1 Boaznöŋ taongö kiripo naŋguŋe anda qenjarök sombemnöŋ heta tarök. Tariga isikŋaŋgö sohop meme aiwiköra keu zöyöhi, yaŋgön kamba oŋgitmamgö haliga yaŋgöra muewö qerök: “O alani, gi ölip muhu kamba heta tatman.” Mewö qeriga kamba miaŋgöreŋ heta tarök. 2 Tariga Boaznöŋ taonöhok jötŋe meme aiwi 10 engömiiga kagetka tatmeköra zöiga mohotŋe heta tatket.

3 Tatketka Boaznöŋ isikŋaŋgö sohop meme aiwiköra muewö zöyök: “Nalö muewöŋe Naominöŋ Moab kantri mosota liliŋgöwa kayöhi, yaŋgön datnini Elimeleköreŋ balöŋ kitipŋi mihi bohonŋi memeköra halza. 4 Miaŋgöra nöŋgön muewö römöngözal: Göhön keu mihi mötmangöra göhöra zözal. Göhön isikniraŋgö sohop meme aiwia halnöŋga nöŋgön göhö qerembeŋgi halzal. Sohop meme aiwi mörötŋi kun qahö malja. Miaŋgöra göhön mihi bohonŋi memangöra kuŋgum gihizal. Göhön miŋgi bohonŋi memamgö sihimŋi mötman ewö, mihi ölip bohonŋi memanöŋ, mihi tököman ewö, ölip mihi mewöyök zönöŋga mötmam. Mihi ölip aiwi muhu tatzei, yeŋgö jeŋine zöman. Mihi könagesö kiripnaŋgö jötŋe meme muŋgu yeŋgö jeŋine zöman.” Boaznöŋ mewö zöiga aiwi alaŋan muewö zöyök: “Nöŋgön mihi ölip bohonŋi memam.”

5 Mewö zöiga Boaznöŋ zöyök: “Göhön Naomiköreŋ balöŋ köriŋi miŋgi söŋgöröŋi memani, nalö miaŋgöreŋ mönö Moab anbi Rut, aiwi komuyöhaŋgö malöŋi miŋgi mohok bohonŋi meman. Mewö hala aiwi komuyöhaŋgö qetŋan mönö birisamot balöŋ miaŋgöreŋ ahömapköra mihi galim köla malman.”

6 Mewö zöiga sohop meme aiwi bohonŋan muewö meleŋnök: “Mewö haliga nöŋgön mihi bohonŋi memamgö osizal. Rutnöŋ nani nahönböratni yenguk mohotŋe birisamotni mendeŋgetka mohot mohot yengön balöŋ kitipŋi merömerö miyök buŋa qem aŋguwekuk. Nöŋgön mewö halmamgö osizal. Miaŋgöra göhön ölip mihi söŋgöröŋi menöŋga nangi buŋaya halma.” Mewö meleŋnök.

7 *Dut 25.9Walahok Israel uruŋe kunŋan balöŋ iwai bohonŋi meiga buŋaŋi haliga miaŋgö keuŋan köhöimapköra yengön silik muewö hala malget: Keu zöm teköwa jöjöhö halget teköiga yetköreŋök kunöŋ köna esuŋi qeköwa alaŋi waŋgizapma. Israel yengön iwai bohonŋi memekö keuŋan teköyöhi, mihi silik mewö miaŋön kundelzema.

8 Miaŋgöra aiwi miaŋön Boazköra muewö zöyök: “Göhön mihi ölip söŋgöröŋi menöŋga buŋagi halma.” Mewö zömba köna esuŋi qeköwa Boaz waŋgiyök. 9 Mihi waŋgiiga Boaznöŋ jötŋe meme aiwi hala könagösö patpat yengöra muewö engezöyök: “Nöŋgön Elimelek, Kilion hala Malon yengöreŋ iwai patpat miŋgi Naomiköreŋök söŋgöröŋi mezal. Iŋini mihi erap jeqawa suluwa ölip naŋgöwa zömeaŋgö söp halze. 10 *Dut 25.5-6Nöŋgön Moab anbi Rut, Malongöreŋ malöya i mewöŋanök bohonŋi membi nöŋgö anömna halma. Mewö hala aiwi komuyöhaŋgö qetŋan birisamot balöŋ miaŋgöreŋ ahömapköra mihi galim köla malmam. Qetŋan mewö qahö ayapkömapnöŋ, gulinarökurupŋan Elimelekö qetŋi ölum enguwakuköra mihi ölip taon ofiskö buknöŋ ahöm öŋgöma. Iŋini mihi erap jeqawa suluwa ölip naŋgöwa zömeaŋgö söp halze.”

11 *Jen 29.31Boaznöŋ mewö zöiga jötŋe meme aiwi hala könagesö taongö kiripo naŋguŋe sombemnöŋ tatkeri, yengön körek muewö zöget: “Nini mihi jeqawa suluwa naŋgöwin. Kembunöŋ ölip anömgi göhö köhömge kamawi, i kötuetköm waŋgiiga yaŋgön Reizöl hala Lea yetkö söp halma. Yetkön Jeikobkö nahönböraturupŋi kombuŋi engömeyöwötka Israel könagesöninan hikŋaiyök. Göhön ölip Efrata balöŋnöŋ jötŋe meme aiwi pomŋi hala Betlehem taonöŋ qetbuŋagaŋguk malman. 12 *Jen 38.27-30Kembunöŋ anbi malö ramikŋi miaŋgöreŋök gulinarök gihimawi, göhöreŋ könagesö yengön mönö Juda hala Tamar yetkö nahönŋiri Perez yaŋgö saiwakö söp hala malme.” Mewö.

13 Mewö hala Boaznöŋ Rut waŋgita köhömŋe anda anömŋa meiga Kembunöŋ kötuetköm waŋgiiga köri hala nahönŋa meyök. 14 Nahönŋa meiga anbi yengön Naomiköra muewö zöget: “Nini Kembu möpöseizin. Yaŋgön erap isikaŋgö sohop meme aiwia gihizawa yaŋgön ölip galim köl gihiwa malma. Merö miaŋön mönö Israel uruŋe qetbuŋaŋaŋguk halma.

15 Göhö irangan jöpaköm gihimamja. Göhö nahönurupki 7 malweak ewö, yaŋgön mönö i patpat engoŋgita bauköm gihiwa malök. Yaŋgön erap isiga gihiiga yaŋgön mönö malmalgi kölöŋaiwa uruöliwam qem gihiwa malma. Könaŋgep anbi namönŋi halnöŋga yaŋgön ölip galim köl gihiiga malman.” 16 Mewö zögetka Naominöŋ merö mihi memba dohongöwa galim köl waŋgiwa malök.

17 Anbi kösutŋe malgeri, yengön muewö zöget: “Naomiköreŋök isi nahönŋa hikŋaiza.” Mewö zömba qetŋi Obed qetket. Obedkö nahönŋi Jesi, isiŋi kiŋ Deiwid.

18 Qet areŋ muhu mei Perezköreŋök könahiwa kinda Deiwidköreŋ öŋgöza: Perezkö nahönŋi Hezron, 19 Hezrongö nahönŋi Ram. Ramgö nahönŋi Aminadab. 20 Aminadabkö nahönŋi Nason. Nasongö nahönŋi Salmon. 21 Salmongö nahönŋi Boaz. Boazkö nahönŋi Obed. 22 Obedkö nahönŋi Jesi. Jesikö nahönŋi kiŋ Deiwid. Mewö.