1 Jisas dé kéni aja kudi derét wakwek: “Du nak dé wain mi tékwa yaawi nak yak. Raatmu gitakne dé wain mi tawuk. Tawutakne dé kukba wain gu kérae kaké nae wain sék guriksade akibésdaran waagu dé matuba vaak. Vaatakne dé yaawiké téségédaran sémény ga dé nak kaak. Yawurétakne dé wani yaawiké téségéte yaawiba jébaa yate yéwaa nyégélké mawulé yan duké dé kwayék. Kwayétakne dé nak képmaat yék. 2 Misék gélédaran tulé yaadéka dé dé wale rate jébaa yakwa dut nak wak, dé déku yaawit yéduké. Dé misék las kwayédo kure yaaduké dé mawulé yak. 3 Yate wadéka déku du yédéka de yaawiké téségékwa du dérét viyaak. Viyaate de dérét wak, dé misék kéraakaapuk ye bakna yédoké. 4 Wadaka yaawina bapaduké gwaamale yédéka dé déku dut nak wawo wadéka dé deké yék. Yédéka de déku maaknaba viyaate de dérét kapéredi mu yak. 5 Yadaka dé yaawina bapadu déku jébaa yakwa dut nak wawo wadéka dé yék. Yédéka de dérét viyaapéreknék. Yadaka dé bapadu duwat las wawo wadéka de yék. Yédaka de derét las viyaate lasnyét de viyaapéreknék. 6 Yadaka kukba dé yaapa déku mawuléba dé wak, ‘Wuna nyaan male dé ro. Déké wuné mawulat kapére yo. Déku kudi véknwuké de yo.’ Naate watakne dé déku nyaanét wadéka dé yaawiké téségékwa duké yék. 7 Yédéka de yaawiké téségékwa du dérét véte de deku kapmu kudi bulék. Bulte de kéga wak, ‘Yaawina bapadu kiyaadu wani nyaan déku yaapana akwi gwalmu kéraaké dé yo. Naané dérét viyaapérektakne kéni yaawi kéraaké naané yo.’ 8 *Yi 13:12Waga watakne de dérét kure viyaapéreknék. Viyaapérektakne de déku gaaba ségwi kérae yaawi kulaknyénytakne kaapat yatjagwadék.”

9 Jisas waga watakne dé derét wak, “Guné yaga guné sanévéknwu? Yaawina bapadu yae yaawiké téségén duwat yaga pulak yaké dé yo? Dé yae wani duwat viyaapérekgé dé yo. Viyaapérekne nak duké wani yaawi kwayéké dé yo. 10-11 *Sam 118:22-23; 1 Pi 2:6-8Viyaapérekdan nyaanké kéni kudi Gotna nyégaba dé kwao:

Wani kudi Gotna nyégaba vétakne guné kaapuk miték sanévéknwugunékwa.” Naate dé Jisas wak.

12 Wani kudi wadéka de némaan du de kutdéngék. Jisas deké dé wani kudi wakwek. Waga kutdéngte de wak, “Naané dérét kure raamény gaba taknaké naané yo.” Naate watakne de dérét kaapuk kutdan, du taakwa derét waatimuké wup yadan bege. Yate de dérét kulaknyénytakne de yék.

13 Némaan du las deku kapmu bulte de wak, “Naané Jisasnyét kés mu nak muké waatanaran sal dé kapéredi kudi kaataké dé yo, kapu kaapuk? Dé kapéredi kudi wadéran naané dérét kure raamény gaba taknaké naané yo.” Naate wate de Parisina du las, Yerotna du wawo derét wadaka de Jisaské yék. 14 Ye de dérét wak, “Némaan du, méné Gotna jébaaké derét méné yakwatnyu. Méné adél kudi male wakwete derét Gotna kudiké miték méné yakwatnyu. Méné nakurak kudi male méné wakweyo, némaan du taakwa, bakna du taakwat wawo. Méné deké wup kaapuk yaménékwa. Waga naané kutdéngék. Méné waga yate bulaa méné naanat mé wakwe. Yaga méné sanévéknwu? Naana apa kudi yaga dé wo? Naané takis Romna némaan banké kwayéké naané yo, kapu kaapuk? 15 Naané takis kwayénaran wan yéknwun, kapu kaapuk?” Naate wadaka dé Jisas deku mawulé dé kutdéngék. De deku mawuléba kéga de wak, “Bulaa dé kapéredi kudi wadu naané dérét kure raamény gaba taknaké naané yo.” Naate wadaka Jisas kutdéngte dé derét wak, “Guné yénaa yakwa du guné. Samuké nae guné wunat waga waato? Guné wunéké yéwaa nak mé kure yaa véwuru.” 16 Naate wadéka de déké yéwaa nak kure yék. Kure yédaka dé wak, “Kéni yéwaaba kwaakwa nyaap wan kiyadéna nyaap? Kiyadéna yé de kéni yéwaaba kavik?” Naate waatadéka de wak, “Wan Romna némaan bannan.” 17 *Ro 13:7Naate wadaka dé derét wak, “Wan adél. Romna némaan banna mu guné déké kwayéké guné yo. Gotna mu guné Gotké kwayéké guné yo.” Naate wadéka de wani kudi véknwute déké kwagénte de sanévéknwu wanévéknwuk.

18 *Ap 23:8Sadyusina du deku mawuléba de kéga wak, “Kiyaan du taakwa tépa nébéle raapkaapuk yaké de yo.” Naate de wak. De las Jisaské ye de dérét kéga wak. 19 *Diu 25:5“Némaan du, méné du taakwat Gotna jébaaké méné yakwatnyu. Méné kéni muké naanat mé wakwe. Déknyényba Moses kéga dé kavik: Némaadu taakwa ye nyaan kéraakaapuk ye kiyaadu déku taakwa raléran déku wayékna wani taakwa yaké dé yo. Yadu nyaan kéraalu wani nyaanké waké de yo, ‘Némaaduna nyaan.’ Naate waké de yo. Waga dé Moses kavik. 20 Bulaa mé véknwu. Déknyényba némaadugu wayéknaje nak taaba sékét nak taababa kayék vétik de rak. Némaadu taakwa ye baadi kéraakaapuk ye dé kiyaak. 21 Kiyaadéka déku wayékna wani taakwa ye baadi kéraakaapuk ye, dé wawo kiyaak. Kiyaadéka nak wayékna wani taakwa ye baadi kéraakaapuk ye dé kiyaak. 22 Kiyaadéka akwi wayéknaje waga male ye de akwi baadi kéraakaapuk ye de kiyaak. Yadaka kukba lé wani taakwa kiyaak. 23 Bulaa naanat mé wakwe. Kiyaan du taakwa nébéle raapdaran tuléké méné wakweyo. Wani tulé wani taakwa kiyadé wale raké lé yo? Déknyényba wani némaadugu wayéknaje akwi de lérét yak.” Naate de Sadyusina du Jisasnyét wakwek.

24 Jisas deku kudi véknwute dé derét wak, “Guné Gotna nyégaba kwaakwa kudi las kaapuk kutdénggunén. Kutdéngkaapuk yate Gotna apaké wawo kaapuk kutdénggunén. Yagunéka guna mawulé sépélak dé yo. 25 Mé véknwu. Kukba Got wadu kiyaan du taakwa nébéle raapme de Gotna gayéba rate déku kudi kure giyaakwa du pulak raké de yo. Rate du de taakwa yakaapuk yaké de yo. Taakwa de du rakaapuk yaké de yo. 26 *Eks 3:2-6Kudi las wawo wakweké wunék, kiyaan du taakwa nébéle raapdaranké. Déknyényba makwal mi nak yaa yaandéka dé Moses téte védéka dé Got dérét kudi wakwek. Wakwedén kudi Moses Gotna nyégaba kéga dé kavik: Wuné Ebrayamna némaan ban. Wuné Aisakna némaan ban. Wuné Jekopna némaan ban. Wuné deku némaan ban Got wuné ro. Waga kavidéka guné wani kudi déku nyégaba vétakne guné kaapuk miték sanévéknwugunékwa. 27 Wani kudiké sanévéknwute naané kutdéngék. Dé kiyaan duna némaan ban kaapuk radékwa. Wani du déknyényba de kiyaak. Taale de kiyaak. Kukba Got dé wani kudi wak. De kiyae tépa nébéle raapme radaka dé Got wani kudi wak. Got kiyae nébéle raapme rakwa duna némaan ban dé ro. Got wan kulé rakwa duna némaan ban. Waga naané kutdéngék. Guné nak kudi wagunéka guna mawulé sépélak dé yo.” Naate dé Sadyusina duwat wak.

28 De kudi buldaka dé apa kudiké kutdéngkwa du nak dé waba téte dé véknwuk. Véknwudéka Jisas Sadyusina kudi miték kaatadéka dé véknwutakne yae dé Jisasnyét waatak, “Naana apa kudiba samu némaa kudi dé akwi némaa kudit talaknak?” 29 Naate waatadéka dé Jisas wak, “Kéni kudi dé akwi némaa kudit talaknak: Isrelna du taakwa, guné mé véknwu. Naana Némaan Ban Got wan nakurak male. Dé kapmu némaan ban dé ro. 30 Guné guna Némaan Ban Gotké mawulat kapére yaké guné yo. Yate guné dérét wagunu dé guna mawulé, guna wuraanyan, guna yaamabi, guna apaké dé némaan ban raké dé yo. 31 *Ro 13:9-10; Ga 5:14Nak némaa kudi kéga: Guné guna sépéké mawulat kapére yagunékwa pulak, nak du taakwaké mawulat kapére yaké guné yo. Yate derét kutkalé yaké guné yo. Wani kudi vétik wan némaa kudi. Akwi némaa kudit débu talaknak.”

32 Dé waga wadéka dé wak, “Némaan du, méné miték ménébu wakwek. Naana Némaan Ban Got dé kapmu naana némaan ban dé ro. Nak némaan ban kaapuk. Méné adél kudi ménébu wakwek. 33 Wakweménén pulak, du taakwa Gotké mawulat kapére yaké de yo. Yate de dérét wadu dé deku mawulé, deku wuraanyan, deku yaamabi, deku apaké dé némaan ban raké dé yo. Radu de deku sépéké mawulat kapére yadakwa pulak, de nak du taakwaké mawulat kapére yaké de yo. Naané wani kudi vétik véknwute naané miték yaké naané yo. Wani kudi vétik déknyényba wakwedan kudit débu talaknak. Déknyényba wadaka naané kwaami viyae matu jaabéba tuwe naané Gotké kwayék. Kadému wawo naané Gotké kwayék. Ména kudi Gotké kwaami kadému kwayénakwa kudit dé talaknak. Wakweménén kudi wan némaa kudi.”

34 Wani du miték sanévéknwute dé waga wak. Wadéka dé Jisas véknwute dé dérét wak, “Sal walkamu re méné Gotna kémba yaalaké méné yo?” Naate wadéka de nak kudi Jisasnyét waatamuké de wup yak.

35 Jisas Gotna kudi buldakwa némaa gaba kudi wakwete dé derét wak, “Apa kudiké kutdéngkwa du de wo, ‘Got wadén ban Krais wan Devitna képmawaara.’ Samuké de waga wo? 36 *Sam 110:1; Ap 2:34-35Déknyényba Krais kéni képmaaba rakaapuk yadéka Gotna Yaamabi Devitna mawuléba wulae tédéka Devit dé Kraiské kéga wak, ‘Wuna Némaan Ban.’ Naate wate dé kéga wak:

37 Devit wani kudi wakwete dé Kraiské ‘Wuna Némaan Ban’ dé naak. Samuké dé Devit Kraiské waga wak? Devit Got wadén ban Kraiské ‘Wuna Némaan Ban’ naadéka yaga pulak dé Krais Devitna képmawaara ro? Krais Devitna képmawaara rate Devitna némaan ban wawo dé ro, kapu yaga pulak?” Waga Jisas wadéka de wupmalemu du béré taakwa béré déku kudi véknwute de déké yéknwun mawulé yak.

38 Jisas kéni kudi wawo dé derét wakwek: “Guné apa kudiké kutdéngkwa duké jérawu yaké guné yo. De sémény baapmu wut kusadatakne du taakwa jawudakwa taaléba yeyé yeyaké de mawulé yo. Yeyé yeyate du taakwa derét véte kéga wadoké de mawulé yo: ‘Wan naana némaan du dewa yaakwa.’ Naate wadoké de mawulé yo. 39 De Gotna kudi bulnakwa gat wulae de némaan duna taaléba raké de mawulé yo. De wupmalemu du wale kadému kate de yéknwun taaléké sékalte du taakwana méniba raké de mawulé yo, de véte deku yéba kevérékdoké. 40 De dukiyaataakwana gwalmu akwi de kérao. De yénaa yate némaa kudi Gorét wakweyo, nak du derét véte deku yéba kevérékdoké. Yadakwaké Got wadu apakélé kapéredi mu deké yaaké dé yo.” Naate dé wak.

41 Jisas Gotna kudi buldakwa némaa gaba rate dé vék wupmalemu du taakwa Gotké yéwaa kwayédaka. Wupmalemu gwalmu yan wupmalemu du taakwa apakélé yéwaa kwayédaka dé vék. 42 Védéka gwalmu yakaapuk dukiyaataakwa nak yae makwal yéwaa vétik Gotké kwayéléka dé vék. 43-44 *2 Ko 8:12Véte déku duwat waatakne dé derét wak, “Wupmalemu gwalmu yan du taakwa de Gotké yéwaa las de kwayék. Kwayédaka deku yéwaa las wawo dé ro gaba. Wani taakwa makwal yéwaa vétik kwayéte lé kure ralén yéwaa akwi lé kwayék. Kwayétakne lé kadému kéraaléran yéwaa kaapuk. Gotké kwayélékwa yéknwun paaté kwayédakwa paatat débu talaknak. Adél wuné gunat wakweyo.” Naate dé Jisas wak.