4
Shaytán Issáyá chakkásit
(Mattá 4:1–11; Markás 1:12–13)
Issá, Hodáay Pákén Ruhá sarréch, cha Ordonay kawrá per tarret o Pákén Ruh, gyábáná áiay rahshón at. Ódá Shaytáná Issá tán chel róchá chakkáset.*4:2 Chakkásag, bezán ázmáesh kanag, emtehán gerag. Á róchán áiá hech waráké nawárt. Wahdé á róch halás butant shodig but. Shaytáná gwasht: “Agan taw Hodáay Chokk ay, gorhá é sengá begwash nagané bebit.” Issáyá passaw dát: “Pákén Ketábá nebisag butag ke mardom tahná pa nán zendaga nabit.”4:4 Sharyatay Domi Rahband 8:3.
Gorhá Shaytáná á, yak borzén jágahéá bort o pa yak damáné donyáay sajjahén bádsháhi pésh dáshtant o gwashti: “Man esháni sajjahén was o wák o shawkatá tará dayán, chiá ke é mani dastá kaptagant o man harkasá belóthán, dayánesh. Paméshká, agan taw maná parastesh bekanay, é sajjahén taiga bant.” Issáyá passaw dát: “Pákén Ketábá nebisag butag: wati Hodáwandén Hodáyá parastesh bekan o tahná hamáiay hezmatá bekan.”4:8 Sharyatay Domi Rahband 6:13.
Randá, Shaytáná Issá Urshalimá bort, mazanén parasteshgáhay diwálay borzterén jágahá óshtárént o gwashti: “Agan taw Hodáay Chokk ay gorhá watá cha edá jahlád dawr beday. 10 Chiá ke Pákén Ketábá nebisag butag:
Hodá pa tai negahpániá wati préshtagán hokma kant§4:10 Zabur 91:11. o
11 á, tará wati dastáni delá dárant
tán tai pád dhókéá malaggit.”*4:11 Zabur 91:12.
12 Issáyá passaw dát: “Pákén Ketáb chosh ham gwashit: Wati Hodáwandén Hodáyá machakkás o ázmáesh makan.”4:12 Sharyatay Domi Rahband 6:16.
13 Shaytáná, wahdé wati sajjahén chakkás halás kortant, Issái pa dega sharterén wahd o móhéá esht o shot.
Cha Náserahá Issáay dar kanag
14 Gorhá Issá gón Pákén Ruhay zór o wáká Jalilá per tarret o áiay nám o tawár á sajjahén damagá sar but. 15 Issáyá áyáni kanisaháni4:15 Kanisah, bezán Yahudiáni parasteshgáh. tahá tálima dát o sajjahén mardomán á satá kort o sárhát.§4:15 Sárháyag, bezán satá kanag.
16 Gorhá, Náserahá shot, hamódá ke rostag o mazan butagat. Shabbatay róchá,*4:16 Shabbatay róch hamá Shambeh ent, bezán Yahudiáni kár nakanagay róch. wati hél o ádatay sará kanisahá átk. Ódá pa wánagá óshtát. 17 Eshayá Nabiay Ketábesh áiay dastá dát. Anchosh ke áiá pach kort, chammi pa hamá bahrá kapt ke gwashit:
18 “Hodáwanday Ruh mani sará ent,
áiá maná dast per moshtag4:18 Asligén Yunáni nebeshtánka gwashit: “rógen per moshtag”. Yahudián wati har bádsháh cha bádsháh bayagá pésar rógen per moshtag. “Masihay” labzay máná “rógen per moshtagén” ent.
tánke wár o nézgárán wasshén mestágé berasénán,
maná démi dátag ke bandig o asirán ázátiay basháratá bedayán o
pa kórán bináiay mestágá berasénán,
zolm distagénán berakkénán o
19 Hodáwanday mehr o rahmatay sálay basháratá bedayán.”4:19 Eshayá Nabiay Ketáb 61:1–2, Láwián 25:10.
20 Gorhá, Issáyá ketáb pétk, kanisahay hezmatkáray dastá dát o nesht. Parasteshgáhay sajjahén mardom áiay némagá cháragá atant. 21 Issáyá gón áyán gwasht: “Maróchi gón shomay gósh dáragá, Pákén Ketábay é nebeshtahay rásti pakká o sarjam but.” 22 Harkasá pa áiá sharrén gwáhié dát o cha áiay pormehrén habarán, sajjahén mardom hayrán o habakkah mantant. Gwashtesh: “Bárén, é hamá Issopay chokk naent?” 23 Issáyá gón áyán gwasht: “Man deljam án shomá é batalá pa mana kárét ke ‘agan taw dáktaré ay gorhá pésará watá dráh bekan. Hamá mójezah ke má eshkotag taw Kaparnáhumá kortagant, áyán edá wati shahr o hankéná ham pésh bedár.’ ” 24 Géshi kort: “Shomárá rásténa gwashán, hech nabiéá wati shahr o hankéná sharap nést. 25 Deljam bebét ke Elyás nabiay zamánagá, wahdé tán say o ném sálá ásmánay dap band but o sajjahén molká mazanén dhokkálé§4:25 Dhokkál, bezán kaht, hoshksáli. kapt, Esráilá bázén janózámé hastat. 26 Bale Elyás pa komaká cha áyán yakkéay kerrá ham ráh dayag nabut, tahná Saydunay shahr Sarapahá, pa yak janózáméay komaká rawán dayag but. 27 Hamé paymá, Elishá nabiay zamánagá, Esráilá bázéné syahgarray*4:27 Asligén Yunáni zobánay labz, pa syahgarr o bag, bezán jozám o pa dega tahr tahrén garrán ham kár bandaga bit. nádráhiá geptagat, bale yakké ham dráh nabut. Tahná Nómán námén mardé rakket ke á Suriahay molká nendók at.”
28 Cha é habaráni eshkonagá, kanisahay neshtagén mardom zahr geptant. 29 Pád átkant o Issáesh télánk dayán cha shahrá dar kort o hamá kóhay kashagá bort ke shahr á kóhay sará addh butagat, tánke jahlád dawri bedayant. 30 Bale Issá cha mardománi nyámá dar átk, wati ráhi gept o shot.
Yak mardéay jennay dar kanag
(Markás 1:21–28)
31 Randá, Issá Kaparnáhumá shot, ke Jalilay damagay shahré. Shabbatay róchá, parasteshgáhay tahá mardomi tálim dátant. 32 Issáay tálimáni gósh dárók cha áiay habaráni eshkonagá hayrán atant, chiá ke áiá gón wák o ehtiár, gapp o trána kort.
33 Kanisahay tahá yak mardéá ke áiá jenné per at, kukkár kanáná gwasht: 34 “Oo Issá Náseri! Tará gón má che kár ent? Átkagay ke márá gár o tabáh bekanay? Mana zánán taw kay ay, taw Hodáay gechén kortagén hamá Pákén ay.” 35 Issáyá jenn hakkal dát o gwashti: “Wati dapá bedár o é mardá yalah day!” Jenná mardománi démá á mard zeminá dawr dát o anchosh dar átk ke á mardá hech noksáné naraset.
36 Cha é kárá sajjahén mardom hayrán butant o watmánwatá gwashtesh: “É chónén habaré?! Gón wák o ehtiáré jennán hokma dant o á ham mardomán yalaha kanant.” 37 Nun, kerr o gwaray sajjahén halk o hankénán, Issáay nám o tawár prosht o sheng but.
Drahbakshi4:37 Drahbakshi, bezán dráhi o salámatiay bakshag, Arabi o Pársiá “shafá”. o Hodáay kolaw
(Mattá 8:14–17; Markás 1:29–39)
38 Issá cha kanisahá dar kapt o Shamunay lógá shot. Shamunay wassig, trondén tapéá geptagat. Shamunay lógay mardomán, pa áiay dráh kanagá gón Issáyá dazbandi kort. 39 Issá shot, áiay kashá óshtát o tapi hakkal dát. Hamá damáná tapi sest o pa áyáni hezmat kanagá pád átk.
40 Rónendá,4:40 Rónend, bezán hamá némag ke rócha nendit, magreb. mardomán har dhawlén nádráh Issáay kerrá áwortant o áiá nádráháni sará dast per mosht o dráh kortant. 41 Jenn, cha bázén mardomán dar átkant o kukkár kanán gwashtesh: “Taw Hodáay Chokk ay,” chiá ke áyán zántagat, á Hodáay hamá gechén kortagén Masih ent. Bale Issáyá hakkal dayán bétawár kortant.
42 Wahdé róch but, Issá yak gestá§4:42 Gestáh, bezán yak kerr, dur. o panáhén jágahéá shot. Mardom áiay shóházá atant. Wahdé áyán Issá dist, gwashtesh: “Gón má bejall*4:42 Jallag, bezán dárag, óshtag, mánag. o márá yalah maday.” 43 Issáyá gwasht: “Maná Hodáay bádsháhiaymestág, á dega shahrán ham rasénagi ent, chiá ke Hodáyá maná pa hamé kárá ráh dátag.” 44 Gorhá Yahudiahay sajjahén kanisahán, wasshén mestági jár jat.

