1 Aꞌáa mu aꞌnáj séecan jaꞌráꞌaj aꞌájna a Antoquíia, Judea maj jaꞌráacɨj, matɨꞌɨj mij huatyóohuij maj aꞌyan tyihuóꞌmuaꞌtyej ɨ juꞌihuáamuaꞌ, tɨquee jeꞌej tyíɨꞌrij tɨ Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌ tɨpuaꞌaj mequee jaꞌantyisíjchej ɨ junavíj, aꞌyájna tɨꞌɨj tyeetyájtoo ɨ Moisés. 2 Aꞌɨ́jna ɨ Pablo, ajta ɨ Bernabé, tyámuaꞌ mu tyihuóꞌixaaj tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, matɨꞌɨj mij aꞌɨ́ɨjma antyíhuo aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo majta ɨ Bernabé, majtáhuaꞌaj séecan, mej mij aꞌáa jóꞌjuꞌ a Jerusalén, majta jeꞌen jaaxáꞌpuɨꞌɨntareꞌen aꞌɨ́ɨjma jamuán ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, majta ɨ huáasij ɨ maj jusɨꞌrii u tyeyúuj tzajtaꞌ a Jerusalén.

3 Matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráacɨj a Antoquíia, aꞌáa mu jeꞌréꞌnyej a Fenicia, majta aꞌájna a Samaaria, majta huoꞌtéꞌexaa maj majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan tyáꞌantzaahuaj ɨ Dios jimi. Aj mu mij huatóotyamuaꞌvej aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ matɨꞌɨj huóꞌnamuajriꞌ jeꞌej maj tyíꞌxajtacaꞌaj.

4 Matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj a Jerusalén aꞌɨ́jna ɨ Pablo ajta ɨ Bernabé, tyámuaꞌ mu tyihuoꞌtyéeje aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jusɨꞌrii u tyeyúuj tzajtaꞌ, majta ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, majta ɨ huáasij. Matɨꞌɨj mij néijmiꞌi huoꞌtéꞌexaa jeꞌej tɨ ɨ Dios tyámuaꞌ tyúꞌruuj huaꞌ jimi ɨ séecan ɨ tyeɨ́tyee. 5 Majta séecan aꞌɨ́ɨmaj ɨ fariseos ɨ maj majta tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌɨ́ɨ mu ájhuiixɨj, matɨꞌɨj mij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Juxɨeꞌveꞌ maj jaꞌantyísiichixɨꞌɨn ɨ junavíj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan, micheꞌ jaꞌráꞌastej néijmiꞌi jeꞌej tɨ tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Moisés.

6 Aj mu mij tyúusɨɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, majta ɨ huáasij, mej mij tyiꞌhuóoꞌixaatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ. 7 Matɨꞌɨj aꞌtzúj aꞌtyéeviꞌij maj tyíꞌxaj, aj puꞌij ɨ Pedro ájchej, tɨꞌquij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Nyeꞌihuáamuaꞌ, muaꞌaj xu seríj jamuaꞌreej aꞌnáj tɨ ɨmuáj ɨ Dios naꞌantyíhuoj nyéetzij, nyej nyij huoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ nyúucarij tɨ jɨn Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌ ɨ maj quee Israel jitze ajtyámaꞌcan, mej mij aꞌɨ́ɨmaj tyáꞌantzaahuatyeꞌen. 8 Ajta ɨ Dios, ɨ tɨ júꞌmuaꞌree jeꞌej tɨ aꞌtɨ́j tyíꞌmuaꞌtzej ɨ jutzájtaꞌ, aꞌɨ́ɨ pu taataséjra tɨ huoꞌtaxɨéꞌvej, jiꞌnye aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj tyihuoꞌtáꞌ aꞌɨ́jna ɨ ju júuricamej tɨꞌij huatyáꞌɨtzeereꞌen aꞌɨ́ɨjma tzajtaꞌ tɨꞌɨj ajta ityájma tyitaatáꞌ. 9 Aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Dios, néijmiꞌi tu taxaꞌaj tyanaꞌaj een, jiꞌnye aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj tyámuaꞌ tyihuóꞌruuj matɨꞌɨj jimí tyáꞌantzaahuaj. 10 Aꞌɨ́j pu jɨn, ¿jiꞌnye een jɨmeꞌ aꞌyan setyáꞌxaj ɨ Dios aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ siaj tyihuáꞌijtyeꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ yiꞌráj jɨmeꞌ ɨ maj quee jaꞌviicueꞌracaꞌaj ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj, tyajta ityáj? 11 Ajta aꞌyájna, aꞌyaa tu tyáꞌtzaahuatyeꞌ tyaj quee tyuꞌnájchitacaꞌ, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ tavástaraꞌ tajapuá huatanyúj, aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj huaꞌ japua tyuꞌtányuusij aꞌɨ́ɨjma.

12 Aj mu mij néijmiꞌi huatyápuaꞌriacaꞌ ɨ maj tyíꞌxajtacaꞌaj, matɨꞌɨj mij huóꞌnamuajriꞌ jeꞌej maj tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Pablo, ajta ɨ Bernabé. Néijmiꞌi mu huoꞌtéꞌexaa jeꞌej tɨ ɨ Dios tyihuoꞌtáꞌ mej mij tyiꞌtɨ́j huoꞌtaséjratyeꞌen ɨ maj jɨn tyámuaꞌ tyoꞌtaséj, aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan. 13 Matɨꞌɨj jaꞌantyipuáꞌrij ɨ maj tyíꞌxajtacaꞌaj, aj puꞌij Santiago aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Nyeꞌihuáamuaꞌ, sianáanamuajriꞌ. 14 Simón pu taatéꞌexaa tɨ ɨ Dios huoꞌtyáhuɨɨ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan, séecan ɨ tyeɨ́tyee tzajtaꞌ mej mij majta tyámuaꞌ tyaatáꞌan. 15 Jeꞌej maj tyíꞌxaj aꞌɨ́ɨmaj, aꞌyaa mu chaꞌtaj manaꞌaj aráꞌtyeej tyoꞌyúꞌxacaꞌ ɨ maj tyíꞌxajtacaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan, aꞌyaa pu tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze, 16 aꞌyan tɨjɨn:

19 ’Aꞌɨ́j nu jɨn aꞌyan tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tyaj quee tyihuaꞌantyiúꞌnyiꞌraꞌan aꞌɨ́ɨjma ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan ɨ maj majta jaꞌantzaahuatyeꞌsij ɨ Dios. 20 Jéetzeꞌ pu tyíꞌhuɨɨreꞌ tyaj tyihuoꞌtaꞌítyiꞌreꞌen yuꞌxarij jitze, tyej tyij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen maj quee tyíꞌcuaꞌcaj ɨ maj tyuꞌtámuꞌvejritacaꞌ huaꞌ jimi ɨ huaꞌ dioosij, majta quee juxanaꞌcɨriaꞌaj úucaa jamuán, majta ɨ úucaa quee juxanaꞌcɨriaꞌaj ɨ tyétyacaa jamuán, majta quee jacuaꞌcaa hueꞌriaꞌraꞌ tyiꞌtɨ́j maj jaatyácueꞌmiꞌin, ajta maj quee jacuaꞌcaa ɨ xúuriaꞌraꞌ. 21 Jiꞌnye matɨꞌɨj manaꞌaj tyityeetyóohuij joꞌmaj joꞌcháatɨmee, tyeɨ́tyee mu séejreꞌ maj huáꞌixaatyeꞌ jeꞌej tɨ tyoꞌyúꞌxacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Moisés, ɨ maj huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ jáꞌjiꞌvii tɨꞌɨjta atyojoꞌréꞌnyej aꞌájna xɨcáaraꞌ maj jitzán jusoꞌpii.

