1 Yesu-á yuku Liyel Mírkí tǎhkɩ̀lɛ, à ǹ syɩ yal Yurdɛ̃ yɔ tnɔ̂. Tɛ́ Liyel Mírkí à tɛ̃ yuku gbɛ̃́nnɩ sɔkɔ. 2 À sèpĩ̀n tikiníní pɩ nɛ́npɔ́ níkì tɛ̃́nɔ́ sɔkɔ. Nɛ́npɔ́ sɔkɔ ye sétã̀n yõ̀tɛ̃̀ à mɔ yah. Tɛ́ sèpĩ̀n nɔ́pi-á pɔ tũ, kwɛkɩ mɛ à tɛ̃. 3 Kǎh pɩ sɛ̃́, sétã̀n yõ̀tɛ̃̀ mɛ yo ǹ tyɩ́ nɛ, ǹmɔ-à kɩ nɛ Liyel Pilɛ, à yo dáhkɩ̀ mɛ̀ tyɩ́, kè vi n mɔ n pɩ yõkelɛ. 4 Yesu mó yo ǹ tyɩ́ nɛ: «Kè mɛ wã́rkɩ́nsàhnɔ́lɛ Liyel wɛy sɔkɔ nɛ ńkɛ̃́: ‹Névi náh ǹ min pɩ n pi yõke ólɛ.›»* 4.4 - Yah n tɛ Yálnɔ́ sɛ́bɛ́y 8.3 sɔkɔ.

5 Képah náh, sétã̀n yõ̀tɛ̃̀ à tɛ̃ dɔkɔ léyy, à kyɩ à wɛ̃kɩ kèkõyṍ tɔ̃́rɩ́ póllɛ sɛ́yy ǹsɔ̃, 6 tɛ́ yo ǹ tyɩ́ nɛ, páh kɩ fɛ̃ à kɔ̃ n pi sépi pól yõ̀tɔ̃rɩ́, ànɛ̂ sé tahrɩlɛ. Sépi pól-á péwɔ gbõ̀ dahbɩ. Képah-á, nɛ̂-à pé dyɔ, páh kɩ sélɛ ǹmɔ kɔ̃. 7 Ńkɛ̃́, wàh kɩ fɛ̃ syi ǹ gbètukunɔ di pé yah à pé gbilki, páh kɩ sé póllɛ à kɔ̃. 8 Képah sɔkɔ, à mó yo sétã̀n yõ̀tɛ̃̀ tyɩ́ nɛ: «Kè mɛ wã́rkɩ́nsàhnɔ́lɛ Liyel wɛy sɔkɔ nɛ ńkɛ̃́: ‹Á kɩ á Tɛ̃̀ ǹgbɛ̃ Liyel ó núkúnínɛ n gbilki, tɛ́ kɩ n sah ǹmɔ ó tyɩ́ yõ.›»† 4.8 - Yah n tɛ Tɔ̃́nyonɔ sɛ́bɛ́y 6.13.

9 Képah náh, sétã̀n yõ̀tɛ̃̀ tɔ̃ yuku ǹnɛ Yerusalɛmɩ, à kyɩ à sah Liyel wɔ̀kɔ̀ ǹgbɛ̃ yõ̀tah, tɛ́ mɛ yo ǹ tyɩ́ nɛ, ǹmɔ-à kɩ nɛ Liyel pilɛ, à yɔkɔ tiki sétáh. 10 Kǎh mɛ wã́rkɩ́nsàhnɔ́lɛ Liyel wɛy sɔkɔ nɛ ńkɛ̃́, Liyel-á kɩ ǹ yĩ̂nyõ tɛ̃ntõnè kɔ̃, sè kɩ ǹnɛ n kyɔmɩ, 11 ànɛ̂ tɔ̃, sǎh kɩ à swah syi sé gbã̀n sɔkɔ. Dáhkɩ̀ náh ǹ gbáhkɩ̀ pɩ yɔ n pi.‡ 4.10-11 - Yah n tɛ Gbálnɔ́ sɛ́bɛ́y 91.11-12 sɔkɔ. 12 Képah tɛ̃̀ sɔkɔ, à mɛ yo sétã̀n yõ̀tɛ̃̀ tyɩ́ nɛ: «Kè mɛ yónɔ́lɛ Liyel wɛy sɔkɔ nɛ ńkɛ̃́: ‹Káh á Tɛ̃̀ ǹgbɛ̃ Liyellɛ n mɔ n yah!›»§ 4.12 - Yah n tɛ Tɔ̃́nyonɔ sɛ́bɛ́y 6.16 sɔkɔ.

