14
Jisasén farop mwaria kar papnap kar
1 Wakmwaek anánki yakea maok, Pasova Yae Tokwae ntiaka Pan Yis Moráp Fári konap Yae korop naenámp yae tank nánko maok, pris tokwae fákáre, táte lo yénkrá farákáp konap arop fákárerao sérrá, “Nomo te mokopiaka Jisasén poupwekápia kánánkámp sámpeaka foupouri pap mwaro?”
2 Am fárákapao sérrá, “Nomo lotu i konap yae tokwae fek te am ankank tak mono. Takria koumteouráp arop nkea kokorokorria nomwan yorowar mwanape.
Yupurao Jisasomp me korok sanda kwarákarimp kar
Matyu 26:6-13; Jon 12:1-8
3 Am ke fek te Jisaso Betani mek akwapea, wokwaek lepra touwe sámpá yakámp arop Saimonomp nap mek tank. Mao fánaeria tank nánko maok, yupu ankárank korop. Mao te yumwi fekamp botol kwapwe kare am te nánákáre kwapwe konámp sanda mani tokwae fekamp, am botol nás kor ták-pwararea maok, Jisasomp me korok am sanda kwarákár.
4 Aenánko maok, arop ankwap fárákap yakáp nap man nkea kokwarokria maok, námoku kok arakrá sérar, “Apaeritea mao am sanda kwaporok kwarákarrá pwar námpon?
5 Tá nomo arop sánk nánko sámpriaka 300 mani silva sáp napo, tá ankank monap aropan sánk mwanámp tene!” Makrá séria maok, am yupuran yopor.
6 Aerapo maok, Jisas am fárákapan sérrá, “Yumo am yupu numwar takano pwarenke. Apaerá yumo man nɨnɨk kápae sánk rape? Mao te onan kwapwe kare nɨnɨk námpon.
7 Nánkár am ankank monap arop fárákap te yumont kápae kare por yakáp napo, yumo am fárákapan yaewour saráp yakáp mwaria te tak mwanapon. Aeno ono te yumont kápae kare por yak mono.
8 Ankank mámá yupuaoi námp te fwap tak naenámp pwi nánko námpon. Ono oukoumwan sumpwi mo nanko, mao onomp pourouk sanda kwarákárámp te onomp pourou apár me mek pap mwanap nánap námpon.
9 Ono yumwan waeman kare sénampon: Ponankor apár mekmwaek tukuprá Kwapwe Kare Kar farákápria mámá yupuaoinámp ankank máman kor méntér sérar napo, arop fárákap man nɨnɨk mwanapon.”
Judaso pris tokwae fákárean ‘Jisas yiráp yaek pap nanae’rá sérimp kar
Matyu 26:14-16; Luk 22:3-6; Jon 11:45-54
10 Am ke fek mént paokop i konap arop éntér-sámpramp ou mekamp Judas Iskariot mao pris tokwae fákáreaonapok Jisasén am fárákapamp yaek pap naenámp kar akwapá sérar.
11 Aenko am fárákapao am wawia maok, warákáránkria maok, am fárákapao man sérrá, “Amwan mani ankwapmwaek sánk mwanámpon.” Aerapo maok, Judaso am aropamp yaek sánk naenámp mwae kup oupourounkimpon.
Jisaso námoku éréképá yárak i konámp arop fákárerént Pasova fáriap kar
Matyu 26:17-25; Luk 22:7-13
12 Yis Moráp Pan Fépér i konap Yae ankárank korop nánko, Kwaro Israel firan yaewouránko fwapi yakápiap ke nɨnɨkrá fári konap sipsip morok faopornap ke. Aenánko maok, námoku éréképá yárak i konámp arop fákárerao Jisasén turunkrá, “Amo nɨnɨk nap te, yino te maok tukupea am Pasova fɨr nánap mwanámpon?”
13 Aerapo maok, Jisaso námoku éréképá yárak i konámp arop anánkaopweran tirá kérépria arakrá sér, “Yumo akwapea Jerusalem mek nepo, arop ankárank sospen mek ént yɨnkɨpea koropea mwaeaok yumwan kɨkɨp nánko te, yumo man éntér papea akwap kipo.
14 Aenepo maok, akwapea nap mek yoump nánko, yumo nap naropwarén turunkrá arakrá sér kip: ‘Tisa sérrá, “Onoku éréképá yárak i konamp fákárerént Pasova fánanamp nap aokore te maen?”rá séri námpo.’
15 Aerá sénepo maok, yumwan nap aokore tokwae narekamp yénkép nánko maok, am mek te tankáp i konap ankank wae nánapi tank námpon. Yumo am mek fɨr nánap kipo.”
16 Aeránko maok, am arop yaworao akwapea am taun mek Jisaso sérimpaok nkea maok, am mek fɨr nánap.
17 Kumuran Jisas námoku éréképá yárak i konámp arop éréképea mént korop.
18 Aeaka am fárákap fépérrá tankáprá maok, Jisaso sérrá, “Ono te yumwan waeman kare kar sénampon: Yumo ou mekamp arop ankárankamp onan yopor aropamp yaek pap naerámpon.”
19 Aeránko maok, am námoku éréképá yárak i konámp arop fárákap támao yonkwae touweria maok, man ankákárankrá turunkup, ‘Ae te amo onan sérri kwapon’rá sér.
20 Aerapo maok, Jisaso am fárákapan sérrá, “Am arop te yumo éntér-sámpramp ou mekamp ankárankamp pan sámpea onont dis mekamp sup mek anámpea fánámp támaono.
21 Kare, Aropamp Táráp te Kwaromp Buk fek sénámp niamp ankár takrá sumpwi naenámpon. Aeno am arop Aropamp Tárápan yopor aropamp yaek papnámp aropao maok koupouteane! Man éntupwaro fárákap te wampwe mpupo!”
Jisas Komunion sámp mwanap yénképámp kar
Matyu 26:26-30; Luk 22:14-20; 1 Korin 11:23-25
22 Am fárákapao fɨr fépérrá tankápapo maok, Jisaso pan ankárank sámpea Kwarén ‘Aesio’rá séria maok, fékéria am fárákapan nénkria sérrá, “Máte onomp pourouno. Má sámpea fárenke.”
23 Aeaka warko wain éntráp kap sámpria Kwarén ‘Aesio’rá séria maok, am fárákapan nénkria maok,
24 am fárákapan sérrá, “Máte onomp yɨri yumont kontrak wourékam yoro nampon. Ono kápae kare koumteouráp aropan yaewourria kwarákár nanampon.
25 Ono yumwan waeman kare kar sér rae: Ono te warko wain fár morá akwapea, Kwaro náráp firáp taokeyaknámp mek wourékam wain ént fánanampon.”
26 Takia pwarará, am fárákapao tár kar ankárank sámpea pwarará maok, taun pwarará Oliv faonkwek pok.
Jisaso Pitan ‘Námwan pwar nanap’rá sérimp kar
Matyu 26:31-35; Luk 22:31-34; Jon 6:36-38
27 Jisaso am fárákapan sérrá, “Yumo ponankor te onan mérnap pwararea pɨrɨkɨmp mwarea napono. Kwaromp Buk fek am táman sérrá, ‘Ono sipsip taokeyak konámp arop porokwap pap nanko, maomp sipsip pɨrɨkɨmp mwanapon.’
28 Aeno ono te warko fárámpea yiki yakria, ononkɨr yumwan mekia Galili mek akwap nanampon.”
29 Pita sérrá, “Arop ankwap fárákap amwan pwarará pɨrɨkɨmp napo kor, wampweno. Ono mwar amwan pwar nanamp mono.”
30 Tá Jisaso man sérrá, “Ono amwan kare sér rae: Oukoumwan kumuruk kakaruk oukoumwan anánk por aráp mo nánko, amo yinɨnk por ‘Ono te man mér mono’rá sénanapon.”
31 Aerámpan maok, Pita ankár kar kárákáre fek sérrá, “Wampweno! Ono ankár amont sumpwi naeria te, ono amwan ‘Mér mo namp’rá sér mo kareno!” Tá mént paokop i konap arop ponankor takrá sérar.
Jisaso Getsemani yopwar mek Kwarén kar toropwapimp kar
Matyu 26:36-46; Luk 22:39-46
32 Aea maok, am fárákapao tukupea oliv pékri Getsemani mekria maok, Jisaso námoku éréképea yárakinámp arop fárákapan sérrá, “Yumo mapek yakápenke. Ono akwapea Kwarén kar toropwap nae.”
33 Aeritea maok, Pita, Jems, Jon man éréképea am yinɨnkaopwe támao mént tukup. Aeapo maok, Jisaso náráp pourouk korop naenámp touwe tokwae wakmwaek sámp naenámpan yonkwae sakápria yonkwae touwea wae.
34 Aeria maok, mao am fárákapan sérrá, “Ono yonkwae touwea waeria, wae sumpwi nanamp pourouiane. Yumo mapek yakáprá yérékenke.”
35 Aeria mao yoump tae morokria mao éntér mwaeknámp apárok pɨká párákapea Kwarén kar toropwapria sérrá, “Amo onan korop naenámp ankank kwatae kwe-pwar nanap mwae kup yak nánko te, fwap kwe-pwar nanapon.”
36 Aeritea maok, mao sérrá, “Ayao! Amo te ponankor ankank fwap tére nanapono. Aeno ono nɨk namp te, ono sámp nanamp touwe sámp-sɨraeria nampan maok, wampweno. Amo ankár amokuráp nɨnɨkaokampo.”
37 Takia maok, warko akwapea am yinɨnkaopwean nke nánko, pampi yakáp. Aenapo, mao Pitan arakrá turunk, “Saimon, amo te amp rape? Amo ankárankamp ke fek saráp yérékrá yak nanap pourou mo nie?
38 Yumo ankár yérékria Kwarén kar toropwaprá yakápenke. Yumo am ankank korop nánko, pɨrɨkɨmp mwanape. Nɨnɨk te wae am tére naeria warákár námpan maok, pourourao kárákáre mono.”
39 Warko akwapea manénkɨri námpnámp taknámp Kwarén kar toropwap.
40 Aea maok, warko arákarrá koropea námoku éréképá yárak i konámp arop fárákapan nke nánko maok, pampi yakáp. Am te apae riteanápe, am fárákapamp yi te ouwipi kápae. Aeapara, mao am fárákapan kékéménk námp fek te, am kar pwarokwaprá sér mwanap te mér mo napara, sér moiapon.
41 Jisas warko yinɨnkan akwapeaka koropea am fárákapan sérrá, “Yumo te oukoumwan pampria anepér rape? Wae támaono. Fápárámpea nkenke! Oukoumwan te Aropamp Tárápan kwatae nɨnɨkráp aropamp yaek sánk mwanap ke wae koropáne.
42 Yumo fárámp napo tukup mwaro. Nkenke! Onan outɨrinámp arop wae koropáne.”
Judaso wae Jisasén yopor aropamp yaek papnámp kar
Matyu 26:47-56; Luk 22:47-53; Jon 18:3-11
43 Jisas kar sérrá yak nánko maok, táte am éréképá yárak i konámp arop éntér-sámpramp arop ou mekamp ankwap ankárankamp Judaso korop. Aenánko, pris tokwae fákáre, tá lo yénkrá farákáp konap arop, tá Juda taokeyakápnap arop fárákapao tirá kérépnap arop kápae kare, bainatráp yaopwae tia Judasén éntér kákrá korop.
44 Manénkɨr am outɨrinámp arop am arop fárákapan arakrá sér: “Nánkár ono akwapea nouroupria aop mukur namp te, am arop te Jisas támaonon. Yumo man sámpea maok, fwapia taokeyakea sámpá tukup kip.”
45 Aeritea maok, Judas koupour kar akwapea Jisasonámpokria te, ‘Tisa’rá séria man koupwiyakrá aop mukur.
46 Aenánko maok, am fárákap wae Jisasomp pourouk yae paprá sámp.
47 Aeapo maok, arop ankwap ankárank bainat sámprá pris taokeyak konámp aropamp tére aropan woupwi kor karámpá aop-sɨr.
48 Jisaso am fárákapan sérrá, “Yumo onan sámp mwaria korop nap te, oukunria yorowar i konámp aropan sámp mwaria ni konap niamp bainat, yaopwae makia tia korop rape?
49 Wokwaek ono yumwan lotu nap mek kar farákáp saráp yak konamp fek onan sámp mwarap tane apaeapon? Yumo mámá nap te wokwaek Kwaromp Buk fek kumwiap karao kare koropanoria napon.”
50 Aerá séránko maok, Jisasént paokop i konap arop fákáre man pwarará pɨrɨkɨmpea tukup.
Arop tár-ménki ankárank farákapá akwapámp kar
51 Arop tár-ménki ankárank Jisasomp wakmwaek koropámp, mao te waempyam wupwi kor mwar woukwapeanámpao, am fárákapao man sámpria maok, waempyam fek saráp sámp napo maok,
52 mao waempyam wor-sɨrarrá pourou mwar farákapá akwap.
Jisasén sámpea kaunsilo nke námp fek kotiap kar
Matyu 26:57-68; Luk 22:54-55,63-71; Jon 18:12-14,19-24
53 Am fárákapao Jisasén sámpea pris taokeyak konámp aropamp nap mek santukup. Tá pris tokwae ponankor, Juda taokeyakáp konap arop, lo yénkrá farákáp konap arop makia koupoukour yakáp.
54 Pita te Jisasomp wakmwaek akwap námpao maok, mao panek tae morok yak. Mao pris taokeyak konámp aropamp naepik yár éntér mek lotu nap tokwae taokeyakáprá yérék i konap plisman fákárerént yaomwi fek pourou yirɨnkrá yak.
