7
Yesu Ésu Yudafɔ Eto Mpatampa Kalɔsiǝsiǝ Eto Diyisɛɛ Kedikɔ.
Lǝ nyamfo eto kamaa, Yesu ésu ɔ́yɛ lǝ Galilea eto kasɔ, nya wánla nkǝ weesu Yudea eto kasɔ itsyise Yudafɔ akabɛbɛ kusu lǝ balo wǝ eso. Lefe nǝmfoo, Yudafɔ eto Mpatampa Kalɔsiǝsiǝ eto Diyisɛɛ nǝmǝ éboyo. Nyaso Yesu eto bayimisani átɛyi wǝ nkǝ, “Du mfo lǝ esu Yudea eto kasɔ lǝ fǝ bakasebi lǝ bǝnyǝ asa nnya fanlɛ buyifo. Itsyise utidi wǝ laala nkǝ bate wǝǝ, enyifo asa kakula. Se fanlɛ asa nyamfo buyifoo, lǝkǝ nnya ate kawunsiǝ kenke lǝ betidi lǝ bate fǝ!” Bátɛyi wǝ nko itsyise wǝ bayimisani kulaa tsya mámfo wǝ bánɔ.
Yesu átɛyi mǝ nkǝ, “Mɔ lefe mányo tɔ. Fɛɛ mii, lefe saa alɛkɛ itǝ mi. Kawunsiǝ embofo mi bukisi. Fɛɛ mɔɔ, keekisi mɛ itsyise nlɛ bulǝkǝ kate minkǝ ke asayifoyifo eyi ku abuayifoyifo. Mii, bisu diyisɛɛ nǝmǝ kedikɔ. Mɔɔ, membusu diyi nǝmǝ kedikɔ itsyise mɔ lefe mányo tɔ.” Se ɔ́tɛyi mǝ nyamfoo, ɔ́tsyimɛ ɔkɛ lǝ Galilea mfó.
10 Fɛɛ se wǝ bayimisani bamǝ dídu bésu diyi nǝmǝ kedikɔ eto kamaa, Yesu tsya ésu mfó, fɛɛ wǝnlǝkǝ wǝ ǝsuǝ ote, ɔ́kula ǝsuǝ. 11 Yudafɔ eto beninǝ ákabɛbɛ wǝ lǝ diyisɛɛ nǝmǝ kedikɔ ákatɔ bǝ, “Sieti osani ǝmǝ nkpe?”
12 Betidi kpǝ lǝ sitiditu nǝmǝ nti ékedi etiki kawɛkawɛ lǝ Yesu ǝsuǝ katɛyi bǝnkǝ, “Uyifo utidi sɛɛ.”
Nya bǝtsyuǝ tsya díkatɛyi bǝnkǝ, “Owo lo! Ɔlɛ betidi bɔwɛ kakpe kanyansǝ!” 13 Fɛɛ se banlɛ Yudafɔ sikpi bote esoo, kuutsyuǝ mámfo nnya bulǝkǝ katɛyi lǝ betidi lǝ banɔ.
Yesu Áte Asa Lǝ Diyi Nǝmǝ Kedikɔ.
14 Se diyisɛɛ nǝmǝ didi eto eyi leyo ni ntinti etii, Yesu ésu Yudafɔ eto Disumuyo nya úsu óte asa mfó. 15 Wǝ asatete nyamǝ éyifo Yudafɔ bamǝ yanii, nya bátɛyi bǝnkǝ, “Sieti okosobi ǝmfo ditsyi ku kobe komfo eto okle, se wénsu asa kakasekɔ lǝ kukalebe saa?”
16 Mfó Yesu dítǝ mbuayɛ ɔ́tɛyi mǝ nkǝ, “Mɔ asatete méntsyi mɔ kosate ɔflɔ. Bomu itsyi Onanto wǝ létsyese mɛ ɔflɔ. 17 Utidi wǝ laala nkǝ weeyifo Onanto eto lelabii, ebote lǝ asa nnya maate etsyi Onanto ɔflɔ lee, mɔ kosate eto ǝsuǝale ǝsuǝ maate nnya. 18 Utidi wǝ leedi etiki itsyi lǝ wǝ ǝsuǝale ǝsuǝǝ, wǝ ǝsuǝ eto atɛsǝ waabɛbɛ. Fɛ, utidi wǝ laala nkǝ waatɛsǝ nwǝ létsyese wǝǝ, weeyifo asa kayɛnko lǝ sitinti ǝsuǝ nya waantɛyi sidia. 19 Inni Moses ni nwǝ dítǝ mi kɔfi komǝ lee? Fɛɛ mi kuutsyuǝ entsyue kɔfi komǝ koto. Beso bela biǝ bialo mɛ?”