13 Kénɛ mɔ́nyahnɔ nɔ́pi pól sɔ́kɔ́ntɛnɔ náh, sétã̀n yõ̀tɛ̃̀ yal à gbɛ mɔ ǹnɛ, tɛ́ mɛ à syɩkɩ tɛ̃ náh tĩ̀nnɛ.

14 Képah náh, Yesu ǹ syɩ yuku Kalile sétáh yõ Liyel Mírkí tǎhkɩ̀lɛ ǹ sɔkɔ. Tɛ́ ǹ yĩn sõ̀ mɛ wil nɛ́npɔ́ kwlo pól sɔkɔ. 15 À sõ̀ mɛ kwɔ́nɔ́lɛ n pɩ pé Liyel ní-ńtã̂n vɩ̀ sɔkɔ, tɛ́ no pól mɛ ǹnɛ n gbilki.

16 Sṍ yɔ́lɛ, Yesu pɔ Nasarɛtɩ sɔkɔ. Kénɛ kwil sɔkɔ ye sõ̀ à kyãh. Mɩ mɩ yòh sṍlɛ, à mɛ de Liyel ní-ńsah wɔ̀kɔ̀ sɔkɔ, wǎh dar tɛ́ kélɛ n pɩ sɔ̃́, tɛ́ mɛ yuku nɛ, pé Liyel wɛy kar. 17 Képah sɔkɔ, pè Liyel tɛ̃ntõ̀ syínyo-ò Yesayi sɛ́bɛ́y tɔkɔ à kɔ̃, à syi yɩkɩ mɔ fɩ̃́ yɔ́ sɔkɔ, ńyãh-á kè mɛ wã́rkɩ́nmɔnɔlɛ nɛ ńkɛ̃́:

20 Képah náh, Yesu sɛ́bɛ́y yah vike, tɛ́ kélɛ Liyel wɔ̀kɔ̀ kyɔ̀mɩ̀-ò kɔ̃, tɛ́ kɔ̃ tɛ̃. Tɛ́ nónó-á sõ̀ mɛ Liyel ní-ńsah wɔ̀kɔ̀, pé pól sõ̀ mɛ ǹnɛ n yah díkí díkí. 21 Képah tɛ̃̀ sɔkɔ, à tyah n yo pé tyɩ́ nɛ: «Liyel wɛy fɩ̃́ nɛ̂ tyi-á yé noh, sè pɩ tũ kwɛynɛ yé tyɩ́.»

22 Kǎh pɩ sɛ̃́, no pól sõ̀ mɛ Yesu yĩ́ngbɩ́lɛ n yo. Tɛ́ ǹ wɛlɔ pèplɔ wɛ́kɩ́nɔ́ sõ̀ mɛ pé gbã̀n du, pè mɛ yo tũ nɛ, ǹmɔ kó Yosɛfu pídĩ́nɛ nɩ? 23 Képah sɔkɔ, à mɛ yo pé tyɩ́ nɛ, páh pɩ̃ nɛ, pǎh kɩ sèmìrkì mɩ n pi, nɛ̂-á n yo nɛ ńkɛ̃́, sènpɩ̀tɛ̃̀, à ǹ gblɔ̌y dɛ mɔ kɛ̀! Pǎh kɩ tɔ̃ n yo n pi pé tyɩ́ nɛ, páh tyi nónó pól pɩ Kapɛrnayumi sɔkɔ, páh sè noh. Tɛ́ pé tɔ̃ sé dùkù pɩ pé sú kwil sɔkɔ kɛ̀.