55 Pris tokwae fákáre ntia kaunsil fákáre ponankor, arop ankwap fárákapan ‘Koropea Jisasoinámp kar farákápenk’ ria wumwi. Aenapan maok, am fárákap te maoinámp kwatae nɨnɨk nkea am fek sumpwi pap mwaria oupourounkapao maok, mao am fek sumpwi naenámp kwatae nɨnɨk nke mono.
56 Aeapo maok, táte kápae kare arop man kwekárrá sérapan maok, am fárákapamp kar te ankárankamp pourouráp mo.
57 Aeapo ankwap fárákap yakápia ‘Jisaso araki námpono’rá kwekária sér,
58 “Yino wa nánko, mao sérrá, ‘Ono lotu nap tokwae aropao ti nap te, ono párámpeaka yinɨnk kumur fek ono ankwap pourouráp nap ti nanampan maok, arop yae kor fek ti mono’rá sérimpon.”
59 Tá am kar sérar napao kor ankár épépérépi akwapria ankárankamp pourouráp moimpon.
60 Aeapo maok, pris taokeyak konámp arop kaunsil fákáreamp yik fokopeyakrá Jisasén arakrá turunk, “Amo te kar pwarokwaprá sénanap kar mo nie? Amwan mámá kar sérarap te mokopono?”
61 Aeránko maok, Jisaso kor man kar tákaprá sér mo.
Aenko maok, pris taokeyak konámp arop man warko turunkrá, “Amo te arop ponankor lotu i konap Kwaromp Táráp Krais támao ni mo nie?”
62 Jisaso sérrá, “Am te ono támaono. Nánkár Aropamp Táráp ponankor kárákáre tokwaeráp Kwaromp yae-párák mwaek tankea yámar mekamp koumwe yumuntuk ék nánko nke mwanapon.”
63 Aeránko maok, pris taokeyak konámp arop am kar wawia korokopria yopor yonkwae pwarámpria, námokuráp pouroukamp waempyam pearákapria maok, sérrá, “Nomo wae táman wa námp te, warko apaerá arop ankwap wumwi mwanámpon?
64 Yumo wae wa napo, mao Kwarén wouroump sénámpon. Yumo nomo man te mokop mwanámprá nɨnɨk rape?” Aeránko maok, am arop fárákapao ponankor sérrá, “Mao te kwatae nɨnɨki tenámpara, ankár sumpwiano.”
65 Aerapo maok, arop ankwap fárákapao man atatopria maok, táte waempyam sámprá yimetápok woukoupea fákeyakáprá man porokwapria sérrá, “Amo oukoumwan profet kar fek sérae: Oukoumwan amwan te wa porokwapriane?” Aeria maok, lotu nap taokeyakáprá yérék i konap plisman fákáre yae faeran sámprá tárapore.
Pita ‘Jisasén mér mo namp’rá sénámp kar
Matyu 26:69-75; Luk 22:54-62; Jon 18:15-18,25-27
66 Pita te ek yár éntér mek yakánko maok, tá pris taokeyak konámp aropamp tére konámp yupu ankárank koropea
67 nke nánko maok, Pita yaomwi fek tank. Aenánko maok, yupurao man tokor kari yakrá arakrá sér, “Amo kor wae Nasaret mekamp Jisasént yak konapon.”
68 Aerámpan maok, Pita monoria arakrá sér, “Mono! Ono te amo sénap kar am te mér mo kare nampon!” Makri pwarará oukur tará ek youmprá nap ménki fek nánko maok, kakaruk ankárank aráp.
69 Aenko am tére konámp yupurao kor warko man nkea maok, wonae fik am fek yakápap arop fárákapan sérrá, “Mámá arop máte wae am fi támaonono.”
70 Tá Pita warko sérrá, “Mono!”
Aeránko maok, wakmwaek arop ankwap fárákap wonae fik am fek yakáp napao sérrá, “Wɨ! Amo te waeman am fi támaono. Waráp kar te Galili mekamp aropamp kar niamp napono.”
71 Tá Pita kar arakrá sér, “Ono te yumwan waeman narekampráp kare kar sér rae: Ono am yumo sénap arop te mér mo nampon. Táte ono kwekár sénanko te, Kwaro onan kwatae pap naenámpon.”
72 Takrá séri pwar nánko maok, koupour kar kakaruk anánk por aráp. Aenánko maok, Pita warko Jisaso sérimp kar nɨk: “Nánkár kakaruk oukoumwan anánk por fárámp mo námp fek, amo yinɨnk por ‘Ono te man mér mono’rá sénanapono.” Aeria maok, Pita aropompria éma waempon.