9
Jijajirli kangkuly-yirrarnu Juurlu nyanungu-kurra-pinangu
Acts 22.6-16, 26.12-18
Ngula-puru, yangka wati Juurlu kala-jana warrarda japirdija Jijaji-kirlanguku yapaku kirri-kari kirri-karirlaku. Wangkaja warru kala muku pinjaku tarnnga-kurraku. Ngulakungarntiji, yanurla wati jintaku maralypikingarduyuku wiriki manu wangkajarla, “Yungkaju pipa nyuntu-nyangu yirdi-kirli yungurna yani yatijarra, ngula-kurluju yungurna yani kirri-kirra Tamaka-kurra. Yungurna-jana milki-yirrarni yali-patu-kariki juwu-patuku.” Junga-juku, maralypikingarduyurlu yangka wiringki yungurla pipaju puuly-mardarninja-kurlangu. Pipa nyampu-kurlurluju kapu-jana warrikarla warru yapa-patuku kujalpalu puraja yangka Warlalja-Wiri Jijaji-kirlangu Wirliya Kuruwarri. Kaji-jana parlu-pungkarla karntakarnta manu wati-patu, kapu-jana puuly-mardakarla manu pinarni kangkarla Jurujulumu-kurra, manu kapu-jana muku yirrpikarla rdaku-kurra.
Kujalpa Juurlu yanurnu kutulku kirri-kirraju Tamaka-kurra wati-patu-kurlu panu-kari-kirli, wirnpa-piya maarr-manu kankarlarra yalkiri-jangka, manu ngirra-manu warru Juurlu-wanaju. Juurlu wantija walya-kurra, manu purda-nyangu ngana mayilparla wangkaja, “Juurlu, Juurlu, nyiya-wanawana kanpaju murrumurru-mani?”
Juurlurluju yalu-manu pina, “Warlalja-Wiri, ngananpa nyuntuju?”
Wangkajarla yangka linpa, “Ngajujurna Jijaji, yangka kuja kanpaju jinta ngaju murrumurru-mani. Karrinja-pardiya, yaninjarla yukaya Tamaka-kurra. Yalirla kapungku jinta wati wangkami nyarrpa-jarrinjaku.”
Yali wati-patu Juurlu-kurlangu, ngula-purujulu muku jupu-karrija, manulpalu warru karrija wurdungu. Kujalu purda-nyangu Jijaji wangkanja-kurra, ngulaju lawa nyanja-wangurlu. Ngula-jangkaju, Juurluju karrinja-pardija. Milpa tirl-parnkaja yungu nganta nguru nyangkarla kula-nganta ngurrjungku. Wati panu-pardu-karirlili manu rdaka-ngurlu, manulurla nguru-yirrarnu kirri-kirra Tamaka-kurra. Marnkurrpaku parraku nyinaja warrarda pampa-juku nyanja-wangu. Manu kula ngarnu mangarri manu ngapa.
10 Nyampurla kirringka Tamakarla, nyinajalpa wati jinta yirdi Yananiya Jijaji-kirlangu puranjakungarduyu-yijala. Nyanungurlu nyangu Warlalja-Wiri Jijaji yuruyururlu kujarla wangkaja nyanungukuju, “Yananiya!”
Yananiyarluju yalu-manu, “Yuwayi, Warlalja-Wiri, nyampunyarna ngajuju.”
11 Ngula-jangka Warlalja-Wiri wangkajarla, “Yanta yirdiyi-kirra yirdi-kirra ‘Jungarni-kirra’. Yalirla yirdiyirla Jungarnirla, ngula-wana kapunpa parlu-pinyi yuwarli Jutuju-kurlangu. Kajinpa yali-kirra yanirra yuwarli-kirra, ngulangka-jana payika wati-kariki yirdiki Juurluku kirri-jangkaku Taaju-wardingkiki, ngulaju karla nyurru-juku wangka Kaatukuju. 12 Nyanungurlu watingki Juurlurlu, nyangungku nyuntu yuruyururlu-yijala kula-nganta jungangku kajinparla yaninjarla rdaka yirrarnu kankarlarni Juurluku yungulpa milpangku pina-nyangkarla.”
13 Yananiyarla pina-wangkaja, “Warlalja-Wiri, purda-nyangurna yapa panungka nyampu-kurluju wati punku-kurlu nganta. Wangkajajulu nyanungurlulpa-jana panu-jarlu yapa nyuntu-nyangu murrumurru-manu Jurujulumurlaju nganta. 14 Manu yanurnu nganta nyampu-kurra kirri-kirra Tamaka-kurra pipa palka-kurlu maralypikingarduyu-patu-kurlangu-kurlu yungu-jana puuly-mardarni yapa-patu yangka kuja kangkulu wala nyinanjarla purami nyuntulu.”
