6
Panch hazár mardomá warák dayag
(Mattá 14:13–21; Markás 6:32–44; Luká 9:10–17)
Randá, Issá Jalilay mazangwarmay*6:1 Mazangwarm, bezán daryáchah. á dastá shot, ke Teberiahay gwarm ham gwashaga bit. Mardománi mazanén rombé áiay randá gón kapt, chiá ke áyán cha Issáyá nádráháni drahbakshiay ajabbatén nesháni distagatant. Gorhá Issá kóhéay sará shot o gón wati moridán hamódá nesht. Yahudiáni Sargwazay aid nazzik at.
Wahdé Issáyá wati chapp o chágerd cháret, disti ke mardománi mocchié dém pa áiá pédák ent. Gón Piliposá gwashti: “Nán cha kojá bezurén ke é mardom warák bwarant?” Issáyá é habar pa áiay emtehán o chakkásagá gwasht, wat zánti ché bekant. Piliposá gwasht: “Dosad dináray nán6:7 Yak dinár, yak róchay mozz at. ham bassa nabit, toré harkas kammok ham bwárt.” Cha áiay moridán yakkéá ke námi Andriás at o Shamun Petrosay brát at, gwasht: “Yak bachaké hamedá ent ke panch jawén nagan o do máhigi gón, bale pa rombé mardomá ché bant?” 10 Issáyá gwasht: “Mardomán benendárénét.” Ódá bázén káh o sabzagé rostagat, mardom neshtant. Cha áyán kamm o gésh panch hazár mardén atant. 11 Issáyá nagan zortant, Hodáay shogri gept o neshtagén mardománi sará bahri kortant. Máhig ham anchosh, harkasá haminchok ke lóthet dáti.
12 Wahdé sajjahén sér butant, gón moridán gwashti: “Náni thokkorán o mantagén máhigán mocch o yakjáh kanét ke zawál mabant.” 13 Gorhá nánesh mocch o yakjáh kortant, ke cha á panchén jawén naganáni thokkorán, dwázdah sapt porr but. 14 Mardomán ke Issáay é mójezah o ajabbatén nesháni dist, gwashtesh: “Pa del é hamá wádah dátagén nabi ent ke báyad ent yak róché jaháná byayt.” 15 Bale wahdé Issáyá zánt mardoma lóthant pa zór áiá bebarant o bádsháh bekanant, gorhá cha mardomán dur but o tahná kóhá shot.
Issá ápay sarborá gáma jant
(Mattá 14:22–33; Markás 6:45–51)
16 Róchay érnendá, morid dém pa gwarmá shotant. 17 Bójigá6:17 Bójig, bezán lánch, yakdár, kashti. neshtant o gwarmay á dastá, dém pa Kaparnáhumá ráh geptant. Tahár butagat o Issá angat áyáni kerrá nayátkagat. 18 Trondén gwáté ham kasshagá at o chawl o mawj chest butant. 19 Wahdé kesás panch tán shash kilumitar§6:19 Asligén Yunáni nebeshtánka gwashit: “bist o panch yá si stádios”. Yak stádios 190 mitaray kesásá ent. démá shotant, distesh ke Issá ápay sará gám janán, dém pa bójigá pédák ent. Áyán torset. 20 Bale Issáyá gwasht: “Matorsét, é man án.” 21 Lóthetesh áiá bójigá byárant o anchosh ke á swár but bójig menzelá raset.
22 É dega róchá, hamá mardom ke gwarmay á démá mantagatant, zántesh cha hamá bójigá abéd ke morid swár butagatant, dega bójigé ódá néstat. Issá áiay tahá naat o morid bé áiá shotagatant. 23 Randá, dega lahtén bójig cha Teberiahá, hamá jágahá átk o raset ke ódá Hodáwandén Issáyá Hodáay shogr geptagat o mardomán nán wártagat. 24 Wahdé mardomán dist ke na Issá ódá ent o na áiay morid, Issáay shóházá, bójigán swár butant o dém pa Kaparnáhumá shotant.
Namiránén nán
25 Wahdé Issáesh gwarmay á dastá dist, gwashtesh: “Ostád! Taw kadi edá átkagay?” 26 Issáyá áyáni passawá gwasht: “Báwar kanét, shomá pa eshiá mani randá nakaptagét ke mójezah o ajabbatén nesháni distagant, paméshká átkagét ke nánó wárt o sérláp butét. 27 Bale pa é zawál bayókén waráká johd makanét, pa hamá dáemi waráká johd bekanét ke namiránén zenda bakshit, hamá waráká ke Ensánay Chokk shomárá dant. Chiá ke Hodáén Petá áiay sará wati mannagay mohr jatag.” 28 Gorhá jostesh kort: “May kár o zemmahwári chi ent? Hamá kárán ke Hodá cha má lóthit, áyán chón purah o sarjam bekanén?” 29 Issáyá passaw dát: “Á kárá ke Hodá cha shomá lóthit, esh ent: Hamá kasay sará imán byárét ke Hodáyá ráh dátag.” 30 Áyán gwasht: “Chónén ajabbatén nesháni pésha dáray ke begendén o tai sará imán byárén? Ché kanay? 31 May pet o pirokán gyábáná mann*6:31 Mann hamá nán ent ke Mussáay zamánagá, Hodáyá gyábáná pa Yahudián ér áwortag. wárt, anchosh ke Pákén Ketába gwashit: ‘Áiá cha ásmáná, nán rawán dát ke bwarant’.6:31 Dargwaz 16:4 o rand; Zabur 78:24–25.
32 Gorhá Issáyá gón áyán gwasht: “Báwar kanét, á nán ke cha ásmáná ér átkagat Mussáyá shomárá nadátagat, é mani Pet ent, ke cha ásmáná asligén náná shomárá bakshit. 33 Chiá ke Hodáay nán hamá ent ke cha ásmáná ér átkag o jaháná zendmána dant.” 34 Nun gón áiá gwashtesh: “Oo wájah! É náná harwahd márá beday.”
