1 Matɨꞌɨj mij joꞌcɨ́j, aꞌɨ́jna ɨ Pablo ajta ɨ Silas, aꞌáa mu joꞌréꞌnyej chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Anfípolis, majta a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Apolonia, matɨꞌɨj mij aꞌáa jaꞌráꞌaj chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Tesalónica, joꞌtɨj huaꞌ tyeyúuj jáꞌsejreꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan. 2 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Pablo aꞌyaa puꞌuj tyuꞌméj jeꞌej tɨ tyeyíꞌtɨhuaꞌaj tɨ tyihuóꞌmuaꞌtyej, aꞌúu pu joꞌtyájrupij huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ, tɨꞌɨj aꞌyan atyojoꞌréꞌnyej aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze matɨꞌɨj puaꞌaj jusoꞌpii, huéeicaj sáahuaj pu tyihuóꞌixaaj ɨ yuꞌxarij jitze.

3 Aꞌyaa pu tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ tɨ jajpuéetzij jáꞌraꞌnyij aꞌɨ́jna ɨ tɨ Dios jaꞌantyíhuoj, ajta tɨꞌɨj huamuɨ́ꞌ, aꞌyaa pu ajta tyúuxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ huatájuurej, aꞌyaa pu tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj tɨjɨn:

—Aꞌɨ́jna ɨ Jesús, ɨ nyaj jáꞌmuaꞌixaatyeꞌ aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Cɨríistuꞌ.

4 Séecan mu tyáꞌantzaahuaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aj mu mij huoꞌjaahua aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo, majta ɨ Silas. Jéehua mu majta tyáꞌantzaahuaj ɨ maj griego puéꞌeen ɨ maj janaꞌmichej ɨ Dios, majta mueꞌtɨ́j ɨ úucaa ɨ maj jéetzeꞌ juxɨeꞌveꞌ. 5 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, ɨ maj quee tyáꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu huápuɨꞌɨj huáꞌanchueerej, matɨꞌɨj mij séecan tyísɨɨ ɨ maj jeꞌej puaꞌaj tyíꞌtyetyeɨtyee ɨ maj ámanaꞌaj huacɨꞌɨj, mataꞌaj mij caꞌnyíjraꞌaj huoꞌtáꞌan ɨ tyeɨ́tyee mej mij huatanyínyuꞌcaj. Aj mu mij aꞌáa jóꞌjuꞌ joꞌtɨj Jasón jaꞌchej, aꞌɨ́j mu mij huáhuo ɨ Pablo, majta ɨ Silas, mej mij huiꞌráviꞌtɨj, majta tyuꞌtátuireꞌen ɨ tyeɨ́tyee jimi. 6 Ajta matɨꞌɨj quee huoꞌtyoj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj huaꞌpuaj, aꞌɨ́j mu mij joꞌjáj ɨ Jasón, majta séecan ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌɨ́ɨjma mu jimi ahuojóotoj ɨ maj tyityatatyíj a chájtaꞌ, majta aꞌyan tyityeꞌentyijíihua tɨjɨn:

—Aꞌíimaj ɨ tyétyacaa ɨ maj tyiꞌjaaxɨejtaj néijmiꞌqueꞌ ɨ cháanacaj japua, aꞌɨ́j mu jɨn meríj majta yaráꞌaj, 7 ajta aꞌɨ́jna ɨ Jasón, tyámuaꞌ pu tyihuoꞌtyéeje ɨ juchéj, néijmiꞌi mu aꞌɨ́ɨmaj quee aꞌyan rɨcɨj jeꞌej tɨ tyíꞌijta ɨ tajtúhuan, jiꞌnye aꞌyaa mu tyíꞌxaj tɨ sɨ́ɨj ajtáhuaꞌaj tyíꞌijta, aꞌtɨ́j tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Jesús.

8 Matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨjma huánamuajriꞌ, jeꞌej mu puaꞌaj tyityoꞌtóomuajtyacaꞌ ɨ tyeɨ́tyee, majta ɨ maj tyityatatyíj. 9 Aj puꞌij ɨ Jasón, majta ɨ séecan, túmii mu tyuꞌtáꞌ aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj tyityatatyíj, aj mu mij huoꞌtátoo.

10 Tɨ́caꞌ mu ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ huoꞌtaꞌítyacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo majta ɨ Silas, mej mij jiyeꞌtzín jóꞌcɨɨnyej aꞌájna chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Berea, matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj, aj mu mij aꞌúu joꞌtyájrupij huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan. 11 Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Berea jaꞌchej, jéetzeꞌ mu tyámuaꞌ naa tyíꞌtyetyeɨɨtyeristacaꞌaj mequee aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Tesalónica huacháatɨmaꞌcaa, naa mu tyámuaꞌ tyaꞌancuriáaꞌ ɨ nyúucarij, aꞌnáj tɨnaꞌaj mu jahuoocaꞌaj ɨ yuꞌxarij jitze mej mij jáamuaꞌreej tɨpuaꞌaj aꞌyan tyiꞌjaꞌyájnatan jeꞌej maj tyihuáꞌmuaꞌtyajcaꞌaj. 12 Aꞌɨ́j mu jɨn mueꞌtɨ́j tyáꞌantzaahuaj, majta mueꞌtɨ́j ɨ griego maj jitze ajtyámaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu majta tyáꞌantzaahuaj ɨ úucaa maj jéehua juxɨeꞌveꞌ, majta ɨ tyétyacaa. 13 Majta ɨ Israel maj jitze ajtyámaꞌcan, Tesalónica maj jáꞌchajcaꞌaj, matɨꞌɨj jáamuaꞌreeriꞌ tɨ ɨ Pablo huáꞌixaatyaꞌcaꞌaj ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios aꞌájna a Berea, aj mu mij aꞌáa jóꞌjuꞌ, matɨꞌɨj mij huatyóohuij maj caꞌnyíjraꞌaj huoꞌtáꞌan ɨ tyeɨ́tyee mej mij huaꞌaj jaaxɨejtyeꞌen. 14 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌɨ́ɨ mu quee áꞌtyeej, jeꞌen mu jaataꞌítyacaꞌ ɨ Pablo tɨꞌij jóꞌraꞌnyij aꞌájna a tɨ jaꞌvaꞌástɨmee ɨ jájtyij tɨ veꞌéj, ajta aꞌɨ́jna ɨ Silas, ajta ɨ Timoteo, aꞌáa mu joꞌtyáꞌɨtzee aꞌájna a Berea. 15 Majta ɨ maj Pablo jamuán huajúꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu jamuán ujóꞌjuꞌ aꞌájna chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Atenas. Matɨꞌɨj támij huariáꞌcɨj, ajta ɨ Pablo aꞌyaa pu tyihuoꞌtáhuaviiriꞌ maj aꞌyan tyaatéꞌexaatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ Silas majta ɨ Timoteo maj jiyeꞌtzín ujaꞌráꞌcɨɨnyej aꞌájna a Atenas.

16 Tɨꞌɨj Pablo óocheꞌ huaꞌchoꞌvaꞌcaj aꞌájna a Atenas, jéehua pu tyinyúꞌcacaꞌ ɨ jutzájtaꞌ aꞌɨ́jna jɨmeꞌ tɨ huoꞌséj ɨ huaꞌ dioosij ɨ maj iiratyéꞌtyaꞌajmaꞌcaa néijmiꞌqueꞌ a chájtaꞌ. 17 Aꞌɨ́j pu jɨn ɨ Pablo tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, ajta ɨ séecan jamuán ɨ Dios maj naꞌmichej. Aꞌnáj tɨnaꞌaj pu tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj aꞌáa joꞌtyúꞌuucaꞌaj aꞌájna joꞌtɨj tyajaꞌtuíihuaj táꞌyiꞌij. 18 Séecan mu aꞌáa joꞌtyúꞌuucaꞌaj ɨ maj tyúumuaꞌtyej ɨ maj aꞌyan huaꞌtamuáꞌmuaj tɨjɨn epicúreos, majta séecan estoicos maj huaꞌtamuáꞌmuaj, aꞌɨ́ɨ mu mij huatyóohuij maj tyuꞌxáj aꞌɨ́jcɨ jamuán ɨ Pablo. Séecan mu mij aꞌyan tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye tyíꞌxaj mu tɨ jéehua tyiꞌtyáxajta?

