Nis Ngim Peba Mórrag Polkagabi
Korrint
Sos Pamkolpamdó
Ngaensingül Bóktan
Pol ini peba mórrag wialómórr Yesun amkoman angun pamkolpamdó Korrint wirri basirrdü akó blaman Yesu Kerrison amkoman angun pamkolpam dudu Akaya prrobinsdü (1:1). Polón darrü peba mórrag Korrint sos pamkolpamdó, 1 Korrint, ene peba mórragan ngaensingül bóktan asine. Ma kubó ngaen-gógópan we ngaensingül bóktan ngakono, wa nekwata bóktanda.
Pol ini peba mórrag ugón wialómórr aprrapórr pail 55 ó 56 nóma yarilürr Kerrison amtómól kakóm. Wa tóba peba mórrag 1 Korrint wialómórr pail 55 nóma yarilürr. Wa tóba peba mórrag 2 Korrint aprrapórr ugón wialómórr ene dadan paildü ó darrü pail. Pol ini peba mórrag Masedonia prrobinsdügab wialómórr.
Ini Peba Mórragankwata Bóktan
Aprrapórr Pol tokom peba mórrag wibalómórr Korrint sos pamkolpamdó:
(1) Pol ne peba mórragankwata wialómórr 1 Korrint 5:9dü;
(2) 1 Korrint;
(3) Darrü arüng bóktan oporpükü peba mórrag, wa ne klamankwata wialómórr ini pebadó (2:3-4);
(4) 2 Korrint.
Ini ngaen-gógópan akó aüd ngim peba mórrag errkya myamem babulamli.
1 Korrint wialóm kakóm Pol tóba zaget Godónkü we pud akyanórr Epesus wirri basirrdü kókó wa igó nóma arrkrrurr wagó, Korrint sos pamkolpama tibiób tórrmen tulmil koke morroal ninóp. Pol gyagüpi esenórr büsai-büsai tótókóm Korrint pamkolpam basenóm. A wa nóma wamórr ibü basenóm, i oya wirri azid ekyenóp. Da Pol nóma alkomólórr Epesus, wa darrü peba mórrag wialómórr arüng bóktan oporpükü. Mi umulakla, zitülkus mi 2:4dó atangdakla wagó,
“Ka yabüka nóma wialómórró, ka ugón wirri müpdü namülnürrü, ka azid aengrró kürü moboküpdü, akó ka yón namülnürrü yabüme.”
Wa ene peba mórrag Taetusün ekyanórr Korrint pamkolpamdó ódódóm (12:8).
Arüng bóktan oporpükü peba mórrag wialóm kakóm, Pol wirrianbóka gyagüpi tótók yarilürr wagó, Korrint pamkolpama laró gyagüpi ódód kwarilürr. Da ⌊silba⌋ zaget pam Dimetrrius akó tóba kamdalpükü wirri ongyaltongyal kakóm (Apostolab Tórrmen 19:23-41), wa Epesus amgatórr ama Trroas wirri basirrdü wamórr. Wa gyagüpi igó wamórr wagó, Taetusdi Trroasóm wata ki baseni bóktan apadóm enekwata, Korrint pamkolpama ia gyagüpi ogoblórr oya peba mórragankwata, a Taetus ma ola babul yarilürr (2:12-13). Da wa we wamórr Masedonia. I Taetusdi ola baserri. Oya bagürwómdü, bóktan Korrint pamkolpamdógab morroal yarilürr (7:5-16). Taetusün bóktan Polón arüng ekyanórr igó, Korrint pamkolpam ibü ngyaben tulmil ia morroal dümdüm yónürr. Ene kakóm, Pol darrü peba mórrag wialómórr (2 Korrint).
Da Pol iade arüng bóktan opor wialómórr atang pokodó 2 Korrint 10–13? Aprrapórr Pol ini peba mórragzan wialómórr, bóktana tamórr oyaka wagó, ngibürr kolpam ola asi kwarilürr kolae nidi tómbapónóp. Da módóga, ene peba mórrag zirrapónóm wa akó darrü poko dayónürr ngaen-gógópan bóktandó ini kolae tómbapón kopodó.
