1 Sɨ́ɨj pu tyáatɨꞌ aꞌáa jáꞌchajcaꞌaj tɨ tyíꞌcuiꞌcaꞌaj aꞌyaa pu ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Lázaro, aꞌáa pu jáꞌchajcaꞌaj chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Betania, joꞌtɨj ajta jáꞌchajcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Maríia ajta ɨ ihuáariaꞌraꞌ Marta. 2 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Maríia tɨ ihuáariaꞌraꞌ puéꞌeenyeꞌej aꞌɨ́jcɨ ɨ Lázaro, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ jaꞌnáxɨriꞌriꞌ ɨ ɨcájraꞌan jitze ɨ tavástaraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ naa tyaarɨeꞌej, tɨ ajta jeꞌen jaꞌnáhuatziꞌraxɨj ɨ jucɨpuáj jɨmeꞌ. 3 Aꞌɨ́ɨ mu mij ɨ maj huaꞌpuaj ɨ maj juꞌihuáamuaꞌ aꞌyan tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ maj aꞌyan tyaatéꞌexaatyeꞌen ɨ Jesús tɨjɨn:

—Tavástaraꞌ, aꞌɨ́ɨ pu tyíꞌcuiꞌ aꞌ amíincuj ɨ paj jaxɨeꞌveꞌ.

4 Tɨꞌɨj ɨ Jesús aꞌyan tyáanamuajriꞌ, aꞌyaa pu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Capu aꞌɨ́jna jɨn tyiꞌijcuíꞌnyacaꞌ tɨꞌij huámuɨꞌnyij, sulu aꞌyaa pu tyuꞌtyáhuɨɨreꞌsij tɨꞌij huataséjreꞌen ɨ tɨ jɨn Dios tyámuaꞌ tyíꞌuurej, ajta tɨꞌij huataséjreꞌen tɨ néijmiꞌi jɨn tyámuaꞌ een ɨ yójraꞌ ɨ Dios.

5 Tyij ajta ɨ Jesús jéehua jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Marta, ajta ɨ ihuáariaꞌraꞌ, ajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Lázaro, 6 matɨꞌɨj jaatéꞌexaa tɨ ɨ Lázaro tyíꞌcuiꞌcaꞌaj, óocheꞌ pu huaꞌpuaj xɨcáj aꞌáa joꞌtyáꞌɨtzee joꞌtɨj jeꞌej jéꞌeenyeꞌej. 7 Aj puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj jamuán huacɨ́j tɨjɨn:

—Tyicheꞌ tyajtáhuaꞌaj aꞌáa jaꞌtanyéj a Judea.

8 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Maeestro, capu eexúj aꞌchu áꞌtyeej maj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan tyuꞌtatyésej maj muaatyátoꞌsixɨꞌɨn tyetyéj jɨmeꞌ, ¿nyi pajtáhuaꞌaj jaxɨeꞌveꞌ tyej tyij aꞌáa jóꞌjuꞌun?

9 Jesús pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—¿Nyiquee tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj ooraj áꞌtɨjtɨꞌ tɨ huányeeriꞌcɨj ɨ xɨcáj jɨmeꞌ? Ajta tɨpuaꞌaj sɨ́ɨj tújca joꞌchaꞌcanyeꞌen, capu éejcataj, jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu maꞌúnyeej aꞌɨ́jna jɨmeꞌ tɨ huányeeriꞌij íiyan ɨ cháanacaj japua, 10 ajta tɨpuaꞌaj sɨ́ɨj tɨ́caꞌ joꞌchaꞌcanyeꞌen, aꞌɨ́ɨ pu éejcataj, jiꞌnye capu huányeeriꞌij.

11 Aj puꞌij ajta aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Aꞌɨ́ɨ pu ɨ taꞌ amíincuj ɨ Lázaro huatácuj, aꞌáa nu jaꞌtanyésij nyej nyij jáajɨstej.

12 Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j tɨjɨn:

—Tavástaraꞌ, tɨpuaꞌaj tyácusimeꞌen, aꞌɨ́ɨ pu ooj tyámuaꞌ rɨnyij.