15 Wangkajarla Warlalja-Wiriji Yananiyakuju, “Yantarla kutu nyanunguku yangkaku watiki kujarna milarnu. Kapuju ngajuku warrki-jarrimilki, kapu-jana yapa-kari yapa-kariki yimi-ngarrirni ngaju-kurlu yangka yapa Juwu-wanguku manu kingi-kari kingi-kariki manu yapa-patuku yangka Yijirali-pinkiki, ngulakuju kapu-jana ngaju-nyangu yirri-purami. 16 Kapurnarla wangkami, ‘Kajinpa-jana yapa-kari yapa-kariki yirri-purami ngaju-kurlu, ngaju-nyangurla warrkingka kapunpa-nyanu murrumurru-nyayirni purda-nyanyi. Yapa panu kapungkulu japirdimi murrumurru-maninjaku.’ ”
17 Junga-juku, Yananiyaju yanu yangka yuwarli-kirra kujalpa Juurlu nyinaja. Yukaja yuwarlirlaju, manu yanurla Juurluku. Ngula-jangka rdaka-jarrarla yirrarnu, manurla wangkaja, “Ngajukupurdangka Juurlu, yangka Warlalja-Wiri Jijajirliji yilyajarni nyampu-kurraju nyuntu-kurra, yangka jinta-juku Jijaji kujangku warraja-jarrija yirdiyirla nyampu kirri-kirra-pinangu. Ngulangkunyaju yilyajarni nyampu-kurra yungunpa milpa raa-yani nyanjaku pina manu yungungku Pirlirrpa Kaatu-kurlangu wiri-jarri kanunjumanyumpa.” 18 Kujarla yungka wangkaja, Juurlu-kurlangu milpa-jangka pata-karrija nyiya mayi pinti-piya ngapa-ngawurrpa yawu-kurlangu-piya, manu ngula-jangkaju, nyangulkulpa kulpari. Manu Juurluju karrinja-pardija. Ngula-jangkaju, Yananiyarluju papitaji-manu ngapangka julyurl-yirrarninja-karrarlu. 19 Ngula-jangkarlu Juurlurluju ngarnu mangarri, manu pina pirrjirdi-jarrija.
Juurlurlu-jana yimi-ngarrurnu Yimi Ngurrju Jijaji-kirli panuku yapa-patuku Tamakarlaku
Ngula-jangka, Juurlu nyinaja parra-patuku kirri Tamakarla yangka-paturla Jijaji-kirlangurlajinta puranjakungarduyu-paturlajinta. 20 Kuja pirrjirdi-jarrija pina, ngulaju kapanku yanu jaaji-kari jaaji-kari-kirra Juwu-kurlangu-kurra. Yalirrarlaju wangkaja-jana yali yapa-patuku Juwu-patuku ngulaju kuja, “Jijaji-ka nyina Kaatu-kurlangu Ngalapi-nyanu.”
21 Yapangku kujalu purda-nyangu Juurlu yirri-puranja-kurra, ngulakujulurla marlaja paa-karrija. Manu wangkajalpalu-nyanu, “Nyampuju wati kula-ngantalparlipa purda-nyangu nyampu-juku jinta wati kula-ngantalpa-jana nyampurlu jintangku-juku pungu warru yali yapa-patu Jurujulumurla yangka Jijaji-kirlangu kurdungurlu-patu. Kula-nganta kaji yanurnu Tamaka-kurra pipa-kurlu yungu-jana muku puuly-mardakarla yapa-patu manu pina-kangkarla Jurujulumu-kurra maralypikingarduyu-patu-kurra wiriwiri-kirlangu-kurra.”
22 Kala kujalpa-jana warrarda yimi-ngarrurnu Jijaji-kirli, ngulajulpa-jana milki-wangkaja kuja, “Jijaji, kari-nganta Kaatu-kurlangu Mijaya Milarninja-warnu yangka yirdiji Kiraji.” Yangka Juwu-paturlu kujalpalu purda-nyangu Juurlu wangkanja-kurra, lawa-nyayirni kulalu nyarrparlu warlka-pajikarla manu jangku-mantarla.
23 Yangkaju ngaka-pardu-kari, Juwu-patu Tamaka-wardingki-patu turnu-jarrijalu wurulywurulypa-nyayirni yungulurla japirdimi Juurluku nyarrparlu yungulpalu pakakarla tarnnga-kurra. 24 Parra jingijingi manu munga jingijingi, pardarnulpalurla kiirti wiri-paturla warrukirdikirdi. Kaji-jana Juurlu piki wilypi-pardiyarla nyarrpararla nyampu-paturla kiirti-paturla, yungulu puuly-mardakarla nganta wilypi-pardinja-kurra. Kuja-kujakuju, nganangku mayi warnkiri-manu Juurluju. 25 Ngula-jangkaju, kutu-karirli-juku, nyanungu-nyangurlu puntu-paturlu yurrpurnulu yakuju wiri-jarlurla, ngula-kurlurlunya juturu-yirrarnulu murrarninginti-kari-kirra wintawu-wana kankarlarra-ngurlu pirli warrukirdikirdi yungu wuruly-parnka yali-patu-kujaku Juwu-patu-kujaku, kalakalu pakarni tarnnga-kurra.
Juurlu kulpari yanu Jurujulumu-kurra
26 Ngaka-kari kulpari yanu Juurlu Jurujulumu-kurra. Yalirla Jurujulumurla, putaputalpa-jana yanu jijanu turnu-jarrinjakungarnti yangka-patuku kurdungurlu-patuku. Nyanungu-paturluju, wurra-manulpalu, manulpalurla kapuru nyinaja Jijaji-kirlangu-wanguku nganta, manu lani-jarrijalpalurla. 27 Kala yangka Parnapa yanurla Juurlukuju, ngula-jangka kangurnu pina yangka-kurra kujalpalu nyinaja Kurdungurlu-patu Wiriwiri. Parnapaju wangkaja-jana, “Nyampu Juurlurlu, ngulangkuju nyangu Jijaji Warlalja-Wiri yirdiyirla Jurujulumu-ngurlu Tamaka-kurra. Ngulakujurla wangkaja Jijajiji. Ngula-jangkarluju, yimi-ngarrurnu-jana Juurlurluju Yimi Ngurrju Tamaka-wardingkiki marriwarlu Jijaji-kirlangurla yirdingka.” 28 Ngula-jangkaju, yangkangku Kurdungurlu-patu Wiriwirirli, rdakurl-kujurnulu yungu nyina nyanungu-paturla. Yali-patukuju, jirrnganja nyinajalpa-jana, manu warrulpa-jana yimi-ngarrurnu Jurujulumu-wardingki-patuku Jijaji-kirlangu Yimi Ngurrju marriwarlu manu ngulaju Jijaji-kirlangurla yirdingka. 29 Panu-pardu-kari, Juwu-patu kuja kalalu wangkaja jaru-pardu-kari Kiiriji-wardingki-kirlangu, ngulakuju putaputalpa-jana yimi-ngarrurnu Jijaji-kirli, ngulajulu wiljiwilji-manu kulungkulku. Kulalurla ngungkurr-nyinaja nyanungukuju. Ngula-jangka, jangkardulurla turnu-jarrija Puurluku yungulurla japirdimi tarnnga-kurraku pinjaku. 30 Ngula kujalu purda-nyangu yangka kurdungurlu-paturlu, kuja-kujakuju kangulkulu Juurluju kirri-kari-kirra yirdi-kirraju Jijariya-kurra, manu yali-ngirliji yardalu yilyaja kirri-kari-kirralku yirdi-kirraju Taaju-kurra.
31 Ngula-jangkaju, Kirijini-patujulpalu nyinaja pululu ngurrju-nyayirni kulu-wangu Jurdiyarla, Kaliliyirla, Jamariyarla, kula-jana nganangku karla-karrinjarla murrumurru-manu yangka puranjakungarduyu-patuju. Nyiyarla kuja? Pirlirrpa Kaatu-kurlangurlu kala-jana puranjakungarduyu-patuju pirrjirdi-manu manu warrawarra-kangu. Ngulaju yapa panu-karijili rdirri-yungu ngungkurr-nyinanjaku Jijajiki. Kalalurla nyinaja yiki-karra-nyayirni Kaatukuju.
Piita yanu kirri-jarra-kurra Jaapa-kurra manu Liirda-kurra
32 Ngakarrangakarra yangka Piita yanulpa warru nguru-kari nguru-karirla. Jinta-karirla parrangka, jijanu yanu kirri-kirra yirdi-kirraju Liirda-kurra yungu-jana jirrnganja nyina yangka Kaatu-kurlangu yapaku. 33 Yalirla kirringka, jinta kala nyinaja mata wati yamalanypa yirdiji Yiinu, nyinajalpa nyurru-warnu-nyayirni mataju yukuri-kari yukuri-kari 8-palaku ngulaju karrinja-pardinja-wangu. 34 Yalumpuku Piitajurla parlu-pinjarla wangkaja, “Yiinu, Jijaji Kirajirli kangku parlpuru-mani jalangurlu. Karrinja-pardiya, japujapu-mantangku pangkarra!” Junga-juku, kapanku karrinja-pardija Yiinuju. 35 Yangka yali-wardingki-patu yapa kujalpalu nyinaja Liirdarla manu yapa kujalpalu nyinaja kutu nguru-kari pirli-wangu-wana yirdi-wanaju Jirana-wana, nyangulu nyanunguju mata-jangka. Ngula-jangkarla, panu-jarlulkulurla pina-yanu Warlalja-Wiri Jijajikiji.