24 À tɔ̃ yo pé tyɩ́ nɛ: «Mé kélɛ n yo n dal n mɔ yé tyɩ́ nɛ: pè náh Liyel tɛ̃ntõ̀ syínyo-ò yɔ́ ńtɛ̃nɛ n tɛ̃ plɛ ǹ sú kwil sɔkɔ. 25 Kègbɩ tɛ̃̀ yõ, mé kélɛ n yo yé tyɩ́ nɛ: Liyel tɛ̃ntõ̀ syínyo-ò Yeli mɛ gbĩ́nɛ, pũ̀-á lésõ to pópó, à pɔ syɩ ye tɔ̃́nɔ́ ànɛ̂ ńwɔ̃́lɔ́ kénúkò tyɩ́, tɛ́ kwɛ́npékè yɔ́ mɛ de kwil pól sɔkɔ gbĩ́ nɛ̂nɛ, pɛ́kúsyɔ náhnáh sõ̀ mɛ Yisrayel sɔkɔ. 26 Ǹtɛ, Liyel náh Yeli tɛkɩ mɔ pépi sɔkɔ nɛy yɔ́ ńtɛ̃ tyɩ́, tɛ́ pɛ́kúsè yɔ́ tyɩ́ ye à tɛkɩ mɔ ǹnɛ, Sarɛpɩta kwil, Sidõ sétáh yõ.† 4.26 - Pɛ́kúsè mɛ̀nɛ, Yisrayel nɛy náh sõ̀ ǹnɛ. À sõ̀ n wil Sarɛpɩta kwil, Sidõ sétáh yõ. Yah n tɛ Yõ̀tãm sɛ́bɛ́y gben 17.9 sɔkɔ. 27 Ànɛ̂ Liyel tɛ̃ntõ̀ syínyo-ò Yelise mɛ gbĩ́nɛ, tótãm náhnáh tɔ sõ̀ mɛ Yisrayel sɔkɔ, tɛ́ pé sɔkɔ nɛy yɔ́ ńtɛ̃ náh dɛ́nmɔnɔ wɛ, à wil Siri sétáh tótɛ̃ dĩ́ Nama tyɩ́ sɔkɔ.»‡ 4.27 - Tótɛ̃ dĩ́ Namalɛ, Yisrayel nɛy náh sõ̀ ǹnɛ. À sõ̀ n wil Siri sétáh yõ. Yah n tɛ Yõ̀tãm sɛ́bɛ́y ní-ò 5.14 sɔkɔ.

28 Képah sɔkɔ, nónó pól-á sõ̀ mɛ Liyel ní-ńsah wɔ̀kɔ̀ sɔkɔ, pé fɔkɔ vyãh wɛlɔ nɔ́pi nóhnɔ́ tɛ̃̀ tyɩ́. 29 Pè mɛ yuku Yesu tɛ̃ yɔrɩ wil kwil sɔkɔ, à dɔkɔ yuku ǹnɛ yɔ̃lɩ yõ̀tah, pé kwil-á sõ̀ mɛ mɔ́nɔ́lɛ nɛ̂ yõ, tɛ́ nɛ, pé à tu wilki mɔ. 30 Tɛ́ à núkú wil pé wrɔ́, à sɔkɔ.