Polón Zitülkus Ini Peba Mórrag Wialómóm
Polón dokyan zitülkus asi kwarilürr ini peba mórrag wialómóm Korrint pamkolpamdó:
1. Oya ubi yarilürr ibüka adrratóm tóba bagürwómbóka. Wa bagürwóm yarilürr, zitülkus Korrint pamkolpama tibiób kolae tonarrdógab tübyalüngóp (1:3-4; 7:8-9, 12-13).
2. Oya ubi yarilürr ibüka adrratóm wa ne müpdü yarilürr Eisia prrobinsdü (1:8-11).
3. Oya ubi yarilürr ibüka müsirrga ainüm, wa tóba bókam bagósórrón agóltagól iade yalüngürr (1:12–2:4).
4. Oya ubi yarilürr ibü amtinüm darrü paman kolae tonarr arrgonóm (2:5-11).
5. Oya ubi yarilürr ibü arüngi ikik akrranóm dabyón-gum Godón amkoman angun-koke pamkolpampükü (6:14–7:11).
6. Oya ubi yarilürr ibüka müsirrga ainüm ini elklazabóka igó, bagürwóm, azid aeng, akó darrem kla, i ne elklaza ipüdórre Godón zaget nidi tómbapóndako (2:14–7:4).
7. Oya ubi yarilürr ibü umul bainüm Godón popa gailwómankwata akó ibü byalóm, i umul-umul ki koralón igó, i mani dakabain elakórre elklaza-koke pamkolpamabkü, Yesun amkoman nidi yangunónóp Zerrusalem wirri basirrdü (atang poko 8-9).
8. Oya ubi yarilürr ene kari kopo agóm, oyaka nidi bóka bamgün kwarilürr (atang poko 10-13).
9. Oya ubi yarilürr ibü umul-umulan ngibtanóm oya aüd ngim tótókbóka ibüka (12:14; 13:1-3, 10).
Ini Peba Mórragan Bóktan Zono Módógako:
A. Ini peba mórragan tapaku bóktan 1:1-11
1. Polón morroal ngürr bóktan Korrint sos pamkolpamdó 1:1-2
2. God mibü metat arüng bütanda 1:3-11
B. Pol Yesun amkoman angun pamkolpam arüng nütünóp 1:12–7:16
1. Polón akó darrü bókam agósórrón bóktan 1:12–2:4
2. Darrpan paman kolae arrgon 2:5-11
3. Pol karianbóka ngyabenórr Trroas wirri basirrdü 2:12-13
4. Mi Kerrison ilangzanakla 2:14-17
5. Pol amkoman karrkukusi angun yarilürr Morroal Bóktan Yesunkwata 3:1–4:6
a. Küsil alkamül-koke tónggapórrón bóktanan zaget tónggapón 3:1-18
b. Wirri darrem kla samuan ngarkwatódó mariti tónggapórrón beledó 4:1-15
c. Amkoman bangundügabi ngyaben 4:16-18
6. Kwitüm büb 5:1-10
7. Apostolab zaget módóga, pamkolpam byalóm i ia gódam bangurre Godkü Yesukama 5:11–6:2
8. Polón azid aeng 6:3-12
9. Dabyón-gu Godón amkoman angun-koke pamkolpampükü 6:13–7:1
10. Polón bagürwóm 7:2-16
C. Gyaur kla elklaza-koke pamkolpamabkü Zerrusalem wirri basirrdü 8:1–9:15
1. Arüng atan bóktan wirribóka gailüm 8:1-15
2. Taetusün akó nis amkoman bangun pam nis Korrint wirri basirrdü zirrnapónóp 8:16–9:5
3. Wirri gyaur kla gail 9:6-15
D. Pol emtyanórr wagó, wa amkoman apostol yarilürr 10:1–12:21
1. Pol tóba zaget adlangórr 10:1-18
2. Pol akó obae apostol 11:1-15
3. Polón azid aeng apostolzan 11:16-33
4. Pol nuszan kla esenórr wa nóma aerr yarilürr 12:1-10
5. Pol gyakolae yarilürr Korrint pamkolpamdó 12:11-21
E. Dómdóm bóktan 13:1-13
1. Dómdóm arüng ikik bókrran bóktan 13:1-10
2. Dómdóm alakón bóktan 13:11-13
1
Ini Peba Mórragan Tapaku Bóktan
Polón Morroal Ngürr Bóktan Korrint Sos Pamkolpamdó
1 Ka, Pol, ini peba mórrag kótó wialómdóla. Timoti, mibü zonaret, kankü asine. Ka Kerriso Yesun ⌊apostolóla⌋ Godón ubidügab.