36 Kala jinta-karirla kirri-karirla yirdi Jaaparla, yalirla nyinajalpa karnta yirdi Tapita. Nyanunguju puranjakungarduyulpa nyinaja Jijaji-kirlangu. (Nyanungu-nyangurla jarungka Kiiriji-wardingki-kirlangurla, ngulaju kalalu yirdi-manu ‘Turrku’.)*‘Turrku’ yirdi ngulaju ‘Narnukutu Ngurrju-piya’ Nyanungurluju kala-jana ngurrju-manu jurnarrpa manu nyiyarningkijarra yangka yapa-patuku yapuntayapuntaku tala-wanguku. 37 Ngaka-kari nyurnu-jarrijalku, manu palija tarnnga-kurra. Nyanungu-nyangurlu puntu-paturlu kangulu nyanungu-nyangu palka, kirlka-manulu, manulu kangu kankarlarni-nginti-kirra yuwarlirla ruumu-pardu-kari-kirra jintangka-kirli, yalumpurlanyalu yirrarnu. 38 Yali kirri Jaapa, ngulaju kutu-nyayirnilpa karrija nyampu kirri-kariki Liirdakuju. Kujalu Jaapa-wardingki-paturlu puranjakungarduyu-paturlu purda-nyangu yangka Piita kujalpa nyinaja Liirdarla, yilyajalurla jirrama wati-jarra yinya Liirda-kurra maninjininjaku nyanungukuju. Kuja-pala parlu-pungu Piita, ngulaju wangkaja-palarla, “Yantarni kapanku ngajarra-wana Jaapa-kurra.” 39 Junga-juku, Piita karrinja-pardinjarla yarnkajarra wurnalku. Kuja yukajarra yali yuwarli-kirra, kangulu kankarlarni-nginti yali yuwarlirla kujalpa ngunaja palka yangka palinja-warnu ruumu-pardu-karirla. Yalumpurla, yangka kujalpa ngunaja palinja-warnu karnta, kali-puka-wati karrijalpalu, manulpalurla Piitaku milki-yirrarnu jaati-patu yulanja-karrarlu kujalpa-jana ngurrju-manu jaatiji manu nyiyarningkijarra nyampurlu wankarurlu-wiyi Turrkungku. 40 Ngula-jangka, Piitarlu yilyaja-jana yangka yapa-patu-kari ruumu-ngurluju yarlu-kurra. Ngula-jangka, mirdijirrpijirrpi-jarrijalku, manu wangkajarla Kaatukulku. Ngula-jangka nyangu warirrpa karnta-kurlangu palka, manu yirdi-maninjarla wangkajarla, “Tapita, yakarra-pardiya!” Junga-juku, milpa raa-yanu, manu nyangulku Piita, yakarra-pardinjarla nyinajalkulpa. 41 Ngula-jangka, Piitaju wipija rdaka nyanungu-nyangu karnta-kurra-pinangu, manu yarnkanjarla waku-ngurlu maninjarla karrinja-yirrarnu. Ngula-jangka, purlajarralku-jana yangka puranjakungarduyu-patuku. Yanurnulu pina yangka ruumu-kurra. Junga-juku, milki-yirrarnu-jana yangka karnta palinja-warnu wankarulku. 42 Nyampu jaru yalarni-kari yalarni-kari pirri-yanulpa kirringka Jaaparla. Kujarlaju yapa panulpalurla ngungkurr-nyinaja Warlalja-Wiriki Jijajikiji. 43 Ngula-jangkaju, Piita yanu yuwarli-kari-kirralku Jimani-kirlangu-kurra. Yalirli Jimanirli nyanungu-nyangurla warrkingka kala yirrarnu puluku-kurlangu pangki ngapangka jarlti-kirlirla pukulyu-jarrinja-kujaku jurnarrpakungarntirli ngurrju-maninjakungarntirlileather-tanner Yalumpurla yuwarlirla Jaaparla, Piitaju nyinajalpa parra panuku.

*9:36 ‘Turrku’ yirdi ngulaju ‘Narnukutu Ngurrju-piya’

9:43 leather-tanner