24
Yesu yúkúnwìlnɔ́lɛ diki sɔkɔ
Nsyifunɔ mɩ mɩ yòh-á sɔkɔ, ké dendal séngbɔ̃́ pú púlɛ, syɔ́ nɔ́pi yuku sɔkɔ diki yõ, pé nɩrɩ pèplɔ nɔ́pilɛ, pǎh sõ̀ nónó pɩ sah. Pè kyɩ nɛ n yah diki yah dáhkɩ̀ mɛ pílntonɔlɛ. Pǎh de diki sɔkɔ, pè náh kyɩ Tɛ̃̀ ǹgbɛ̃ Yesu lékó wɛ. Kǎh pɩ sɛ̃́, pé fɔkɔ fil. Pǎh mɛ képah sɔkɔ, díbí nɛ́pĩ̂ nímí yísyɔ́ wil pé yah, nónó wil flɔ-á sõ̀ mɛ n tɛ̃ pěrr. Tíkí tɛ̃̀ tyɩ́, syɔ́ nɔ́pi pé yey sĩnki sétáh. Díbí nɔ́pi mɛ yo pé tyɩ́: «Kwâh nɛ̂ pɩ, tɛ́ nɛ̂-á min sɔkɔ, yé pɔ ǹnɛ n yah n kɔ̃ diki sɔkɔ? À náh mɛ ásõ̂. À ye ǹ syɩ min wɛ. Wǎh lésõ mɛ Kalile sɔkɔ, tɛ́ nɛ̂ yo sah yé tyɩ́, yé yé dyɔ to kõ képahlɛ. À náh lésõ nɛ ńkɛ̃́, Névi Pi-á yɩ̃nɛ à dahbɩ tyípêl pɩ́pú gbõ̀, wǎh yɩ̃nɛ à syɩ dahnɩ yõ, tɛ́ ǹ kúnɔ́ sèpĩ̀n tɔ̃́-ò sṍlɛ, à mó ǹ syɩ min sã́n wɛ di?» Légbĩ́nɛ, syɔ́ nɔ́pi dyɔ núkú to kõ Yesu wɛynɛ. Pè mɛ yal diki yõ, à kyɩ tyi nɔ́pi pól yãh tõ̀ sã́hpú nɛ́pĩ̂ gbɔ̃núkú syah ànɛ̂ no tɛ́lɔ́ póllɛ. 10 Makadala kwil Mari, ànɛ̂ Nsyan, ànɛ̂ Nsyakɩ yṹ Mari, ànɛ̂ syɔ́ nónó-á sõ̀ mɛ pélɛ, pépi ye yãh tyi nɔ́pilɛ Yesu tɛ̃̀ntõbe tyɩ́. 11 Ǹtɛ, kénɛ wɛlɔ sõ̀ mɛ pɩ tɛ̃ pé tyɩ́ sèmìrn sɔ̃́. Pé náh sɛ̃ sé yõ. 12 Kǎh pɩ sɛ̃́, Pyɛrɩ wɔ mó yuku to kyɩ diki yõ. Wǎh kɔ yah, à lékó flɔ ó wɛ. Ǹ gbã̀n du tir mɛ̀ pɩ́nɔ́ dùkùlɛ, à mɛ ǹ syɩ to yuku ǹ tĩ̀nnɛ.
Yesu ànɛ̂ tõ̀ sã́hpú nɛ́pĩ̂ nímínɛ Yemayusi kwil wɛ̃̀kɩ̀ yõ
13 Ké lésõ mɛ ólɛ, Yesu tõ̀ sã́hpú nɛ́pĩ̂ nímí sõ̀ mɛ n yuku kwil yɔ́ sɔkɔ pè n ye Yemayusilɛ. Kénɛ kwil ànɛ̂ Yerusalɛmɩ wrɔ́ sõ̀ mɛ lɛ́rɩ́nɔ́ nínɔ́ kɔ́-ńsahlɛ. 14 Tyi nónó-á pɩ, pè sõ̀ mɛ sépi yã́hnɔ́ sɔkɔ wɛ̃ tyɩ́. 15 Pǎh mɛ yã́hkɩ̀ ànɛ̂ wɛ̃ vìnmɔnɔ sɔkɔ gbĩ́ nɛ̂nɛ, Yesu mɛ pɔ kwrɔ mɔ pé sɔkɔ, à wɛ̃̀kɩ̀ pɩ núkúlɛ pélɛ.
