2
Epɛ éche Edəə́dəŋ éche Ésáá
Áde ngande e Pɛntekɔs épédé, bad ábe bédúbpé Krǐstəə bésyə̄ə̄l bênladɛ́n áte hǒm ahɔ́g. * Nzé móom mé eʼpun métáan méntōm ámbīd e ngande e Nnyíme-ámīn dɔ́ɔ enɛ́n ngande ébágáá. Échê epun chɔ́ɔ bad bé Israɛl bédyágéʼáá ngande e mpád ḿ bwěm. Ábwɔ̄g-ábwɔ̄g esaád émbīd ámīn. Ébédé nɛ́ɛ ekukud é ngíne éche étómeʼ. Échê esaád énlōn ene ndáb esyəə́l áte echě ábê bad ábe bédúbpé bémbɛ̄ɛ̄ áte. Hɛ̂ dɔ́ɔ bényíné bwěm nɛ̂ŋgáne muú ḿmě nwágné nɛ́ɛ eʼchém ńtyéémé mod-tɛ́ɛ́ á nló-mîn. Edəə́dəŋ éche Ésáá êmpií bɔ́ moosyəə́l, mod-tɛ́ɛ́ ábootéd mehɔ́b mé bad bémpēe ahɔ́b ḿmě béesebpɛɛ́ ayə́ge. Edəə́dəŋ chɔ́ɔ élyə́gtéʼáá bɔ́ âhɔ́b kéchéé éche béhɔ́béʼáá.
Enɛ́n póndé bad bé Israɛl ábe békánnáá Dyǒb bébédé á Jerusalɛm. Ábén bad bémbīd mebwɔ́g ne mebwɔ́g á nkǒŋsé. Awóg áde béwógé échɛ́n esaád, ndun e mod enladɛ́n áte wɛ́ɛ ábê bad ábe bédúbpé bébédé. Yə̌l enkɔ́m bɔ́ áte bwâmbwam áyə̄le ngáne bad ábe bédúbpé béhɔ́béʼáá ábíníí bad bɔ́ mod-tɛ́ɛ́ áchemeʼ échē ehɔ́b. Ne nkɔ̂mtɛn ń yə̌l áte, bênsɛdéd bán, “Kíné saá á mbwɔ́g e Galilia ábɛ́n bad bésyə̄ə̄l bébídé-yɛ? Chán-nɔ̄ ébɛ́nlédé boŋ syáā mod-tɛ́ áwōgēʼ ngáne béhɔ́bɛɛ́ éche ehɔ́b. Átîntê e syánē, baahɔ́g bébídé á meloŋ mé Patia, Mɛdia ne Elam; meloŋ mé Mɛsopotemia, Judeya ne Kapadosia; meloŋ mé Ponto ne mé Esia, 10 meloŋ mé Frigia ne Pamfilia, aloŋ á Egipto ne mebwɔ́g mé aloŋ á Libia, bɛnbɛn ne Sirinɛ syánē bad behɔ́g debídé á dyad á Roma. 11 Átîntê e ábɛ́n bad bésyə̄ə̄l doŋge achyáádté ne bad bé Israɛl, ábíníí-ʼɛ bad ábe béesɛ̌ bad bé Israɛl ábe béhídeʼ adúbe á bad bé Israɛl. Syánē bad behɔ́g debídé á aloŋ á Krɛt ne á aloŋ dé Arebia boŋ kénɛ̂, syánē mod tɛ́ɛ́ awóge ngáne béhɔ́bɛɛ́ áwe ehɔ́b-te ndəle é mekan éche Dyǒb ábɛ́lé.” 12 Yə̌l enkɔ́m bɔ́ áte bényāg-kɛ bwâmbwam, bésɛdté nhɔ́g ne aníníí bánken, “Chán nɛ́n ádíí-yē?” 13 Kénɛ̂, doŋge á bad béwɛ́léʼáá bad ábe bédúbpé, béhɔ̄bē bán bémáá mǐm amwɛ́.
