5
Nájórhén mardéay drahbakshi
1 Kammé randterá, Issá pa Yahudiáni yak aidéá, Urshalimá shot. 2 Urshalimá, yak darwázagéay nazziká, ke áiá pasay darwázaga gwashant, taláwagé*5:2 Taláwag, bezán hawz. hastent ke cha panch gombodá jórh butag o Árámi zobáná áiá Bayt-Hasdá gwashant. 3 Ódá bázén lang, mondh, kór o nádráhé waptagat.†5:3 Lahtén nókén daznebeshtá gésh kanag butag: Ódá bázén lang o mondh o kórén nádráh waptagatant o ápay rawáni o rombagay entezár o wadárá atant. Chiá ke baré baré, Hodáwanday préshtagé é taláwagá átk, ápia rombént o rawána kort. Á wahdi, awali har nádráhé gón har paymén nájórhié ke watá mán ápá dawra dát, dráha but.
5 É mardománi nyámá yak mardé hastat, si o shash sál at ke nájórh at. 6 Wahdé Issáyá á mard waptagén hálatá dist o zánti ke cha dérigén wahdéá nádráh ent, gwashti: “Taw lóthay wassh o dráh bebay?” 7 Á nádráhá gwasht: “Oo wájah! Wahdé ápa rombit o rawána bit, kasé nést ke maná taláwagá dawr bedant. Tán man watá berasénán, degaré zutter koppa kant.” 8 Issáyá gwasht: “Pád á, wati nepádán bezur o beraw.” 9 Á mard dráh but, wati nepád o gandali zortant o ráh kapt.
Á róch Shabbatay róch‡5:9 Shabbatay róch hamá Shambeh ent, bezán Yahudiáni kár nakanagay róch. at. 10 Paméshká Yahudi gón á dráh butagén mardá gwashagá laggetant: “Maróchi Shabbatay róch ent, tará wati gandaláni zurag o rawagay hakk nést.” 11 Passawi dát: “Á mardá ke maná dráh kort gwashti: ‘Pád á, wati gandalán bezur o beraw.’ ” 12 Cha áiá jostesh kort: “Kayá tará gwashtag: ‘Wati gandalán bezur o beraw?’ ” 13 Bale dráh butagén mardá nazánt á kay at. Chiá ke Issá mardománi mocchiay tahá chér o andém butagat.
14 Randá, Issáyá á mard mazanén parasteshgáhá dist o gwashti: “Nun ke dráh butagay, gonáh makan. Chosh mabit ke ganterén baláhé tai sará bekapit.” 15 Á mard shot o gón Yahudián gwashti: “Á ke maná rakkénti, Issá at.” 16 Yahudián Issá ázára rasént, chiá ke áiá é dhawlén kár, Shabbatay róchá kortant. 17 Bale Issáyá gón áyán gwasht: “Mani Pet angat kár kanagá ent, man ham kára kanán.” 18 Cha é gappán, Yahudi pa áiay koshagá tézáster butant. Chiá ke Shabbatay hokmay próshagá abéd, áiá Hodá ham wati jenday Pet zánt. É dhawlá, watá gón Hodáyá barábari kort.
Hodáay Chokkay ehtiár
19 Gorhá Issáyá gwasht: “Báwar kanét ke Chokk watsar hech káré korta nakant, Petay kárána gendit o áyáni randgiriá kant. Har káré ke Peta kant, Chokk ham hamá kárá kant. 20 Chiá ke Petá Chokk dóst ent o harché ke wata kant, Chokká ham sója dant. Áiá dega masterén kár ham pésha dárit tán shomá hayrán bemánét. 21 Anchosh ke Pet mordagán zendaga kant o áyán zenda bakshit, Chokk ham harkasá ke wat zendag kanag belóthit, áiá zendaga kant. 22 Pet hechkaséay sará shawr o hokmé naborrit, áiá wati dádrasiay sajjahén ehtiár Chokkay dastá dátagant, 23 tán sajjahén mardom hamá dhawlá ke Petá ezzata dayant Chokká ham ezzat bedayant. Kasé ke Chokká béezzata kant, Petá ham ke áiay rah dayók ent béezzata kant.
