1 Tetɨ́ꞌɨj teri teꞌuun eꞌeréꞌetei tɨ eꞌeráahuachi, naímiꞌi tu ruuricaa. Capu seɨj huamɨ́ꞌɨ. Aj tu ti ráamuaꞌareeriꞌi tɨjɨ́n ayée pu téjaꞌarájtehuaa aꞌájna tɨ eꞌeráahuachi tɨjɨ́n Malta. 2 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej aꞌuun éꞌeche, rɨ́ꞌɨ mú tíꞌiteteɨtestacaꞌa itejmi jemi. Matɨ́ꞌɨj mi aúunai, aj mú mi taatajé tej ahuátapɨsteꞌen aꞌiné mevíiyecaa, ajta huáseeviꞌi.

3 Ajta aꞌɨ́ɨn Pablo, cɨyej pu huaréꞌeseɨj tɨ́ꞌij raꞌanajtuaa á táꞌataa. Aj pu i cuꞌucuꞌu u airáane tɨ tiuꞌujéꞌica ɨ́ taij jetze aꞌiné capu ráꞌaviicuaꞌirecaꞌa tɨ pɨsti ɨ́ taij. Tɨꞌɨquí Pablo tímuꞌiiriꞌi muájcaꞌareꞌaraꞌan jetze. 4 Majta meꞌɨ́n ɨ́ mej aꞌuun éꞌeche, matɨ́ꞌɨj raaseíj tɨ cuꞌucuꞌu aꞌán cáviɨjcaa muájcaꞌareꞌaraꞌan jetze ɨ́ Pablo, ayée mú tiúꞌurixaateꞌecaa tɨjɨ́n:

―Cu xɨee aꞌɨ́ɨn púꞌeen ɨ́ tɨ tíꞌitecuiꞌica. Puꞌuri xaa ráavaɨ tɨ caí aujámɨ á jaataꞌa. Mɨ ajta, ayée pu hui tiraavíjteꞌe ɨ́ Dios jemi, tɨ caí raatáꞌasin tɨ ruuri áꞌaraꞌani aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo.

5 Tɨꞌɨquí aꞌɨ́ɨn Pablo, raatéecaꞌatzɨj ɨ́ rumuájcaꞌa. Aj pu i án táꞌataa huavátzɨ ɨ́ cuꞌucuꞌu. Capu tiꞌitɨ́j aꞌij ráaruu ɨ́ Pablo. 6 Majta meꞌɨ́n ɨ́ teɨte, ayée mú tíꞌimuajca tɨjɨ́n puꞌuri tɨ́n teájaasin. Majta seica miyen tɨjɨ́n puꞌuri tɨ́n mɨꞌɨni. Metíꞌijchuꞌeveꞌecaꞌa aꞌatzaj tɨ tiꞌitɨ́j aꞌij raruuren.

Aꞌatzu áꞌateeviꞌica, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, capu tiꞌitɨ́j aꞌij ráaruu. Aj mú mi seɨcɨé tiuꞌumuáꞌaj. Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiuꞌutaxájtacaꞌa tɨjɨ́n:

―Amɨjna, Dios pu hui pɨ́rɨcɨ.

7 Aꞌujna vejliꞌi chuej tɨ aꞌutacáꞌa, ajta aꞌɨ́jna ɨ́ jaꞌatɨ ɨ́ tɨ tajtuhuan pɨ́rɨcɨ aꞌujna tɨ eꞌeráahuachi, aꞌɨ́ɨ pu taꞌancuréꞌeviꞌitɨ. Ajta, temuaꞌa pu naa titaaxáꞌapuairiꞌi huaíca xɨcaj tzajtaꞌa. Ayee pu ántehuaacaꞌa aꞌɨ́jna tɨjɨ́n Publio.