Pɔ́le eche Petro
14 Hɛ́ɛ Petro átyéémé ámīn átîntê e ábíníí bembapɛɛ bé nlómag dyôm ne nhɔ́g, áchə̄gtē ehɔ́b, álāŋgē ndun e mod echě embɛ́ áhed aá, “A-baányaŋ bé Israɛl ne nyé baásyə̄ə̄l ábe nyêdyɛɛ á Jerusalɛm, nyélâm metúu ńláa nyé ngáne nɛ́n ádíí. 15 Ábén bad béemwédɛɛ́ mǐm ngáne nyéwêmtanné. Bǐn éʼdíi bɔɔb ngə́ŋ abog é mbwɛmbwɛ ngɛ̂n. 16 Boŋ nɛ́n ábɛ́nlédé ntíined ne eʼyale ábe nkal é edəə́dəŋ Joɛl ánhɔ̄bpē aá,
17 Dyǒb áhɔ́bé nɛ́n aá,
‘Á eʼpun bé asóg,
mɛ̌lōm échêm Edəə́dəŋ éche Ésáá épīī moosyəə́l.
Ábén bǎn bé bebaád ne bé baachóm bɛ́hɔ̄bē mam ḿme mɛ́bɛnléd áʼsō é póndé.
Échɛ́n kɔ́débad ényīnē ndɔ́g éche éhúú ne mɛ,
ábɛ̄n bechun bé bad-tɛ bɛ́naŋgé nló.
18 Nɛ̂ děn-ɛɛ́ mɛ́bɛnlé.
Mɛ̌lōm échêm Edəə́dəŋ ḿmê mesú, épií ké ábêm bembəledɛ, bebaád ne baachóm,
boŋ béhɔ̄bē mam ḿme ńhúú ne mɛ, ḿme mɛ́bɛnléd áʼsō éʼ póndé.
19 Mɛ̌lūmēd menyáké ádyōb
nlúmed-tɛ eʼchemléd á nkǒŋsé.
Mekií mɛ́syɔgé, muú ńchodɛn, mwɛ̌ntud-tɛ ḿbídeʼ.
20 Etondɛɛ ǎkwɛ ehíntɛ́n,
ngɔn-nɛ éyəg nɛ́ɛ mekií.
Ḿmɛ́n mekan mɛ́bɛnléd epun embáá é ehúmé é Sáŋgú édɛ̂hɔ́b bán épag.
21 Ene póndé kénzɛ́ɛ́ awě akwɛntɛ́né aá Yesuɛ adé mɔ́ Sáŋgwɛ́ɛ́ ǎkǔd eʼsoósoŋ.’ ”
22 Petro ambád ámpē aá, “Á-bad bé Israɛl, nyélâm metúu nyéwôglɛn chǒm éche ńhɛdɛɛ́ ahɔ́b. Dyǒb dêmbɛ̌l Yesuɛ mod a Nazarɛt ábɛ̄l ndəle é mekan mé menyáké ne eʼchemléd âlúmed nyé nɛ́n aá mɔ́ mwěn-nɛɛ́ mɔ́lōmē mɔ́. Nyéběn nyêbíí nɛ̂ bwâm áyə̄le nɛ́n átîntê echɛ̂n dɔ́ɔ nɛ̂ dêmbɛnlédté. 23 Dyǒb dêmmad abíi, ámād-tɛ atíi nɛ́n aá nyɛ́ɛ̄wūū Yesuɛ abɛ áde nyêmbɛ mɔ́ á mekáá mé bad bé ekɔyí, boŋ bébōmē-ʼɛ mɔ́ á awɔg. 24 Boŋ kénɛ̂, Dyǒb dêmpuúd mɔ́, ahúd mɔ́ á metuné mé kwééd, áyə̄le kwééd eéhɛleʼaá-sɛ éhaŋ mɔ́. 25 Dabidɛ anhɔ́b tə̂ŋgɛne mɔ́ aá,
‘Nnyínéʼáá Sáŋgwɛ́ɛ́ áwêm áʼsō-te póndé ésyə̄ə̄l.
