ Jesucristó, tza̱j ne̱ guun rá nij soꞌ se vaa cheꞌé se nichrunꞌ Jesucristó chumanꞌ Jerusalén, cheꞌé dan raꞌya̱nj gu̱un chij Diose̱ rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj, rá nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan guun cheꞌe̱ Jesucristó naquiꞌyaj Jesucristó yoꞌo̱ cuentó nihánj, ga̱a ne̱ caꞌve̱e xca̱j nij yuvii̱ cuentá a.
12 Dan me se cataj soꞌ a:
―Yoꞌo̱ síí xnaꞌa̱nj ruꞌvee guun rá quina̱j suun uun chij chiháán, ne̱ guun rá soꞌ caꞌa̱nj soꞌ chumanꞌ ra̱a̱ ne̱ na̱ta̱ suun soꞌ suun gu̱un chij chiháán soꞌ, ga̱a ne̱ ca̱nica̱j soꞌ nama̱n soꞌ chiháán soꞌ, rá soꞌ a.
13 Ga̱a ne̱ canacúún soꞌ man chi̱ꞌ nij se‑mo̱zó soꞌ caꞌna̱ꞌ rihaan soꞌ, ga̱a ne̱ rqué soꞌ ꞌo̱ saꞌanj mina rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ, ne̱ cataj xnaꞌanj soꞌ rihaan nij soꞌ se vaa quiꞌya̱j suun nij soꞌ ga̱ saꞌanj, ne̱ tanaca̱ nij soꞌ man saꞌanj, ne̱ nda̱a quisi̱j güii nama̱n uún soꞌ, ga̱a ne̱ nuchru̱j nij soꞌ cuentá, taj soꞌ a. Da̱nj caꞌmii soꞌ, ga̱a ne̱ cavii soꞌ caꞌanj soꞌ a.
14 ”Tza̱j ne̱ nij síí ma̱n chiháán soꞌ roꞌ, quitáá riꞌyunj man soꞌ, ne̱ cheꞌé dan caꞌnéé nij soꞌ síí caꞌanj suun caꞌanj cata̱j xnaꞌanj rihaan síí nica̱j suun rej caꞌanj síí xnaꞌa̱nj ruꞌvee yoꞌ se vaa ne caꞌve̱j rá nij soꞌ gu̱un chij síí xnaꞌa̱nj ruꞌvee yoꞌ rihaan nij soꞌ a.
15 ”Dan me se ya̱ quiꞌyaj canaán síí xnaꞌa̱nj ruꞌvee yoꞌ guun chij soꞌ chiháán soꞌ, ga̱a ne̱ ga̱a namán soꞌ, ne̱ cataj xnaꞌanj soꞌ se vaa nacu̱nj nii man chi̱ꞌ nij se‑mo̱zó soꞌ nij síí rqué soꞌ saꞌanj rihaan a. ꞌO̱ se guun rá soꞌ xca̱j soꞌ cuentá me daj saꞌanj quiꞌyaj canaán nij soꞌ a.
16 ”Dan me se síí caꞌnaꞌ asino ya̱a̱n rihaan soꞌ roꞌ, cataj: “Xa̱ꞌ saꞌanj mina rqué so̱ꞌ manj, tza̱j ne̱ quiꞌyaj canaán ꞌu̱nj ꞌó chi̱ꞌ saꞌanj mina uún, quiꞌyaj saꞌanj yoꞌ, señor”, taj soꞌ rihaan síí xnaꞌa̱nj ruꞌvee yoꞌ a.
17 Ga̱a ne̱ cataj síí xnaꞌa̱nj ruꞌvee yoꞌ rihaan mozó yoꞌ: “Cuna̱j uxrá quiꞌyáá so̱ꞌ á. Mozó sa̱ꞌ ina̱nj mé so̱ꞌ ei. Cheꞌé dan gu̱un chij so̱ꞌ rihaan chi̱ꞌ ya̱ chumanꞌ, qui̱ꞌyáj a”, taj síí xnaꞌa̱nj ruꞌvee rihaan mozó sa̱ꞌ yoꞌ a.
18 ”Dan me se caꞌnaꞌ uún yoꞌó mozó, cataj soꞌ: “Xa̱ꞌ saꞌanj mina rqué so̱ꞌ manj, tza̱j ne̱ quiꞌyaj canaán ꞌu̱nj yuꞌunꞌ saꞌanj mina uún, quiꞌyaj saꞌanj yoꞌ, señor”, taj soꞌ rihaan síí xnaꞌa̱nj ruꞌvee yoꞌ a.
19 Ne̱ cataj síí xnaꞌa̱nj rihaan soꞌ: “Ga̱a ne̱ gu̱un chij so̱ꞌ rihaan ꞌu̱nꞌ ya̱ chumanꞌ na̱nj ei”, taj soꞌ rihaan yoꞌó mozó yoꞌ a.
20 ”Dan me se caꞌnaꞌ yoꞌó soꞌ uún, ne̱ cataj soꞌ: “Nihánj me naca̱j so̱ꞌ se‑saꞌa̱nj so̱ꞌ, señor. ꞌO̱ se caraa sa̱ꞌ ꞌu̱nj man yoꞌ rque ꞌo̱ vitó,
21 ne̱ cuchuꞌvíꞌ ꞌu̱nj niꞌya̱j ꞌu̱nj mán so̱ꞌ, cheꞌé se si̱j sca̱ꞌ ndoꞌo nimán mé so̱ꞌ, ne̱ naxca̱j so̱ꞌ rasu̱u̱n rej nuviꞌ rasu̱u̱n cutáꞌ so̱ꞌ, ne̱ yoꞌó yuvii̱ unô caân, ne̱ so̱ꞌ me se, ne̱ ma̱ꞌán so̱ꞌ, ne̱ rii so̱ꞌ naa̱ ado̱nj”, taj mozó yoꞌ rihaan síí xnaꞌa̱nj ruꞌvee yoꞌ a.
22 ”Ga̱a ne̱ cataj síí xnaꞌa̱nj ruꞌvee rihaan mozó yoꞌ: “Mozó chiꞌi̱i̱ nimán mé so̱ꞌ ei. Cuta̱ꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ xráá so̱ꞌ cheꞌé nana̱ tuꞌva ma̱ꞌán so̱ꞌ á. ꞌO̱ se queneꞌén so̱ꞌ se vaa si̱j sca̱ꞌ ndoꞌo nimán mej, ne̱ queneꞌén so̱ꞌ se vaa naxca̱j ꞌu̱nj rasu̱u̱n rej nuviꞌ rasu̱u̱n cutaj, ne̱ queneꞌén so̱ꞌ se vaa yoꞌó yuvii̱ unô caân ne̱ ꞌu̱nj rii naa̱ na̱nj á.
23 Cheꞌé dan me cheꞌé ne ta̱cuachén so̱ꞌ se‑saꞌa̱nj ꞌu̱nj rihaan nij síí nutaꞌ saꞌanj ga̱. Ga̱a ne̱ ga̱a caꞌnáꞌ ꞌu̱nj, ne̱ nacaj ꞌu̱nj se‑saꞌa̱nj ꞌu̱nj ga̱ saꞌanj nataꞌ raa̱ yoꞌ ga̱”, taj síí xnaꞌa̱nj ruꞌvee yoꞌ rihaan mozó rmi̱i̱ yoꞌ a.
24 Ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan yoꞌó nij síí nicu̱nꞌ ga̱ soꞌ a: “Caꞌne̱e̱ soj saꞌanj nica̱j mozó chiꞌi̱i̱ nihánj, ne̱ ta̱cuachén soj rihaan síí nica̱j chi̱ꞌ saꞌanj mina yoꞌ á”, taj síí xnaꞌa̱nj ruꞌvee yoꞌ rihaan yoꞌó nij soꞌ a.
25 “Tza̱j ne̱ a̱j nica̱j soꞌ ꞌo̱ chi̱ꞌ vaa gue̱e̱ á”, cataj nij soꞌ rihaan síí xnaꞌa̱nj ruꞌvee yoꞌ a.
26 “Taj se ꞌyaj maꞌ. Cuano̱ nihánj me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa síí neꞌen sa̱ꞌ quiꞌya̱j suun rihanj roꞌ, ne̱ vaa güii, ne̱ doj a̱ gu̱un nucua̱j soꞌ quiꞌya̱j suun soꞌ ado̱nj. Ne̱ síí ne neꞌen quiꞌya̱j suun rihanj roꞌ, caꞌne̱e̱ ꞌu̱nj suun leꞌe̱j nii ata̱ soꞌ, ne̱ quina̱j u̱u̱n soꞌ ado̱nj”, taj síí xnaꞌa̱nj ruꞌvee yoꞌ rihaan nij soꞌ a.
27 Ga̱a ne̱ cataj uún soꞌ: “Tza̱j ne̱ xa̱ꞌ nij síí ta̱j riꞌyunj manj síí ne caꞌve̱j rá gu̱un chij ꞌu̱nj rihaan, tza̱j ne̱ ni̱caj soj man nij soꞌ caꞌna̱ꞌ soj rihanj, ga̱a ne̱ ticavi̱ꞌ soj man nij soꞌ rihanj nihánj ei”, taj uún soꞌ a.
28 ―Veé da̱nj quisíj cuentó nanó Jesucristó a.
Ga̱a ne̱ cavii soꞌ caꞌanj soꞌ chumanꞌ Jerusalén, ne̱ táá ya̱a̱n soꞌ rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a.
Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j quiꞌyaj Jesucristó ga̱a catúj Jesucristó chumanꞌ Jerusalén a
29 Dan me quinichrunꞌ Jesucristó ro̱j chumanꞌ cuꞌna̱j Betfagé ga̱ Betania a. Na̱j ro̱j chumanꞌ yoꞌ tacóó quij cuꞌna̱j Quij ma̱n Chruun Olivó a. Ga̱a ne̱ caꞌnéé Jesucristó man vi̱j tuviꞌ nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ caꞌa̱nj rque chumanꞌ Betfagé,
30 ne̱ cataj soꞌ rihaan ro̱j soꞌ a:
―Cavi̱i̱ ro̱j so̱j caꞌa̱nj soj, ne̱ catu̱u̱ ro̱j so̱j chumanꞌ nihánj chumanꞌ na̱j rihaan níꞌ, ne̱ asa̱ꞌ catúj ro̱j so̱j, ne̱ nari̱ꞌ ro̱j so̱j man yoꞌo̱ burró leꞌe̱j yaꞌa̱nj numi̱i a. Dan me se nache̱ ro̱j so̱j man xoꞌ, ne̱ ni̱caj ro̱j so̱j caꞌna̱ꞌ ro̱j so̱j rihanj nihánj á.
31 Ne̱ sese xna̱ꞌanj nii man ro̱j so̱j me cheꞌé nache ro̱j so̱j burró, ne̱ cata̱j ro̱j so̱j: “Síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ achiin xcuu nihánj rihaan chugua̱nj”, cata̱j ro̱j so̱j á ―taj Jesucristó rihaan ro̱j síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a.
32 Dan me se caꞌanj ro̱j soꞌ, ne̱ catúj ro̱j soꞌ chumanꞌ yoꞌ, ne̱ nariꞌ ro̱j soꞌ man burró leꞌe̱j, nda̱a vaa cataj xnaꞌanj Jesucristó rihaan ro̱j soꞌ a.
33 Ne̱ ga̱a nache ro̱j soꞌ man burró, ne̱ xnáꞌanj nij síí da̱a̱n burró man ro̱j soꞌ a:
―Me cheꞌé nache soj burró ga̱ ―taj nij soꞌ, xnáꞌanj nij soꞌ man ro̱j soꞌ a.
34 Ga̱a ne̱ cataj ro̱j soꞌ rihaan nij síí da̱a̱n burró a:
―Síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ achiin xcuu nihánj rihaan chugua̱nj ―taj ro̱j soꞌ a.
35 Ga̱a ne̱ nica̱j ro̱j soꞌ xcuu caꞌnaꞌ ro̱j soꞌ rihaan Jesucristó, ne̱ cutaꞌ ro̱j soꞌ saga̱nꞌ ro̱j soꞌ xráá burró, ne̱ tacavii ro̱j soꞌ man Jesucristó xráá burró yoꞌ,
36 ne̱ ga̱a va̱j Jesucristó, ne̱ cuchruj ndoꞌo nij yuvii̱ yatzíj saga̱nꞌ nij soꞌ rá chrej, ne̱ achén Jesucristó ga̱ burró yoꞌ rihaan yatzíj a.
37 Dan me se quinichrunꞌ Jesucristó chumanꞌ Jerusalén, ne̱ va̱j soꞌ tacóó Quij ma̱n Chruun Olivó rej va̱j ni̱j chrej, ne̱ guun cheꞌe̱ queꞌe̱e̱ nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ guun niha̱ꞌ rá nij soꞌ, ne̱ aguáj nij soꞌ, caꞌmii sa̱ꞌ nij soꞌ cheꞌé Diose̱ cheꞌé nu̱ꞌ nij suun sa̱ꞌ noco̱o quiꞌyaj Jesucristó queneꞌen nij soꞌ a.
38 Dan me se cataj nij soꞌ:
―Cuna̱j uxrá vaa caꞌnaꞌ síí caꞌnéé síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ei. Síí nica̱j suun rey uun chij rihaan níꞌ me soꞌ ei. Veꞌé ca̱yáán Diose̱ síí nicu̱nꞌ xta̱ꞌ á. Cuna̱j uxrá ꞌyaj soꞌ ei ―taj nij yuvii̱, caguáj nij soꞌ a.