Majta séecan aꞌyan tɨjɨn:

—Cuxáa tyíꞌtaꞌixaatyeꞌ séej jɨmeꞌ ɨ nyúucarij tɨ séej Dios jimi jáꞌmaꞌcan.

Aꞌyaa mu tyíꞌxajtacaꞌaj, jiꞌnye Pablo pu tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ Jesús, ajta jeꞌej maj tyityaatájuurij. 19 Matɨꞌɨj mij yoꞌvíꞌtɨj aꞌájna joꞌmaj jóosɨꞌrihuaꞌaj a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Areópago, aꞌyaa mu tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Nyi jeꞌej tyíɨꞌrij tyaj jáamuaꞌreej tyiꞌtɨ́j tɨ puéꞌeen mu paj jájcuan tyíꞌtamuaꞌtyej? 20 Jiꞌnye petyíꞌtaꞌixaatyeꞌ tyiꞌtɨ́j jɨmeꞌ tyej quee yóꞌitej, tyáꞌxɨeꞌveꞌ tyaj jáamuaꞌreej jeꞌej tɨ huatóomuaꞌaj ɨ nyúucarij.

21 Majta néijmiꞌi ɨ maj Atenas jáꞌmaꞌcan, majta ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan ɨ maj meríj aꞌáa joꞌcháatɨmaꞌcaa a Atenas, aꞌɨ́j mu namuajracaꞌaj majta tyuuꞌixáatyeꞌej jeꞌej tɨ jájcuan tyiꞌtɨ́j rɨcɨj.

22 Aj puꞌij Pablo ajeꞌtaꞌ huatyéechaxɨj huaꞌ tzajtaꞌ ɨ maj ajaꞌtyúusɨɨriaꞌcaꞌaj aꞌájna a Areópago, tɨꞌquij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Muaꞌaj Atenas siaj jáꞌmaꞌcan, aꞌyaa nu tyajaꞌmuasej siaj jéehua huáꞌtzaahuatyeꞌ ɨ judioosij tyámuaꞌ. 23 Jiꞌnye nyatɨꞌɨj majoꞌchaꞌcanyaꞌaj joꞌsiaj jóosɨꞌrii, séej nu huaséj tɨ jitzán aꞌyan tyéꞌyuꞌsiꞌ tɨjɨn: “Tyámuaꞌ tu tyaꞌtáꞌcaa ɨ Dios tyaj quee jamuaꞌtyej.” Aꞌɨ́jcɨ ɨ siaj quee jamuaꞌtyej, tyámuaꞌ xu tyaꞌtáꞌcaa, aꞌɨ́j nu nyij nyáaj jamuaatéꞌexaatyeꞌej.

24 ’Aꞌɨ́jna ɨ Dios ɨ tɨ jaatyátaahuacaꞌ ɨ cháanacaj tyaj japuan séejreꞌ, ajta néijmiꞌi ɨ tɨ íiyan tyíꞌsejreꞌ, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ tyíꞌijta néijmiꞌqueꞌ u tajapuá, ajta néijmiꞌqueꞌ ɨ cháanacaj japua. Capu aꞌyun chej ɨ Dios íiyuꞌuj tyeyúuj tzajtaꞌ ɨ tyétyacaa maj jaatyátaahuacaꞌ. 25 Capu aꞌyan tyúuxɨeꞌveꞌ maj tyiꞌtɨ́j jɨn jahuɨɨriaꞌaj, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu néijmiꞌcaa tatáꞌcaa tyej tyij júurij táꞌraꞌnyij, ajta tatáꞌcaa ɨ áacaj tyej tyij ucayáatɨyiꞌcan, ajta tyitatáꞌcaa néijmiꞌi ɨ tɨ tyitáꞌɨtziityeꞌ.

26 ’Aꞌyaa pu ɨ Dios jáaruuj maj séej manaꞌaj jitze eerányej ɨ tyáataj néijmiꞌi ɨ tyeɨ́tyee, mej mij néijmiꞌqueꞌ séjreꞌej íiyan ɨ cháanacaj japua. Ajta aꞌyan tyihuoꞌxáꞌpuɨꞌɨntariꞌtzej aꞌchu maj áꞌtɨjtɨꞌreꞌen, ajta joꞌmaj joꞌcháatɨmeꞌnyij. 27 Siataꞌaj sij jáahuoonyij ɨ Dios, siaj sij jáatyoonyij, capu ajta mujaꞌ ɨmuáj jáꞌsejreꞌ ityájma jimi. 28 Aꞌyaa pu tyíꞌeen, jiꞌnye aꞌɨ́j tu jimi júurij ɨ Dios, tyej tyij mahuacɨ́ꞌcaꞌan, tyej tyij tyajta séjreꞌej, matɨꞌɨj majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌchuicacaa muaꞌajmaj jimi, ɨ maj aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn: “Ityáj tu tyajta ɨ Dios jitze eerámaꞌcan.” 29 Jiꞌnye ityáj tu ɨ Dios jitze eerámaꞌcan, capu ij juxɨeꞌveꞌ tyaj aꞌyan tyíꞌmuaꞌajcaj tɨ Dios ooroj jɨn taavijhua, nusu ɨ pláataj jɨmeꞌ, nusu tyetyéj jɨmeꞌ. Capu aꞌyan een tɨꞌɨj tyiꞌtɨ́j ɨ maj jaatyátaahuacaꞌ ɨ tyeɨ́tyee jeꞌej maj yeꞌej tyéejtyoj ɨ jumuaꞌtzíiraꞌaj jɨmeꞌ. 30 Aꞌnáj ɨmuáj capu ɨ Dios huoꞌxɨ́jtyej ɨ tyeɨ́tyee maj quee jamuaꞌreeriacaꞌaj jeꞌej tɨ tyúuxɨeꞌvaꞌcaꞌaj, ajta ijíij pu aꞌɨ́ɨn huáꞌijtyeꞌ néijmiꞌcaa ɨ tyeɨ́tyee maj tyáꞌantzaahuatyeꞌen jimí ɨ Dios. 31 Jiꞌnye ɨ Dios puꞌríj jaataxájtacaꞌ aꞌnáj tɨ huáꞌxɨjtyeꞌen néijmiꞌcaa ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́ɨ pu huáꞌxɨjtyeꞌen aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j ɨ Dios tɨ arí jaꞌantyíhuoj, ajta arí huoꞌtaséjra tɨ aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ jaatájuurityej.

32 Matɨꞌɨj jáanamuajriꞌ maj huatájuurij ɨ muɨꞌchítyee, séecan mu jaatyáxaahuatacaꞌ, majta séecan aꞌyan tɨjɨn:

—Aꞌyaa tu tyáꞌxɨeꞌveꞌ paj pajtáhuaꞌaj tyitáaꞌixaatyeꞌen aꞌíjcɨ jɨmeꞌ.

33 Aj puꞌij ɨ Pablo iirájraa joꞌmaj jóosɨɨriaꞌcaꞌaj. 34 Séecan mu ɨ tyeɨ́tyee jamuán ujóꞌjuꞌ, majta tyáꞌantzaahuaj. Aꞌyaa pu sɨ́ɨj ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Dionisio, ɨ tɨ huaꞌ jitze ajtyámaꞌcantacaꞌaj aꞌájna a Areópago, ajta sɨ́ɨj ɨ íitɨꞌ tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Dámaris, majtáhuaꞌaj séecan ɨ maj majta tyáꞌantzaahuaj.