Adé mé á ekáá émbáá, né-ɔɔ́, meétāgɛ̄ɛ̄ áte.
26 Nɛ̂ ábɛ́lé nlóné ne menyiŋge
nkale-ʼɛ pɔ́le ne menyiŋge mésyə̄ə̄l.
Echem yə̌l-lɛ ámpē ěwālē eʼlyə́g bé nlém abɛ́ áde ńdíí á aloŋgé.
27 Áyə̄le wéemwaá-sɛ edəə́dəŋ échêm émāānēd á mbwɔ́g e kwééd,
wéemwaá-ʼɛ wɛ̌ ndim ḿme awôŋ mbəledɛ ḿbɔɔ á soŋ-tê.
28 Elúmté mɛ menzii ḿme ḿpɛɛneʼ aloŋgé, abɛ́ áde wɛ́bɛ̄ɛ̄-ʼɛ mɛ á akéb mɛ̌bɛ̄ menyiŋge.’ ”
29 Petro ambád ámpē aá, “A-baányaŋ, nlâŋge nyé ne aláa děn nɛ́n mɛɛ́ Dabidɛ awesyánē sáá ambáá, anwɛ́. Bénlīmē mɔ́, echě soŋ edé-ʼɛ hɛ́n kə́ə́ŋne chii. 30 Dabidɛ abédɛ́ɛ nkal éʼdəə́dəŋ, ambíí-ʼɛ chǒm éche Dyǒb dénhɔ̄bpē aá mɔ́ɔ̄bɛ mɔ́. Dyǒb démmwɛ̄ melɛ̌ nɛ́n aá mɔ́ɔ̄tēd mwǎn á mbyaa ḿme Dabidɛ mɔ́bɛl mɔ́ kə̂ŋ melemlem nɛ̂ŋgáne Dabidɛ ámbɛ̄ɛ̄ kə̂ŋ. 31 Dabidɛ ammǎd anyín áʼsō éʼ póndé, dyam áde Dyǒb dɛ́bɛnlé, né-ɔɔ́, anhɔ́b mam tə̂ŋgɛne mpuu ḿme Ane-awě-Béwɔ́gté. Anhɔ́b aá,
‘Dyǒb dénkêmmwaá aá ámaaned á mbwɔ́g e kwééd,
ndim ménkêmbɔɔ́-aá mɔ́ á soŋ-tê.’
32 Ane Yesuɛ mɔ́-ʼaá Dyǒb ápúúdté, sé moosyəə́l sêdé-ʼɛ mbóŋ bán apuúdé. 33 Dyǒb ábágé mɔ́ atíi dé edúbé áwe ekáá émbáá. Abagé-ʼɛ mɔ́ Edəə́dəŋ éche Ésáá éche ánhɔ̄bpē aá mɔ́ɔ̄bɛ̌ mɔ́. Yesuɛ mɔ́-ʼɛ ábagé sé échê Edəə́dəŋ, chɔ́-ʼaá ékə́ə́ boŋ nyényīnēʼ, nyéwōgē-ʼɛ kéchéé échě ébɛnlad chii. 34 Debíí nɛ́n bán Dabidɛ enkêmpumɛ́ɛ́, boŋ kénɛ̂ anhɔ́b aá,
‘Sáŋ Dyǒbɛ anláá awem Sáŋgwɛ́ɛ́ aá,
Dyɛɛ́ áwêm ekáá embáá,
35 kə́ə́ŋne á póndé echě mɛ́bɛnlé boŋ ékɔgtéd ábōŋ bad bé ekɔyí ámīn ne mekuu.’ ”
36 Petro ambád ahɔ́b aá, “Né-ɔɔ́, nyé bad bé Israɛl bésyə̄ə̄l nyékoŋ abíi nɛ́n bán anɛ́n Yesuɛ awě nyébómmé á awɔg mwěn-naá Dyǒb dêmbɛnlé âbɛ́ Sáŋgwɛ́ɛ́ mɔ́-ʼaá adé Ane-awě-Béwɔ́gté.”