39 Dan me se taꞌa̱j nij síí chéé ga̱ Jesucristó me síí fariseo, ne̱ taꞌa̱j nij soꞌ cataj rihaan Jesucristó a:
―Cata̱j xnaꞌanj so̱ꞌ rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ so̱ꞌ se vaa caꞌne̱ꞌ rá nij soꞌ ga̱ nana̱ vaa da̱nj á ―taj nij soꞌ rihaan Jesucristó a.
40 Ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan nij soꞌ a:
―Cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa sese dínj ga̱a̱ tuꞌva nij síí aguáj nana̱ vaa da̱nj, ne̱ maꞌa̱n nij yahij na̱j rihaan yoꞌóó nihánj cagua̱j nana̱ vaa da̱nj asuun na̱nj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij síí fariseo yoꞌ a.
41 Ne̱ ga̱a quinichrunꞌ Jesucristó chumanꞌ Jerusalén yoꞌ, ne̱ taꞌvee Jesucristó cheꞌé chumanꞌ yoꞌ,
42 ne̱ cataj soꞌ:
―Güii cuanꞌ me se me ina̱nj raj queneꞌe̱n soj si̱j ma̱n chumanꞌ Jerusalén da̱j quiꞌya̱j soj ne̱ caꞌve̱e dínj ca̱yáán soj, tza̱j ne̱ cuano̱ nihánj me se se̱ caꞌvee xca̱j soj cuentá maꞌ.
43 Dan me se quisi̱j ya̱ güii, ne̱ caꞌna̱ꞌ nij síí ta̱j riꞌyunj man soj, ne̱ cune̱ꞌ nij soꞌ chingá nu̱ꞌ anica̱j chiháán soj, ne̱ tucuachri̱in nij soꞌ man soj, ne̱ se̱ caꞌvee cu̱riha̱nj soj, quiꞌya̱j nij soꞌ maꞌ.
44 Ne̱ tu̱cuanee nij soꞌ nu̱ꞌ chiháán soj, ne̱ cavi̱ꞌ soj, ne̱ a̱ ꞌó yuvej se̱ quitáá xráá tuviꞌ yuvej, quiꞌya̱j nij soꞌ maꞌ. Da̱nj quira̱nꞌ soj, cheꞌé se ga̱a guun rá Diose̱ ra̱cuíj Diose̱ man soj, ne̱ ne xca̱j soj cuentá maꞌ ―taj Jesucristó niꞌya̱j soꞌ man nij síí ma̱n chumanꞌ Jerusalén yoꞌ a.
Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa quirii Jesucristó man nij yuvii̱ tuꞌvéj rasu̱u̱n rá nuvií noco̱o a
45 Ga̱a ne̱ catúj Jesucristó rá nuvií noco̱o, ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ soꞌ quirii soꞌ man nu̱ꞌ nij yuvii̱ tuꞌvéj rasu̱u̱n ma̱n rá nuvií noco̱o a.
46 Ne̱ cataj soꞌ rihaan nij soꞌ a:
―Danj Diose̱ taj se vaa tucuá Diose̱ me rej naꞌvíj yuvii̱ rihaan Diose̱ á. Tza̱j ne̱ guun tucua̱ síí itu̱u̱ man tucuá Diose̱ nihánj, quiꞌyaj soj na̱nj á ―taj Jesucristó rihaan nij yuvii̱ quirii soꞌ a.
47 Ne̱ dan me se daj a̱ güii nicunꞌ Jesucristó rá nuvií noco̱o, tucuꞌyón Jesucristó se‑na̱na̱ soꞌ rihaan yuvii̱, tza̱j ne̱ nij xrej ata̱ suun noco̱o doj do̱ꞌ, nij síí naquiꞌyaj cu̱u se‑tucua̱nj Moisés rihaan yuvii̱ do̱ꞌ, nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá do̱ꞌ, nanoꞌ uxrá nij soꞌ da̱j quiꞌya̱j nij soꞌ ga̱a ne̱ caꞌve̱e cavi̱ꞌ Jesucristó a.
48 Tza̱j ne̱ ne nari̱ꞌ nij soꞌ da̱j quiꞌya̱j nij soꞌ cavi̱ꞌ Jesucristó maꞌ. ꞌO̱ se guun niha̱ꞌ uxrá rá nij yuvii̱ cuno nij soꞌ se‑na̱na̱ Jesucristó a.