Ka yabüka wialómdóla, Godón sos pamkolpamdó Korrint wirri basirrdü, blaman Godón pamkolpampükü dudu Akaya prrobinsdü.
2 Ka tóredóla, ⌊gail tonarr⌋ akó moboküpdü paud sab yabüka asi ki namülam God mibü Abdógab akó Lod Yesu Kerriso.
God Mibü Metat Arüng Bütanda
3 Mi blamana oya yagürnórre, mibü ⌊Lod⌋ Yesu Kerrison God akó Ab. Wa gyaurpükü Aba akó wa mibü metat arüng bütanda. 4 Wa mibü metat arüng bütanda, mi müpdü nómadakla. Ene igósüm, mi gaodómakla ngibürr kolpam arüng bütanóm, müpdü nidipko, God ta mibü dadanzan arüng bütanda. 5 Zitülkus módóga, kizan abün-abün azid aengdakla Kerriso ta inzan azid aengórr, da God kibü wirrianbóka arüng bütanda Kerrisokama. 6 Ki nóma tótókdakla müppükü, olgabi e sab arüng bütarrón akó zid bairrün kwarilo, kibü bóktan amgolanme. God kibü nóma arüng bütanda, olgabi e sab arüng bütarrón kwarilo. E arüng bütarrón nóma kwarilo, olgabi e gaodó kwarilo karrkukus bórrangóm inzan azid aeng tonarrdó, kizan azid aengdakla. 7 Akó ki wirrianbóka ⌊gedlóngóm baindakla⌋, e karrkukus bórrongo, zitülkus ki umulakla wagó, e dadan elklaza azid aengdakla, ki enezan azid aengdakla. Akó God yabü ta arüng bütanda, wa kibü enezan arüng bütanda.
8 ⌊Zonaretal⌋, kibü ubia yabü umul-umulan ngibtanóm, ki ne wirri müpanbókamde azid aengóp Eisia*Polón ngyaben tonarrdó, Eisia darrü prrobins yarilürr, Rrom kinga ne bwób alngomól yarilürr. Errkya ene poko Tórrki kantrridü pokoa, Eisia Maenorr kugupidü. prrobinsdü. Ene inzan wirri müp yarilürr, ki gaodó koke kwarilürr ene müp bamselóm. Olgabi ki myamem gedlóngóm koke bainóp, ki gaodó kwarilürr arról amoanóm. 9 Anda, ki kibiób moboküpi igó gyagüpitótók ipüdóp, wamaka kibü zaza ⌊kolaean darrem⌋ tókyerre büdülüm. A ene wa ugósüm tómbapónórr, ki kibióbka koke ngambangólnórre a wata Godka, büdül pamkolpam nótó arsinda. 10 Wa kibü aurdü semanórr wirri büdül tarük pokodógab akó wa sab kibü aurdü semóne. Ki oyaka gedlóngóm baindakla kibü metat aurdü amanóm, 11 ezan kibü tangbamtindakla tóre bakode kibünkü. Abün pamkolpama nóma tóre korale kibünkü akó Godón gail tonarr nóma yarile kibüka, da abün pamkolpama sab Godón eso akyan korale kibü ngidü.