35 Issáyá gwasht: “Hasti o zenday nán, man án. Harkas mani kerrá kayt hechbar shodiga nabit. Harkas mani sará báwar bekant hechbar tonniga nabit. 36 Bale hamá dhawlá ke gwashton, shomá maná distag o angat imána nayárét. 37 Á sajjahénán ke Pet maná bakshit dém pa mana káyant, harkas ke mani kerrá kayt, man áiá cha wat dura nakanán. 38 Man cha ásmáná wati wáhagáni sarjam kanagá ér nayátkagán, átkagán tán wati rah dayókay wáhagán sarjam bekanán. 39 Mani rah dayókay wáhag esh ent, hamá ke maná dátaganti, yakké ham cha mani dastá marawt o áherzamáná áyán padá zendag bekanán. 40 Chiá ke mani Petay wáhag hamesh ent, harkas ke Chokká gendit o áiay sará imána kárit, namiránén zenday wáhond bebit o man áherzamáná áiá zendaga kanán.”
41 Gorhá Yahudi pa gelag o norondhag dar átkant, chiá ke áiá gwashtagat: “Man hamá nán án ke cha ásmáná ér átkag.” 42 Áyán gwasht: “É mard, hamé Issopay chokk Issá naent ke má áiay pet o mátá zánén? Gorhá chóna gwashit ke ‘man cha ásmáná ér átkagán’?” 43 Issáyá áyáni passawá gwasht: “Inchok manorondhét o shekáyat makanét. 44 Kass mani kerrá átka nakant tán hamá Pet ke maná ráhi dátag, áiá mani némagá machekkit o mayárit. Gorhá, man áiá áherzamáná zendaga kanán. 45 Nabiáni Ketábán nebisag butag: ‘Sajjahén cha Hodáyá dars o sabaka gerant.’6:45 Eshayá Nabiay Ketáb 54:13; Eremiá Nabiay Ketáb 31:33 o rand. Harkas ke Petay habarán beshkont o cha áiá sabak begipt, mani kerrá kayt. 46 Chosh ent ke kassá Pet nadistag. Tahná hamáiá Pet distag ke cha Hodáay némagá átkag. 47 Báwar kanét, á ke imána kárit, namiránén zenday wáhonda bit. 48 Hasti o zenday nán, man án. 49 Shomay pet o pirénán gyábáná mann wárt o mortant. 50 Bale man hamá nánay bárawá habar kanagá án ke cha ásmáná ér átkag. Agan yakké áiá bwárt, hechbara namerit. 51 Man hamá zend bakshókén nagan án ke cha ásmáná ér átkag, harkas ke é náná bwárt, tán abad zendaga mánit. É náná ke mana dayán, mani jenday jesm o ján ent ke áiá pa jahánay mardománi zendá nadra kanán.”
52 Nun, Yahudián pa jérhah o dapják watmánwatá gwasht: “É mard chón wati jesm o jáná dant, ke mái bwarén?” 53 Issáyá gwasht: “Shomárá rásténa gwashán, agan Ensánay Chokkay jesm o jáná, bezán mani jesm o jáná mawarét o mani hóná manóshét,§6:53 Edá, jánay warag o hónay nóshagá yak ruhánién mánáé hast. shomá pa namiránén zendá narasét. 54 Harkas mani jesm o jáná bwárt o mani hóná benóshit, namiránén zenday wáhonda bit o áherzamáná man áiá zendaga kanán. 55 Chiá ke mani jesm o ján, asligén warák o mani hón, asligén zendáp ent. 56 Harkas mani jesm o jáná bwárt o mani hóná benóshit, á mani arwáh o jabiná*6:56 Jabin, bezán wajud, darun, zamir, wejdán. mánit o man áiaygá. 57 Hamé paymá ke namiránén Petá maná rawán dát o man cha áiay némagá zendag án, harkas mani jesm o jáná bwárt, cha mani némagá zendaga mánit. 58 É nán ke cha ásmáná ér átkag, á nán naent ke shomay pet o pirénán wárt o mortant, chiá ke harkas é náná bwárt, tán abad zendaga mánit.” 59 Issáyá é chizz hamá wahdá dars o sabak dátant, ke Kaparnáhumay kanisahá6:59 Kanisah, bezán Yahudiáni parasteshgáh. at.
Petrosay mannag o gwáhi
60 Bázén moridéá é habaráni eshkonagá rand, gwasht: “É sabak sakk grán ant, kay eshán manneta kant?” 61 Wahdé Issáyá máret6:61 Márag, bezán mahsus kanag. ke áiay morid, cha é habará nálant o shekáyata kanant, gwashti: “Shomárá é habara tawrénit? 62 Agan Ensánay Chokká begendét ke pa wati awali jágahá borzáda rawt, gorhá ché kanét? 63 É Ruh ent ke zendmána dant, jesmá sutt o páedagé nést. É habar ke man gón shomá gwashtant, Ruh o zend ant. 64 Bale cha shomá lahténá báwar nést.” Chiá ke Issáyá á mardom ke báwaresh néstat cha béhá pajjáha áwortant o zánti kay ent hamá ke randá áiá dróhit§6:64 Dróhag, bezán pa repk rad dayag, Arabi o Pársiá “khiánat”. o dozhmenáni dastá dant. 65 Gorhá gwashti: “Paméshká man gwasht ke kass mani kerrá átka nakant, tán wahdé ke mani Pet imánay sawgátá áiá mabakshit.”*6:65 Albat, báyad ent bezánén Hodáay wáhag esh ent ke sajjahén mardom Issáay kerrá byáyant. Bechár: Pa Timutáusá Pulosay awali kágad, bahr 2, band 4.
66 Randá, bázén moridéá Issá yalah dát o áiay hamráhi nakort. 67 Gorhá Issáyá cha wati dwázdahén moridán jost kort: “Bárén, shomá ham maná yalaha kanét?” 68 Shamun Petrosá passaw dát: “Oo Hodáwand! Kai kerrá berawén? Namiránén zenday gál o habar tai kerrá ant o 69 márá báwar ent o zánén ke taw Hodáay hamá Pákén ay.” 70 Issáyá gwasht: “Man, shomá dwázdahén gechén nakortant? Anchosh ham zánán ke cha shomá yakké, eblisé.” 71 Áiay maksad Shamunay chokk, Yahudá Eskaryuti at. Chiá ke á cha dwázdahén moridán yakké at o Issái dróhagi o dozhmenáni dastá dayagi at.

