15
Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa no̱ xcúún níꞌ ra̱cuíj níꞌ tinúú níꞌ a
1 Xa̱ꞌ níꞌ si̱j amán rá se vaa aꞌvej rá Diose̱ cha̱ níꞌ na̱j guun rasu̱u̱n, tza̱j ne̱ no̱ xcúún níꞌ ra̱cuíj níꞌ man nij yuvii̱ naꞌvee cuchuma̱n rá se vaa aꞌvej rá Diose̱ cha̱ nij soꞌ na̱j guun rasu̱u̱n a. Ne̱ ra̱cuíj níꞌ man yuvii̱ naꞌvee cuchuma̱n rá se vaa ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa nu̱ꞌ güii rihaan Diose̱ á. Se̱ quiꞌyaj níꞌ se ina̱nj me rá níꞌ quiꞌya̱j níꞌ maꞌ.
2 Tza̱j ne̱ ra̱cuíj ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ tinúú níꞌ, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá tinúú níꞌ, ne̱ sa̱ꞌ doj ga̱a̱ tinúú níꞌ, ne̱ sa̱ꞌ doj queneꞌe̱n tinúú níꞌ canoco̱ꞌ tinúú níꞌ Diose̱ a.
3 ꞌO̱ se ne quiꞌya̱j Jesucristó se me rá maꞌa̱n Jesucristó quiꞌya̱j soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se danj Diose̱ taj se vaa nana̱ nij caꞌmii yuvii̱ cheꞌé Diose̱ roꞌ, caꞌmii uún yuvii̱ cheꞌé Jesucristó, ne̱ caꞌvej rá Jesucristó caꞌmi̱i̱ nij yuvii̱ nana̱ nij cheꞌé maꞌa̱n soꞌ a. Da̱nj aꞌmii danj Diose̱ cheꞌé maꞌa̱n Jesucristó a.
4 Ga̱a naá me se cachrón nii nana̱ rihaan danj Diose̱ yan quinari̱ꞌ maꞌa̱n níꞌ da̱j quiꞌya̱j níꞌ ga̱a ne̱ gu̱un nucua̱j níꞌ quiꞌya̱j canaán níꞌ rihaan sayuun ne̱ quinari̱ꞌ nucuaj nimán níꞌ ga̱a ne̱ caꞌve̱e gu̱un ya̱ rá níꞌ se vaa vaa güii cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ a.
5 Dan me se Diose̱ me síí ꞌyaj uun nucua̱j nimán níꞌ, ne̱ síí noco̱ꞌ man Jesucristó me nij soj, ne̱ cheꞌé dan me raj yoꞌo̱ cuya̱a̱n ga̱a̱ rá taranꞌ nij soj, quiꞌya̱j Diose̱ a.
6 Ga̱a ne̱ ꞌo̱ cuya̱a̱n caꞌmi̱i̱ nij soj cheꞌé Diose̱, ne̱ veꞌé caꞌmi̱i̱ nij soj cheꞌé Diose̱ Rej Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ado̱nj.
Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé se vaa quiꞌyaj Jesucristó cheꞌé nij yuvii̱ israelitá do̱ꞌ, cheꞌé nij yuvii̱ yaníj do̱ꞌ a
7 Cheꞌé dan veꞌé caꞌmi̱i̱ soj ga̱ tinúú soj ga̱a ꞌnaꞌ tinúú soj rihaan soj á. Da̱nj quiꞌyaj Jesucristó, veꞌé caꞌmii soꞌ ga̱ níꞌ ei. Cheꞌé dan da̱nj quiꞌya̱j gue̱e̱ níꞌ, veꞌé caꞌmi̱i̱ níꞌ ga̱ tinúú níꞌ, ne̱ veꞌé caꞌmi̱i̱ tinúú níꞌ cheꞌé Diose̱ á.
8 Dan me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soj cheꞌé suun quiꞌyaj suun Jesucristó cheꞌé nij yuvii̱ israelitá, ne̱ ga̱a naá me se cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan xi̱i nij yuvii̱ israelitá da̱j quiꞌya̱j Diose̱ cheꞌé nij soꞌ, ne̱ quisíj ya̱ nu̱ꞌ nana̱ yoꞌ, quiꞌyaj Jesucristó a.