8 Ajta aꞌɨ́ɨn táàtajraꞌan aꞌɨ́jna ɨ́ Publio, aꞌɨ́ɨ pu tíꞌicuiꞌicaꞌa. Jéihua pu pɨ́stacareꞌe, ajta aꞌachuꞌitacaꞌa. Tɨꞌɨquí Pablo ráamuaarecaꞌa. Ajta raatáhuaviiriꞌi ɨ́ Dios tɨ huarún. Aj pu i raꞌavéꞌemuarɨej án muꞌúutzeꞌen. Tɨ́ꞌɨj i huarúj. 9 Ayee puꞌu huarɨ́j, majta mú seica u aꞌuvéꞌejuꞌun ɨ́ mej tíꞌicucuiꞌi ɨ́ mej aꞌuun éꞌeche. Aꞌɨ́mej pu ajta tiúꞌuhuaa.

10 Jéꞌecan mú rɨ́ꞌɨ titaatéeje, majta nain mú títaatapuaíjve aꞌachú tɨ titáꞌaturaateꞌecaa ɨ́ tej jɨ́n áꞌujuꞌun. Tetɨꞌɨjta ti huátacate tej ti áꞌucɨɨne.

11 Tɨ́ꞌɨj teuuméꞌeca huaíca máxcɨraꞌi, aj tu ti atéecɨ seɨ́j jetze ɨ́ baarcu tɨ ajta aꞌuun aꞌuteájturaa téjmi jamuan ajta tɨ́j naꞌa caí chéꞌe tiúꞌucɨmuajraviꞌicaa. Aꞌuu pu éꞌemeꞌecan aꞌɨ́jna ɨ́ baarcu u Alejandria ɨ́ tɨ taajáꞌutɨɨ. Ajta, tiꞌitɨ́j pu seijreꞌecaꞌa á tɨ aúunee ɨ́ baarcu jetze. Tiꞌitɨ pu antítaaviihuajmeꞌecaa huaꞌapua tɨ ayén seijreꞌe tɨ́j dioosi ɨ́ mej huaꞌapua, seɨj tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n Cástor, ajta ɨ́ seɨj tɨjɨ́n Pólux. Tetɨꞌɨjta ti teꞌuun aꞌucɨ́j tej ti teꞌuun u eꞌaráꞌasti, seɨ́j jetze ɨ́ chajtaꞌa. 12 Tetɨ́ꞌɨj ti teꞌuun aꞌaráꞌa baarcu tɨ aꞌutéecheꞌeca aꞌujna chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Siracusa. Huaíca xɨcaj tu áꞌatee teꞌújna. 13 Tetɨ́ꞌɨj ti aꞌucɨ́j. Tetɨ́ꞌɨj ti teꞌuun vejliꞌi ajtéene tɨ eꞌeveꞌeꞌástɨme. Aꞌuu tu ti aꞌaráꞌa teꞌújna chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Regio.

Yee ruijmuaꞌateꞌe yee yénte pújmeꞌen pu veꞌetáꞌeecacaꞌa caꞌanín jɨmeꞌe. Teajta seɨ́j jetze ɨ́ xɨcaj, aꞌúu tu aꞌaráꞌa aꞌujna chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Puteoli. 14 Aꞌuu tu huáꞌuteu seica ɨ́ taꞌihuaamuaꞌa. Matɨ́ꞌɨj mi taatajé tej teꞌuun aꞌuteáturan huáꞌa jamuan sei itɨeeri. Ayee tu teꞌɨ́jna jɨ́n huarɨ́j, tetɨ́ꞌɨj ti teꞌuun aꞌaráꞌa teꞌújna u Roma.

15 Majta meꞌɨ́n ɨ́ taꞌihuaamuaꞌa ɨ́ mej meꞌuun éꞌeche, muꞌuri ramuaꞌareerecaꞌa tej teri teꞌuun áꞌujuꞌun. Aꞌɨ́j mú jɨ́n huiráacɨ u chajtaꞌa mej mi taꞌantinájche. Aꞌuu mú ɨmuá eꞌeráacɨ meꞌújna chajtaꞌa tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n El Foro de Apio, ajta tɨ ayén téjaꞌarájtehuaa tɨjɨ́n Tɨ huaíca chiꞌij eꞌeráꞌase aꞌu mej áꞌujtaꞌaruaijveꞌe.