*4:2 4:2 Chakkásag, bezán ázmáesh kanag, emtehán gerag.

4:4 4:4 Sharyatay Domi Rahband 8:3.

4:8 4:8 Sharyatay Domi Rahband 6:13.

§4:10 4:10 Zabur 91:11.

*4:11 4:11 Zabur 91:12.

4:12 4:12 Sharyatay Domi Rahband 6:16.

4:15 4:15 Kanisah, bezán Yahudiáni parasteshgáh.

§4:15 4:15 Sárháyag, bezán satá kanag.

*4:16 4:16 Shabbatay róch hamá Shambeh ent, bezán Yahudiáni kár nakanagay róch.

4:18 4:18 Asligén Yunáni nebeshtánka gwashit: “rógen per moshtag”. Yahudián wati har bádsháh cha bádsháh bayagá pésar rógen per moshtag. “Masihay” labzay máná “rógen per moshtagén” ent.

4:19 4:19 Eshayá Nabiay Ketáb 61:1–2, Láwián 25:10.

§4:25 4:25 Dhokkál, bezán kaht, hoshksáli.

*4:27 4:27 Asligén Yunáni zobánay labz, pa syahgarr o bag, bezán jozám o pa dega tahr tahrén garrán ham kár bandaga bit.

4:37 4:37 Drahbakshi, bezán dráhi o salámatiay bakshag, Arabi o Pársiá “shafá”.

4:40 4:40 Rónend, bezán hamá némag ke rócha nendit, magreb.

§4:42 4:42 Gestáh, bezán yak kerr, dur.

*4:42 4:42 Jallag, bezán dárag, óshtag, mánag.