16 Ǹtɛ, kè sõ̀ pɩ á kɩ nɛ pé yah sɔ̃́ mɛ syìì, pè náh sõ̀ mɛ tɛ̃ wɛ à yah pɩ̃ yĩ́nɛ. 17 Képah sɔkɔ, à mɛ pè piki yah nɛ, tir nɛ̂ se pè n yãh, tɛ́ n kɔ nɩ? Pè mɛ yĩn, tɛ́ mɛ yèkwɔrɩ sɔkɔ sɛ̃́. 18 Tɛ́ pé sɔkɔ nɛy núkú yɔ́ sõ̀ mɛ, pè n ye Klewopasɩlɛ. Ǹmɔ mɛ yo Yesu tyɩ́ nɛ, ǹmɔ gblɔ̌y ó se mɛ Yerusalɛmɩ sɔkɔ, tyi nɔ́pi pɩ̃́-ńkɛ̃̂nɛ, nónó-á pɩ ké sɔkɔ sèpĩ̀n nɔ́pi sɔkɔ nɩ? 19 À mɛ pè piki yah nɛ, sépi se pɩ tyi nónónɛ nɩ? Pè mɛ yo ǹ tyɩ́ nɛ, tir nɛ̂-á pɩ Nasarɛtɩ Yesu tyɩ́ sɔkɔ kɛ̀: Ǹmɔ nɛ̂-á sõ̀ pɩ Liyel tɛ̃ntõ̀ syínyo-ò nɛ́tǎhkɩ̀lɛ ǹ tyípɩ́nɩ̀ ànɛ̂ ǹ wɛy sɔkɔ, Liyel yah ànɛ̂ névye pól yah sɔkɔ. 20 Ǹtɛ, pé sárká wìlkìpu yõ̀tãm, ànɛ̂ pé kwil yahtãm pɔ à tɛ̃ kɔ̃ nɛ, pè ko mɔ. Pè mɛ à syɩ dahnɩ yõ. 21 Tɛ́ pépi tɛ̃̀ wɔ-á sõ̀ mɛ n sõ nɛ, ǹmɔ-á kɩ pɔ Yisrayel tãn wilki n pi yɔ̃rɩ sɔkɔ. Ǹtɛ, sépi pól sɔkɔ, kénɛ tyi pɩ́nsɔkɔnɔ sèpĩ̀n tɔ̃́nɩ̀-á kwɛynɛ yɔ̀. 22 Gbɩ-á pépi mû sɔkɔ, syɔ́ yísyɔ́-á pɔ pé fɔkɔ fil tɛ̃̀ wɔlɛ. Pépi-á sõ̀ yuku sɔkɔ séngbɔ̃́ pú púlɛ diki yõ, 23 pǎh kyɩ lékó yah kwlɔ sɛ̃́, pè pé syɩ pɔ yo pé tyɩ́ nɛ, yĩ̂nyõ tɛ̃ntõnè yísyɔ́ ńtɛ̃-á wil pépi yah, tɛ́ yo pé tyɩ́ nɛ, wǎh mɛ min sɔkɔ. 24 Pépi sɔkɔ névye túkù mɛ kyɩ diki yõ sɔkɔ, tɛ́ ńtyɩ̃́nɔ kyɩ tyi nɔ́pi pól wɛ, sɔ̃́-á sõ̀ syɔ́ yo sélɛ, tɛ́ pè náh Yesu wɔ wɛ.