Tɨ́ꞌɨj Pablo huaꞌuseíj, aj pu ꞌi rɨ́ꞌɨ tiraatáꞌa ɨ́ Dios, ajta jaítzeꞌe ahuaújcaꞌane ɨ́ ru tzajtaꞌa. 16 Tetɨ́ꞌɨj teꞌuun aꞌaráꞌa teꞌújna u Roma, aꞌɨ́ɨ mú raatáꞌa tɨ Pablo ruseɨ́j námiꞌihua. Seɨ́j puꞌu rachaꞌɨɨcaꞌa ɨ́ xantaaruꞌu.

17 Teuuméꞌeca huaíca xɨcaj tzajtaꞌa, aj pu i Pablo huaꞌutajé ɨ́ mej tihuáꞌaijteꞌe ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. Matɨ́ꞌɨj tiújseɨj, tɨꞌɨqui Pablo ayén tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:

―Neꞌihuaamuaꞌa, canu hui tiꞌitɨ́j aꞌij huáꞌuruu aꞌɨ́mej jemi ɨ́ teɨte, canu neajta autéꞌɨtze aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tayeꞌirá. Ayee nu éeneꞌe, majtáhuaꞌa mú naateeviꞌi meꞌújna Jerusalén, matɨ́ꞌɨj mi aꞌɨ́ɨme huaꞌutátuii ɨ́ romanos. 18 Metínaꞌíhuaꞌuriꞌi, majta miyen tíꞌijxeꞌeveꞌecaꞌa mej naatátuaani aꞌiné canu tiꞌitɨ́j aꞌij huáruu tɨ ayén tiraavíjteꞌe mej meꞌɨ́jna jɨ́n naajéꞌica.

19 ’Canu tiꞌitɨ́j jɨ́n tihuáꞌaxajtziꞌiran ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan inee. Mɨ majta, matɨ́ꞌɨj huaújniuuste, aj nu ni raatáhuaviiriꞌi tɨ aꞌɨ́ɨn raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntareꞌen aꞌɨ́jna tɨ ayén ántehuaa tɨjɨ́n César. 20 Aꞌɨ́ɨ nu hui jɨ́n niyen tiraatáhuaviiriꞌi nej yé amuaatéeseij, neajta tejamuáꞌixaateꞌen. Aꞌɨ́j nu jɨ́n amuájɨꞌɨcɨꞌi cadeena jɨmeꞌe aꞌiné nee nu niyen cheꞌatá nenaꞌa tiꞌijchúꞌeveꞌe ɨ́ Dios matɨ́j aꞌɨ́ɨme ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan.

21 Matɨ́ꞌɨj mi miyen tiraataꞌixaa tɨjɨ́n:

―Capu jaꞌatɨ mú titajaꞌutáꞌitiꞌiriꞌi múꞌeetzi jɨmeꞌe aꞌujna u Judea. Majta ɨ́ taꞌihuaamuaꞌa, ɨ́ mej aꞌuun eꞌeráacɨ, capu ajta jaꞌatɨ tiꞌitɨ́j jɨ́n tiꞌimuaxájtziꞌi, ni capu ajta jaꞌatɨ titaatáꞌixaa múꞌeetzi jɨmeꞌe tiꞌitɨ́j pej aꞌij huáruu mé jáꞌahuaꞌa.

22 ’Ajta itejmi, taꞌaráanajche tej hui ráanamua aꞌij pej tiꞌixa múꞌee, aꞌiné naíjmiꞌicɨꞌe pu aꞌij puaꞌa namuajreꞌe aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tɨ jéjcua ɨ́ niuucari pej tíhuaꞌihuáꞌixaa ɨ́ teɨte. ―Ayee mú tiraataꞌixaa meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo.

23 Matɨ́ꞌɨj mi raaxɨ́ꞌepɨꞌɨntare jaꞌanáj mej majtáhuaꞌa tiújseɨreꞌesin mej mi majtáhuaꞌa ráanamua meꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Muꞌiitɨ́ mú ajteáxɨɨrecaꞌa ɨ́ teɨte aꞌu tɨ Pablo aꞌutéveecaꞌa. Tɨ́j naꞌa aréꞌapuaꞌa teꞌutéjche ajta chúmuaꞌanɨmua, raatapuáꞌajtacaꞌa tɨ tihuaúꞌixaa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Dios tíꞌaijta nainjapua íiyen chaanaca japua, ajta u ta japua. Aꞌɨjna ɨ́ Pablo huáꞌateseꞌecaꞌa tɨ huaꞌutémuaꞌitɨn mej mi ráꞌantzaahuateꞌen ɨ́ Jesús. Aꞌɨ́jna ɨ́ yuꞌuxari jetze pu tihuaꞌutáꞌixaateꞌecaꞌa aꞌɨ́ɨn tɨ raꞌuyúꞌuxacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Moisés teecan, ajta aꞌɨ́ɨn mej raꞌuyúꞌuxacaꞌa ɨ́ seica ɨ́ mej tíꞌixaxaꞌataꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan. 24 Seica mú ráꞌatzaahuateꞌecaꞌa aꞌij tɨ Pablo tihuáꞌaꞌixaateꞌecaꞌa. Majta seica, camu aꞌatzu ráꞌatzaahuateꞌecaꞌa.

25 Matɨ́ꞌɨj mi caí aꞌij tiuꞌutáꞌa. Aꞌɨ́j mu jɨ́n aꞌucɨ́jxɨ. Maúcheꞌe mú seica ranamuáaracaꞌa aꞌij tɨ Pablo tíꞌixajtacaꞌa. Tɨ́ꞌɨj raꞌantipuáꞌajte, ayée pu tihuaꞌutáꞌixaa tɨjɨ́n:

―Aꞌɨ́ɨn ɨ́ xɨéjniuꞌucareꞌaraꞌan ɨ́ Dios, tzáahuatiꞌiraꞌa pu hui jɨ́n tihuaꞌutáꞌixaa áꞌamuavaujsimuaꞌacɨꞌɨ tɨ́ꞌɨj aꞌɨ́ɨn Isaías ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa ɨ́ Dios jetze meꞌecan tɨjɨ́n:

28 ’Setáꞌaj hui siyen ráamuaꞌaree múꞌeen, íjii tɨ yú auumé, tɨ Dios ari huaꞌutáꞌa ɨ́ mej seɨj chuéjraꞌa japua éꞌemeꞌecan, mej mi miyen cheꞌatá menaꞌa tiraꞌancuréꞌan ɨ́ tɨ jɨ́n Dios teꞌataújratziiriꞌi tɨ nuꞌu huáꞌa japua huatáaniuni. Aꞌɨ́ɨ mú xaa ranamuajran, micu. ―Ayee pu tihuaꞌutáꞌixaa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo.

29 Tɨ́ꞌɨj ayén tiuꞌutaxájtacaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, aj mú mi aꞌucɨ́j ɨ́ mej Israél jetze ajtémeꞌecan. Matɨ́ꞌɨj mi huiráacɨ á puaꞌacɨé. Aj mú mi tiꞌitiúrixáateꞌajraa rujɨ́ɨmuaꞌa.

30 Ajta aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo, aꞌúu pu áꞌatee huaꞌapua nineꞌiraꞌa aꞌujna u chiꞌita ɨ́ mej huataújneɨj tzajtaꞌa. Aꞌɨ́ɨ pu huaꞌancuréꞌeviꞌitɨjcɨcareꞌe naíjmiꞌica ɨ́ mej yéꞌemuaarecareꞌe. 31 Jéihua pu tihuáꞌaꞌixaꞌatehuaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe tɨ Dios nain jɨ́n antiújmuaꞌaree íiyen chaanaca japua, ajta u ta japua. Ajta tihuáꞌamuaꞌatehuaꞌa aꞌɨ́jna jɨmeꞌe ɨ́ tavástaraꞌa, ɨ́ Jesús tɨ Dios án yáꞌujra ɨ́ ɨpuari japua. Capu tíꞌitziɨɨneꞌecaꞌa aꞌɨ́jna ɨ́ Pablo. Ajta capu jaꞌatɨ niuꞌucamɨꞌɨcaꞌa.