1 Yak randé Issá Genisáretay mazangwarmay*5:1 Bezán Jalilay mazangwarm. Mazangwarm, bezán daryáchah. lambá†5:1 Lamb, bezán dámon, kerr. óshtátagat o mardom Hodáay habaráni gósh dáragá, yakdomiá télánk dayán, áiay chapp o chágerdá mocch atant. 2 Áiá, gwarmay kerrá do bójig‡5:2 Bójig, bezán lánch, yakdár, kashti. dist. Máhigir cha bójigán ér kaptagatant o wati dám o máhórán shódagá atant. 3 Issá cha hamá bójigán yakkéá ke Shamunayg at, swár but. Cha Shamuná lótheti bójigá cha tayábá§5:3 Tayáb, bezán daryáay kerr, sáhel. kammé dur bebárt. Randá nesht o cha hamódá mardománi tálim dayagá lagget.

4 Wahdé habari halás butant, gón Shamuná gwashti: “Bójigá gwarmay johlánkián bebar o wati dámán pa máhigay shekárá ápá dawr bedayét.” 5 Shamuná gwasht: “Wájah! Dóshi má sajjahén shap delsyáhi kasshetag o márá hech máhig dastá nakaptag, bale nun ke taw gwashay, man dámán ápá dawra dayán.” 6 Áyán dám ápá dawr dátant o haminchok máhigesh gept ke dám deragi butant. 7 Paméshká, domi bójigay neshtagén hamkáresh, gón eshárah pa komaká tawár kortant. Á átkant o doén bójig cha máhigá haminkadar porr butant ke ápá boddhagi atant.

8 Wahdé Shamun Petrosá é kár dist, cha torsá Issáay pádán kapt o gwashti: “Oo Hodáwand! Maná yalah day o beraw, chiá ke man gonahkáré án.” 9 Cha bázén máhigáni shekárá, Shamun Petros o áiay sajjahén hamkár hayrán atant. 10 Hamé dhawlá, Zebdiay doén chokk, Ákub o Yuhanná ke Shamunay sharikdár atant, ham hayrán butant. Issáyá gón Shamuná gwasht: “Mators! Tán é wahdá taw máhig shekár kortag, cha ed o rand mardománi delán shekára kanay.”*5:10 Delay shekár kanagay maksad mardomán Hodáay ráhá árag ent. 11 Padá áyán wati bójig o dám tayábá áwortant o wati sajjahén kár o bár yalah dátant o Issáay hamráh butant.

12 Dega róché, Issá yak shahréá at. Ódá mardé sará tán pádá syahgarray nádráhiá geptagat. Wahdé Issái dist, átk o dém pa chér kapt, dazbandii kort: “Oo wájah! Agan taw belóthay maná wassh o palgár korta kanay.”‡5:12 Tawrátá garray nádráh palit o nápák zánag butagant. Agan kasé cha é nájórhiá dráh bebit báyad ent gón Mussáay Sharyatay randgiriá dini péshwáéay gwará berawt o hayráté bekant. 13 Issáyá wati dast shahárt, dasti per mosht o gwashti: “Mana lóthán. Dráh o pák bebay!” Hamá damáná, syahgarrá mard yalah dát. 14 Issáyá á hokm dát o kaddhan§5:14 Kaddhan, bezán mohrén tákid, hokm. kort: “É habará gón hechkasá magwash, bale beraw, watá dini péshwáyá pésh bedár o pa wati pák o palgáriá, hamá korbánig ke Mussáay Sharyatá nebisag butag, hayráti bekan tánke pa áyán gwáh o sháhedié bebit.” 15 Bale Issáay nám o tawár angat ham har jáh sheng o tálána but o bázén mardom pa áiay habaráni gósh dárag o wati nájórhiáni dráh kanáénagá átk o áiay kerrá moccha butant. 16 Issá géshter, cha mardomán dur, gestá o tahná, barr o gyábánán dwá kanagá at.