37 Awóg áde ábê bad béwógé pɔ́le eche Petro, entagéd bɔ́ á mewêmtɛn-tê bwâmbwam. Hɛ́ɛ bésɛdtɛɛ́ Petro ne abíníí bembapɛɛ bé nlómag bánken, “A-baányaŋ, cheé-ɔ̄ sétə́ŋgɛ́né abɛl?”
38 Petro antimɛ́n bɔ́ aá, “Nyémod-tɛ́ɛ́ nyétimɛn Dyǒb, nyétɛde aloŋgé dé mbéb boŋ nyékud edusɛn á dǐn áde Yesu Krǐstəə, âbɛl nɛ́n Dyǒb álagsɛn nyé mbéb Dyǒb dɛ́bɛ̌-ʼɛ nyé echě ndɛ, Edəə́dəŋ éche Ésáá. 39 Nyébíi nɛ́n bán chǒm eche Dyǒb áhɔ́bé aá mɔ́ɔ̄bɛ nyé édíi áyə̄l echɛ̂n ne ábɛn bǎn ébɛ́-ʼɛ ké áyə̄l e bad ábe bédé nchabnede. Édé ne moosyəə́l awě Sáŋgwɛ́ɛ́ ádɛd Dyǒb, áchɛ́nlé âbɛ́ ne mɔ́.”
40 Petro anléb bɔ́, aláá-ʼɛ bɔ́ mekan mémpēe híin. Ansím bɔ́ etúu áte ahɔ́b aá, “Mod-tɛ́ɛ́ ásoŋ ádē aloŋgé, ésebɛ́ nɛ̂, né Dyǒb dɛ́kɔ̄gsɛ̄n nyé melemlem ngáne ákɔ̄gsɛ̄nnē enɛ́n nyoŋgɛl e ebébted.” 41 Bad híin béndūbē dyam áde Petro ánhɔ̄bpē bédusɛ́n-nɛ bɔ́. Ḿmê mbwɛ mesoŋgé mé bad ḿme mémbād ámīn e bad ábe béndūbē, mébédé dyam eʼkə́lé éʼláán. 42 Bêmbané nlém âyə́ge mekan ḿme bembapɛɛ bé nlómag béyə́gtéʼáá bɔ́, bébɛ́-ʼɛ nlatɛ́n ne bad ábe bédúbpé Krǐstəə. Bɔ́ɔ̄bɔ̄ɔ békānnēʼ, bédyāg-kɛ ndyééd hǒm ahɔ́g.
Nlatɛ́n ḿ bad ábe bédúbpé
43 Bembapɛɛ bé nlómag bébɛ́léʼáá menyáké, bélūmtē-ʼɛ eʼchemléd híin. Kénzɛ́ɛ́ awě annyín antágé nsəl áte. 44 Bad bésyə̄ə̄l ábe béndūbē Yesuɛ bémbɛ̄ békɛɛneʼ nlatɛ́n áʼsō. Chǒm-tɛ́-ʼɛ éche mod ánwōŋgē ébédé é moosyəə́l. 45 Bésómáá-ʼáá bwěm, békāb ne mod-tɛ́ ngáne ántōgnɛ̄nnē. 46 Béyɔ́gkéʼáá aladɛn hǒm ahɔ́g epun-tɛ́ á Ndáb-e-Dyǒb âkáne. Bédyágéʼáá ndyééd hǒm ahɔ́g áwāb mendáb ne nlém nhɔ́g ne menyiŋge mésyə̄ə̄l. 47 Békɛ́néʼáá Dyǒb, bad bésyə̄ə̄l béwóón-nɛ bɔ́ nlém ḿ bwâm. Epun-tɛ́-ʼɛ Dyǒb ábádáá bad ábe békúdé eʼsoósoŋ ámīn e mesoŋgé mé bad ábe bédúbpé.

*2:1 Nzé móom mé eʼpun métáan méntōm ámbīd e ngande e Nnyíme-ámīn dɔ́ɔ enɛ́n ngande ébágáá. Échê epun chɔ́ɔ bad bé Israɛl bédyágéʼáá ngande e mpád ḿ bwěm.