13 Ajta jeꞌej tɨ ɨ Jesús tyihuáꞌixaatyaꞌcaꞌaj aꞌyaa pu tyaꞌxáataj puéꞌeenyeꞌej tɨ ɨ Lázaro huamuɨ́ꞌ, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j aꞌyaa mu tyíꞌmuaꞌajcaa tɨ ɨ Jesús aꞌyan tyíꞌxajtacaꞌaj tɨ ɨ Lázaro tyácusimaꞌaj tɨꞌij huóosoꞌpeꞌen. 14 Aj puꞌij ɨ Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj jaꞌhuooꞌitéerican jɨmeꞌ tɨjɨn:

—Puꞌríj huamuɨ́ꞌ aꞌɨ́jna ɨ Lázaro. 15 Aꞌɨ́j nu jɨn nyetyamuaꞌveꞌ nyaj quee aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj, jiꞌnye aꞌyaa pu jéetzeꞌ muaꞌajmaj tyajamuaatyáhuɨɨreꞌsij, siaj sij tyáꞌantzaahuatyeꞌen. Tyicheꞌ aꞌáa jóꞌjuꞌun tyej tyij uyoꞌtyéesej.

16 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Tomás ɨ maj aꞌyan jatamuáꞌmuatyaꞌaj tɨjɨn cuáatyirij, aꞌɨ́ɨ pu aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj ɨ séecan ɨ maj majta Jesús jamuán huacɨ́j aꞌyan tɨjɨn:

—Cheꞌréj tyajta ityáj, tyataꞌaj jamuán huácuiꞌnyij.

17 Tɨꞌɨj ɨ Jesús aꞌáa jaꞌráꞌaj, aꞌyaa pu tyáamuaꞌreeriꞌ tɨ arí muáacuaj xɨcáj áꞌtyeej maj jaꞌváꞌnaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Lázaro. 18 Aꞌɨ́jna ɨ chájtaꞌnaj ɨ Betania aꞌáa pu véjriꞌ putyajáꞌrɨcɨj aꞌájna a Jerusalén aꞌchu pu huéeicaj quiloometroj huatátyeej, 19 mueꞌtɨ́j mu ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan aꞌáa joꞌréꞌnyej mej mij jáamuaarej aꞌɨ́jcɨ ɨ Marta majta aꞌɨ́jcɨ ɨ Maríia, mej mij tyámuaꞌ tyihuoꞌtyéjeevej ɨ maj juxaamuɨjrityaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ huamuɨ́ꞌ ɨ huaꞌ ihuáaraꞌ. 20 Tɨꞌɨj ɨ Marta jáamuaꞌreeriꞌ tɨ Jesús ajoomaꞌcaj, aꞌɨ́ɨ pu iirájraa tɨꞌij jaꞌantyinájchej, ajta ɨ Maríia aꞌáa pu joꞌtyáꞌɨtzee a juchéj. 21 Marta puꞌij aꞌyan tyaatéꞌexaa ɨ Jesús tɨjɨn:

—Nyavástaraꞌ, tɨpuaꞌaj yapuáacatyiicheꞌ, capu muɨꞌnyíicheꞌ ɨ nyeꞌihuáaraꞌ. 22 Ajta aꞌyaa nu nyáaj tyáꞌmuaꞌreej tɨ ɨ Dios muaatáꞌsij jeꞌej paj tyaatáhuaviiraj.

23 Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Aꞌɨ́ɨ pu huatájuuritaj aꞌihuáaraꞌ.

24 Aj puꞌij Marta aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Nyáaj nu jamuaꞌree tɨ huatájuuritaj matɨꞌɨj huatájuurej ɨ maj meríj huácuij, aꞌájna xɨcáaraꞌ tɨꞌɨj jitzán néijmiꞌi tyeꞌentyipuáꞌrij.

25 Aj puꞌij ɨ Jesús aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyaj huoꞌtájuurityeꞌsij ɨ maj meríj huácuij, nyajta júuricamej puéꞌeen. Aꞌɨ́jna ɨ tɨ nye jimi tyáꞌtzaahuatyeꞌ, tyij ajta huámuɨꞌnyij, aꞌɨ́ɨ pu huatájuuritaj, 26 ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ ooj júurij ajta nye jimi tyáꞌtzaahuatyeꞌ, capu aꞌnáj muɨꞌnyij. ¿Nyi páꞌtzaahuatyeꞌ aꞌíjcɨ?

