14
Yesun Büdül Bóktan Ingrinóp
(Metyu 26:1-5; Luk 22:1-2; Zon 11:45-53)
1 ⌊Büdül Kórzyón Tóre⌋ akó ⌊Ist-koke Brred Tóre⌋ dómdóm nis ngürr nóma namülnürri, wirri prrist akó Mosesón gida umulbain pama bóktan we tónggapón kwarilürr Yesun amiógüm piküpan akó büdülümpükü amkalóm.Bazeb Tonarr 12:1-27 2 Tibióbbóka wagó, “Mi ini poko tóre tonarrdó koke tónggapórre, zitülkus pamkolpama sab mibüka ngürsilüm kena bainünüm.”
Darrpan Kola Morroal Ilang Idi Yesun Singüldü Ekanórr
(Metyu 26:6-13; Zon 12:1-8)
3 Yesu ugón Saemonón müótüdü yarilürr, Betani basirrdü. Saemon tüób ngaen soso azid pam yarilürr. Yesu nóma alo yarilürr, darrü kola ugón katókórr. Wa darrü wirri darrem ingülküpi*wirri darrem ingülküp, Mórrke-mórrke módóga: alabaster. tónggapórrón bele sidódürr, morroal ilang idipükü, ⌊kolkal⌋ nade†nad darrü kari nugupan simkündügab tónggapórrón yarilürr. Mórrke-mórrke módóga: nard. tónggapórrón. Kari darrem idi koke yarilürr. Ene kola bele taepurr amkenórr, da ene idi Yesun singüldü we ekanórr. 4 Ngibürr pamkolpama ngürsilüm bainóp, da i darrpan-darrpan we bóktan kwarilürr wagó, “Wa ia laró zitülkusdü popa akando ini morroal ilang idi? 5 Ini idi ne nóma ki sel irre 300 silba mani küpüm, da ene mani küp ama elklaza-koke kolpam ki nülirre.”‡Ene darrem wirri yarilürr darremdógab darrpan kari zaget pama ne darrem yazebórr darrpan pail kugupidü. Ene kol wirribóka zwagóp.
6 Yesu ibüka bóktanórr wagó, “Oya olkomólam! E oya larógóm müp akyandakla? Wa amkoman morroal tonarr tónggapóne kürüka. 7 Zitülkus módóga, elklaza-koke kolpam sab yabüka metat ae kwarile, akó yabü ubi nóma yarile, e ibü sab tangnamtinamke. A ka wa sab yabüka metat ae koke namulo.Duterronomi 15:11 8 Wa umul ne klamo, wa wata we kla tónggapóne. Wa ene morroal ilang idi kürü bübdü igósidi ekóne, zitülkus wa kürü büb morroal ine, gapókdó angrin ngarkwat sab nóma semrróne.§Ma müsirrga ain bóktan Metyu 26:12 ngakanke. 9 Da ka yabü amkoman poko byaldóla: sab ne kürükwata Morroal Bóktan nótó amgol yarile ini tüpdü, wa ta sab ini poko adrrüte, ini kola ne poko tónggapóne. Pamkolpama sab oya igósidi gyagüpi zumaniknórre.”
Zudas Ubi Bainürr Yesun Wirri Pamab Tangdó Angrinüm
(Metyu 26:14-16; Luk 22:3-6)
10 Da módóga, Zudas Iskarriot, darrü Yesun 12 umulbain olmaldógab, we wamórr wirri prristdü, Yesun ibü tangdó angrinüm. 11 I ene bóktan nóma barrkrrurr, i wirri barnginüm we bainóp, da i oya ⌊alkamül-koke bóktan⌋ ekyenóp mani akyanóm. Da módóga, Zudas kwat we yamkülürr Yesun ibü tangdó angrinüm.
Yesu Tóba Umulbain Olmalpükü Büdül Kórzyón Alo Elorr
(Metyu 26:17-25; Luk 22:7-14, 21-23; Zon 13:21-30)
12 Ngaen-gógópan Ist-koke Brred Tóre ngürrdü, Zu pamkolpama ⌊sip⌋ kupo nóma ekrrónóp Büdül Kórzyón Tóreankü, Yesun umulbain olmala oya imtinóp wagó, “Marü ubi, ki nubó ogobo alo kla tómbapónóm marünkü Büdül Kórzyón Tóre alo alom?”
