18
Pole Liyel wɛy yónɔ́lɛ Korɛ̃nti kwil
Képah náh, Pole yal Atɛnɩ kwil, à yuku Korɛ̃nti kwil. Légbĩ́ pɔ yɩ̃nɛ Wrome kwíltãm yõ̀tɛ̃̀ dĩ́ Klode mɛ Nsyifunɔ pól yal Wrome kwil. Kǎh pɩ sɛ̃́, Nsyifu dĩ́ yɔ́ lésõ mɛ nɛ́npɔ́ pè n ye Akilasɩlɛ. À dubi Põte kwil. Ǹmɔ ànɛ̂ ǹ kyɩ Prisili mɛ yal Wrome kwil, Yitalɩ sétáh yõ, à sɔkɔ Korɛ̃nti kwil. Pole mɛ kyɩ yɩ̃nɛ pé pɔ́ntwahnɔ késã́nnɛ nɛ́npɔ́, tɛ́ kwrɔ mɔ pé sɔkɔ. Tɛ́ pé pól sõ̀ mɛ tõ̀ núkúlɛ n pɩ, nɛ̂-á pɩ yèpye flɔ kóhnɔ́lɛ. Kǎh pɩ sɛ̃́, Pole mɛ tɛ̃ pé tyɩ́ pè tõ̀lɛ n pɩ wɛ̃ tyɩ́. Tɛ́ mɩ mɩ yòh sõnɔ́ póllɛ, Pole sõ̀ mɛ yã́hkɩ̀lɛ n yãh n pɔ Nsyifunɔlɛ pé Liyel ní-ńsah wɔ̀kɔ̀ sɔkɔ, mɛ n yah n kɔ̃ nɛ pé pépi ànɛ̂ Krɛkɩ névye sõnɔ vi mɔ.
Képah sɔkɔ, Silasɩ ànɛ̂ Timote wil Masedonɩ gbɛ̃̀nyah à pɔ. Pǎh fyɔ̀ pɔ de, Pole náh tɔ̃ mɛ tõ̀ yɔ́ ńtɛ̃nɛ n pɩ nɛ́ Liyel wɛy yónkɔ̃nɔ ó náh. À sõ̀ mɛ ké yahlɛ n yo Nsyifunɔ tyɩ́ nɛ, Yesu-á Liyel yah tɔkɔ pɩ pwáhnmɔ-òlɛ. Ǹtɛ Nsyifunɔ mɛ kè yahle ǹ tyɩ́, tɛ́ ǹnɛ n gbyɔ. Kǎh pɩ sɛ̃́, à ǹ wil flɔ kwer, tɛ́ yo pé tyɩ́ nɛ, pé mɔ́npunɔ kémû-á kɩ pɩ pé yɛ̃́ngbɛ̃́ tyɩ́lɛ, péwɔ vyãh náh mɛ ké sɔkɔ. À tɔkɔ núkúnúkú tyɩ́, páh kɩ pé yah mɔ névye tĩ̀nnɛ, nónó náh pɩ Nsyifunɔlɛ. Képah sɔkɔ, tɛ́ yal nɛ́npɔ́ à sɔkɔ dĩ́ yɔ́ tĩ̀nnɛ, nɛ̂-á pè n ye Tityusi-Nsyusitusilɛ. Nsyifunɔ Liyel yõ sɛ̃́-ò ye sõ̀ ǹnɛ. Ǹ gbô sõ̀ mɛ Nsyifunɔ Liyel ní-ńsah wɔ̀kɔ̀ gbɔ̀pɔ sɔkɔ. Ǹtɛ Liyel ní-ńsah wɔ̀kɔ̀ yõ̀tɛ̃̀ dĩ́ Krisipusi ànɛ̂ ǹ no pól sɛ̃ Tɛ̃̀ ǹgbɛ̃ Yesu yõ. Korɛ̃nti kwil tãn nónó tɔ-á sõ̀ mɛ Pole wɛynɛ n nohnɩ, pé náhnáh sɛ̃ Tɛ̃̀ ǹgbɛ̃ yõ, tɛ́ wèlnwìlkìnɔ́ wɛ ni sɔkɔ.
9-10 Képah tɛ̃̀nɛ, sõ yɔ́ lékã̂hnɛ, Pole wɛ̃́kɩ́nɔ́ yɔ́ wɛ, nɛ̂ sɔkɔ-á Tɛ̃̀ ǹgbɛ̃ yo ǹ tyɩ́ nɛ: «Névye náhnáh kɩ n pɩ n pi ńmɔ tyɩ́lɛ kwil mɛ̀ sɔkɔ. Képah ye, káh á vyãh vike n sah, yɔ̃ n sɔkɔ nɛ n wɛkɩ, káh tíkí pɩ. Ńmɔ mɛ álɛ, nɛy náh fɛ̃ ǹ tɛ̃ n tir n pi póllɛ.» 11 Képah tɛ̃̀nɛ, Pole tɛ̃, à yi núkú ànɛ̂ ńwɔ̃́lɔ́ kénúkò pɩ Korɛ̃nti kwil, à nolɛ n kwɔ Liyel wɛynɛ.
12 Képah sɔkɔ, Nsyifunɔ pɔ yuku wɛ̃ tyɩ́ mɔ, à tyah Polelɛ n fwo. Tɛ́ légbĩ́nɛ, Kalyõ ye lésõ Akayi gbɛ̃̀nyah yah tɛ̃́-òlɛ. Pè mɛ Pole tɛ̃ kyɩ ǹ tyɩ́ tukey tùkè-ǹsah sɔkɔ, 13 tɛ́ nɛ dĩ́ mɛ̀-á mɛ névye yõlɛ n yɩkɩ, à pélɛ n mɔ Liyel nínɔ́ gbɛ̃̀ntɛ̃̀náh yɔ́ sɔkɔ, nɛ̂ náh mɛ núkúlɛ pépi tyi kõ̀nsàhnɔ́lɛ. 14 Képah sɔkɔ, Pole-á mɛ nɛ pé wɛy tɔkɔ, Kalyõ mɛ yo Nsyifunɔ tyɩ́ nɛ, kàh sõ̀ mɛ pɩ tyíkɛ̃̌kɩ̀, képah náh pɩ, tyípékè ǹgbɛ̃ yɔ́lɛ dĩ́ mɛ̀ pɩ, páh náhkɩ tɛ̃ noh pé tyɩ́ pallɛ. 15 Ǹtɛ pǎh se mɛ yékã̂blɛ n pɩ wɛlɔ, ànɛ̂ yni, ànɛ̂ pé yɛ̃́ngbɛ̃́ tyi kõ̀nsàhnɔ́ yõ tɛ́; képah-á mɛ pépilɛ n yah kɛ̀. Péwɔ náh fɛ̃ sɛ̃́nkɔ̃ tukey tuke n pi lɔ́! 16 Tɛ́ mɛ pè yal tukey tùkè-ǹsah sɔkɔ. 17 Képah sɔkɔ, Sositɛnɩ nɛ̂-á sõ̀ Nsyifunɔ Liyel ní-ńsah wɔ̀kɔ̀ yah yètɛ̃̀nɛ, pé pól tuke ǹmɔ yõ, à ǹnɛ n ko tukey tùkè-ǹsah sɔkɔ. Ǹtɛ Kalyõ náh dahbɩ wilki pé tyɩ́ ké sɔkɔ.
Pole syɩ́nyukunɔlɛ Antyɔsyɩ kwil, Siri gbɛ̃̀nyah sɔkɔ
18 Képah sɔkɔ, Pole tɔ̃ wũ à sèpĩ̀n náhnáh pɩ Korɛ̃nti kwil. Képah náh, à wɛ̃̀kɩ̀ ni Yesu yõ sɛ̃́pú tyɩ́ nɛ́npɔ́ nɛ, páh kɩ pé syɩ yuku Siri gbɛ̃̀nyah sɔkɔ ànɛ̂ Prisili, ànɛ̂ Akilasɩlɛ. Tɛ́ à lésõ mɛ ǹ vyãh tɔkɔ Liyel tyɩ́. Kǎh pɩ sɛ̃́, wǎh pópó n sɔkɔ, à kyɩ Sãnkrɩ kwil, à kyɩ ǹ yõ kye vyãh tɔ́kɔ́nɔ́ mɛ̀ yĩnnɛ.*18.18 - Nsyifu nɛy-à sõ̀ ǹ vyãh tɔkɔ Liyel tyɩ́, à náh tɔ̃ ǹ yõlɛ n kye, fɔ́ɔ́ n pɔ nɔ ké tyɛ́nɔ́ tyɩ́. Yah n tɛ Yã́hnɔ́ 6.1-21. 19 Képah náh, ǹmɔ, ànɛ̂ Prisili, ànɛ̂ Akilasɩ kyɩ de krótókè ǹgbɛ̃ yɔ́ sɔkɔ, à yal nɛ́npɔ́ à kyɩ de Yefɛsɩ kwil. Pole mɛ ǹ kɔ́mû sah nɛ́npɔ́, tɛ́ mɛ sɔkɔ Nsyifunɔ Liyel ní-ńsah wɔ̀kɔ̀ sɔkɔ, à kyɩ yã́hkɩ̀ yãh pélɛ. 20 Képah sɔkɔ, pè kè yah kɔ̃ ǹ tyɩ́ nɛ ńkɛ̃́, à tɔ̃ sèpĩ̀n yísyɔ́ pɩ pépilɛ nɛ́npɔ́. Ǹtɛ Pole náh fɛ̃ syi. 21 Tɛ́ mɛ wɛ̃̀kɩ̀ ni pé tyɩ́, tɛ́ nɛ ńkɛ̃́, Liyel-à kɩ fɛ̃ syi, sõ yɔ́lɛ, páh kɩ tɔ̃ pé syɩ pɔ yah pé tyɩ́. Tɛ́ de krótókè ǹgbɛ̃ sɔkɔ Yefɛsɩ kwil, à sɔkɔ.
22 Wǎh kyɩ tiki Sesarɩ kwil, à dɔkɔ yuku Yerusalɛmɩ kwil, à kyɩ wɛkɩ Yesu yõ sɛ̃́pú tĩ̀nkì tyɩ́. Wǎh wil nɛ́npɔ́, à ǹ syɩ tiki yuku Antyɔsyɩ kwil, 23 à kyɩ tɛ̃ yah nɛ́npɔ́. Képah náh, à tɔ̃ yal à kyɩ Kalasi gbɛ̃̀nyah kwlo kɔ kɔ̃ ànɛ̂ Frisyi gbɛ̃̀nyah kwlolɛ, à nɩ̀sãh mɔ kɔ̃ Yesu tõ̀ sã́hpú sɔkɔ.
Apɔlɔsɩlɛ Yefɛsɩ ànɛ̂ Korɛ̃nti kwil
24 Légbĩ́nɛ, Nsyifu dĩ́ yɔ́ pɔ Yefɛsɩ kwil. Ǹ yĩn ye sõ̀ Apɔlɔsɩlɛ, à dubi Alɛkisãdri kwil. À sõ̀ wɛy tyɩ́ yah wɛ yĩ́ĩ́, tɛ́ à mó tɔ̃ Liyel wɛy sɛ́bɛ́ynɔ́ tyi pɩ̃ yĩ́ĩ́. 25 À lésõ kwɔ́nɔ́ wɛ Tɛ̃̀ ǹgbɛ̃ Yesu wɛ̃̀kɩ̀ tyɩ́ yõ, tɛ́ mɛ Yesu tyɩ́lɛ n yo, à kwɔ́nɔ́lɛ n pɩ ké wɛ̃̀kɩ̀ yõ, dékè sɔkɔ ǹ nɩ póllɛ. Ǹtɛ Nsyɔ̃ ni sɔkɔ wèlnwìlkìnɔ́ ó ye sõ̀ à n pnɛ. 26 Tɛ́ sõ yɔ́lɛ, wǎh tyah n wɛkɩ nɩ̀sãhlɛ Nsyifunɔ Liyel ní-ńsah wɔ̀kɔ̀ sɔkɔ sɛ̃́, Prisili ànɛ̂ Akilasɩ mɛ ǹ wɛy noh pɔ tyɛ. Képah tɛ̃̀nɛ, tɛ́ à ye yah kyɩ Yesu wɛ̃̀kɩ̀ tyi yo wah yĩ́ĩ́ à syah, wǎh sõ̀ mɛ nónó yɩ̃́tũri sɔkɔ. 27 Képah náh, Akayi gbɛ̃̀nyah sɔ́kɔ́nɔ́ sõnɔ de Apɔlɔsɩ sɔkɔ. Yesu yõ sɛ̃́pú nónó-á sõ̀ mɛ nɛ́npɔ́, pépi mɛ ké sṍré gbah mɔ ǹ sɔkɔ, tɛ́ sɛ́bɛ́y wãrkɩ tɛkɩ mɔ Yesu yõ sɛ̃́pú tyɩ́ Akayi gbɛ̃̀nyah sɔkɔ nɛ, Apɔlɔsɩ-à kɩ yĩni tɛ̃ pé tyɩ́, pè à tɛ̃ plɛ. Wǎh kyɩ yĩni tɛ̃, Liyel gbõ̀ yõ, ǹ kyɩ́nɔ́ sõ̀ pɩ yĩ́ĩ́ yõre ǹgbɛ̃nɛ Yesu yõ sɛ̃́pú tyɩ́ Akayi gbɛ̃̀nyah sɔkɔ. 28 À sõ̀ mɛ Liyel wɛynɛ n kar, à kélɛ n wɛ̃kɩ nɛ, Yesu-á Liyel yah tɔkɔ pɩ pwáhnmɔ-òlɛ. Tɔ́wû pól yĩ́ yah, ǹ wɛy sõ̀ mɛ gbɩlɛ kal Nsyifunɔ tyɩ́lɛ.

*18:18 18.18 - Nsyifu nɛy-à sõ̀ ǹ vyãh tɔkɔ Liyel tyɩ́, à náh tɔ̃ ǹ yõlɛ n kye, fɔ́ɔ́ n pɔ nɔ ké tyɛ́nɔ́ tyɩ́. Yah n tɛ Yã́hnɔ́ 6.1-21.