1 ’Aj puꞌij ɨ Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn: Aꞌyaa nu tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨn tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ, tɨjɨn aꞌɨ́jna ɨ tɨquee utyájrutyej ɨ cányaꞌxɨɨ cúraaritaꞌ joꞌtɨj jaꞌpueertaj, sulu tɨ anyée joꞌriáꞌraꞌnyij, aꞌɨ́ɨ pu náhuaꞌrij puéꞌeen. 2 Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ aꞌáa joꞌtyájrutyej joꞌtɨj jaꞌpueertaj, aꞌɨ́ɨ pu puéꞌeen ɨ tɨ huáꞌchaꞌɨj ɨ cányaꞌxɨɨ. 3 Aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌchaꞌɨj joꞌtɨj jaꞌpueertaj, aꞌɨ́ɨ pu tyaꞌantácuunyeꞌsij, ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ huáꞌchaꞌɨj ɨ cányaꞌxɨɨ aꞌɨ́ɨ pu huoꞌtájeevij jeꞌej maj ántyaꞌruj sɨ́ɨj ajta sɨ́ɨj, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ cányaꞌxɨɨ aꞌɨ́ɨ mu janamuaj ɨ nyúucariaꞌraꞌ, aꞌɨ́ɨ puꞌij huiꞌrájajpuaj ɨ cúraaritaꞌ, 4 ajta tɨꞌɨj néijmiꞌcaa iirájajpuan ɨ juyaꞌmuáj, aꞌɨ́ɨ pu anaquéej huamaꞌaj jaꞌmej, majta ɨ cányaꞌxɨɨ cújtaꞌ mu huajuꞌuj muáꞌjuꞌun, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ mu janamuaj ɨ nyúucariaꞌraꞌ. 5 Ajta tɨpuaꞌaj sɨ́ɨj puéꞌeenyeꞌ maj quee jamuaꞌtyej, camu jaatavájraj, sulu muatóoꞌuunaj ɨ aꞌɨ́jcɨ jimi, jiꞌnye camu jamuaꞌtyej ɨ nyúucariaꞌraꞌ aꞌɨ́jcɨ.

6 Aꞌyaa pu ɨ Jesús tyihuoꞌtéꞌexaaj, majta aꞌɨ́ɨmaj, camu yoꞌitéej muáꞌraa jeꞌej tɨ aꞌɨ́ɨn tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj.

7 Jesús pu ajtáhuaꞌaj aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌyaa nu tyajáꞌmuaꞌixaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ: Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ puéertaj joꞌmaj joꞌtyárutyij ɨ cányaꞌxɨɨ. 8 Néijmiꞌi ɨ maj anaquéej huataséjre nyequee nyáaj, náhuaꞌrij mu puéꞌeenyeꞌ, majta ɨ cányaꞌxɨɨ, camu huóꞌnamuajriꞌ jeꞌej maj tyuꞌtaxájtacaꞌ. 9 Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ puéertaj, aꞌɨ́jna ɨ tɨ aꞌúun joꞌtyájrutyej, aꞌɨ́j pu huɨɨreꞌen. Aꞌyaa pu séeriaꞌaj jaꞌmej tɨꞌɨj ɨ cányaꞌaj tɨ juxáahuaj iráayiꞌij ajta utyáruꞌpij ajta jéehua jatyoonyij joꞌtɨj tyojoꞌcuéꞌhuaj.