13 Yesu tóba nis umulbain olom nis we zirrnapónórr, igó bóktanpükü wagó, “Ugó bangrinam Zerrusalem wirri basirrdü, da darrü pama kubó yabü tómrróne mariti tónggapórrón nae bele ódódde tóba tupodó. Kubó oyaka solkwat akyalamke. 14 Wa ne müótüdü bangrine, da ene müót olom kubó ilamke magó, ‘Umulbain Pama marü ini bamtin bóktan poko kümtine wagó, “Kürü alongalo marrgu ia nega, ka kubó ene Büdül Kórzyón Tóre alo ne elo-o kólba umulbain olmalpükü?” ’ 15 Da wa kubó yabü nómtyene darrü ene müótan wirri marrgu, kwitana paugdü, morroal tónggapórrón. Blaman alongalo elklaza akó mórrakós olamako. Da ola kubó blaman elklaza tómbapónamke mibü alom.”
16 Ene nis umulbain olom nisa Zerrusalem bangrirri, da nósenóp blaman elklaza wata ibü Yesuzan nyalórr. Da módóga, i elklaza we tómbapórri Büdül Kórzyón Tóre alongaloankü.
17 Irrübazan tumziklürr, Yesu tóba 12 umulbain olmalpükü ugón tamórr. 18 I nóma alo kwarilürr, Yesu ibüka we bóktanórr wagó, “Ka yabü amkoman poko byaldóla: darrüpa yabükagab, minkü nótó aloda, kalma kürü wirri pamab tangdó wató küngrine.”
19 Ini bóktana umulbain olmal gyaur-gyauran ngintinóp, da i darrpan-darrpana Yesun we imtinónóp wagó, “Ia kótó kokela?”
20 Yesu ibüka bóktan we yalkomólórr wagó, “Yabü 12dógabi darrpan olom asine, kubó ne tóba brred poko kankü ne nótó yanggóbóle kübüldü.*Zu pamkolpamab gida yarilürr darrpan zurr kübüldügabi alom. Brred poko ola yanggóbóla, moba alom. 21 Ka, Pamkolpamab Olom nótókla, sab nurrótoko, Godón Wibalómórrón Bóktana enezan bóktanda kürükwata. A Godón ngürsila sab tame ene olomdó, Pamkolpamab Olom wirri pamab tangdó nótó ingrine. Kari morroal koke ki yaril, ene oloma koke ki tómtómóle!”
Lodón Gyagüpi Amanik Alo
(Metyu 26:26-30; Luk 22:14-20; 1 Korrint 11:23-25)
22 I nóma alo koralórr, Yesu dudu brred ipadórr, akó Godón eso akyan kakóm, wa syórr yangónórr. Wa tóba umulbain olmal poko nülinóp ini bóktanpükü wagó, “Ipüdam, eloam; ini kürü bübe.”
23 Wa akó waenpükü kübül ipadórr, akó Godón eso akyan kakóm wa ibü nókyenóp. I blamana we enónóp. 24 Yesu ibüka we bóktanórr wagó, “Ini kürü óe-e. Wirri arüng akyanda Godón ⌊alkamül-koke tónggapórrón bóktan⌋. Sab tópkóne abün pamkolpamab morroalóm.Bazeb Tonarr 24:8; Zerremaea 31:31-34 25 Ka yabü amkoman poko byaldóla: ka sab waen myamem koke enono, kókó ene ngürrdü, ka ene küsil waen sab nóma enono Godón Kingzan Balngomóldó.”
