1 Dan me se ga̱a cayáán síí cuꞌna̱j Apolos chumanꞌ Corinto, ne̱ cachén Pabló rej xra̱j doj cuchiꞌ soꞌ chumanꞌ Efeso, ne̱ nariꞌ soꞌ do̱j síí tucuꞌyón se na̱na̱ Jesucristó a. 2 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj Pabló man nij soꞌ a:

―Ne̱ catúj Nimán Diose̱ nimán nij soj ga̱a cuchumán rá soj niꞌya̱j soj man Jesucristó naꞌ ―taj Pabló, xnáꞌanj soꞌ man nij soꞌ a.

Ga̱a ne̱ cataj nij soꞌ:

―Taj maꞌ. ꞌO̱ se a̱ ne cuno̱ núj nana̱ se vaa vaa ꞌo̱ Nimán Diose̱ a̱ maꞌ ―taj nij soꞌ rihaan Pabló a.

3 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj Pabló man nij soꞌ a:

―Ne̱ me síí cheꞌe̱ cataꞌ ne nij soj ga̱ ―taj soꞌ, xnáꞌanj soꞌ man nij soꞌ a.

Ga̱a ne̱ cataj nij soꞌ:

―ꞌO̱ se cataꞌ ne núj nda̱a vaa cataj xnaꞌanj síí cuꞌna̱j Juan na̱nj á ―taj nij soꞌ rihaan Pabló a.

4 Ga̱a ne̱ cataj Pabló rihaan nij soꞌ a:

―Xa̱ꞌ Juan, tza̱j ne̱ cutaꞌ ne soꞌ man yuvii̱ cheꞌé yan canica̱j nimán nij yuvii̱ canocoꞌ nij yuvii̱ tucuáán sa̱ꞌ a. Ne̱ cataj Juan rihaan nij yuvii̱ se vaa síí caꞌna̱ꞌ rej xco̱ Juan roꞌ, me síí no̱ xcúún nij yuvii̱ cuchuma̱n rá nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ man, ne̱ síí caꞌnaꞌ rej xco̱ Juan roꞌ, me Jesucristó a ―taj Pabló rihaan nij síí ne̱ chumanꞌ Efeso a.

5 Dan me se ga̱a cuno nij soꞌ nana̱ vaa da̱nj, ga̱a ne̱ cataꞌ ne nij soꞌ cheꞌé Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ a. 6 Ga̱a ne̱ cutaꞌ Pabló raꞌa soꞌ raa̱ nij soꞌ, ne̱ catúj Nimán Diose̱ nimán nij soꞌ, ne̱ caꞌmii nij soꞌ xnaꞌánj naca̱, ne̱ nataꞌ nij soꞌ nana̱ rqué Diose̱ rihaan maꞌa̱n nij soꞌ nata̱ꞌ nij soꞌ a. 7 Ne̱ cunuda̱nj nij snóꞌo me se quisíj ya̱ ꞌo̱ chuvi̱j nij soꞌ ta̱ꞌ asuun a.

8 Ga̱a ne̱ catúj Pabló rá veꞌ tucuꞌyón nij yuvii̱ israelitá ma̱n chumanꞌ Efeso se tucua̱nj Moisés, ne̱ vaꞌnu̱j yavii ꞌo̱ riha̱a̱n ina̱nj caꞌmii soꞌ ga̱ nij soꞌ cheꞌé se me rá soꞌ cuchuma̱n rá nij soꞌ nana̱ cheꞌé suun uun chij Diose̱ nimán yuvii̱ do̱ꞌ, rihaan chumii̱ nihánj vaa güii do̱ꞌ a. 9 Tza̱j ne̱ nichra̱j ndoꞌo rá taꞌa̱j nij soꞌ, ne̱ ne caꞌve̱j rá nij soꞌ cuchuma̱n rá nij soꞌ nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ maꞌ. Ga̱a ne̱ quij caꞌmii nij soꞌ cheꞌé tucuáán noco̱ꞌ níꞌ cuno cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rá veꞌ yoꞌ, ga̱a ne̱ cheꞌé dan tanáj Pabló man nij síí nichra̱j rá yoꞌ, ne̱ caꞌanj yaníj nij síí tucuꞌyón se na̱na̱ Jesucristó rihaan nij soꞌ, quiꞌyaj Pabló, ne̱ caꞌanj soꞌ veꞌ escuelá ꞌni̱j raꞌa ꞌo̱ síí cuꞌna̱j Tiranno, ne̱ daj a̱ güii caꞌmii soꞌ ga̱ yuvii̱ rá veꞌ escuelá yoꞌ a. 10 Ne̱ quisíj vi̱j ya̱ yoꞌ quiꞌyaj soꞌ da̱nj, ne̱ cheꞌé dan cunuda̱nj nij síí israelitá ga̱ nij síí yaníj aꞌmii xnaꞌánj griego ya̱nj estadó Asia xcaj cuentá cheꞌé se na̱na̱ Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ a.

11 Dan me se guun nucua̱j Pabló quiꞌyaj soꞌ suun sa̱ꞌ noco̱o, quiꞌyaj Diose̱, 12 ne̱ nda̱a nica̱j nii se vi̱tó Pabló do̱ꞌ, yatzíj numi̱i catuu̱n Pabló do̱ꞌ, caꞌanj nii cutaꞌ nii raa̱ nij síí ranꞌ, ne̱ nahuun sa̱ꞌ nij síí ranꞌ, ne̱ curiha̱nj nana̱ chre̱e nimán nij síí ranꞌ yoꞌ, quiꞌyaj Diose̱ a. 13 Ne̱ vaa do̱j síí israelitá chéé canó chumanꞌ, ne̱ nij soꞌ me síí utaꞌ raꞌa raa̱ síí ranꞌ ne̱ uriha̱nj nana̱ chre̱e nimán nij síí ranꞌ yoꞌ, ꞌyaj nij soꞌ a. Ne̱ cataꞌ tuꞌva nij soꞌ se chuvi̱i Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ se vaa guun rá nij soꞌ ra̱cuíj soꞌ man nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ nda̱a vaa ꞌyaj Pabló a. Dan me se cataj nij soꞌ rihaan nana̱ chre̱e a: “Nihánj me se aꞌnéꞌ ꞌu̱nj suun rihaan nij soj na̱na̱ chre̱e se vaa cu̱riha̱nj soj nimán síí ranꞌ nihánj cheꞌé Jesucristó síí aꞌmii natáj síí cuꞌna̱j Pabló cheꞌé á”, taj nij soꞌ a. 14 Ne̱ vaa chi̱j taꞌníí ꞌo̱ síí israelitá cuꞌna̱j Esceva, ne̱ xrej ata̱ suun noco̱o doj me soꞌ, ne̱ chi̱j nij taꞌníí soꞌ roꞌ, caꞌmii da̱nj rihaan ꞌo̱ nana̱ chre̱e nu̱u̱ nimán ꞌo̱ soꞌ a. 15 Ga̱a ne̱ nana̱ chre̱e yoꞌ roꞌ, caꞌmii rihaan nij soꞌ, ne̱ cataj yoꞌ:

―Ne̱ ꞌu̱nj me se neꞌenj man Jesucristó, ne̱ neꞌenj da̱j si̱j me Pabló a. Tza̱j ne̱ soj me se ne neꞌen uxrá ꞌu̱nj man soj a̱ maꞌ ―taj nana̱ chre̱e yoꞌ rihaan chi̱j nij soꞌ a.

16 Ga̱a ne̱ síí nu̱u̱ nana̱ chre̱e yoꞌ nimán roꞌ, güéj soꞌ, ne̱ tuguáj tuviꞌ soꞌ ga̱ nij soꞌ, ne̱ nucua̱j soꞌ doj rihaan nij soꞌ, ne̱ quiꞌyaj canaán soꞌ man cunu̱ꞌ chi̱j nij soꞌ a. Dan me se cunánj nij soꞌ, curiha̱nj nij soꞌ rá veꞌ yoꞌ, ne̱ cánj u̱u̱n vaa nij soꞌ, ne̱ quiranꞌ ndoꞌo nij soꞌ sayuun, quiꞌyaj síí nu̱u̱ nana̱ chre̱e nimán yoꞌ a.

17 Ga̱a ne̱ xcaj cunuda̱nj nij yuvii̱ israelitá ga̱ nij yuvii̱ yaníj aꞌmii xnaꞌánj griego ya̱nj chumanꞌ Efeso yoꞌ cuentá se vaa quiranꞌ chi̱j nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan cuchuꞌviꞌ ndoꞌo cunuda̱nj nij soꞌ, ne̱ cataj nij soꞌ se vaa sa̱ꞌ uxrá vaa Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ a. 18 Ne̱ queꞌe̱e̱ nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó me se naxraꞌ tuꞌva nij soꞌ, ne̱ nataꞌ ya̱ nij soꞌ cheꞌé cacunꞌ quiꞌyaj nij soꞌ a. 19 Ne̱ queꞌe̱e̱ nij síí quiꞌyaj chre̱e ga̱a rque̱ doj roꞌ, naquiꞌyaj chre̱ꞌ nij soꞌ danj nij soꞌ yanj libró no̱ nana̱ chre̱e, ne̱ caxríj yaꞌan nij soꞌ man nij yanj yoꞌ, niꞌya̱j cunuda̱nj nij yuvii̱ a. Ga̱a ne̱ narii nij soꞌ cuentá me daj saꞌanj nó nij yanj yoꞌ, ne̱ quisíj vi̱j chiha̱a̱ chi̱ꞌ míj saꞌanj platá catzi̱i̱ nó nij yanj tucuacaa nij soꞌ a. 20 Veé dan me se chaꞌnuu̱ uxrá se na̱na̱ Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ nariꞌ nucuaj doj se na̱na̱ soꞌ a.

21 Veé dan ga̱a ne̱ caꞌnéé nimán Pabló cache̱n soꞌ estadó cuꞌna̱j Macedonia ga̱ Acaya ne̱ caꞌa̱nj soꞌ nda̱a chumanꞌ Jerusalén, ne̱ cataj soꞌ se vaa asa̱ꞌ quisíj caꞌanj soꞌ nda̱a chumanꞌ Jerusalén, ne̱ no̱ xcúún soꞌ caꞌa̱nj ni̱ꞌyaj soꞌ nda̱a chumanꞌ Romá, taj soꞌ a. 22 Ga̱a ne̱ caꞌnéé soꞌ vi̱j tuviꞌ nij síí ꞌyaj suun ga̱ soꞌ catu̱u̱ ro̱j soꞌ rej Macedonia a. Dan me se síí cuꞌna̱j Timoteo do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Erasto do̱ꞌ, me ro̱j síí caꞌnéé soꞌ, ne̱ maꞌa̱n soꞌ guun ra̱a̱n do̱j güii estadó Asia a. 23 Ne̱ güii dan me se guun ndoꞌo sayuun cheꞌé se tucua̱nj níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Jesucristó a. 24 Dan me se vaa ꞌo̱ síí cuꞌna̱j Demetrio ne̱ síí ꞌyaj suun agaꞌ me soꞌ, ne̱ nij tuvi̱ꞌ nij soꞌ nica̱j agaꞌ platá catzi̱i̱ ne̱ ꞌyaj nij soꞌ nuvií leꞌe̱j nii, ne̱ ase vaa maꞌa̱n nuvií naꞌvíj yuvii̱ rihaan yaꞌanj cha̱na̱ cuꞌna̱j Diana vaa yoꞌ a. Ne̱ ꞌyaj canaán ndoꞌo nij soꞌ saꞌanj a. 25 Dan me se canacúún síí cuꞌna̱j Demetrio man cunuda̱nj nij síí ꞌyaj suun ase vaa suun ꞌyaj suun maꞌa̱n soꞌ ne̱ chumanꞌ Efeso yoꞌ, ne̱ caꞌmii natáj soꞌ rihaan nij soꞌ, cataj soꞌ:

―Cuno̱ nij soj nana̱ caꞌmi̱j rihaan soj, tinu̱j. Dan me se a̱j neꞌen soj se vaa cheꞌé suun ꞌyaj suun níꞌ roꞌ, cheꞌé dan ꞌyaj canaán ndoꞌo níꞌ saꞌanj á. 26 Ne̱ nihánj me se a̱j neꞌen níꞌ da̱j ꞌyaj síí cuꞌna̱j Pabló yoꞌ, ne̱ caꞌnaꞌ nana̱ rihaan níꞌ se vaa va̱j soꞌ nataꞌ soꞌ se na̱na̱ soꞌ se vaa xa̱ꞌ yaꞌanj ꞌyaj yuvii̱, tza̱j ne̱ nuveé yaꞌa̱nj ya̱ me yaꞌanj vaa da̱nj maꞌ. Ne̱ nuveé ina̱nj chumanꞌ Efeso nihánj me rej tuꞌva soꞌ da̱nj maꞌ. Tana̱nj va̱j soꞌ nda̱a nu̱ꞌ estadó Asia nihánj ta̱ꞌ asuun, ne̱ cuchumán rá queꞌe̱e̱ ndoꞌo yuvii̱ ma̱n estadó Asia nihánj cuno nij soꞌ se na̱na̱ Pabló, ne̱ tanáj nij soꞌ se tucua̱nj níꞌ quiꞌyaj Pabló ado̱nj. 27 Dan me se xraj ne̱ vaa güii nachri̱ꞌ yuvii̱ ni̱ꞌyaj yuvii̱ se su̱u̱n níꞌ, ga̱a ne̱ dan me se gu̱un rá uún nij yuvii̱ se vaa taj se gúnꞌ nuvií naꞌvíj níꞌ rihaan yaꞌanj cha̱na̱ sa̱ꞌ ndoꞌo cuꞌna̱j Diana a̱ maꞌ. Ne̱ cata̱j nij yuvii̱ se vaa nuveé yaꞌa̱nj sa̱ꞌ me noꞌ maꞌ. Ne̱ xa̱ꞌ noꞌ, tza̱j ne̱ nu̱ꞌ níꞌ si̱j ma̱n estadó Asia nihánj do̱ꞌ, nda̱a yuvii̱ ma̱n rihaan nu̱ꞌ chumii̱ do̱ꞌ, naꞌvíj rihaan noꞌ ei ―taj síí cuꞌna̱j Demetrio cuno nij tuviꞌ soꞌ a.

28 Dan me se ga̱a cuno nij soꞌ se na̱na̱ Demetrio, ne̱ cuyanj uxrá rá nij soꞌ, ne̱ caguáj nij soꞌ, cataj nij soꞌ:

―Gue̱e̱ uxrá Diana taꞌanj níꞌ si̱j ma̱n Efeso ei ―taj nij soꞌ, caguáj nij soꞌ a.

29 Ga̱a ne̱ yoꞌo̱ nachej raa̱ cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n chumanꞌ Efeso yoꞌ, ne̱ quitaꞌaa nij yuvii̱ man síí cuꞌna̱j Gayo ga̱ síí cuꞌna̱j Aristarco cheꞌé se si̱j chéé ga̱ Pabló me ro̱j soꞌ, ne̱ si̱j cavii estadó Macedonia me ro̱j soꞌ a. Dan me se nica̱j cunuda̱nj nij yuvii̱ man ro̱j soꞌ, caꞌanj nij yuvii̱, ne̱ cunánj nij soꞌ catúj nij soꞌ rej estadió nuu chre̱ꞌ queꞌe̱e̱ ndoꞌo yuvii̱ a. 30 Ne̱ guun rá Pabló catu̱u̱ soꞌ rej ma̱n nij yuvii̱, tza̱j ne̱ ne caꞌve̱j rá yoꞌó nij síí tucuꞌyón se na̱na̱ Jesucristó caꞌa̱nj soꞌ, ne̱ ne caꞌve̱e catu̱u̱ Pabló rej yoꞌ quiꞌyaj tuviꞌ soꞌ a̱ maꞌ. 31 Ne̱ taꞌa̱j nij síí uun chij rihaan nu̱ꞌ estadó Asia roꞌ, me tuviꞌ Pabló, ne̱ caꞌnéé nij soꞌ nana̱ rihaan Pabló se vaa daj chiha̱a̱ míj se̱ guun catu̱u̱ Pabló rej cunuu chre̱ꞌ nij yuvii̱ a.