22 Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, majta ɨ huáasij, majta néijmiꞌi ɨ maj jusɨꞌrii u tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu joꞌxáꞌpuɨꞌɨntarej maj séecan antyíhuoonyij, mej mij huoꞌtaꞌítyej a Antoquíia, aꞌɨ́ɨjma jamuán ɨ Pablo, ajta ɨ Bernabé. Aꞌɨ́j mu antyíhuo ɨ Judas tɨ ajta aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Barsabás, majta aꞌɨ́jcɨ ɨ Silas, aꞌíi mu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tyétyacaa maj jéehua juxɨeꞌveꞌ huaꞌ tzajtaꞌ ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ. 23 Aꞌɨ́ɨjma mu jimi jaataꞌítyacaꞌ ɨ yuꞌxarij tɨ aꞌyan tyáꞌxaj tɨjɨn:

“Ityáj ɨ tyaj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, majta ɨ huáasij ɨ tyaj tasɨꞌrii ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, yaa tu jáꞌmuatyojtyeꞌ mu siaj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, siajta séej chuéj japua joꞌcháatɨmee aꞌájna Antoquíia, siajta aꞌájna Siria, ajta aꞌájna a Cilicia. 24 Tuꞌríj jáamuaꞌreeriꞌ maj séecan iiyeꞌej joꞌcɨ́j tyaj quee ityáj huoꞌtaꞌítyacaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu mij tyajamuaꞌantyiúꞌnyiꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej maj tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, aꞌɨ́j xu sij jɨn quee cheꞌ jeꞌej jájtyoovej. 25 Jiꞌnye néijmiꞌi tuꞌríj aꞌyan tyoꞌxáꞌpuɨꞌɨntarej tyaj séecan antyíhuoonyij ityájma maj jitze ajtyámaꞌcan, tyataꞌaj tyij huoꞌtaꞌítyej jaꞌmua jimi, aꞌɨ́ɨjma jamuán ɨ Pablo, ajta ɨ Bernabé, 26 Aꞌɨ́ɨmaj mu meríj aꞌyan tyityatóomuaꞌaj maj huáꞌcuiꞌnyij aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tavástaraꞌ ɨ Jesús tɨ ajta Cɨríistuꞌ puéꞌeen. 27 Aꞌɨ́j tu jɨn huoꞌtaꞌítyacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Judas, tyajta ɨ Silas, aꞌɨ́ɨ mu jamuaatéꞌexaatyeꞌsij néijmiꞌi jeꞌej tyaj tyeríj tyaaxáꞌpuɨꞌɨntarej. 28 Aꞌyaa pu tyámuaꞌ naa tyaꞌráꞌnajchacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, ajta ityájma, tyaj quee jéehua tyiꞌtɨ́j jɨn tyajáꞌmuaꞌijcatyeꞌej, sulu aꞌɨ́j tuꞌuj ɨ tɨ jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ. 29 Siaj quee jacuaꞌcaa ɨ yaꞌmuáatyee hueꞌraꞌ ɨ maj huaꞌ muꞌvejritacaa ɨ judioosij jimi, caxu siajta jacuaꞌcaj hueꞌriaꞌraꞌ ɨ tyiꞌtɨ́j tɨ huatyácueꞌmiꞌnyiꞌhuacaꞌ nusu ɨ xúuriaꞌraꞌ, caxu siajta juxanaꞌcɨriaꞌaj úucaa jamuán, majta ɨ úucaa quee majta juxanaꞌcɨriaꞌaj ɨ tyétyacaa jamuán. Tɨpuaꞌaj aꞌyan xáarɨnyij aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tyaj tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, tyámuaꞌ xu tyityeetyáꞌɨtzeereꞌsij ɨ Dios jimi. Aꞌyaa tu tyajaꞌmuatyojtziꞌreꞌ.”