27 Aꞌyaa puꞌij ɨ Marta tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Aꞌyaa pu tyiꞌjaꞌyájna, nyavástaraꞌ, nyáaj nu tyáꞌtzaahuatyeꞌ paj muáaj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Cɨríistuꞌ, yójraꞌ ɨ Dios, ɨ tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ yan uvéꞌnyej ɨ cháanacaj japua.

28 Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ, aj puꞌij ɨ Marta utyájrupij u chiꞌtáj, tɨꞌɨj ij avíitzij jɨn uyoꞌtajé ɨ juꞌihuáaraꞌ aꞌyaa pu tɨjɨn:

—Puꞌríj ɨ maeestro ajoꞌtyéjvee, aꞌɨ́ɨ pu muajáꞌchoꞌveꞌ.

29 Tɨꞌɨj aꞌyan tyáanamuajriꞌ ɨ Maríia, jiyeꞌtzín pu ájchej ajta jeꞌen ujóꞌmej ɨ Jesús jimi. 30 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Jesús capu eexúj aꞌáa joꞌtyárutyajcaꞌaj a chájtaꞌ, sulu aꞌáa pu óocheꞌ joꞌtyávaacaꞌaj joꞌtɨj ɨ Marta yeꞌentyinájchacaꞌ. 31 Majta ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, ɨ maj ujeꞌrátyaꞌcaꞌaj u chiꞌtáj jamuán ɨ Maríia mej mij jaatyápuaꞌrityeꞌen, matɨꞌɨj jaaséj tɨ ɨ Maríia jiyeꞌtzín ájchej, ajta jeꞌen iirájraa u chiꞌtáj, aꞌɨ́ɨ mu jaatavén, aꞌyaa mu tyíꞌmuaꞌajcaa tɨ aꞌáa joꞌmej joꞌmaj yaꞌváꞌnaj ɨ ihuáariaꞌraꞌ tɨꞌij aꞌáa jaꞌhuóoyinyixɨꞌɨn.

32 Tɨꞌɨj Maríia aꞌáa jaꞌráꞌaj joꞌtɨj joꞌtyávaacaꞌaj ɨ Jesús, aj puꞌij tyítunutacaꞌ jimi joꞌtɨj jaꞌraꞌɨ́ɨcajmee, aꞌyan tyeꞌixáatyeꞌej tɨjɨn:

—Nyavástaraꞌ, tɨpuaꞌaj yapuaatyávaacajcheꞌ, capu muɨꞌnyíicheꞌ ɨ nyeꞌihuáaraꞌ.

33 Tɨꞌɨj ɨ Jesús jaaséj tɨ ɨ Maríia tyóoyiinyisimeꞌej, ajta aꞌɨ́ɨjma huaséj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcantacaꞌaj ɨ maj jamuán huajúꞌcaꞌaj, jéehua pu jeꞌej puaꞌaj jaataꞌaj ɨ tzajtaꞌ, 34 aꞌyaa puꞌij tyihuoꞌtaꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:

—¿Joꞌnyij siayaꞌváꞌnaj?

Matɨꞌɨj mij aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Mujoꞌtéꞌyiꞌij tavástaraꞌ, pataꞌaj yoꞌtyéesej.

35 Aj puꞌij ɨ Jesús huóoyiinyacaꞌ. 36 Majta ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan aꞌyaa mu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Cásɨꞌ jéehua pu jaxɨeꞌvaꞌcaꞌaj.

37 Majta séecan aꞌyaa tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn:

—Aꞌɨ́ɨ pu séej tyúꞌhuaaj ɨ taꞌrácuunyicaꞌaj, ¿nyiquee jaayíꞌtɨhuaꞌcaj tɨ tyáahuatyeꞌnyijcheꞌ tɨꞌij ɨ Lázaro quee huámuɨꞌnyiicheꞌen?

38 Ajtáhuaꞌaj pu jeꞌej puaꞌaj jaataꞌaj tzajtaꞌ ɨ Jesús, aj puꞌij aꞌáa joꞌréꞌnyej joꞌmaj yaꞌváꞌnaj. Aꞌáa pu jáꞌtyastaꞌcaꞌaj, tyetyéj pu eetyámuaacaꞌaj joꞌtɨj jóocun. 39 Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Siataꞌaj jaꞌantaꞌɨ́n mu tyetyéj.

Ajta ɨ Maríia ɨ tɨ ihuáariaꞌraꞌ puéꞌeen aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ huamuɨ́ꞌ, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—Tavástaraꞌ, puꞌríj jeꞌej puaꞌaj tyaarɨeꞌej, jiꞌnye puꞌríj muáacuaj xɨcáj áꞌtyeej tɨ aváꞌnamiꞌhuacaꞌ.

40 Jesús pu aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:

—¿Nyi nyequee aꞌyan tyimuaatéꞌexaaj paj jaséjran ɨ tɨ jɨn huápuɨꞌɨj naa huaséꞌrin ɨ Dios, tɨpuaꞌaj petyáꞌantzaahuatyeꞌen?

41 Matɨꞌɨj mij jaꞌantaꞌɨ́j ɨ tyetyéj, ajta ɨ Jesús jútyeꞌ pu jóꞌnyeeriacaꞌ, tɨꞌquij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:

—Dios paj nyavástaraꞌ, jéehua nu tyíꞌmuatyojtziꞌreꞌ, jiꞌnye muáaj paj náanamuajriꞌ. 42 Nyáaj nu jamuaꞌreej paj aꞌnáj tɨnaꞌaj nyanamuaj, ajta aꞌyaa nu tyaataxájta tɨꞌij huóꞌhuɨɨreꞌen ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj aꞌyaa séejreꞌ, mej mij tyáꞌantzaahuatyeꞌen paj muáaj unyojoꞌtaꞌítyacaꞌ.

43 Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌtaxáataj ɨ Jesús, aj puꞌij caꞌnyíin jɨn aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:

—Lázaro, iirájraꞌ aꞌmújna.

44 Ajta aꞌɨ́jna ɨ tɨ huámuɨꞌɨjcaa aꞌɨ́ɨ pu iirájraa caꞌíicatziꞌhuaj ɨ juꞌɨ́ɨcaj jitze, ajta ɨ jumuácaꞌ jitze aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ cɨ́ɨxurij, ajta páanyuj jɨn aránamiꞌhuacaꞌaj a jujɨ́ɨseꞌ. Aj puꞌij Jesús aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Siataꞌaj jeꞌréꞌchueenyij siajta jaatáꞌan tɨ jóꞌraꞌnyij.

45 Aꞌɨ́j mu jɨn mueꞌtɨ́j ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan ɨ maj aꞌáa joꞌtyúꞌuucaꞌaj ɨ Maríia jamuán, aꞌɨ́ɨ mu tyáꞌantzaahuaj ɨ Jesús jimi, matɨꞌɨj jaaséej jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huáruuj. 46 Majta séecan mu aꞌɨ́ɨmaj jimi ujóꞌjuꞌ ɨ fariseos, matɨꞌɨj mij huoꞌtéꞌexaa jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huáruuj ɨ Jesús. 47 Aj mu mij ɨ fariseos majta ɨ maj puaaríij tyíꞌijtyeꞌ, aꞌɨ́ɨ mu huaꞌajsɨɨ ɨ maj tyityatatyíj, matɨꞌɨj mij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye tyarɨnyij? Aꞌɨ́jna ɨ tyáatɨꞌ aꞌnáj tɨnaꞌaj pu aꞌyan tyiꞌtɨ́j jɨn rɨcɨj ɨ maj jɨn jeꞌej tyoꞌtaséj ɨ tyeɨ́tyee. 48 Tɨpuaꞌaj tyequée jeꞌej jooriaj, néijmiꞌi mu jitzán tyáꞌantzaahuatyeꞌsij, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Roma jaꞌajtyámaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu ya uvéꞌnyesij, mej mij tyitáaꞌriꞌ néijmiꞌi ɨ tyaj jɨn tyityatatyíj ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, majta jaꞌantyipuáꞌrityeꞌsij ɨ tachuéj Israel.