10 ’Aꞌɨ́jna ɨ náhuaꞌrij aꞌɨ́j pu jɨn mujoꞌvéꞌmej tɨꞌij tyuꞌnáhuaꞌan tɨ tyityáacuiꞌnyij ajta tɨꞌij néijmiꞌcaa antyipuáꞌrityeꞌen, nyajta nyáaj aꞌɨ́j nu jɨn mujoꞌvéꞌmej siaj sij júurij xáꞌraꞌnyij, ajta siaj sij jusén jɨmeꞌ júurij. 11 Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyaj tyámuaꞌ tyajaꞌmuachaꞌɨj. Aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyámuaꞌ tyihuáꞌchaꞌɨj aꞌɨ́ɨ pu ajta huaꞌ jitze maꞌcan muɨꞌnyij ɨ cányaꞌxɨɨ, 12 ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ aꞌɨ́jcɨ jɨn tyúunajchityeꞌ ɨ tɨ huáꞌchaꞌɨj ɨ cányaꞌxɨɨ, tɨpuaꞌaj jaaséej tɨ ɨ́raꞌvej ajaꞌveꞌmej aꞌɨ́ɨ pu ahuajóohuaꞌxɨj ɨ cányaꞌxɨɨ ajta jeꞌen huatóoꞌuunaj, jiꞌnye camu aꞌɨ́ɨn jayaꞌmuaj ɨ cányaꞌxɨɨ. Aj puꞌij ɨ ɨ́raꞌvej huaꞌ tzajtaꞌ áan joꞌtyárutyij ajta jeꞌen huojoꞌcuíxɨꞌsij ɨ cányaꞌxɨɨ. 13 Aꞌɨ́ɨ pu ɨ tyévij huatóoꞌuunaj, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu jitzán juxɨeꞌveꞌ maj tyaanájchityeꞌen, camu jitzán juxɨeꞌveꞌ ɨ cányaꞌxɨɨ.

14 ’Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyaj tyámuaꞌ tyihuáꞌchaꞌɨj ɨ cányaꞌxɨɨ, nyáaj nu huáꞌmuajtyej aꞌɨ́ɨjma ɨ cányaꞌxɨɨ, majta aꞌɨ́ɨmaj aꞌɨ́ɨ mu majta nyamuaꞌtyej, 15 aꞌyájna tɨꞌɨj ajta tyíꞌnyamuaꞌtyej ɨ nyavástaraꞌ, aꞌyaa nu nyajta nyáaj tyáꞌmuaꞌtyej ɨ nyavástaraꞌ, aꞌɨ́j nu jɨn huaꞌ jitze maꞌcan muɨꞌnyij ɨ cányaꞌxɨɨ. 16 Nyajtáhuaꞌaj nu séecan tyíyaꞌmuaj ɨ cányaꞌxɨɨ ɨ maj quee huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan ɨ maj íiyuꞌuj séejreꞌ ɨ cúraaj tzajtaꞌ, aꞌyaa puꞌij tyúuxɨeꞌveꞌ nyej nyajta aꞌɨ́ɨjma joꞌváꞌjajpuan. Aꞌɨ́ɨmaj mu náꞌantzaahuatyeꞌej, aj mu mij néijmiꞌi ɨ cányaꞌxɨɨ séej manaꞌaj ɨ cúraaj jitze iiraꞌúuj muáꞌjuꞌun, ajta sɨ́ɨj naꞌaj huaꞌchaꞌɨ́ɨj jaꞌmej.

17 ’Aꞌɨ́ɨ pu ɨ nyavástaraꞌ nyaxɨeꞌveꞌ, jiꞌnye nyáaj nu huaꞌ jitze maꞌcan muɨꞌnyij, nyajta jeꞌen nyajtáhuaꞌaj jaꞌancuriáaꞌsij ɨ júuricamej. 18 Capu aꞌtɨ́j náaꞌriꞌraj ɨ nyajúuricamej, sulu nyáaj nu nyaxɨeꞌviꞌraꞌ jɨn huaꞌ jitze maꞌcan muɨꞌnyij. Aꞌyaa nu tyuꞌtányacɨꞌpuaj nyaj huaꞌ jitze maꞌcan huámuɨꞌnyij, ajta nyej nyij nyajtáhuaꞌaj huatájuurej. Aꞌíj pu jɨn tyinaataꞌíj ɨ nyavástaraꞌ.

19 Matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan aꞌyan tyáanamuajriꞌ, majtáhuaꞌaj mu jéꞌtaꞌ huacɨ́j. 20 Mueꞌtɨ́j mu aꞌyan tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye siaj sij jaꞌtzaahuatyeꞌ, maꞌajta tyiyáaruꞌ tzajtaꞌ séejreꞌ aꞌɨ́j pu jɨn jutɨ́mueꞌ?