*6:1 6:1 Mazangwarm, bezán daryáchah.

6:7 6:7 Yak dinár, yak róchay mozz at.

6:17 6:17 Bójig, bezán lánch, yakdár, kashti.

§6:19 6:19 Asligén Yunáni nebeshtánka gwashit: “bist o panch yá si stádios”. Yak stádios 190 mitaray kesásá ent.

*6:31 6:31 Mann hamá nán ent ke Mussáay zamánagá, Hodáyá gyábáná pa Yahudián ér áwortag.

6:31 6:31 Dargwaz 16:4 o rand; Zabur 78:24–25.

6:45 6:45 Eshayá Nabiay Ketáb 54:13; Eremiá Nabiay Ketáb 31:33 o rand.

§6:53 6:53 Edá, jánay warag o hónay nóshagá yak ruhánién mánáé hast.

*6:56 6:56 Jabin, bezán wajud, darun, zamir, wejdán.

6:59 6:59 Kanisah, bezán Yahudiáni parasteshgáh.

6:61 6:61 Márag, bezán mahsus kanag.

§6:64 6:64 Dróhag, bezán pa repk rad dayag, Arabi o Pársiá “khiánat”.

*6:65 6:65 Albat, báyad ent bezánén Hodáay wáhag esh ent ke sajjahén mardom Issáay kerrá byáyant. Bechár: Pa Timutáusá Pulosay awali kágad, bahr 2, band 4.