1 Aꞌɨ́jna ɨ Pablo, ajta ɨ Silas, aꞌáa mu joꞌréꞌnyej a Derbe, majta aꞌájna a Listra, aꞌáa mu séej joꞌtyoo tɨ tyáꞌtzaahuatyeꞌ, tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Timoteo, ajta ɨ náanajraꞌ Israel pu jitze ajtyámaꞌcan, ajta ɨ táatajraꞌ griego pu puéꞌeen. 2 Tyámuaꞌ mu yóꞌmuaꞌrajcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Timoteo aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ ɨ Listra maj jáꞌmaꞌcan, majta ɨ Iconio maj jáꞌmaꞌcan. 3 Aꞌɨ́jna ɨ Pablo, aꞌyaa pu tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ ɨ Timoteo ujóꞌmeꞌen huaꞌ jamuán, aꞌɨ́j pu jɨn jaataꞌíjtacaꞌ maj jaꞌantyisíjchej ɨ navíiraꞌ mej mij quee jeꞌej tyáꞌmuaꞌtziireꞌej aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, jiꞌnye néijmiꞌi mu jamuaꞌreeriacaꞌaj tɨ griego puéꞌeenyeꞌej ɨ táatajraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Timoteo. 4 Néijmiꞌqueꞌ joꞌmaj joꞌréꞌnyinyiicaꞌaj tɨꞌɨj naꞌaj tyeꞌchájtaꞌnajmee, aꞌáa mu huóꞌixaaj ɨ tyeɨ́tyee jeꞌej maj tyaaxáꞌpuɨꞌɨntarej ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, majta ɨ huáasij ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ maj tyíꞌhuɨɨreꞌ a Jerusalén. 5 Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jusɨꞌrihuaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu caꞌnyíjraꞌaj tóoaꞌcareꞌej ɨ maj jitzán tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌɨ́j mu jɨn támuiꞌrisimaꞌaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ.

6 Ajta ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, capu huoꞌtaꞌ maj huóꞌixaatyeꞌen ɨ nyúucarij aꞌájna a Asia, aꞌáa mu huatyéenyej a Frigia majta aꞌájna a Galacia, 7 aꞌáa mu véjriꞌ tanyéj joꞌtɨj jaꞌváꞌasej sɨ́ɨj ɨ chuéj tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Misia. Aꞌyaa mu tyíꞌmuaꞌajcaa maj utyájrutyej aꞌájna chuéj japua tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Bitinia, ajta capu huoꞌtaꞌ ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios. 8 Matɨꞌɨj mij antacɨ́j után jitze pujmuaꞌ a Bitinia, matɨꞌɨj mij aꞌáa jeꞌcáanyej chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Troas. 9 Tɨ́caꞌ pu ɨ Pablo tyiꞌtɨ́j huaséj, tɨ aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj után jitze pujmuaꞌ, aꞌtɨ́j tɨ séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Macedonia, jéehua pu jaatáhuaviiriꞌ aꞌyan tɨjɨn: “Eetáraꞌ yu jitze pujmuaꞌ pataꞌaj taatáhuɨɨreꞌen.” 10 Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌséeraj aꞌɨ́jna ɨ Pablo, jiyeꞌtzín tu tyámuaꞌ huátaruuj tyej tyij antácɨɨnyej aꞌájna a Macedonia, jiꞌnye aꞌyaa tu tyáꞌmuaꞌreeriacaꞌaj tɨ ɨ Dios taatajé tyej tyij huoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ nyúucarij tɨ jɨn Dios hueꞌrátoosij.