24 “Shomárá rásténa gwashán, harkas mani gappán beshkont o mani rah dayókay sará imán byárit, namiránén zenday wáhonda bit o hechbar mayáriga nabit, bezán á cha marká rakketag o namirán butag. 25 Báwar kanét, wahdé kayt o anchosh ent ke á wahd annun bongéj butag, mordag Hodáay Chokkay tawárá eshkonant o harkas ke beshkont padá zendaga bit. 26 Chiá ke hamá dhawlá ke Pet zendmánay sarchammag ent, wati Chokká ham é wák o twáni dátag ke zendmánay sarchammag bebit. 27 Dádrasiay ehtiári áiay dastá dátag, chiá ke Ensánay Chokk ent. 28-29 Cha eshiá hayrán o habakkah mabét, wahdé kayt ke sajjahén mordag áiay tawárá eshkonant o cha wati kabrán dara káyant, nékkár pa namiránén zendá rawant o badkár, mayárig bayag o sarzaneshay jágahá.
Issáay bárawá gwáhi
30 “Man watsar káré korta nakanán, wati eshkotagénáni sará shawr o hokma borrán o mani dádrasi barhakk ent. Parchá ke wati delay wáhagáni sarjam kanagay padá naán, wati rah dayókay wáhagáni sarjam kanagay randá án. 31 Agan man wati bárawá wat gwáhi bedayán, mani gwáhiá ehtebár o arzeshé nabit. 32 Bale degaré hastent ke mani bárawá gwáhia dant o mana zánán ke áiay gwáhi mani bárawá báz porehtebár ent. 33 Shomá wati kásed Yahyáay kerrá rawán dátant o áiá ham pa mani rástiá gwáhi dát. 34 Mardománi gwáhiá mana nalóthán, pa shomay rakkénagá é habarána gwashán. 35 Yahyá, cherágéay dhawlá rók o drapshán at, shomárá ham tán gwandhén wahdéá áiay nuray chérá shádmáni dósta but.
36 “Bale maná cha Yahyáyá masterén sháhed hast. Hamé kár ke Petá mani dastá dátagant ke sarjamesh bekanán o manesha kanán wat mani sháhed ant ke maná Petá rawán dátag. 37 Hamá Petá ke maná rawán dátag, hamá wat mani gwáh o sháhed ent. Shomá hechbar á nadistag o áiay tawár naeshkotag. 38 Áiay habarán shomay delá jáh nést, chiá ke shomá áiay rawán dátagénay sará báwara nakanét. 39 Pákén Ketábán patth o póla kanét o wánét, hayála kanét ke áyáni tahá namiránén zend hastent, bale hamé Pákén Ketáb pa man gwáhia dayant. 40 Shomá nalóthét mani kerrá byáét ke shomárá abadmánén zend bedayán.
41 “Man mardománi dátagén shán o sharapá nazurán. 42 Man shomárá jáha kárán o zánán ke Hodáay mehr shomay delá néstent. 43 Man pa wati Petay námá átkagán o shomá maná namannét, bale agan kasé watsar byayt, áiá mannét o wasshátka kanét. 44 Shomá cha yakdegará mazani o ezzata zurét o á ezzat ke cha Hodáay némagá kayt, áiay shóházá naét. Gorhá chón imán áworta kanét?
45 “Gomán makanét ke man Petay démá shomárá mayáriga kanán. Degaré, bezán hamá Mussá ke cha áiá ométwár ét, á shomárá mayáriga kant. 46 Agan shomárá pa Mussáyá báwar butén, pa manó ham imána áwort, chiá ke áiá mani bárawá nebeshtag. 47 Bale wahdé shomárá áiay nebeshtagénáni sará imán nést, mani habarán chón báwara kanét?”
*5:2 5:2 Taláwag, bezán hawz.
†5:3 5:3 Lahtén nókén daznebeshtá gésh kanag butag: Ódá bázén lang o mondh o kórén nádráh waptagatant o ápay rawáni o rombagay entezár o wadárá atant. Chiá ke baré baré, Hodáwanday préshtagé é taláwagá átk, ápia rombént o rawána kort. Á wahdi, awali har nádráhé gón har paymén nájórhié ke watá mán ápá dawra dát, dráha but.
‡5:9 5:9 Shabbatay róch hamá Shambeh ent, bezán Yahudiáni kár nakanagay róch.