Polón Akó Darrü Bókam Bagósórrón Bóktan
12 Ki ikub bagürdakla igó: kibü gyagüpitótóka amkoman pupainda igó, blaman pamkolpamab obzek kwata ki inzan tórrmen tulmili ngyaben kwarilnürrü, amkoman moboküpi akó ilklió bülióni-koke. God kibü gaodó tinóp inzan ngyabenóm. Ki amkoman inzan ngyaben kwarilnürrü yabü obzek kwata. Ki inzan kwarilnürrü Godón gail tonarr ngarkwatódó, a inzan koke, tüpan ⌊wirri gyagüpitótók⌋ ngarkwatódó. 13-14 Blaman tonarr ki yabüka igó wibalómdakla, e gaodómakla ene kla atangóm akó bóktanan ⌊küp tai amzyatóm⌋. Errkya e kibü tórrmen tulmilabkwata wata poko-poko küp bómzyatódakla. A ka gedlóngóm baindóla, e sab blaman bóktanan küp nómzyetórre igó, e sab gaodó koralo kibükwata ikub bagürüm, kizan yabükwata ikub bagür koralo, ene ngürrdü, mibü Lod Yesu nóma tolkomóle.
15 Zitülkus ka ene kla amkoman karrkukusi angun namülnürrü, ka bókam bagósórró yabü ngaen-gógópan basenóm, igósüm e nis ngim bles bairrün kwarilo. 16 Ka bókam bagósórró yabü basenóm, ka Masedonia prrobinsdü nóma ki wamórró akó ta ka olgabi nóma ki tolkomólórró, igósüm e solkwat kürü ki tangkamtinane Zudia prrobinsdü tótókóm. 17 Da ka ini bókam nóma bagósórró, ia ka wata popa bóktan namülnürrü? Ó ia ka bókam bagósdóla ini tüpan pamkolpam ngarkwatódó, igósidi ka bóktalo wagó, “Ó, ó,” akó dakla, “Koke, koke”? Koke, ka inzan pam kokela! 18 A God metatzan tómbapónda, wa ne poko bóktanórr tómbapónóm, ki ta yabüka ne poko bóktandakla igó kokea, “Ó,” akó dakla, “Koke”. 19 Zitülkus módóga, Godón Olom, Yesu Kerriso nótóke, wa koke bóktanórr wagó, “Ó” akó dakla, “Koke”. Kótó, Saelas,†Saelas: Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó ini ngi inzan angrirrüna Letin bóktane: Silbeinus. akó Timoti, ki oyakwata bóktan amgol kwarilnürrü yabüka. Akó oyame kürü bóktan blaman tonarr “Ó” yarilürr. 20 Mi umulakla wagó, kürü bóktan amkomana, zitülkus blaman ⌊alkamül-koke bóktan⌋, God ne kla irrbünürr, i küppükü bairre Kerrisokama ene bóktan opore “Ó”. We ngarkwatódó, oyakama mi bóktandakla igó, “Amen, inzan ki yarilün,” Godón ngi wirri kwitüm amngyelóm. 21 Da God watóke nótó tómbapónórr yadi akó kidi karrkukus bórrangóm mibü Kerrison amkoman angundü. Akó wa watóke mibü nótó sirrbünürr, 22 tóba timam nótó irrbünürr mibüka, akó tóba Samu nótó ingrinürr mibü moboküpdü alkamül-koke bóktanzan, wa sab mibü blaman elklaza tülirre, wa ne alkamül-koke bóktan tülinóp.
23 Ka küób Godón amtindóla amtyanóm ka amkoman poko bóktandóla. Wa kubó kürü ki kolae kyó, ka ne obae poko nóma bóktono. Ka igósüm koke alkomórró Korrint wirri basirrdü yabü akó wirribóka bagóm. 24 Ene wa inzan kokea igó, ki yabü amkoman bangun zirrbapón-bapón balngomóldakla. A ki yenkü zagetódakla yabü bagürwóman ngibtanóm, zitülkus e karrkukus bórrangdakla yabiób amkoman bangundü.