26 Da módóga, i Godón wórr we atop. Ene kakóm, i we ogobórr ⌊Olib Pododó⌋.
Yesu Singül Kwata Bóktanórr Wagó, Pita Sab Oya Yalpine
(Metyu 26:31-35; Luk 22:31-34; Zon 13:36-38)
27 Yesu ibübóka wagó, “E kubó blamana busuane ó kürü kubó kólbanan kümgütane, zitülkus Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó, ‘Ka sab sip ngabkan pam büdülümpükü sómkolo, da ene sipa sab popa barsene.’†sip ngabkan pam wa Yesunbóka apónda, sip wa Yesun mamoan pamkolpambóka apónda.Zekarraea 13:7 28 A kürü sab nóma kürsümüle büdüldügab, ka sab wamópo yabü singül kwata Galili prrobinsdü.”Metyu 28:16
29 Pita oyaka bóktan yalkomólórr wagó, “Enana i blamana kubó busurre, ka marü kokean mimgüto!”
30 Yesu Pitaka we bóktanórr wagó, “Ka marü amkoman poko ayaldóla: siman karrakarra póyaea ini irrüb nis münüm bóktan küsil nóma yarile, da ma kalma aüd münüm kalpino igó, ma kürübóka umul-kókla.”
31 Pita oyaka wirri arüngi we bóktanórr wagó, “Ka kubó igó poko kokean bóktono, ka marübóka umul-kókla. Kürü mankü nurrótók ta taia!” Akó blaman umulbain olmala ta inzan bóktan kwarilürr.
Yesu Getsemanim Tóre Ekorr
(Metyu 26:36-46; Luk 22:39-46)
32 I we ogobórr darrü bwób, ngi Getsemani. Yesu we bóktanórr tóba umulbain olmaldó wagó, “E ae bobrra, kazan tórem kaindóla.” 33 Wa tóba aüd umulbain olmal yazebórr, Pita, Zeims, akó Zon. Yesun bübdü wirri gyaur akó müp gyagüpitótóka we togobórr. 34 Da wa ibüka we bóktanórr wagó, “Kürü moboküpdü kari gyaura koke kuri tübangrine, wamaka ka büdülüm kaindóla. E ae bobrra, da dakla aerr koralón.”
35 Wa karianbóka küór amanórr, we simbalkalórr tüpdü, da tóre inzan ekorr wagó, wa ne gaodó nóma yarile, wa ene tonarrdó inzan wirri kolaedó koke wame. 36 Wagó, “Ba, kürü Ab. Blaman elklaza marüka popadanako. Kürü ini wirri azidüdüma ódódgu.‡kürü ini wirri azidüdüma ódódgu, Grrik bóktan opor igósa: Ma ini kübül sipa kürükagab. A kürü ubia koke ki tómbapó, a wa marü ubie.”
37 Yesu we tolkomólórr, ó wa tóba aüd umulbain olmal utüdi tómrrónóp. Wa Pitaka bóktanórr wagó, “Saemon, ma ia utla? Ma ia gaodó koke namüla aerróm darrpan abüs küp ngarkwatóm? 38 E dakla wazilülün ó dakla tóre okolón, igósüm darrü klama yabü kolae tonarr tómbapónóm koke ki nolngomólnónóm. Yabü samuan ubi asine, büban ma arüng babula.”
39 Yesu akó we wamórr dadan pokodó tórem. Wa akó dadan bóktan poko we bóktanórr. 40 Wa nis ngim nóma tolkomólórr tóba aüd umulbain olmaldó, wa akó ibü utüdi tómrrónóp, zitülkus ibü uta barüm yarilürr; tibiób ilküp kokean nomgolóp. I umul koke kwarilürr, i nadü poko ki bóktórre Yesuka.
41 Wa akó aüd ngim nóma tolkomólórr, wa ibüka we bóktanórr wagó, “E wata ia utakla akó ngón ngabagóndakla? Gaodóma! Ene abüs küp kuri semrróne! Ngakónam, i errkyadan kürü, Pamkolpamab Olom nótókla, kolae tonarr pamab tangdó angrindako. 42 Bazeb, mi nau! Ngakónam, ene pam módóga, kürü kubó wirri pamab tangdó nótó küngrine!”
Yesun Gazirr Pama Amigóp
(Metyu 26:47-56; Luk 22:47-53; Zon 18:3-12)
43 Yesu wata tóba umulbain olmaldózan bóktan yarilürr, Zudas, darrü ene 12 umulbain olmaldógab, ugón tübzilürr wirri gazirr pam ngoropükü, tibiób gazirr turrik akó kubidampükü, Yesun amiógüm. Wirri prrist, Mosesón gida umulbain pam, akó ⌊balngomól byarrmarr pama⌋ ibü zirrnapónóp. 44 Oya wirri pamab tangdó nótó ingrine, wa ngaen-gógópan umul ninóp wagó, “Ka ne nadü olom ipruko, da módóga, ene olom. Oya amigamke, we elngomólamke ngakankü.”
45 Zudas wata dümdüman we wamórr Yesuka. Oyabóka wagó, “Umulbain Pam!” da oya we iprükürr. 46 Da módóga, ene gazirr pama Yesun tange karrkukus we amigóp. 47 Darrpan oloma, ola nótó zamngól yarilürr, tóba gazirr turrik irruanórr, da singüldü prristan leba zaget paman güblang we itülürr. 48 Yesu ibüka we bóktanórr wagó, “E wa gazirr turrik a kubidampükü kürü amiógüm togoba, wamaka ka gazirr-gazirr gómól pamla?§gazirr-gazirr gómól pam: Grrik bóktan oporan darrü küp módóga, Rrom pamdó bóka bamgün gazirr pam. 49 Blaman ngürrzan ka go yenkü umul bain namülnürrü ⌊Godón Gyabi Müótan⌋ kal akólórrón pul basirrdü, da e ma kürü koke kümigarre. Da taia, Godón Wibalómórrón Bóktana kürükwata inzan küpüm ki bai.”Luk 19:47; 21:37
50 Da módóga, blaman umulbain olmala oya ola amgütóp, da i we busuóp.
51 Darrpan küsil pama Yesuka solkwat akyalórr. Wa popa mórrkenyórr poko baterrón yarilürr. Gazirr pamab ubi oya amiógüm yarilürr, 52 da wa we busorr, kakapur, ó mórrkenyórr poko kakota amgatórr.
Yesun Wirri Pamdó Idüdóp
(Metyu 26:57-68; Luk 22:54-55, 63-71; Zon 18:13-14, 19-24)
53 Ene pama Yesun we idüdóp kókó wirri müótüdü, singüldü prrista ne ngyabelórr. Ene pokodó, blaman wirri prrist akó balngomól byarrmarr pam akó Mosesón gida umulbain pama we kwób bazelórr Yesun kotóm ainüm. 54 Pita ibü solodó barrkyanan kan akyalórr, da tai singüldü prristan kal akólórrón pul basirrdü we bangrinürr. Wa we mórran-mórran bainürr, Godón Gyabi Müót ngakan pampükü. Wa tüób urdü güb boklam yarilürr. 55 Wirri prrist akó blaman Zu balngomól byarrmarr pama*Blaman Zu pamkolpamab balngomól byarrmarr pamab kwóbbazen, oya ngi módóga Grrik bóktane: Sanhedrin. küp amkün koralórr Yesun büdülümpükü amkalóm. Da i darrü küp koke esenóp. 56 Zitülkus módóga, abün pamkolpama obae bóktan oyakwata we büdrrat kwarilürr, da ibü bóktan darrpan tonarr koke kwarilürr.
57 Akó ngibürr pama we bórranglórr obae bóktan büdrratóm oyakwata wagó, 58 “Ki oya igó arrkrruóp wagó, ‘Ka sab ini Godón Gyabi Müót ilgüto, pama ne kla elóp. Aüd ngürr kugupidü, ka sab darrü müót elo, pama koke ne kla elóp.’ ”Zon 2:9 59 Ibü bóktan inikwata ta akó inzan, darrpan tonarr koke kwarilürr.
60 Singüldü prrista we zamngólórr blaman pamkolpamab aodó, da Yesun amtin bóktan poko we imtinürr wagó, “Marü ia alkomól bóktan babula, ini pama marükwata ne poko bóktandako?”
61 Da Yesu ma piküp bain yarilürr ó wa darrü poko koke bóktanórr. Singüldü prrista akó oya imtinürr wagó, “Ki ne Godón ⌊ótókdakla⌋, ia ma tai oya Olomla, ene ⌊Kerriso⌋?”