32 Dan me se ino̱ doj vaa nana̱ caguáj ꞌo̱ ꞌo̱ taꞌa̱j nij yuvii̱, cheꞌé se nachej se na̱na̱ nij soꞌ a. Ne̱ me do̱j uxrá doj nij soꞌ ne neꞌen da̱j me cheꞌé cunuu chre̱ꞌ nij soꞌ maꞌ. 33 Dan me se tiguíj raꞌa nii man síí cuꞌna̱j Alejandró, ne̱ canicunꞌ soꞌ rihaan nij yuvii̱, quiꞌyaj nij yuvii̱ israelitá, ne̱ guun rá taꞌa̱j nij yuvii̱ se vaa caꞌmi̱i̱ Alejandró rihaan nij soꞌ a. Ga̱a ne̱ tucunó raꞌa soꞌ rihaan nij yuvii̱ se vaa dínj ga̱a̱ tuꞌva nij yuvii̱, ga̱a ne̱ caꞌve̱e caꞌmi̱i̱ naca̱j soꞌ rihaan chumanꞌ a. 34 Tza̱j ne̱ xcaj nij yuvii̱ cuentá se vaa si̱j israelitá me síí canicunꞌ rihaan nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan yoꞌo̱ caguáj cunuda̱nj nij yuvii̱, cataj nij soꞌ:

―Gue̱e̱ uxrá Diana taꞌanj níꞌ si̱j ma̱n Efeso ei ―taj taranꞌ nij yuvii̱, ne̱ cunu̱ꞌ vi̱j ya̱ orá caguáj nij soꞌ da̱nj a.

35 Nda̱a síj, ga̱a ne̱ caꞌneꞌ rá nij yuvii̱ caguáj nij soꞌ, quiꞌyaj síí utaꞌ yanj tucuá suun, ne̱ cataj maꞌa̱n soꞌ rihaan nij yuvii̱ a:

―Cuno̱ soj si̱j ma̱n chumanꞌ Efeso caꞌmi̱j á. Ya̱ ya̱ cunuda̱nj yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ neꞌen se vaa chumanꞌ Efeso nihánj me chumanꞌ naꞌvíj rihaan yaꞌanj gue̱e̱ cuꞌna̱j Diana ga̱ yahij quinij rej xta̱ꞌ cuya̱a̱n vaa ga̱ noꞌ ado̱nj. 36 Cheꞌé se ya̱ vaa nu̱ꞌ nana̱ nihánj roꞌ, cheꞌé dan no̱ xcúún nij soj dínj cuma̱n soj, ne̱ xca̱j soj cuentá, ne̱ se̱ guun quiꞌya̱j soj a̱ doj se nij maꞌ. 37 ꞌO̱ se caꞌnaꞌ ro̱j snóꞌo nihánj, quiꞌyaj soj, ne̱ nuveé si̱j quiꞌyaj se nij rque nuvií me ro̱j soꞌ, ne̱ nuveé si̱j caꞌmii nana̱ nij cheꞌé yaꞌanj naꞌvíj níꞌ rihaan me ro̱j soꞌ maꞌ. 38 Dan me se xa̱ꞌ nij tuvi̱ꞌ síí cuꞌna̱j Demetrio, tza̱j ne̱ sese me rá nij tuvi̱ꞌ nij soꞌ cuta̱ꞌ nij soꞌ cacunꞌ xráá ꞌo̱ yuvii̱, ne̱ vaa yaꞌnúj rihaan nij soꞌ caꞌa̱nj nij soꞌ rihaan cuese̱, ne̱ caꞌve̱e cuta̱ꞌ nij soꞌ cacunꞌ xráá tuviꞌ nij soꞌ na̱nj á. 39 Ne̱ sese me rá soj naquiꞌya̱j cu̱u soj doj cheꞌé yoꞌó rasu̱u̱n, ne̱ güii nu̱u̱ chre̱ꞌ níꞌ nda̱a vaa tucuáán noco̱ꞌ níꞌ roꞌ, güii dan me caꞌve̱e quiꞌya̱j soj da̱nj ei. 40 ꞌO̱ se nihánj me se caꞌve̱e cuta̱ꞌ nii cacunꞌ xráá níꞌ se vaa quiꞌyaj rmaꞌa̱n níꞌ sayuun cuanꞌ, ne̱ se̱ guun nucua̱j níꞌ cata̱j xnaꞌanj níꞌ me cheꞌé me caꞌnaꞌ níꞌ ne̱ caguáj ndoꞌo níꞌ nihánj maꞌ ―taj síí utaꞌ yanj tucuá suun rihaan nij yuvii̱, 41 ga̱a ne̱ naꞌnéé soꞌ chrej man taranꞌ nij soꞌ a.