25 Pǎh yo sɛ̃́, Yesu mɛ yo pé tyɩ́: «Lékã́m kɛ̃́ névye, yépi náh n kwãh n sɛ̃ Liyel tɛ̃ntõ̀ syínyopu wɛlɔ pól yónɔ́ yõ! 26 Krista náh sõ̀ yɩ̃nɛ à yèvyãhrɩ pɩ sɛ̃́, à mó pyě de ǹ tɔ̃́rɩ́ sɔkɔ di?» 27 Tɛ́ ǹ syɩ, à tyi pól dùkù yo wah pè syah, Liyel wɛy sɛ́bɛ́ynɔ́-á nónó yo ǹ tyɩ́ sɔkɔ, à tyah Moyisi tyíyónsahnɩ tyɩ́ pópó, à kyɩ syɩ Liyel tɛ̃ntõ̀ syínyopu tyínɔ́ tyɩ́. 28 Képah tɛ̃̀nɛ, pǎh pɔ yĩni tɛ̃ pé yúkú-ńsah kwillɛ yúkɛy, Yesu pɩ á kɩ nɛ à sɔ̃́ yɔ̃ n sɔkɔ yahlɛ. 29 Ǹtɛ, pè mɛ à fal nɛ, à wũ pépilɛ, ńkɛ̃́ gbĩ-á mɛ tiki mɔ, lékã̂h-á mɛ n tyah mɔ́nɔ́lɛ. Pǎh yo sɛ̃́, à mɛ de gbô sɔkɔ, à wũ pélɛ. 30 Tɛ́ wǎh pɔ tɛ̃, à n tyah yõke yṍnɔ́lɛ pélɛ gbĩ́ nɛ̂nɛ, à mɛ búrn tɔkɔ, tɛ́ wɛkɩ Liyel tyɩ́, tɛ́ kè kwɔkɩ pè kɔ̃. 31 Képah sɔkɔ, pé yah pɩ kyòo, pè à yah pɩ̃. Ǹtɛ, pè núkú à yah kwlɔ pé tnɔ̂. 32 Pè mɛ tyah n yo wɛ̃ tyɩ́ nɛ, wǎh sõ̀ n yãh pélɛ wɛ̃̀kɩ̀ yah gbĩ́ nɛ̂nɛ, à Liyel wɛy sɛ́bɛ́ynɔ́ sɔkɔ tyi dùkùlɛ n yo n wah pélɛ n syah, pé nɩ kó sõ̀ mɛ kàhnvɩnɔlɛ nɩ?
33 Nɛ́npɔ́ swɔ, pè núkú yuku, à pé syɩ sɔkɔ Yerusalɛmɩ, à kyɩ tõ̀ sã́hpú nɛ́pĩ̂ gbɔ̃núkú ànɛ̂ pé kɔ mû wɛ tùkènmɔntɛ̃̀nɔ́lɛ. 34 Pépi mɛ yo nímí nɔ́pi tyɩ́: «Gbɩ yõ, Tɛ̃̀ ǹgbɛ̃ Yesu yuku wil diki sɔkɔ. À ǹ gblɔ̌ynɛ Simɔ wɛ̃kɩ.» 35 Pǎh yo sɛ̃́, tyi nónó-á mó pɩ nɛ́pĩ̂ nímí nɔ́pi tɔ tyɩ́ wɛ̃̀kɩ̀ yah, ànɛ̂ pǎh Yesu yah pɩ̃ sɔ̃́, ǹ búrn dibi dùkù sɔkɔ, pè mó sè yãh pè syah.
Yesu ǹ gblɔ̌ynɛ ǹ tõ̀ sã́hpú wɛ̃kɩ
36 Képah tɛ̃̀nɛ, pǎh mɛ képah yónɔ́ sɔkɔ sɛ̃́, Yesu núkú wil mɔ pé nɩyṍ, tɛ́ yo pé tyɩ́: «Yèvɩnɩ nɛ mɛ yélɛ.» 37 Tíkí tɛ̃̀ tyɩ́, pé lékã́m vye fɛ̃kɩ. Pè sõ̀ mɛ n sõ nɛ, nɛ́mírkí yɔ́-á pé wɛ. 38 Képah sɔkɔ, Yesu mɛ yo pé tyɩ́: «Kwâh nɛ̂ pɩ, tɛ́ yé lékã́m vye fɛ̃kɩ? Kwâh nɛ̂ pɩ, tɛ́ yélɛ tɔ̀tɔ̀ sɔkɔ sɛ̃́? 39 Yé yah ń gbã̀nnɛ ànɛ̂ ń gbyẽ̂hnɛ: Ńmɔ ye gbɩ yõ! Yé tũ yah ń tyɩ́, yé kɩ wil gbɛ̃́nsê ànɛ̂ gbèl wɛ ń tyɩ́. Sé kénkɔ̃ se mɛ nɛ́mírkí tyɩ́?» 40 À mɛ képah yónɔ́ sɔkɔ, tɛ́ ǹ gbã̀n ànɛ̂ ǹ gbyẽ̂hnɛ pè wɛ̃kɩ. 41 Ǹtɛ, nɩ̀vɩ̀nɩ̀ ànɛ̂ gbɛ̃̀ndùnì tɛ̃̀ tyɩ́, pǎh tɛ̃ sɛ̃ kwlɔ ké yõ sɛ̃́, à mɛ pè piki yah nɛ, yõ yõ kwâh se mɛ pé tyɩ́ ásõ̂ nɩ? 42 Pè mɛ yɛ̃́nkɔ̂ fyénɔ́ yen yɔ́lɛ à kɔ̃. 43 À mɛ kè syi, tɛ́ kè kɔ pé yĩ́ yah.
44 Képah náh, à yo pé tyɩ́: «Képah ye lésõ mé yo yé tyɩ́, máh lésõ mɛ ànɛ̂ yélɛ gbĩ́ nɛ̂nɛ nɛ ńkɛ̃́, tyi nónó pól-á wãrkɩ sah ńmɔ tyɩ́ sɔkɔ Moyisi tyi sàhnɔ́ sɛ́bɛ́y sɔkɔ, ànɛ̂ Liyel tɛ̃ntõ̀ syínyopu sɛ́bɛ́ynɔ́ sɔkɔ, ànɛ̂ yɩ̀gbɩ̀nɩ̀ sɛ́bɛ́y sɔkɔ, sé pól-á kɩ pɩ tũ.» 45 Képah sɔkɔ, à pé lékã́m yɩkɩ mɔ Liyel wɛy sɛ́bɛ́ynɔ́ sɔkɔ tyi dùkù pɩ̃ yĩnnɛ, 46 tɛ́ yo pé tyɩ́: «Kè pɩ, sɔ̃́-á sõ̀ kélɛ wã́rkɩ́nsàhnɔ́lɛ nɛ ńkɛ̃́, Krista-á kɩ yèvyãhrɩ pɩ ku, tɛ́ kɩ ǹ syɩ yuku ǹ kúnɔ́ sèpĩ̀n tɔ̃́-ò sṍlɛ. 47 Ǹmɔ yĩn yõ, Liyel wɛy-á kɩ yo kɔ̃, à tyah Yerusalɛmɩ fɔ́ɔ́, à kyɩ syɩ kèkõyṍ kwlo kwlo pól tyɩ́ nɛ ńkɛ̃́, névye Liyel wɛ̃̀kɩ̀ tɛ̃, pè mó tyípêl yɔ̃̀nmɔnɔ wɛ. 48 Yépi ye pɩ kénɛ tyi tàrfyɔ̀nɔ́lɛ. 49 Tɛ́ ńmɔ sú-á ǹ vyãh kɔ̃ nɛ, páh kɩ nɛ̂nɛ yé kɔ̃, mé kɩ à tɛkɩ mɔ yé kɔ̃. Ǹtɛ, yépi tɛ̃̀ wɔ tɛ̃ kwil mɛ̀ sɔkɔ fɔ́ɔ́, yé pɔ tǎhkɩ̀ wɛ nɛ̂-á kɩ wil yĩ̂nyõ.»
Yesu yɔ̃̀ndɔkɔnɔlɛ yĩ̂nyõ
50 Képah náh, sṍ yɔ́lɛ, Yesu pè tɛ̃, à yuku pélɛ Betanɩ kwil tĩ̀nnɛ. Pǎh yĩni tɛ̃ nɛ́npɔ́, à ǹ gbã̀n yɔ̃ yĩ̂nyõ, à sãm mɔ pé sɔkɔ. 51 Tɛ́, wǎh mɛ sãmnɛ n mɔ pé sɔkɔ gbĩ́ nɛ̂nɛ, à gbɛ wil pé sɔkɔ, à yɔ̃ dɔkɔ sɔkɔ yĩ̂nyõ. 52 Tõ̀ sã́hpú tɛ̃̀ wɔlɛ, pépi-á à gbilki tɛ, pè pé syɩ sɔkɔ Yerusalɛmɩ, nɩ̀vɩ̀nɩ̀ ǹgbɛ̃nɛ pé sɔkɔ. 53 Tɛ́ gbĩ́mɛgbĩ́, pè náh sõ̀ mɛ n yah n kwlɔ Liyel wɔ̀kɔ̀ ǹgbɛ̃ kéntáhkɩ̀ sɔkɔ, n nɛ n mɛ Liyel yĩnnɛ n gbilki.