30 Matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj huoꞌtatyóotyaꞌaj, aj mu mij joꞌcɨ́j aꞌájna a Antoquíia, aj mu mij huaꞌajsɨɨ néijmiꞌcaa ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, matɨꞌɨj mij huoꞌtapíj ɨ yuꞌxarij. 31 Matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ joꞌjíjvej ɨ yuꞌxarij, tyámuaꞌ mu naa tyityaatóotyamuaꞌvej, jiꞌnye jéehua pu caꞌnyíjraꞌaj huoꞌtaꞌ. 32 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Judas, ajta ɨ Silas, ɨ maj majta tyihuáꞌixaꞌtyahuaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu jéehua caꞌnyíjraꞌaj huoꞌtaꞌ ɨ juꞌihuáamuaꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ maj tyihuoꞌtéꞌexaaj. 33 Matɨꞌɨj aꞌtzúj aꞌáa aꞌtyéeviꞌij, aj mu mij ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ tyámuaꞌ naa tyihuoꞌtatyójtyej mej mij juxáahuaj jóꞌcɨɨnyej, mataꞌaj mij majtáhuaꞌaj aꞌáa jaꞌráꞌastij aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj uhuojoꞌtaꞌítyacaꞌ. 34 Ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Silas, aꞌyaa pu tyaꞌránajchacaꞌ tɨ aꞌáa joꞌtyáꞌɨtzeereꞌen. 35 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pablo, ajta ɨ Bernabé, aꞌɨ́ɨ mu Antoquíia joꞌtyáꞌɨtzee, majta séecan jamuán, móocheꞌ mu tyihuáꞌmuaꞌtyajcaꞌaj, majta huáꞌixaatyaꞌcaꞌaj ɨ tavástaraꞌ nyuucaaj.

36 Aꞌtzúj aꞌtyéeviꞌcaj, aj puꞌij ɨ Pablo aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Bernabé tɨjɨn:

—Tyooj tyajtáhuaꞌaj huojoꞌvaꞌmuáaren ɨ taꞌihuáamuaꞌ ɨ maj aꞌáa joꞌcháatɨmee néijmiꞌqueꞌ joꞌtyaj tyeríj huojóꞌixaa ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ tavástaraꞌ, tyataꞌaj jáamuaꞌreej jeꞌej tɨ tyihuáꞌhuɨɨreꞌ.

37 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Bernabé, aꞌɨ́j pu viꞌtɨ́muꞌcaj ɨ Juan, ɨ maj majta aꞌyan jatamuáꞌmuaj tɨjɨn Marcos. 38 Ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo capu jaꞌránajchacaꞌ tɨ jáꞌanviꞌtɨj, jiꞌnye ɨ Marcos pu aꞌáa huojóohuaꞌxɨjcaꞌaj aꞌájna a Panfilia, capu cheꞌ huaꞌ jamuán tyihuáꞌmuaꞌtyajcaꞌaj. 39 Aꞌɨ́j mu jɨn quee tyámuaꞌ tyoꞌxáꞌpuɨꞌɨntarej, matɨꞌɨj mij juxáxuiꞌij joꞌcɨ́xɨj, ajta aꞌɨ́jna ɨ Bernabé, aꞌɨ́j pu joꞌvíꞌtɨj ɨ Marcos, báarcuj jitze mu joꞌcɨ́j aꞌájna a Chipre. 40 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pablo, aꞌɨ́j pu huatajé ɨ Silas tɨꞌij jamuán jóꞌmeꞌen, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌɨ́ɨ mu jaatáhuaviiriꞌ ɨ tavástaraꞌ tɨꞌij huóꞌchaꞌɨɨn aꞌɨ́ɨjma ɨ maj huaꞌpuaj, matɨꞌɨj mij joꞌcɨ́j. 41 Aꞌáa mu huatyéenyej aꞌájna a Siria, majta aꞌájna a Cilicia, caꞌnyíjraꞌaj mu huaꞌtáꞌcariaꞌaj ɨ huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ.