1 Da módóga, ka bamtindóla kagó, “Ia God tóba pamkolpam alzizi amanórr?” Da ka kubó bóktan yalkomolo kagó, “Koke, amkoman kokean!” Zitülkus módóga, ka wa küób Isrrael pamla, Eibrra-amón bobat, Benzaminün zitüldügab. 2 God tóba pamkolpam koke alzizi amanórr, ngaen nibiób ilianórr. Ia e umul-kókakla Godón Wialómórrón Bóktana ne poko bóktanda Ilaezankwata? Wa murrkurr bóktan yarilürr Godka Isrrael pamkolpamabkwata. 3 Wa igó bóktanórr wagó, “Lod, marü prropet büdülümpükü kuri ekrrórre akó marü ⌊alta⌋ kuri ilgütórre. Wata arróla kótó kuri bamina, da i kürü amkalóm kaindako.”1 King 19:10, 14 4 A God bóktan ia yalkomólórr? God oyaka igó bóktan yalkomólórr wagó, “Ka 7,000 pam amorrandóla kólbankü, obae god Ba-alónkü wakósingül koke nidi nümgünóp oya ⌊ótókóm⌋.”1 King 19:18 5 Da errkya ta inzana, aüdana bamine Zu pamkolpamdógab, God nibiób ilianórr tóba ⌊gail tonarrdógab⌋, Kerrison amkoman angun pamkolpamóm bainüm. 6 Zitülkus God ibü ilianórr tóba gail tonarrdógab, wa ibü igósidi koke ilianórr tibiób tórrmendógab. God ne ibü nóma ki ilianórr tibiób tórrmendógab, oya gail tonarr amkoman gail tonarr koke ki yaril.

7 Da módóga, Isrrael pamkolpama ene zidbain koke ipüdóp, i ne kla amkün koralórr arüngpükü. Wata ene aüdana God nibiób ilianórr, idi ipüdóp. Barreab moboküp God karrkukus ninóp ibü arrkrrugum. 8 Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó,

11 Ka akó igó poko bamtindóla kagó, “Isrrael pamkolpama nóma bodoatnóp, ia i metatómpükü balókórr?” Da ka kubó bóktan igó yalkomolo kagó, “Koke, amkoman kokean!” A tibiób kolae tonarrabme (Kerriso alzizi amaiknóp), zidbaina kuri tamórr ibüka, Zu-koke nidipko, igósüm Isrrael pamkolpam sab gyagüp kolaea ekrróne. 12 Isrrael pamkolpamab kolae tonarrabme, God ngibürr pamkolpam ini tüpdü mórrelwóm nókyenóp samuan ngarkwatódó. Akó i bamrükürrün*bamrükürrün wa ibübóka apónda, nibiób ⌊ngarkwat-koke arról⌋ babula, a ma sab ⌊metat bólmyan urdü⌋ nidi ogobe. nóma koralórr Godón gail tonarrdó, God mórrelwóm nókyenóp ibü, Zu-koke nidipko. We ngarkwatódó, gyagüpi amanikam, God sab amkoman wirri mórrelwóm ia nülirre, dudu Isrrael pamkolpama Kerrison amkoman nóma angun korale!

13 Errkyadan ka yabüka wialómdóla, Zu-koke nidipakla. Ka ⌊apostolóla⌋, God noan zirrsapónórr ibüka, Zu-koke nidipko. Ka olgabi gyagüpi tótókdóla, God kürü ne zaget kókyanórr kari ta kokea. 14 Ene igósüm, gyagüp kolaea sab kólba kantrri pamkolpam ekrróne akó olgabi ka sab aüd zid ninünümo. 15 Zitülkus God ibü alzizi amanórr, wa ini tüpan pamkolpam nóma gómdamal nangunóp. Da módóga, e ia gyagüpi tótókdakla sab ia yarile, God ibü nóma yazebe? Ene wata inzan yarile, wamaka büdül pamkolpama barsindako arróldó! 16 Ngaen-gógópan plaoa poko ne Godón nóma ekyeno, da dudu plaoa kubkub igósidi ta Godóne; nugup simkün ne Godón nóma ekyeno, tiz ta Godónko.†Ini bóktanan küp módóga: Zitülkus God Zu pamkolpamab abalbobatal yazebórr, igósidi ibü olmalbobatal ta Godón pamkolpamako.