49 Ajta sɨ́ɨj tɨ huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan, tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Caifás, aꞌɨ́ɨ pu aꞌájna ɨmuáj aꞌɨ́jna jɨn tyiꞌtyávaacaꞌaj aꞌɨ́jna jɨmeꞌ ɨ tɨ jéetzeꞌ vaꞌcán jɨn tyíꞌhuɨɨreꞌ ɨ tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌɨ́ɨ puꞌij aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj tɨjɨn:

—Caxu muaꞌaj tyiꞌtɨ́j muaꞌreej, 50 capu ajta jeꞌej jamuáꞌmiteerasteꞌ tɨ jéetzeꞌ tatyáhuɨꞌrii tɨ sɨ́ɨj naꞌaj huámuɨꞌnyij huaꞌ jitze maꞌcan ɨ tyeɨ́tyee, quee tyaj néijmiꞌi antyipuaꞌrej.

51 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Caifás capu jusɨ́ɨj aꞌyan tyéejtyoj jeꞌej tɨ tyuꞌtaxájtacaꞌ, sulu aꞌɨ́ɨ pu ɨ tɨ Dios jitze maꞌcan tyíꞌxajtacaꞌaj aꞌyan tyaataxájtacaꞌ tɨ ɨ Jesús huaꞌ jitze maꞌcan muɨꞌnyij matɨꞌɨj manaꞌaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, 52 ajta quee aꞌɨ́ɨjma naꞌaj jimi, sulu tɨꞌij ajta huáꞌajsɨɨreꞌen néijmiꞌcaa ɨ yójmuaꞌmuaꞌ ɨ Dios ɨ maj a ɨmuáj joꞌcháatɨmee. 53 Tɨꞌɨj naꞌaj aꞌájna ɨmuáj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyityatatyíj aꞌɨ́ɨ mu jaaxáꞌpuɨꞌɨntarej jeꞌej maj yeꞌej huárɨnyij mej mij jaajéꞌcaj ɨ Jesús.

54 Aꞌɨ́j pu jɨn ɨ Jesús quee cheꞌ juséerataj joꞌcháꞌcanyaꞌaj huaꞌ tzajtaꞌ ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, sulu aꞌɨ́ɨ pu eerájraa aꞌájna a Judea, tɨꞌquij aꞌáa véjriꞌ jaꞌráꞌaj joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj, aꞌáa pu jaꞌchajtaꞌcaꞌaj tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Efraín. Aꞌáa puꞌij joꞌtyóoꞌɨtzee majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj jamuán huacɨ́j.

55 Puꞌríj tyiꞌvéjriꞌtacaj matɨꞌɨj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan aꞌɨ́jcɨ jɨn tyíꞌyeꞌestyahuaꞌaj ɨ xɨcáaraꞌ tɨ Dios jitzán tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌriꞌ, mueꞌtɨ́j mu ɨ tyeɨ́tyee curiáꞌcɨxɨj mej mij aꞌáa joꞌréꞌnyej a Jerusalén, mej mij huatyáɨꞌɨhuaxɨꞌɨn jeꞌej tɨ tyúuxɨeꞌveꞌ ɨ maj jɨn tyíꞌyeꞌesten. 56 Aꞌɨ́ɨ mu mij jahuoocaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús, majta aꞌyan tyúuꞌihuoꞌracaꞌaj u tyeyúuj tzajtaꞌ tɨjɨn:

—¿Jiꞌnye tyajamuáꞌmiteerasteꞌ? ¿Nyiquij majaꞌvéꞌmej tɨꞌij yetyiꞌrámuaꞌriiveꞌ caꞌ quee?

57 Ɨ fariseos majta ɨ maj puaaríij tyíꞌijtyeꞌ, aꞌyaa mu tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ tɨjɨn tɨpuaꞌaj aꞌtɨ́j jamuaꞌreeriaj joꞌtɨj jeꞌej jeꞌen ɨ Jesús, tɨ aꞌɨ́ɨn huoꞌtéꞌexaatyeꞌen, mej mij jaatyéeviꞌ.