7
Jisasomp nánaeounáp Jisasén mér moiap kar
1 Am kar pwaránko maok, Jisas Galili mekmwaek akwap. Juda firao man farop mwariakapantá maok, Judia mekmwaek akwap moimpon.
2 Juda firao sákae kánanke mek yakápiap nɨnɨkrá lotu i konap yae wae fae nánko,
3 Jisasomp nánaeounápo man sérrá, “Amo te mámá apár pwarará Judia mek akwapea napo maok, amo éréképá yárak i konap arop fárákap waráp mwar pourouráp térenap nke mwanapon.
4 Arop ankárank, arop námwan méranoria te kánánkámp tére mo i konámpon. Aeno amo am tére nap kwamp te, ankár koumteouráp aropao nke nap fek érik fokopeyakrá téreampo.”
5 Maomp nánaeounápo kor man fwapia mér moria man makrá sér.
6 Aerapo maok, Jisaso am fárákapan sérrá, “Ono érik tére nanamp yae te oukoumwan sɨkono. Mámá ponankor yae te yirápono.
7 Kwaromp kar wa monap fákáre te yumwan tirá wour mono. Onan maok am nkwakwe make nɨnɨk kwatae ti-yakáp napo, am táman érik sérar nanko, am fek onan yopor napono.
8 Yumoku maok am lotu i konap Yae Tokwae tukupea nkenke! Ono te onomp yae oukoumwan sɨk námpara, akwap mono.”
9 Mao am fárákapan makrá séritea maok, Galili mek yépékrá yak.
Jisaso sákae kánanke mek yakápiap nɨnɨknap yaeran nkemp kar
10 Tá Jisasomp nánaeounáp fákáre am Yae Tokwae nke mwaria tukupapo maok, Jisaso kor wakmwaek akwapámpao maok, mao te érik akwap mono, akwapea meaok yárakimp.
11 Aenko Juda firan taokeyakáp konap arop fákáre man am Yae Tokwae fek am fek oupourounkrá paokopria maok, sérrá, “Am arop te maok yakáne?”
12 Aerapo maok, koumteouráp arop fákárerao kánánkámp téréménkrá sérarrá maok, “Am arop te yae-párák kare aropono.” Aerapo ankwap fárákapao sérrá, “Mono. Mao te kápae kare aropan kwekárrá sér i konámpono.”
13 Aeria maok, Juda taokeyakáp konap arop fákáreran apáp napara, arop ankwap ankárank érik sér mono.
14 Am lotu i konap ke fek amore mek Jisas akwapea lotu nap tokwae mek koumteouráp aropan kar yénkrá farákápámp.
15 Aenánko maok, Juda firan taokeyakáp konap arop fákáre am kar wawia nɨnɨk tokwaeria maok, arakrá sér, “Mámá arop máte skul moi námp te, maokamp mámá mér sámp námpon?”
16 Aerapo maok, Jisaso am fárákapamp kar pwarokwaprá sérrá, “Mámá kar ono yumwan sánk namp te onokump mono, onan sámp-kérép nánko éknamp Kwaromp karono.
17 Aeno arop ankárankamp Kwaromp karwaok akwap naeria te, mao te ono farákápnamp kar fi máte fwapia méria maok, am kar te Kwaro sénámpaoeane, tá ono onokump nɨnɨk fek farákáp nampaoeanierá mér naenámpon.
18 Arop námokuráp nɨnɨk fek kar farákáp námp te, ankwapao náráp e narek sampokanoria ni konámpon. Aeno arop mao sámp-kérépnámp aropamp e narek sampok námp te, mao te kwekár mono. Yae-párák kare aropono.
19 Wokwaek kar Moseso yumwan lo kar sánkámpan maok, yumo te ankwap ankárank am lo karaok tukup moiapon. Ae nap tane yumo te apaerá onan sámp-wouroump mwaria nape?”
20 Aeránko maok, am fárákapao man kar pwarokwaprá sérrá, “Amwan te kwatae-arop woukoupeyakri kane! Amwan te wa sámp-wouroump naeriane?”
21 Aerapo maok, Jisaso kar pwarokwaprá sérrá, “Ono manénkɨr Kwaromp kárákáre yénképnámp tére nanko, yumo ponankor nkea nɨnɨk tokwaeapon.
22 Moseso yumwan manénkɨr ‘Yɨpi fékérenk’ ria sérimp te (Am nɨnɨk te kareran maok, Mosesoimpanápe, yiráp ouyaenápoimpan maok) yumo Sabat fek kor fwap poumou-táráp yɨpi fárákap konapon.
23 Yumo te Mosesomp lo táman nɨnɨkia mántwaok tukupria maok, tárápamp yɨpi Sabat yae fek fárákap konapan maok, tá ono Sabat yae fek arop ankwap pourou fwapi pap nanko te, yumo apaerá onan kokwarok napon?
24 Yumo te ankank ponankor yi fek saráp yurukupi kwapon. Ankár yae-párák kare nɨnɨk fek yurukup kip.”
Jisasén Krais támao nierá nɨnɨknap kar
25 Jerusalem mekamp koumteouráp arop ankwap fárákapao sérrá, “Má arop máte Juda taokeyakáp konap arop man sámp-wouroump mwaria nap támao nie?
26 Ae te nkenke! Mao te kar érik farákáp nánko, man te kar sér mo i konapon. Ae te arop fárákapao kor, máte Krais támaonorá nɨnɨk nap nie?
27 Krais koropeanámp ke fek nomo te mao maoknámp koropeanrá mér mono. Aeno nomo te mámá aropamp némp te wae mér námpon.”
28 Jisaso lotu nap tokwae mek yakria koumteouráp aropan kar yénkrá farákápria maok, tékén arakrá sér, “Yiráp nɨnɨk te yumo onan wae méria, tá onomp némp kareran kor, wae mér námpria nape? Aeno ono te onokump nɨnɨk fek korop mono. Onomp Naropwaro onan sámp-kérép nánko maok, ono ék namp, maomp nɨnɨk te kare karan maok, yumo man te mér mo napon.
29 Ono man te wae mér nampon. Am te apae riteanápe, ono manénkɨr mént yakampan, mao onan sámp-kérép nánko ék nampon.”
30 Aerámpantá maok, arop ankwap fárákap am kar wawia man fákapea pap mwariakapan maok, mao sumpwi naenámp yae te oukoumwan sɨk námpantá maok, man sámp mo, pwarariapon.
31 Aeno kápae kare koumteouráp arop man mér napao am mér monap aropan sérrá, “Ae te Kraiso mámá arop térenámp man kwe-pwar naenámp nɨnɨk rapie?”
Jisasén tukupá sámpenkria plisman fákáre tirá kérépap kar
32 Farisi ankwap fárákapao wawapo maok, arop fákárerao ‘Jisas te nkwak mak námp’rá kar sérarapo maok, táte am fákáre ntia pris tokwae fákáre, Jisasén fákapenkria lotu nap tokwae taokeyakáp konap plisman fákáre tirá kérép.
33 Aeapo maok, Jisaso sérrá, “Ono te yumont tokwae yak mono. Ono warko arákarrá onan sámp-kérépnámp Naropwaronámpok pok nanampon.
34 Aenanampan maok, ono akwapea yaknamp némp te, yumo am fek tukup mwanap pourou mo napara, yumo onan oupourounk napao maok, nke mono.”
35 Aeránko maok, Juda fi taokeyakáp konap aropao námoku kok sérarrá, “Mao te maok akwap nánko, nomo man nke mo mwanámpon? Ae te nomp ankwap fákáre Grik fi mek yakáp nap fek akwapeaka kar farákáp naeri kan?
36 Mao sérrá, ‘Yumo onan nke mwaria oupourounk napao maok, onan nke mono.’ Tá ankwap kar sérrá, ‘Yumo te ono akwapea yaknamp némpouk te tukup mono.’ Makrá séri námp te apae kar fino?”
Yiki yak sánk konámp ént
37 Am sákae kánanke mek yakápiap nɨnɨkrá lotunap yae akwapea, ankwap Sarere fek nap te, am yae te tokwae karono. Am yae wae pwar naeria nánko maok, Jisaso fokopeyakrá tékén sérrá, “Arop ankárank éntantá oumpour kor káke námp kwamp te, ononampok koropeaka fánaenámpon.
38 Am te Kwaromp Buk fekamp karao arakrá sénámp, ‘Arop onan mér námp te yiki yak naenámp sánk konámp ént kup tokwae maomp nɨnɨk mek pe yakria kwarákarea akwap naenámpon.’ ”
39 Am sénámp te, ‘Arop námwan mér napan Yiki Kor Spirit sámp mwanapon’rá sérimp. Am ke fek te Jisas oukoumwan yámar mek pok mo námpara, Yiki Kor Spirit oukoumwan ék moimpon.
Koumteouráp arop anánk mwaek pɨrɨkɨranap kar
40 Arop ankwap fárákapao Jisas sénámp kar wawia sérrá, “Kare karono, am arop am te Kwaro sámp-kérép naenámpria yépékrá yakápnámp profet támaono.”
41 Ankwap fárákapao sérrá, “Mao te Krais támaono.” Aerapo, ankwap fárákapao sérrá, “Mono. Am Krais te Galili meknámp korop mono.
42 Kwaromp Buk fekamp karao sérrá, ‘Krais te Devit yakámp fi meknámp taun Betlehem mek korop naenámpon. Am taun te Devit yakámp némpono.’ ”
43 Am fákárerao Jisasén nɨnɨkria séraria maok, anánk fi pɨr-pwar.
44 Ankwap fákárerao fákapá pap mwaria napan maok, arop ankwap ankárankampao man sámp mono.
Juda taokeyakáp konap arop fákáre Jisasén mér moiap kar
45 Am lotu nap taokeyakáp konap soldia fákáre warko arári tukupapo, pris tokwae fákáre ntia Farisi fákárerao man turunkrá, “Yumo te apae riteaka man warámpea korop moi napon?”
46 Aerapo maok, lotu nap tokwae taokeyakáp konap soldia fákárerao maomp kar pwarokwaprá sérrá, “Wokwaek kar te arop ankwap te am aropamp kar niamp tak moiapon”
47 Aerapo maok, Farisi fákárerao am fákáreramp kar pwarokwaprá sérrá, “Mao te yumwan kor poupwekáp reanie?
48 Ae te yumo nke napo, yino arop taokeyak konámp arop, tá Farisi fákáre, yino te ankwap Jisasén mér námp nie? Mo karono!
49 Aeno arop fákáre man mérap te am koumteouráp arop te lo épérépria napara, Kwaro man ‘Faokorenk’rá sénaenámpon!”
50 Nikodemus te Farisi fákáre mekampao wokwaek Jisasén akwapea nkea mérimp aropao maok, am fárákapan sérrá,
51 “Nomp lo te ‘Arop kwaporok fákapá papenk’rá sénámpanápe, mono. Nomo te nánkár maomp kar fwapia wawiaka mériaka fákeyakrá maok, man fákap konámpon.”
52-53 Aeránko maok, maomp kar pwarokwaprá sérrá, “Ae te amo kor Galili mekamp aropaoi kwapon? Amo Kwaromp Buk fek yaknámp kar fwapia nkeaka mérae! ‘Profet ankwap ankárank te Galili meknámp korop mono’rá sénámpon!”