62 Yesu bóktan yalkomólórr wagó, “Ka módógla. E sab kürü kósenane, Pamkolpamab Olom nótókla, mórrande wirri pabodó, Wirri Arüng Godón tutul tangdó, ó pülpül pokopükü tótókde kwitüdügab!”Daniel 7:13
63 Singüldü prrista tóba tumum mórrkenyórr we atürrürr ngürsilanme akó we bóktanórr wagó, “Mi myamem darrü oloman bóktan koke arrkrrurre oyakwata. 64 E oya kolae bóktan kuri barrkrrua: wa Godón ngi kuri kulaine! Yabü gyagüpitótók ia negako?”Lebitikus 24:16
I blamana igó bóktónóp wagó, “Wa kolae tónggapónórr! Wa ngarkwatódóma büdülüm!”
65 Ngibürr pamkolpama oya gwerr atóng we bókyenóp, ó i oya ilküp nis mórrkenyórr poko-e nganolop, da tibiób tangkubidame we emkalnóp. I oya we imtinóp wagó, “Ma ne amkoman prropet nóma namulo, ma kibüka kóbó tópta: marü ia nótó mómkóle?” Godón Gyabi Müót ngakan pama oya ipüdóp, da we emkólóp tibiób tang o-e taptap kwata.
Pita Yesun Yalpinürr
(Metyu 26:69-75; Luk 22:56-62; Zon 18:15-18, 25-27)
66 Pita wata kal akólórrón pul basirrdü yarilürr, darrpan Singüldü prristan zaget ngul oloma nóma katókórr. 67 Wa Pitan nóma esenórr, güb boklamde, wa oyaka dümdüman we yazilürr, da bóktanórr wagó, “Ma ta Yesukü asi namülnürrü, ene Nazarret olom!”
68 A Pita we balpinürr wagó, “Ka umul-kókla ma wa ia laró poko bóktandóla. Ka marü bóktan amzyatóm nabe kaindóla.” Da wa we wamórr kwatódó. Ene pokodó, karrakarra póyaea we bóktanórr.
69 Zaget ngul oloma oya we esenórr, akó we arükürr dadan bóktan ibüka, nidi bórrang kwarilürr wagó, “Ene pam darrü módóga, oya umulbain olom!” 70 Pita akó balpinürr.
Wirri ngarkwat babul, ola nidi bórranglórr Pitaka we bóktónóp wagó, “Amkoman, ma darrü módógla, zitülkus ma Galili olomla.”
71 Da módóga, Pita we bóktanórr wagó, “Ka yabü amkoman poko byaldóla: kürü God ki kómórr, ka ne obae nóma namulo. Ka amkoman umul-kókla e ne pambóka apóndakla!”
72 Tai ene pokoandó, karrakarra póyaea akó we bóktanórr, da Pitan ugón ngambangólórr, oya Yesu ngaen-gógópan ne poko yalórr wagó, “Karrakarra póyaea nis münüm bóktan küsil yarile, ma kubó aüd münüm ugón kalpino magó, ma kürübóka umul-kókla.” Da wa we yón sabinürr.
*14:3 wirri darrem ingülküp, Mórrke-mórrke módóga: alabaster.
†14:3 nad darrü kari nugupan simkündügab tónggapórrón yarilürr. Mórrke-mórrke módóga: nard.
‡14:5 Ene darrem wirri yarilürr darremdógab darrpan kari zaget pama ne darrem yazebórr darrpan pail kugupidü.
14:7 Duterronomi 15:11
§14:8 Ma müsirrga ain bóktan Metyu 26:12 ngakanke.
*14:20 Zu pamkolpamab gida yarilürr darrpan zurr kübüldügabi alom. Brred poko ola yanggóbóla, moba alom.
14:24 Bazeb Tonarr 24:8; Zerremaea 31:31-34
†14:27 sip ngabkan pam wa Yesunbóka apónda, sip wa Yesun mamoan pamkolpambóka apónda.
14:27 Zekarraea 13:7
‡14:36 kürü ini wirri azidüdüma ódódgu, Grrik bóktan opor igósa: Ma ini kübül sipa kürükagab.
§14:48 gazirr-gazirr gómól pam: Grrik bóktan oporan darrü küp módóga, Rrom pamdó bóka bamgün gazirr pam.
*14:55 Blaman Zu pamkolpamab balngomól byarrmarr pamab kwóbbazen, oya ngi módóga Grrik bóktane: Sanhedrin.
14:62 Daniel 7:13