31 Képah náh, Yesu kyɩ Kapɛrnayumi kwil sɔkɔ, Kalile sétáh yõ, tɛ́ mɛ névyelɛ n kwɔ Nsyifunɔ mɩ mɩ yòh sṍlɛ. 32 Ǹ wɛy sõ̀ mɛ yõ̀tɔ̃rɩ́ wɛynɛ. Képah ye ǹ névye kwɔ dùkù kɔ̃, kè no pól gbã̀n du. 33 Tɛ́ lésõlɛ, kè pɔ yɩ̃nɛ, dĩ́ yɔ́ sõ̀ mɛ Liyel ní-ńsah wɔ̀kɔ̀ sɔkɔ, sétõlɛ ǹ sɔkɔ. Dǒ, à de syi fírr yĩ́npɔ̃́ ǹgbɛ̃nɛ nɛ, 34 wéèè, Nasarɛtɩ Yesu, kwâh nɛ̂ se à n yah n kɔ̃ pé tyɩ́ nɩ? À se pɔ pépi tyɩ́ yɩ́kɩ́-ńsah nɩ? Páh ǹnɛ n pnɛ, nɛ́dúkú nɛ̂-á ǹnɛ: Ǹmɔ-á Liyel tɛkɩ mɔ yályál. 35 Képah tɛ̃̀ sɔkɔ, Yesu dírí kõ sétõ mɛ̀ yõ nɛ: «Á vyãh vike, ǹ tɛ́ n wil dĩ́ mɛ̀ sɔkɔ.» Nɛ́npɔ́ swɔ, sétõ núkú dĩ́ mɛ̀ tɔkɔ min névye nɩyṍ, tɛ́ wil ǹ sɔkɔ, à náh dlo yɔ́ ńtɛ̃nɛ à nɔ. 36 Kǎh pɩ sɛ̃́, kè pɩ gbɛ̃̀ndùnì ǹgbɛ̃nɛ no pól tyɩ́, pè mɛ tyah n yo wɛ̃ tyɩ́ nɛ, wɛy dùkù nɛ̂ se à n wɛ̃kɩ sɛ̃́ nɩ? À tɛ̃ wɛ sétã̀nnɛ n kyɩ̃ n mɔ tɛ̃́nwɛnɔ ànɛ̂ yõ̀tɔ̃rɩ́ sɔkɔ, sè n wil névye sɔkɔ. 37 Sépinɔ́-á pɩ sɛ̃́, Yesu yĩ́ngbɩ́ tyah n yo nɛ́npɔ́ sétáh pól yõ.

38 Wǎh yal Liyel ní-ńsah wɔ̀kɔ̀, à sɔkɔ Simɔ gbô. Tɛ́ Simɔ dɛ́y sê sõ̀ mɛ n kwlɔ wílvyã́hnɩ̀nɛ képékèyɔ̂. Pè mɛ kè yah kɔ̃ Yesu tyɩ́ nɛ, à à dɛ mɔ. 39 Képah sɔkɔ, Yesu mɛ kɔ yĩn ǹ yõ, tɛ́ dírí kõ wílvyã́hnɩ̀ yõ, ké núkú pi fĩn mɔ. Nɛ́npɔ́ swɔ, à núkú yuku tyah yõke tɛ̃̀-ǹsahlɛ n yah pé tyɩ́.

40 Gbĩ́yĩ́ dénɔ́ sɔkɔ, nónó pól-á sõ̀ mɛ n yɔ yam duke dukelɛ, pé nɛ́tãm pɔ pélɛ Yesu tyɩ́. À mó ǹ gbã̀nnɛ n sah n yuku pé nɛ́núkù núkú yõ, à pélɛ n dɛ n mɔ. 41 Tɛ́ sétã̀n tɔ sõ̀ mɛ n wil névye náhnáh sɔkɔ. Sè sõ̀ mɛ n gbo n mɔ sé wil gbĩ́nɛ nɛ ńkɛ̃́, Liyel pi-á ǹnɛ. Ǹtɛ, sǎh pɩ̃ nɛ, Liyel nɛy tɛ́kɩ́nmɔnɔ-á ǹnɛ, à mɛ dírí kõ sé yõ, tɛ́ sé vyɛ̃y tũ wɛ́kɩ́nɔ́lɛ.

42 Tyah-á núkú dal, Yesu yuku sɔkɔ gbɛ̃́nnɩ tyah yɔ́ sɔkɔ. Kǎh pɩ sɛ̃́, tɔ́wû yuku tyah ǹnɛ n soh n kɔ̃. Pǎh kyɩ à wɛ gbĩ́ nɛ̂nɛ, pè sõ̀ mɛ ké tyɩ́ nɛ, pé à syi n sah, à káh tɔ̃ yal pé tnɔ̂. 43 Ǹtɛ, à mɛ yo pé tyɩ́ nɛ: «Mé yɩ̃nɛ mè nɩ̀vɩ̀nɩ̀ wɛy sã́n yo n kɔ̃ kwlo tɛ́lɔ́ tɔ tyɩ́ Liyel tɔ̃́rɩ́ tyɩ́ sɔkɔ. Ń tɛ́kɩ́nmɔnɔ yõ ye képahlɛ.» 44 Képah náh, à kyɩ tyah Liyel wɛynɛ n yo n kɔ̃ Liyel ní-ńtã̂n vɩ̀ sɔkɔ Yude kwlo sɔkɔ.