9 Ne̱ ga̱a caꞌnaꞌ Jesucristó, ne̱ veꞌé caꞌmii nij yuvii̱ yaníj cheꞌé Diose̱, quiꞌyaj soꞌ a. ꞌO̱ se cheꞌé se vaa quiꞌyaj Jesucristó, cheꞌé dan xcaj nij yuvii̱ yaníj cuentá se vaa cunuu ꞌe̱e̱ rá Diose̱ neꞌen Diose̱ man nij soꞌ ga̱ nij yuvii̱ israelitá, ne̱ cheꞌé dan veꞌé caꞌmii nij yuvii̱ yaníj cheꞌé Diose̱ a. Da̱nj aꞌmii danj Diose̱ a.
Taj xnaꞌanj danj Diose̱ nana̱ caꞌmii síí cuꞌna̱j David rihaan Diose̱ ga̱a naá, ga̱a cataj soꞌ:
―Cheꞌé dan veꞌé caꞌmi̱j rihaan nij yuvii̱ yaníj cheꞌé so̱ꞌ, ne̱ cachra̱j chraꞌ rihaan so̱ꞌ a. ―Da̱nj caꞌmii síí cuꞌna̱j David ga̱a naá a.
10 Ne̱ taj uún danj Diose̱ se vaa gu̱un niha̱ꞌ rá nij yuvii̱ yaníj ga̱ nij yuvii̱ israelitá a.
11 Ne̱ taj uún danj Diose̱ se vaa veꞌé caꞌmi̱i̱ cunuda̱nj nij yuvii̱ yaníj cheꞌé Diose̱ a.
12 Ne̱ cataj uún síí cuꞌna̱j Isaías ga̱a naá se vaa cuma̱n yoꞌo̱ taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Isaí rej síí cuꞌna̱j David ga̱a naá, ne̱ caꞌna̱ꞌ soꞌ, ne̱ gu̱un chij soꞌ rihaan nij yuvii̱ yaníj a. Ga̱a ne̱ ga̱a̱ nucua̱j rá nij yuvii̱ yaníj man soꞌ se vaa ti̱nanii soꞌ man nij soꞌ rihaan sayuun a. Da̱nj taj síí cuꞌna̱j Isaías cheꞌé Jesucristó a.
13 Dan me se nucua̱j rá níꞌ neꞌen níꞌ Diose̱, ne̱ neꞌen níꞌ se vaa vaa güii cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ, quiꞌya̱j Diose̱ á. Dan me se amán rá nij soj niꞌya̱j soj Diose̱, ne̱ cheꞌé dan me raj gu̱un niha̱ꞌ ndoꞌo rá soj, ne̱ ga̱a̱ xe̱j nimán soj, quiꞌya̱j Diose̱, ga̱a ne̱ gu̱un ya̱ doj rá soj se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj vaa güii, quiꞌya̱j Nimán Diose̱ ado̱nj.
Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé suun quiꞌyaj suun Pablo rihaan Diose̱ a
14 Veé dan me se guun ya̱ raj se vaa síí sa̱ꞌ me maꞌa̱n soj, tinu̱j, nocoj. Xcaj ndoꞌo soj cuentá, ne̱ neꞌen soj nago̱ꞌ soj chrej sa̱ꞌ man tinúú soj ei.
15-16 Tza̱j ne̱ caꞌneꞌ ndoꞌoj suun rihaan soj ga̱a quiꞌyáj yanj cartá nihánj na̱nj á. ꞌO̱ se neꞌen soj se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj Diose̱ cheꞌej, ne̱ ase vaa ꞌyaj suun xrej rihaan Diose̱ roꞌ, da̱nj vaa ꞌyaj suun ma̱ꞌanj rihaan Jesucristó, ne̱ dan me se ꞌyaj sunj tucuꞌyonj se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ man soj si̱j yaníj, ne̱ vaa güii naca̱j Diose̱ man soj, ne̱ cheꞌé dan tucuꞌyonj man soj, ne̱ me raj caꞌve̱j Diose̱ naca̱j Diose̱ man soj, ne̱ me raj cunu̱u sa̱ꞌ nimán soj rihaan Diose̱ ei. Dan me se ga̱a̱ sa̱ꞌ soj, quiꞌya̱j Nimán Diose̱, ne̱ cheꞌé dan caꞌneꞌ ndoꞌoj suun rihaan soj, ne̱ nu̱ꞌ nana̱ nihánj cachronj rihaan yanj cartá nihánj a.
17 Dan me se racuíj ndoꞌo Jesucristó manj, ne̱ cheꞌé dan niha̱ꞌ raj cheꞌé nu̱ꞌ se vaa ꞌyáj rihaan Diose̱ ei.
18 Dan me se se̱ caꞌmij cheꞌé se vaa a̱j quiꞌyaj yoꞌó yuvii̱ maꞌ. ꞌO̱ se ne nó xcúnj qui̱ꞌyáj da̱nj maꞌ. Ma̱a̱n se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj cheꞌé ina̱nj se vaa quiꞌyaj Jesucristó ga̱a racuíj soꞌ manj se vaa guun nu̱cuáj cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj si̱j yaníj cheꞌé maꞌa̱n soꞌ, ne̱ cheꞌé dan cuno soj si̱j yaníj se‑na̱na̱ Diose̱, ne̱ dan me se Jesucristó me síí racuíj manj narij nu̱ꞌ nana̱ nihánj caꞌmij rihaan soj, ne̱ veé soꞌ racuíj manj ꞌyaj sunj nu̱ꞌ suun ꞌyaj sunj na̱nj ado̱nj.
19 Dan me se suun sa̱ꞌ noco̱o ꞌyáj, ꞌyaj Jesucristó, ne̱ Nimán Diose̱ racuíj manj caꞌmi̱j se‑na̱na̱ Diose̱, ꞌyaj uún Jesucristó, ga̱a ne̱ xcaj yuvii̱ ya̱nj nu̱ꞌ anica̱j chumanꞌ Jerusalén cuentá cheꞌé se‑na̱na̱ Jesucristó nana̱ sa̱ꞌ, ne̱ nda̱a yuvii̱ ya̱nj yoꞌó chumanꞌ ga̱nꞌ doj nda̱a estadó cuꞌna̱j Ilírico do̱ꞌ, xcaj cuentá cheꞌé se‑na̱na̱ Jesucristó nana̱ sa̱ꞌ, ne̱ dan me se cuno nij soꞌ nana̱, quiꞌyáj a.
20 ꞌO̱ se ina̱nj me raj cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj cheꞌé Jesucristó rihaan yuvii̱ ataa queneꞌe̱n nana̱ cheꞌé soꞌ, ne̱ se̱ tucuꞌyonj man yuvii̱ a̱j nariꞌ nana̱ cheꞌé soꞌ maꞌ.
21 Veé da̱nj aꞌmii uún danj Diose̱, taj yoꞌ: “Yuvii̱ ataa queneꞌe̱n se‑na̱na̱ soꞌ roꞌ, xca̱j nij soꞌ cuentá a”. Da̱nj taj danj Diose̱ na̱nj ado̱nj.
Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa caꞌa̱nj Pablo chumanꞌ Jerusalén, ne̱ caꞌa̱nj uún soꞌ chumanꞌ Romá a
22 Cheꞌé dan ne caꞌve̱e cuchi̱j rihaan nij soj a. Quisíj queꞌe̱e̱ güii cachronj se vaa cuchi̱j rihaan nij soj, tza̱j ne̱ ne caꞌve̱e cuchi̱j rihaan soj maꞌ.
23 Tza̱j ne̱ cuano̱ nihánj me se navij suun rihanj chumanꞌ nihánj, ne̱ guun queꞌe̱e̱ guun raj cuchi̱j rihaan nij soj,
24 ne̱ cheꞌé dan me que̱neꞌén ꞌu̱nj man soj ga̱a caꞌa̱nj ꞌu̱nj rej cuꞌna̱j España, raj a. Me rá ꞌu̱nj ca̱ránꞌ ꞌu̱nj chiháán soj do̱j güii, ne̱ niha̱ꞌ raj ca̱yánj ga̱ soj, ne̱ nano̱ níꞌ cuentó, ga̱a ne̱ caꞌa̱nj taꞌa̱j soj ga̱j rej cuꞌna̱j España, raj a.