11 Aꞌájna a Troas aꞌáa tu ɨ báarcuj jitze atyáacɨj, tyatɨꞌɨj tyij joꞌcɨ́j aꞌájna a Samotracia joꞌtɨj chuéj jáꞌajnyeej a jáataꞌ, yaa ariáꞌpuaꞌaj tutyij aráꞌaj aꞌájna chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Neápolis. 12 Tyajta jeꞌen aꞌáa joꞌcɨ́j, aj tu tyij aꞌáa jaꞌráꞌaj séej ɨ chájtaꞌnaj jitze tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Filipos. Aꞌáa mu jáꞌchajcaꞌaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Roma jitze ajtyámaꞌcan, aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ chájtaꞌnaj tɨ jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ aꞌáa tɨ huatacaꞌaj a Macedonia. Aꞌáa tu áꞌtyeej aꞌchu puaꞌan xɨcáj. 13 Aꞌnáj matɨꞌɨj puaꞌaj jusoꞌpihuaꞌaj, aj tu tyij iiráacɨj a jéjreꞌ chájtaꞌ, aꞌáa tu joꞌréꞌnyej véjriꞌ játyeꞌ, tyej tyij jáahuoonyij joꞌtɨj jáaɨꞌrij tyaj huatyényuunyij ɨ Dios jimi. Aꞌáa tu ooráꞌsacaꞌ, tyatɨꞌɨj tyij huoꞌtéꞌexaa ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios aꞌɨ́ɨjma ɨ úucaa maj tyúusɨɨriaꞌcaꞌaj. 14 Sɨ́ɨj ɨ íitɨꞌ, aꞌyaa pu ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Lidia, Tiatira pu jáꞌmaꞌcan aꞌɨ́jna, cáanarij pu tyíꞌtoꞌracariaꞌaj tɨ tyíꞌnacamuaa. Aꞌɨ́ɨ pu ajta tyáꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj ɨ Dios jimi, aj puꞌij Dios jaatáꞌ tɨꞌij tyámuaꞌ tyáanamuaj jeꞌej tɨ tyíꞌxajtacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Pablo. 15 Aj puꞌij huáɨꞌhuacaꞌ, majta néijmiꞌi ɨ ihuáamuaꞌmuaꞌ, ajta aꞌyan tyitaatajé aꞌɨ́jna ɨ Lidia tɨjɨn:

—Tɨpuaꞌaj aꞌyan tyajamuáꞌmiteerasteꞌej ɨ nyaj nyeríj jaꞌtzaahuatyeꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tavástaraꞌ, siataꞌaj mujoꞌváꞌjuꞌun nyaj jamuán jóꞌnyaj jaꞌchej.

Aj puꞌij caꞌnyéjrij jɨmeꞌ taatajé.

16 Séej pu aꞌyan tyuꞌrɨ́j, tyatɨꞌɨj aꞌáa joojúꞌcaj joꞌtyaj tyiyeꞌixaꞌtyehuaꞌaj ɨ Dios, aꞌáa tu íjmueꞌestaj jaꞌantyinájchacaꞌ tɨ tyiyáaruꞌ tzajtaꞌ séjriaꞌcaꞌaj tɨ támuaꞌrej. Séecan pu jimi ajtyávaacaꞌaj tɨꞌij jéehua túmii huoꞌmuéꞌtɨsteꞌen. 17 Tɨꞌquij aꞌɨ́jna ɨ íitɨꞌ taatavén, aꞌáa pu jaꞌvéꞌjijhuasimaꞌaj tacújtaꞌ aꞌyan tɨjɨn:

—Aꞌmúumaj mu tyétyacaa mu jahuɨɨreꞌ ɨ Dios ɨ tɨ tajapuá jáꞌsejreꞌ aꞌyaa mu mij tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ jeꞌej tɨ tyíɨꞌrij tɨ Dios tyajamuaatúꞌuunyiꞌ.

18 Áꞌtyeej tɨ aꞌyan tyihuojóꞌvajran, ꞌasta naꞌaj quee ɨ Pablo jatyúnaꞌvej, aj puꞌij ooréꞌnyeeriacaꞌ, tɨꞌquij aꞌyan tyaatajé aꞌɨ́jcɨ ɨ tyiyáaruꞌ tɨjɨn:

—Aꞌyaa nu tyíꞌmuaꞌijtyeꞌ aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ Cɨríistuꞌ paj iirájraꞌnyij aꞌmújcɨj jitze mu íjmueꞌestaj.

Tɨꞌɨj aꞌyan tyaatajé, aj puꞌij iirájraa aꞌɨ́jcɨ ɨ íitaj tzajtaꞌ.

19 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyéꞌijtyaꞌcaꞌaj ɨ íjmueꞌestaj, matɨꞌɨj jáamuaꞌreeriꞌ tɨquee cheꞌ jeꞌej tyíɨꞌriitacaꞌaj maj jaamuéꞌtɨn ɨ túmii aꞌɨ́jcɨ jimi, aj mu mij huoꞌvíviꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ Pablo majta ɨ Silas. Matɨꞌɨj mij huojoꞌvíꞌtɨj aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj tyíꞌijta aꞌájna joꞌtɨj jaꞌrájtaꞌcuaj. 20 Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj ɨ juéesij tɨjɨn:

—Aꞌíimaj ɨ tyétyacaa, Israel maj jitze ajtyámaꞌcan, jéehua mu huaꞌjaaxɨejtyeꞌej iiyeꞌej maj huacháatɨmee. 21 Yiꞌráj mu tamuaꞌtyej tɨquee jeꞌej tyíɨꞌrij tyaj jaꞌantzaahuatyeꞌen, naꞌríij tyaj aꞌyan huárɨnyij ityáj ɨ tyaj Roma jitze ajtyámaꞌcan.

22 Matɨꞌɨj mij ɨ tyeɨ́tyee huoꞌtájaaxɨejviꞌriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, majta ɨ Silas, aj mu mij ɨ juéesij tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ maj tyihuaꞌcáaꞌriꞌraxɨꞌɨn ɨ tyihuáꞌcaanaa, majta hueꞌriáꞌvaxɨꞌɨn. 23 Matɨꞌɨj jéehua huoꞌtyaváaxɨꞌɨj, aj mu mij hueꞌtyáanaj, majta jaataꞌíj ɨ tɨ tyíꞌchaꞌɨj tɨ huóꞌchaꞌɨɨn tyámuaꞌ naa. 24 Aj puꞌij aꞌɨ́jna ɨ maj tyéechaꞌɨɨraj, aꞌɨ́ɨ pu aꞌúun huojoꞌtyájto joꞌtɨj quee jáꞌɨꞌrij maj iiráꞌcɨɨnyej, ajta ɨ huáꞌɨɨcaj, aꞌáan pu aꞌnárujtyaꞌxɨj ɨ táabla jitze.

25 Aꞌtzáaj jéꞌtaꞌ tɨ́caꞌ, aꞌɨ́jna ɨ Pablo ajta ɨ Silas, móocheꞌ mu tyenyúusimaꞌcaj ɨ Dios jimi, majta tyíꞌchuiicacaꞌaj, majta ɨ séecan ɨ maj namiꞌhuacaꞌaj huaꞌ jamuán, aꞌɨ́ɨ mu huáꞌnamuajracaꞌaj, 26 tɨꞌɨj jiyeꞌtzín jɨmeꞌ huatóocaꞌtzɨj ɨ chuéj, ajta ɨ chiꞌij joꞌmaj jeꞌtyánamiꞌhuacaꞌaj, caꞌnyíin pu huatóocaꞌtzɨj. Aj puꞌij tyaꞌantácuunyixɨj joꞌmaj jeꞌtyánamiꞌhuacaꞌaj, ajta tyíꞌijtzaanyixɨj ɨ cadéenaj ɨ maj jɨn anajɨ́ꞌquiꞌhuajmaꞌcaaj ɨ maj námiꞌ. 27 Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌchaꞌɨɨcaꞌaj, tɨꞌɨj huájɨj, aj puꞌij jaaséej tɨ arí tyaꞌantacúunyiꞌhuajmaꞌcaj joꞌtɨj tyejeꞌtyanámiꞌhuajmaꞌcaa, tɨꞌquij juchúun íjcutacaꞌ tɨꞌij huóojeꞌcaj, jiꞌnye aꞌyaa pu jaataꞌaj maj meríj iiráacɨj ɨ maj namiꞌhuacaꞌaj. 28 Ajta ɨ Pablo, aꞌyaa pu tyaatajé caꞌnyíin jɨmeꞌ tɨjɨn:

—Capáj asɨ́ɨj jeꞌej jaꞌuurej, yúꞌtyaj tyooj néijmiꞌi iiráatyij.

