16
Jisösnöŋ kömupnöhök wahörök.
Mat 28.1-8; Luk 24.1-12; Jon 20.1-10
1 Sabat kendon tatket teköiga miaŋgöreŋ Magdalagö Maria, Maria Jeimsgö namŋi aka Salome yeŋön “Jisösgö qamötŋi anda miribin.” jiba jiniŋ jimoroŋ umköhöwakŋambuk söŋgöröŋi meget. 2 Memba ahöba Sonda söŋanök wahöta miri giaŋii wehön jiliŋbölaŋ kori qaksirinöŋ anget. 3 Anda eraum möta jiget, “Qaksirigö numbuŋe köt ketaŋi tatzawi, mi mönö daŋön qetalma?” 4 Mewö jiba ugetka ani kewö eket: Köt keta bölökŋi mi lök qetalget anda ahöyök. 5 Qaksirigö köt köteŋ numbuŋi mewö aŋaŋiba kiniga uruŋe öŋgöget. Öŋgögetka ölŋine göröken azi gwabö kun malukuŋi köröpŋi tuatŋi tariga eket. Mewö eka gwötpuk awöwöliget.
6 Awöwöligetmö, kewö jii mötket, “Mönö keŋgötŋini kude mötme. Iŋini Nazaret azi Jisösgöra jaruze. I maripomnöŋ qegetmö, mönö guliba wahörök. Miaŋgöra ki kude ahöza. Eket! Dumŋi ki, miaŋgöreŋ suluget ahöyök. 7 *Mat 26.32; Mak 14.28Miaŋgöra mönö anda Pitö aka gwarekurupŋi pakpak buzup kewö jiget mötme, ‘Yaŋön mönö qeljiŋe mutuk Galili prowinsnöŋ anma. Iŋini mewöyök miaŋgöreŋ anda keuŋi jiyöhaŋgö dop i ekŋe.’ ”
8 Mewö jiiga auruba jönömŋini unduiga köt köteŋök eta ösumŋinan anget. Sömbuŋini mötkeraŋgöra keu kun kude jigetmö, keuŋini bököyök. Mewö.
Jisösnöŋ Magdalagö Mariagöreŋ asuhuyök.
Mat 28.9-10; Jon 20.11-18
9 Jisösnöŋ Magdalagö Maria yaŋgö uruŋeyök öme 7 eŋguataŋgöiga malök. Jisösnöŋ kömupnöhök wahöta Sonda söŋan amandiŋnöŋ mutuk Maria mi asuhum waŋgiyök. 10 Asuhum waŋgiiga alaurupŋan Jisösbuk mala kota nalö miaŋgöreŋ jiŋgeŋ köla sahötkeri, Marianöŋ mönö yeŋgöreŋ anda buzupŋi jii mötket. 11 Mötketmö, Jisösnöŋ guliba mali Marianöŋ ehöhi, mi qahö möt nariget. Mewö.
Jisösnöŋ alayahötŋi yetköreŋ asuhuyök.
Luk 24.13-35
12 Miaŋgö andöŋe alayahötŋan Jerusalem siti mosöta miri kunöŋ anbitköra könanöŋ anohotka Jisösnöŋ kaisoŋgolomŋan meleŋniga asuhum etkiyök. 13 Yetkön mewöyök anda buzupŋi mi alaurupŋi jiyohot mötketmö, yeŋön mi mewöyök qahö möt nariget. Mewö.
Jisösnöŋ gwarekurupŋi asuhum eŋgiyök.
Mat 28.16-20; Luk 24.36-49; Jon 20.19-23; Apo 1.6-8
14 Könaŋgep gwarekurupŋi 11 mieŋön tokoba nene nemba tatketka yeŋgöra mewöyök asuhuyök. Asuhuba uruköhöikŋinaŋgöra tembula kömupnöhök wahöriga ekeraŋön buzupŋi jiget möta mi qahö möt narigeri, miaŋgöra i jim eŋgiyök. 15 *Apo 1.8Jisösnöŋ kewö jii mötket, “Iŋini mönö kantri dop anda gölmeŋi gölmeŋi liliköba ambazip mal anjeaŋgö dop Ölöwak Buŋani jim asarigetka mötme. 16 Kunŋan Anutu möt nariiga o melun mem waŋgigetka uruŋi meleŋmawi, yaŋön mönö letota Suepkö buŋaya akŋa. Kunŋan qahö möt nariba yaŋgiseŋ malmawi, Anutunöŋ mönö yaŋgö keuŋi jim teköiga könöp siagö buŋaya akŋa. 17 Möt narim niŋgiba malmei, mi aiwesök mem eŋgibiga könaŋamŋini kewö asuhuma: Yeŋön nöŋgö qetne ömewöröme eŋguataŋgöme. Kantri tosatŋi yeŋgö keuŋini jime. 18 Mokoleŋ böröŋinan memba wahötme. Möröm warabe o yuai negetka miaŋön mönö qahö mem bölim eŋgima. Böröŋini kawöl ambazip qakŋine algetka ölöwakŋe.” Mewö.
Jisösnöŋ Suep mire öŋgöyök.
Luk 24.50-53; Apo 1.9-11
19 *Apo 1.9-11Kembu Jisösnöŋ keuŋi mewö jii mötketka Anutunöŋ waŋgiriga Suepnöŋ öŋgöba Anutugö böröŋi ölŋe tata malja. 20 Eu maljapmö, gwarekurupŋan mosöta miri gölme dop anda Buŋa keuŋi jim sehiba malget. Mewö malgetka Kembunöŋ yembuk nup memba inahöm eŋgiiga aŋgöletot asuhugetka keuŋinan köhöiyök. Mewö.