25 Dan me se caꞌa̱nj ꞌu̱nj chumanꞌ Jerusalén cuano̱, ne̱ quiꞌya̱j sunj rihaan nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ yoꞌ ado̱nj.
26 ꞌO̱ se nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó ya̱nj estadó cuꞌna̱j Macedonia do̱ꞌ, estadó cuꞌna̱j Acaya do̱ꞌ, me se me ndoꞌo rá nij soꞌ rque̱ nij soꞌ do̱j saꞌanj rihaan nij síí nique̱ amán rá niꞌya̱j man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ Jerusalén ei.
27 Da̱nj me rá maꞌa̱n nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ, ne̱ cataj xnaꞌanj maꞌa̱n nij soꞌ rihanj se vaa me ndoꞌo rá nij soꞌ ra̱cuíj nij soꞌ man nij síí nique̱ ya̱nj chumanꞌ Jerusalén yoꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se yuvii̱ israelitá me nij síí ma̱n Jerusalén, ne̱ nij yuvii̱ israelitá quiꞌyaj nariꞌ yuvii̱ yaníj se‑na̱na̱ Diose̱, ne̱ cheꞌé dan cunuu sa̱ꞌ nimán nij yuvii̱ yaníj, taj nij síí yaníj ma̱n ro̱j estadó yoꞌ ado̱nj. Cheꞌé dan no̱ xcúún nij yuvii̱ yaníj ra̱cuíj nij soꞌ man nij yuvii̱ amán rá niꞌya̱j man Jesucristó ma̱n Jerusalén, rá nij soꞌ a. ꞌO̱ se saꞌanj achiin man nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan rque̱ nij yuvii̱ yaníj do̱j saꞌanj man nij soꞌ ado̱nj.
28 Cheꞌé dan vaa suun rihanj ta̱cuachenj saꞌanj rihaan nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ Jerusalén, ne̱ dan me se nago̱j saꞌanj rihaan nij soꞌ, ne̱ xꞌnu̱u̱ rihanj, ne̱ asa̱ꞌ caꞌanj ꞌu̱nj yoꞌóó noco̱o cuꞌna̱j España ne̱ va̱j ꞌu̱nj chrej, ne̱ ca̱ránꞌ ꞌu̱nj chiháán soj a.
29 ꞌO̱ se neꞌenj se vaa me rá Jesucristó cuchi̱j rihaan soj, ne̱ ra̱cuíj soꞌ manj cuchi̱j chiháán soj ei.
30 Dan me se cheꞌé se canocoꞌ nu̱ꞌ níꞌ man síí cuꞌna̱j Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, cheꞌé dan ꞌe̱e̱ rá níꞌ tinúú níꞌ, ꞌyaj Nimán Diose̱, ne̱ cheꞌé dan cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soj se vaa ra̱cuíj soj manj cachi̱nj niꞌya̱j níꞌ rihaan Diose̱ cheꞌej á.
31 Cachi̱nj niꞌya̱j soj se vaa quinani̱j rihaan nij síí israelitá ya̱nj estadó Judea síí ne amán rá niꞌya̱j man Jesucristó a. Cachi̱nj niꞌya̱j nij soj se vaa veꞌé naca̱j nij síí ma̱n chumanꞌ Jerusalén saꞌanj raꞌaj nago̱j man nij soꞌ a. Dan me se me raj ga̱a̱ nica̱ꞌ nimán nij soꞌ, ne̱ caꞌve̱j rá nij soꞌ naca̱j nij soꞌ saꞌanj rqué nij yuvii̱ yaníj a.
32 Ga̱a ne̱ gu̱un niha̱ꞌ uxrá raj asa̱ꞌ cuchij chiháán soj, ne̱ cuchi̱ꞌ yá ꞌu̱nj chiháán soj, sese caꞌve̱j Diose̱, ga̱a ne̱ cunu̱u cui̱j rá taranꞌ níꞌ ei.
33 ꞌO̱ se me raj ga̱a̱ xe̱j nimán soj, quiꞌya̱j Diose̱ ado̱nj. Veé da̱nj ga̱a̱ ya̱ ei.