29 Aj puꞌij tɨéj huáhuo ɨ tɨ tyíꞌchaꞌɨɨcaꞌaj, tɨꞌquij huatéechisimaꞌaj ujoꞌtyájrupij joꞌmaj jáꞌnamiꞌhuacaꞌaj, aj puꞌij tyítunutacaꞌ aꞌájna véjriꞌ joꞌmaj joꞌtyúꞌuucaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Pablo, ajta ɨ Silas. 30 Tɨꞌquij huiꞌráaviꞌtɨj, aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye náarɨnyij tɨꞌij Dios tyinaatúꞌuunyiꞌ?

31 Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Ántzaahuatyeꞌ ɨ tavástaraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, aj pu ɨ Dios tyimuaatúꞌuunyiꞌraj, ajta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj ajamuán ajaꞌchej.

32 Matɨꞌɨj mij jáaꞌixaa ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ tavástaraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j, majta aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán ajaꞌchej. 33 Aꞌáa puꞌuj tánaꞌaj aꞌtzáaj tɨ́caꞌ aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌchaꞌɨɨcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ pu huoꞌjóꞌsij ɨ maj tyíꞌpuejtyiꞌhuacaꞌaj, ajta jeꞌen huáɨꞌhuacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌchaꞌɨɨcaꞌaj, majta ɨ maj jamuán ajaꞌchej. 34 Tɨꞌɨj ij huojoꞌvíꞌtɨj ɨ juchéj, aj puꞌij tyihuoꞌcueꞌej, ajta ɨ maj jamuán ajaꞌchej, jéehua mu huatóotyamuaꞌvej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ maj jaꞌantzaahuaj ɨ Dios.

35 Iiyaꞌ muꞌuj aꞌɨ́ɨmaj ɨ juéesij huoꞌtaꞌíj ɨ xantáaruꞌuj, aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ tɨ tyíꞌchaꞌɨɨcaꞌaj tɨ hueꞌrátoonyij aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo ajta Silas. 36 Aj puꞌij aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌchaꞌɨj, aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo tɨjɨn:

—Manaataꞌíj ɨ juéesij nyaj jamuiꞌrátoonyij, puꞌríj siaj juxáahuaj jóꞌcɨɨnyej.

37 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pablo, aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyíꞌchaꞌɨj tɨjɨn:

—Ityájma, ɨ tyaj romanos puéꞌeen, aꞌɨ́ɨ mu jéjristaꞌ taatyáavaxɨj tyeɨ́tyee tzajtaꞌ, majta quee xu tyiꞌtɨ́j taaꞌíhuoꞌraj jeꞌej tyaj tyiꞌtɨ́j jɨn tyityoꞌtyáꞌɨtzee, matɨꞌɨj mij teꞌtyáanaj. ¿Nyi ijíij meriꞌij támij jaxɨeꞌveꞌ maj tɨiꞌrátoonyij avíitzij jɨmeꞌ? Catu iiráajuꞌ, micheꞌ aꞌɨ́ɨmaj yeveꞌréꞌnyej mataꞌaj aꞌɨ́ɨmaj tɨiꞌrátoonyij.

38 Matɨꞌɨj mij ɨ xantáaruꞌuj aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ juéesij jeꞌej tɨ tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Pablo, aj mu mij tyámuaꞌ tyuꞌtátzɨɨn aꞌɨ́ɨmaj ɨ juéesij matɨꞌɨj jáamuaꞌreeriꞌ maj romanos jitze ajtyámaꞌcantacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Pablo ajta ɨ Silas. 39 Matɨꞌɨj mij ujóꞌjuꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ juéesij mej mij utyojoꞌtúuꞌuunyiꞌ huaꞌ jimi ɨ maj huaꞌpuaj, aj mu mij hueꞌrájtoo, majta huoꞌtaꞌíj maj eerácɨɨnyej aꞌájna a chájtaꞌ. 40 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj huaꞌpuaj, aꞌɨ́ɨ mu iiráacɨj joꞌmaj jáꞌnamiꞌhuacaꞌaj, matɨꞌɨj mij aꞌáa jóꞌjuꞌ Lidia tɨ jaꞌchej, matɨꞌɨj huoꞌséeraj majta caꞌnyíjraꞌaj huoꞌtáꞌaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aj mu mij joꞌcɨ́j.