21 Majta séecan aꞌyaa mu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Capu ɨꞌríj tɨ aꞌtɨ́j aꞌyan tyíꞌxajtaj tɨpuaꞌaj tyiyáaruꞌ tzajtaꞌ séjreꞌej. ¿Nyi aꞌyan tyíɨꞌrij tɨ ɨ tyiyáaruꞌ tyihuóꞌhuaatyeꞌen tɨꞌij huaꞌtanyéjnyeꞌrityeꞌen ɨ maj aracúcuꞌnyijmee?

22 Puꞌríj aꞌájna putyíꞌrɨjcaa tɨꞌɨj huaséeviꞌij áꞌyiꞌij, majta a Jerusalén aꞌɨ́jna jɨn tyiꞌyeꞌestyáacaj matɨꞌɨj tyuꞌtátuii ɨ tyeyúuj. 23 Jesús pu aꞌúun jeꞌrávaacaꞌaj ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌáa pu jaꞌajcáyiꞌcaa joꞌtɨj jaꞌantyényinyiij Salomón tɨ jaꞌajtaahuacaꞌ. 24 Aj mu mij aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan ajtyáxɨɨriacaꞌ matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Aꞌchunyéj pooj áꞌtyeeren paj aꞌyan tyiꞌtaꞌavíitzeꞌej puáꞌmej? Taatéꞌexaatyeꞌ tzáahuatyiꞌraꞌaj jɨmeꞌ, tɨpuaꞌaj muáaj aꞌɨ́ɨn papuéꞌeenyeꞌ ɨ Cɨríistuꞌ.

25 Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Nuꞌríj nyáaj jamuaatéꞌexaa, siajta muaꞌaj caxu náꞌantzaahuaj. Aꞌɨ́jna ɨ nyaj jɨn aꞌyan rɨcɨj nyúucaritzeꞌ ɨ nyavástaraꞌ, aꞌɨ́j pu jɨn tyámuaꞌ naa tyéꞌmiteereꞌ, 26 siajta muaꞌaj caxu tyáꞌtzaahuatyeꞌ, jiꞌnye caxu huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan ɨ cányaꞌxɨɨ ɨ nyaj huaꞌajyaꞌmuaj. 27 Aꞌɨ́ɨmaj ɨ cányaꞌxɨɨ ɨ maj nyeyaꞌmuaj, aꞌɨ́ɨ mu janamuaj ɨ nyenyúucaa, nyáaj nu nyajta huáꞌmuajtyej, aꞌɨ́ɨ mu mij aꞌyan rɨcɨj jeꞌej nyaj tyihuáꞌixaatyeꞌ. 28 Nyáaj nu huoꞌtaꞌsij mej mij jusén jɨn júurij muáꞌraꞌnyij, camu mu mij aꞌnáj antyipuaꞌrij, capu ajta aꞌtɨ́j náꞌjajpuanyiꞌraj. 29 Aꞌɨ́jna ɨ nyavástaraꞌ ɨ tɨ aꞌyan tyinaatátuii aꞌɨ́ɨjma ɨ cányaꞌaj, aꞌɨ́ɨ pu jéetzeꞌ vaꞌcán jɨn antyúumuaꞌreej, capu ij ɨꞌríj tɨ aꞌtɨ́j jáꞌjajpuanyiꞌ. 30 Aꞌɨ́jna ɨ nyavástaraꞌ nyajta nyáaj sɨ́ɨj tuꞌuj puéꞌeen.

31 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, majtáhuaꞌaj mu tyetyéj tyituꞌtuj mej mij jaatyátoꞌsixɨꞌɨn. 32 Ajta ɨ Jesús aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌɨ́jna ɨ tɨ nyavástaraꞌ jɨn néijmiꞌi putyíꞌuurej, aꞌɨ́j nu jɨn nyeríj jéehua tyajamuaataséjra ɨ tɨ naa tyíꞌeen, ¿nyi aꞌɨ́jna sij jɨn pu tyinaatyátoꞌsixɨꞌɨj?

33 Aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan tɨjɨn:

—Catu aꞌɨ́jcɨ jɨn muaatyátoꞌsixɨꞌɨj jeꞌej paj tyiꞌtɨ́j jɨn xáꞌpuɨꞌ huarɨ́j, sulu aꞌɨ́j tu jɨmeꞌ paj jeꞌej puaꞌaj tyáꞌxaj ɨ Dios. Muáaj paj tyévij panaꞌaj puéꞌeen, pajta aꞌyan tyíꞌasejrata paj Dios puéꞌeen.

34 Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌyaa pu tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze ɨ siaj jɨn tyíꞌijta tɨjɨn: “Aꞌyaa nu nyáaj tyajamuaataxájtacaꞌ siaj muaꞌaj dioosij puéꞌeen.” 35 Aꞌyaa tu tyáꞌmuaꞌreej tɨquee jeꞌej tyíɨꞌrij tyaj jóꞌuunaj jeꞌej tɨ tyéꞌyuꞌsiꞌ ɨ yuꞌxarij jitze, ajta ɨ Dios pu aꞌyan huoꞌtamuaꞌaj tɨjɨn dioosij aꞌɨ́ɨjma ɨ tɨ tyihuoꞌtéꞌexaaj. 36 Ajta tɨpuaꞌaj ɨ Dios nyéetzij naꞌantyíhuoj ajta aꞌyan nyojoꞌtaꞌítyacaꞌ ɨ cháanacaj japua, ¿jiꞌnye siaj sij muaꞌaj aꞌyan tyíꞌxaj yee jeꞌej nu puaꞌaj tyáꞌxaj ɨ Dios aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ nyaj aꞌyan tyajamuaatéꞌexaa yee nyáaj yójraꞌ puéꞌeen ɨ Dios? 37 Tɨpuaꞌaj nyequee aꞌyan rɨjcaj jeꞌej tɨ rɨcɨj ɨ nyavástaraꞌ, caxu náꞌtzaahuatyeꞌ. 38 Naꞌríij aꞌyan nyarɨjca jeꞌej tɨ ajta rɨcɨj ɨ nyavástaraꞌ, tyij siajta quee nyéetzij náꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌɨ́j xu jitze tyáꞌantzaahuatyeꞌen jeꞌej nyaj rɨcɨj, siataꞌaj sij jáamuaꞌreej, siajta yoꞌitéej xáꞌraꞌnyij tɨ ɨ nyavástaraꞌ nye jitze séejreꞌ nyajta nyáaj aꞌɨ́j jimi séejreꞌ ɨ nyavástaraꞌ.

39 Majtáhuaꞌaj mu tyuꞌtatyésej mej mij jaatyéeviꞌ, ajta aꞌɨ́ɨ pu ɨ Jesús huatóoꞌuj.

40 Aj puꞌij ɨ Jesús antáraa után jitze pujmuaꞌ ɨ játyaꞌnaj jitze ɨ Jordán, aꞌáa pu joꞌtyóoꞌɨtzee joꞌtɨj anaquéej ɨ Juan huajaꞌɨɨracaꞌaj. 41 Mueꞌtɨ́j mu ɨ tyeɨ́tyee ajeꞌréꞌnyej aꞌɨ́jcɨ jimi, aꞌyaa mu tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn:

—Aꞌyaa pu tyiꞌjaꞌyájna, tyij ajta quee Juan tyiꞌtɨ́j jeꞌej huáruuj ɨ tyaj jɨn tyámuaꞌ tyoꞌtaséj, ajta jeꞌej tɨ tyaataxájtacaꞌ aꞌíjcɨ ɨ Jesús néijmiꞌi pu aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna.

42 Majta mueꞌtɨ́j aꞌáa maj jáꞌmaꞌcan aꞌɨ́ɨ mu tyáꞌantzaahuaj ɨ Jesús jimi.