Ngaen-gógópan Peba Mórrag
Pita
Ne Kla Wialómórr
Ngaensingül Bóktan
Ene Yesun umulbain oloma, Pita, ini peba mórrag wialómórr oya arróla blakón ngarkwat nóma yarilürr. Wa ini peba mórrag we tonarrdó wialómórr ibü aodó, pail 62 akó 67 Kerrison amtómól kakóm. Wa ene Yesun amkoman angun pamkolpamdó wialómórr, 5 prrobinsdü nidi ngyaben kwarilürr Eisia Maenorr kugupidü (1:1). Ene tonarrdó, pamkolpama ibü wirri müp alión kwarilürr. We ngarkwatódó, Pita ini peba mórrag wialómórr ibüka, ibü arüng bótanóm akó ibü arüngi byalóm inzan pamkolpamzan ngyabenóm, Yesu Kerrisonkü nidipko. Wa blaman amkoman bangun pamkolpam - ia müór ó kol, ta ia ⌊leba zaget⌋ is ó ibü wirri pam, ta ia sos ⌊balngomól byarrmarr pam⌋ ó popa pam, sosankü zaget nidi tómbapónónóp - we bóktan nókyenóp wagó, “dümdüm ngyabenóm amkoman angun-koke pamkolpamab aodó akó karrkukus bórrangóm müp tonarrdó.” Pita akó ta wialómórr wagó, i darrem kla ki ipüdórre, i ne karrkukus nóma ki bórrange.
Ini Peba Mórragan Bóktan Zono Módógako:
A. Ini peba mórragan tapaku bóktan 1:1-2
B. Küsil arról 1:3-12
C. God tóba pamkolpam ngibaunürr kolkal ngyabenóm 1:13–2:10
D. Godón leba zaget pamkolpam 2:11-17
E. Kerrisozan Azid Aeng 2:18-25
F. Morwal akó Konggal 3:1-7
G. Azid aeng dümdüm elklaza tómbapónde 3:8-22
H. Godón ubi ngarkwatódó ngyaben 4:1-6
I. Godón gyaur kla morroal ngabkan pamkolpam 4:7-11
J. Krristión kolpamzan azid aeng 4:12-19
K. Godón pamkolpamdó gyagüpbarr yarile wagó, Yesu Kerriso sab tolkomóle 5:1-11
L. Dómdóm alakón bóktan 5:12-14
1
Ini Peba Mórragan Tapaku Bóktan
Ka, Saemon Pita, ini peba mórrag kótó wialómdóla. Ka Yesu Kerrison ⌊apostolóla⌋.
Ka wialómdóla yabüka, Godón alearrón pamkolpam, barngerrón nidipakla akó mogobzan nidi ngyabendakla ini prrobins kugupidü, Pontus, Galatia, Kapadosia, Eisia, akó Bitinia.*Ini 5 prrobins Rrom kinga balngomól yarilürr. Errkya ini bwób Tórrki kantrri kugupidümako, Eisia Maenorr kugupidü. God, mibü Ab nótóke, ngaen umul yarilürr wagó, oya ubi yabü aleanóma. Tóba Samua yabü ⌊kolkal⌋ ninóp akó tibi-tibi amanórr Godónkü. Inzan kwata wa yabü ilianórr Yesu Kerrison bóktan arrkrrum akó ene igósüm, Yesu yabü tóba óe-e ki nangrre yabü kolae tonarr barrgonóm.
Ka tóredóla, Godón ngaru bapón-koke ⌊gail tonarr⌋ akó moboküpdü paud sab asi ki namülam yabüka.
Küsil Arról
Mi blamana oya yagürnórre, mibü ⌊Lod⌋ Yesu Kerrison God akó Ab! Oya wirri gyauranme wa mibü küsil arról tókyenóp, wamaka mi akó tóbabótóp. Wa ene kla inzan kwata tónggapónórr igó, wa Yesu Kerrison irsümülürr büdüldügab. Olgabi mi wirribóka ⌊gedlóngóm baindakla⌋, God ne ⌊alkamül-koke bóktan⌋ tókyenóp. Ini klama kokean kolae akó tómanpükü baine, akó kokean odole. God ene kla kwitüdü amoandase yabünkü. Yabü amkoman bangunanme God yabü alblangda tóba arüngdügabi, kókó ene dómdóm ngürrdü, zid bain ugórr sab tónggapórrón yarile okaka bümzazilüm.
Wirribóka bagürwóm kwarilün ini klamdó, enana errkya yabü zitülkus asiko gyaur aengóm tugupurr tonarróm, zitülkus yabü abün-abün müpa bawiónda. Ini müpa togobórr igó poko amtyanóm wagó, yabü amkoman bangun amkomana. Pama ⌊gold⌋ urdü angrindako apókóm ó asenóm ene gold ia kolkala, enana golda sab kolae baine. Yabü amkoman bangunab darrem kla wirriana goldan darrem klamdógab, da God yabü amkoman bangun apókda. Akó God nóma asenda wagó, yabü amkoman bangun amkomana, wa sab yabü agür yarile, yabü ngi wirri kwitüm amngyel yarile, akó wirri ngi emelele yabüka, ene tonarrdó Yesu Kerriso nóma okaka tübine.
Enana e oya koke kuri esenane, a yabü ⌊moboküpdü ubi⌋ ma oyaka asine. Akó enana e oya koke asendakla errkya, a e ma oya amkoman angundakla akó e wirribóka bagürwómdakla, igó wirri kómal bagürdü, e gaodó kokeakla bóktanóm. E bagürwómdakla, zitülkus e umulakla wagó, God yabü zid bainda yabü amkoman bangundügabi.
10 Ngaen-ngaen, ⌊prropeta⌋ Godón bóktan bóktónóp ene gail tonarrankwata, God yabü ne kla ki tókyerre. Ene prropeta yamkünónóp akó yapinónóp ini zidbainankwata. 11 I yamkünónóp asenóm, ene zidbaina sab laró tonarrdó akó iazan tame, Kerrison Samua ne klambóka apón yarilürr ibü moboküpdü, wa nóma bóktanórr solkwat ne klama tómbapónórre Kerrisoka. Wa Kerrison azid aengankwata bóktan yarilürr akó ⌊wirri kómal zyónankwata⌋, Kerriso solkwat ne kla ki ipüde. 12 God ene prropetódó okaka simzazilürr wagó, i ini zidbainankwata nóma zudrratlórr, ene tibiób morroalóm koke yarilürr, a yabü morroalóm. Errkya ini tonarrdó, igó pama ini zidbainankwata yabü azazildako, Morroal Bóktan Yesunkwata nidi zudrratlórr yabüka, Godón Samuan arüngi, God noan zirrsapónórr kwitümgabi. ⌊Anerruab⌋ ta wirri ubia ini zidbainankwata umul apadóm.
God Tóba Pamkolpam Ngibaunürr Kolkal Ngyabenóm
13 We ngarkwatódó, yabiób gyagüpitótók tómbapónam, dümdüm gyagüpitótókpükü koralón, akó e wirribóka gedlóngóm bain kwarilün ene gail tonarróm, God sab yabü ne kla sidüde, Yesu Kerriso okaka nóma tübine. 14 E Godón bóktan amorran olmalzanakla, myamem ene kolaean ubi ok bain-gu yabü balngomólóm, yabü ene ubi ngaen kwarilürr, e Godónbóka umul-kók nóma kwarilnürrü. 15 A e wata kolkal ngyaben kwarilo, wata God kolkalzan ngyabenda, yabü nótó ngibaunürr tóba pamkolpamóm bainüm. 16 Zitülkus módóga, Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó, “E wata kolkal ngyaben kwarilo, zitülkus ka, yabü God nótókla, kolkal ngyabendóla.”Lebitikus 11:44-45; 19:2
17 E Godón “Ba”-bóka ngiliandakla, e oyaka nóma tóre bakodakla, blaman pamkolpam darrpan ngarkwatódó nótó zaz bainda tibiób tórrmen tulmil ngarkwatódó. We zitülkusdü, inzan ngyaben kwarilo mogobzan ini tüpdü, Godón gum-gum ⌊ótókde⌋. 18 Zitülkus módóga, e umulakla igó, God yabü nadü klame ⌊aurdü amanórr⌋ yabü küp-koke ngyabendógab, yabü abalbobatala ne poko umul nyónónóp. God yabü koke aurdü amanórr ene elklaza-e, sab ne klama kolae bairre, ⌊silba⌋ ó goldzan. 19 A wa yabü Yesu Kerrison óe-e aurdü amanórr, wa krrosdó nóma nurrótókórr. Oya óe wirri darrem klama, darrü ⌊sip⌋ kupoan óezan, Zu ⌊prrista⌋ ne kupo ódód yarilürr ⌊altadó⌋ urdü agasilüm, kolae akó tóman koke. 20 God oya ngaen singrinürr ini poko tónggapónóm ugón ini tüp tónggapón küsil yarilürr, a wa oya okaka simzazilürr ini dómdóm tonarrdó yabü morroalóm. 21 Oyakama, e Godón amkoman angundakla, oya büdüldügab nótó irsümülürr akó oya ngi nótó wirri kwit emngyelórr. Ene igósidi, e Godón amkoman angundakla akó gedlóngóm baindakla.
22 E yabiób kolkal bainarre inzan kwata, e amkoman bóktan Yesunkwata ipüdarre. Olgabi yabü amkoman moboküpdü ubia yabü zonaretaldó. We ngarkwatódó, yabü moboküpdü ubi asi kwarile yabiób darrpan-darrpandó yabiób dudu moboküpi.dudu moboküpi: Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó inzan angrirrüna wagó, kolkal moboküpi. 23 Zitülkus módóga, e küsil arról kuri ipüdarre, wamaka e akó tóbabótórró. Da igó küpdügab kokea igó, sab ne küpa kolae baine, a igó küpdügab, sab kokean ne küpa kolae baine. E akó tóbabótórró Godón bóktandóma, arról ne bóktane, metat ne bóktan yarile. 24 Zitülkus módóga, Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó,
“Blaman pamkolpam opoporzanako,
akó ibü ne morroal obzek syóke nurr pulzanako;
opopora odaldako akó pula baingdako,
25 a Lodón bóktan sab metat yarile.”Aesaya 40:6-8
Akó Lodón bóktan we kla yarilürr, ene Morroal Bóktan Yesunkwata, pama yabüka ne poko büdrratnóp.

*1:1 Ini 5 prrobins Rrom kinga balngomól yarilürr. Errkya ini bwób Tórrki kantrri kugupidümako, Eisia Maenorr kugupidü.

1:16 Lebitikus 11:44-45; 19:2

1:22 dudu moboküpi: Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó inzan angrirrüna wagó, kolkal moboküpi.

1:25 Aesaya 40:6-8