17 God abün Isrrael pamkolpam alzizi amanórr, wamaka tizan nümgünóp ⌊olib⌋ nugupdügab didiburrdü. Akó yadi, Zu-koke nidipakla, God nibiób yazebórr, e inzanakla, nurr olib nugup gubzan, atarrón nidipako ene olib nugupdü didiburrdü, ene amgürrün tizab pabodó. Da errkya God yabü ta bles ainda, wa Isrrael pamkolpamab abalbobatalzan bles ninóp, wamaka tiza dódórr baindako ene móeganme, nugup simkündügabi ne klama tótókda. 18 E ikub bagürgu, gyagüpi tótókde e wirrianakla ene amgürrün tizdügabi. Yabü ubi ikub bagürüm ne nóma yarile, e ngakónam, tiza simkün koke amoanda, a simküna tiz wató amoanda. Dadanzan, God yabü bles ainda ene klamdógabi, e Isrrael pamkolpamdógab ne kla ipüdarre. Inzan kokea, God ibü bles ainda ene klamdógabi, i yabükagab ne kla ipüdóp. 19 Aprrapórr yabükagab darrpana kubó bóktóne wagó, “Ene tiz amgünóp, igósüm ka ki akyarrón namüla ibü pabodó.” 20 Ene amkomana. A God ibü ma alzizi amanórr, zitülkus i Kerrison amkoman koke angun koralórr, da wa marü müpadórr, zitülkus ma Kerrison amkoman angundóla. Ma gyagüpi tótókgu wagó, ma morroalanla ibükagabi, a ma gum-gum namulo Godka. 21 Zitülkus módóga, zitülkus God Isrrael pamkolpam amalórr, amkoman tizzan nidi koralórr, wa sab yabü ta koke nódlóngórre. 22 Da módóga, Godón morroal tonarr akó oya gyaur-koke tonarr ngakanke. Wa gyaur-kokea ibüka, nidi balókórr, a wa ma marü morroal tonarre ngakanda, ma ne metat oya morroal tonarrdó nóma ngambangól namulo. Ma koke ne nóma ngambangól namulo, sab marü mütüle. 23 Akó Isrrael pamkolpama ne kak nóma nómtyerre tibiób amkoman-koke bangundü, God akó ibü sab atüne i ngaen ne koralórr, zitülkus wa gaodóma ibü akó atanóm. 24 Ma tizzanla, God ne kla itülürr ene nurr olib nugupdügab. God marü wató damyónürr morroal olib nugupdü, didiburrdü ne klame, enana pama ene kla metat koke tónggapóndako. Isrrael pamkolpam simbagólórrón tizzanako ene didiburrdü olib nugupdügab. We ngarkwatódó, Godón wata amkoman popadana akó ibü atanóm ama tibióban olib nugupdü!

25 Zonaretal, Zu-koke nidipakla, kürü ubia e umul bainane Godón kwindü anikürrün bóktanankwata,‡kwindü anikürrün bóktan, Mórrke-mórrke módóga: mystery. igósüm e koke gyagüpi tótók koralo wagó, e ⌊wirri gyagüpitótók⌋ kolpamakla. Ene kwindü anikürrün bóktan módóga: God dokyanan Isrrael pamkolpamab moboküp karrkukus ninóp tóba bóktan arrkrrugum, a metatómpükü koke, wata kókó blaman Zu-koke nidipko, God nibiób ilianórr, i sab Kerrison amkoman angun pamkolpamóm nóma bairre. 26 Da inzande dudu Isrrael Müót sab zid airrün yarile, Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó,

28 I Morroal Bóktan Kerrisonkwata alzizi amaikdako, da God ibü inzan bangónda, wamaka i oyaka bóka bamgündako. Wa ibü enezan bangónda yabiób tangbamtinüm, Zu-koke nidipakla. A zitülkus wa ibü ilianórr, oya ⌊moboküpdü ubi⌋ go ibüka asine, ibü abalbobatalabme. 29 Zitülkus módóga, God ne ⌊gyaur kla⌋ aliónda, wa koke salkomóle akó wa pamkolpam nóma ngibaunda tóba pamkolpamóm bainüm, wa tóba gyagüpitótók koke yalünge. 30 Yadi, Zu-koke nidipakla, e ngaen Godón bóktan koke arrkrru kwarilnürrü, a ini tonarrdó e Godón gyaur kuri ipüdarre, zitülkus Isrrael pamkolpama Godón bóktan koke arrkrru kwarilürr. 31 Ene inzana, i ta Godón bóktan koke arrkrrudako ini tonarrdó, igósidi God sab ibüka ta gyaur iade yarile ini tonarrdó,†Ini dómdóm bóktan opor ini tonarrdó babula ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó. tóba gyaurdügabi yabüka. 32 Da módóga, God blaman pamkolpam, Zu akó Zu-koke nidipako, ibü kuri elóke tóba bóktan arrkrrugum, wamaka i tümün müótüdümako, igósüm wa ibüka gyaur yarile.

33 Ó, amkoman, Godón mórrel tonarr akó wirri umul akó ⌊wirri gyagüpitótók⌋ ngarkwat-kokeako! Darrü olom gaodó kokea umul apadóm, God ne bóktan ingrinürr! Akó darrü olom gaodó kokea oya tórrmen tulmil amzyatóm! 34 Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó,