1 Atyámfiai, szívem szerint kívánom és könyörgök Izrael üdvösségéért. 2 Mert bizonyságot teszek arról, hogy Isten iránti buzgóság van bennük, de nem a helyes ismeret szerint. 3 Mert Isten igazságát nem ismerték, és az ő saját igazságukat igyekeztek érvényesíteni, és az Isten igazságának nem engedelmeskedtek.

4 Mert a törvény végső célja Krisztus, minden hívőnek megigazulására. 5 Mózes ugyanis a törvényből való megigazulásról azt írja, hogy aki azt megcselekszi, élni fog az által. 6 A hitből való igazság pedig így szól: „Ne mondd a szívedben: ki megy fel a mennybe?“ hogy Krisztust lehozza. 7 Vagy: „Ki száll le a mélységbe?“ Azért tudniillik, hogy Krisztust a halálból felhozza. 8 De mit mond? „Közel van hozzád az ige, a szádban és szívedben van,“ tudniillik a hit igéje, amelyet mi hirdetünk. 9 Mert ha száddal vallást teszel az Úr Jézusról, és szívedben hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz. 10 Mert szívvel hiszünk, hogy megigazuljunk, és szájjal teszünk bizonyságot, hogy üdvözüljünk. 11 Mert ezt mondja az Írás: „Aki hisz benne, meg nem szégyenül“. 12 Mert nincs különbség zsidó meg görög között. Mert ugyanaz mindenkinek az Ura, aki kegyelemben gazdag mindenkihez, aki őt segítségül hívja; 13 amint meg van írva: „Mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül.“

14 Hogyan hívják segítségül azt, akiben nem hisznek? Hogyan hisznek abban, aki felől nem hallottak? Hogyan hallhatnának igehirdető nélkül? 15 Hogyan prédikálnak, ha nem küldettek el? Ahogy meg van írva: „Milyen kedvesek léptei a békességhirdetőknek, azoknak, akik az evangéliumot hirdetik“.

16 De nem mindenki engedelmeskedett az evangéliumnak. Ézsaiás ezt mondja: „Uram, ki hitt a mi beszédünknek?“ 17 A hit tehát hallásból van, a hallás pedig Isten igéje által.

18 De kérdem: Nem hallották?