17 Yak róché, Issá dars o sabak dayagá at. Lahtén Parisi o Sharyatay ostád, ke cha Jalil o Yahudiahay sajjahén métagán o cha Urshalimá átkagat, hamódá neshtagatant. Pa nádráháni dráh kanagá, Hodáwanday zór o twán gón Issáyá gón at. 18 Hamá wahdá lahtén mardomá, tahtéay sará yak lang o mondhén mardé gón at o átkant. Áyán báz johd kort ke áiá Issáay démá byárant, 19 bale cha mardománi bázén mocchiá, áyán lógay tóká átk nakort. Paméshká, nádráhesh zort, lógay sará sar kaptant o nádráhesh gón tahtá cha bánay sará jahlád, Issáay démá ér dát. 20 Wahdé Issáyá áyáni é báwar dist, gwashti: “Oo mani dóst! Tai gonáh bakshag butant.” 21 Cha Issáay é habará, Parisi o Sharyatay é dega zánóger, ke ódá neshtagatant, pegr kanagá atant: “É kay ent ke kopra kant?! Abéd cha*5:21 Abéd cha, bezán gayr cha. Hodáay jendá, dega kass gonáhán pahell kort o baksheta nakant.” 22 Bale Issáyá áyáni delay hál o habar zántant o gwashti: “Shomá chiá wati delá choshén hayála kárét? 23 Kojám habaray gwashag ásánter ent: ‘Tai gonáh bakshag butagant,’ yá: ‘Pád á, beraw?’ 24 Bale tán shomá bezánét, maná ke Ensánay Chokk†5:24 Dányál nabiá é pernám pa yak hastiéá kár bastag ke á cha ásmáná kayt. Issá Masihá é pernám pa wat zortag tán mardom bezánant ke á cha ásmáná átkag o hamá wádah dátagén Masih ent. án, é donyáyá gonáháni pahell kanagay wák o ehtiár hast...” padá gón á langá gwashti: “...tará gwashán, pád á, wati taht o gandalán bezur o lógá beraw.” 25 Hamá damáná, mard sajjahénáni démá pád átk, wati taht o gandali baddhá kortant o Hodáyá sepat o satá kanán lógá shot. 26 Cha é káray gendagá, óday neshtagén mardom hayrán o habakkah butant, Hodáesh satá kort o sárhát o pa torsé gwashtesh: “Maróchi má chónén bah mánagén kár distag!”

27 Randá, Issá dhanná dar átk o Láwi námén yak songi o máliátgirén mardé disti, ke wati káray jágahá neshtagat. Issáyá gwasht: “Byá, mani randgiriá bekan.” 28 Láwi pád átk o sajjahén chizzi yalah dátant o áiay hamráh but.

29 Gorhá Láwiá wati lógá pa Issáay sharapá, pormarháhén mehmánié kort. É mehmániá, bázén máliátgir o lahtén dega mardom gón áyán gón at.‡5:29 Bani Esráilián, songi o máliátgirén mardom nádóst atant, chiá ke á Rumay hokumatay kárendah atant o bázénéá pa wati nap o suttá cha mardomán géshén song o bája gept. 30 Parisi o áyáni Sharyatay zánógerán, gón Issáay moridán gelag kanáná gwasht: “Shomá chiá gón songi o gonahkárán yakkén wánay sará warét o nóshét?” 31 Issáyá gwasht: “Dráh o salámatén mardomán, dáktar pakár naent, nádráhán dáktar pakár ent. 32 Man pa pahrézkárán nayátkagán, gonahkáráni lóthag o gwánk janagá átkagán, ke á cha wati sellén kárán pashómán bebant.”

33 Lahténá, cha Issáyá jost kort: “Yahyáay morid géshter róchaga dárant o zegr o dwá kanant. Parisiáni morid ham anchosha kanant, bale tai morid modáma warant o nóshant.” 34 Issáyá gwasht: “Suray mehmán, tán wahdé ke sálónk gón áyán gón ent, pa róchagay dáragá hojj kanaga bant? 35 Bale wahdé kayt ke sálónk cha áyán jetá kanaga bit, gorhá á róchaga bant.”

36 Issáyá é mesál ham dát: “Hechkas cha nókén pashkéá chondhé naborrit o kwahnén pashká pacch o pinaga najant o agan chosh bekant nókén pashká derrit. Kwahnén pashk ham gón nókén pacchá dhawldára nabit. 37 Hamé dhawlá, hechkas nókén sharábá kwahnén zekkán§5:37 Zekk, bezán cha pasay póstá addh kortagén darpé ke cha mashká bazter ent. mána nakant, chiá ke nókén sharáb, zekká trákénit. Sharába rechant o zekk ham zawála bit. 38 Nókén sharáb, báyad ent nókén zekká mán réchag bebit. 39 Kasé ke kwahnén sharábay waragá héldár ent, nókén sharába nawárt. Pa áiay delá kwahnén sharáb támdárter ent.”