20 Mfó sitiditu siamǝ dítǝ wǝ mbuayɛ bǝnkǝ, “Lɛwɔnɔ bua tǝkǝko fǝ! Owoe nlɛ bola nkǝ waalo fǝ?”
21 Yesu ǝtǝ mǝ mbuayɛ nkǝ, “Ayanisa ani nyamfo mínyifo nya íyifo mimblɛ tã yanii mmǝ. 22 Moses ǝtǝ mi kɔfi nkǝ bela mi bebisaibi eto alo. Ite bǝ inni Moses uni dítsyiko nko, bomu itsyi taa mi bana lefe. Nyaso biala osaibi lelo lǝ Ɔnwɛditsyǝyi nɛ. 23 Nya lǝ boofo osaibi lelo bola lǝ Ɔnwɛditsyǝyi ǝsuǝ lǝ kase yembonta Moses eto kɔfi ibuu, beso biǝnyǝ ɔblɔ kakpe mɛ biǝ ntsya utidi wǝ nlɛ bufi, úmuǝ ale kenke lǝ Ɔnwɛditsyǝyi ǝsuǝ? 24 Biemfi ǝnyǝnsa bekpo lekpo! Bomu bekpo etiki eto lekpo ɛyɛ lǝ sitintisu ǝsuǝ.”
Betidi Átɔ Bánɔ Lǝ Yesu Ni Utidi Wǝ Bákpo Ɔhile Bǝtsyǝ Ǝmǝ.
25 Betidi bǝtsyuǝ ba dítsyi Yerusalem átɔ bǝ, “Inni utidi ǝmfo banlɛ bɔbɛbɛ bǝ baalo? 26 Bebe wǝ! Ɔlɛ etiki budi lǝ obianti, nya bántɛyi wǝ kulesa! Lee, bote bákate sitinti biǝnkǝ wǝ ni Nwǝ Onanto Lékpo Ɔhile Utsyǝ ǝmǝ? 27 Lǝ Nwǝ Onanto Lékpo Ɔhile Utsyǝ ǝmǝ ǝbǝǝ, kuutsyuǝ saa embote kaka utsyi úbǝ. Fɛɛ utidi ǝmfo alɛɛ, bomblɛ yi kaka utsyi úbǝ.”
28 Lefe nǝ Yesu díkate asa lǝ Disumuyo mfóo, ófa bembembe ɔ́tɔ nkǝ, “Inni biǝnkǝ biyi mɛ sitinti ku kaka mintsyii? Mǝmbǝ mfo lǝ mɔ ǝsuǝale ǝsuǝ! Nwǝ létsyese mɛɛ, waantɛyi sidia. Nya mii, binyi wǝ. 29 Fɛɛ mɔɔ, nyi wǝ, itsyise intsyi wǝ ɔflɔ nya wǝ ni nwǝ létsyese mɛ.”
30 Nya bákplatsya bǝ bǝmuǝ wǝ. Fɛɛ mǝ kuutsyuǝ saa mámfo wǝ butidi, itsyise wǝ lefe mányo tɔ. 31 Fɛɛ kpǝ lǝ mǝ nti áfo wǝ bánɔ nyaso bátɔ bǝnkǝ, “Nya lǝ Nwǝ Onanto Lékpo Ɔhile Utsyǝ díbǝǝ, uteyifo ayanisa ote enso nnya utidi ǝmfo díkeyifoo?”
Batsyese Mba Laase Disumuyo Bǝ Bǝmuǝ Yesu.
32 Farisifɔ bamǝ ánɔ se sitiditu siamǝ nlɛ etiki nyamfo bɔtɛyi lǝ kawɛ lǝ mǝ nti lǝ Yesu ǝsuǝ, nyaso mǝ ku besumunyǝ ninǝ átsya nya batsyese kedikǝtǝkɔ eto mba laase mfo bǝ besu bǝmuǝ Yesu baboko.
33 Yesu átɛyi mǝ nkǝ, “Nsi mɔɔkɛ mi lenti itǝ lefe kliminti ditsyuǝ ete muusinkli nsu nwǝ letsyese mɛ ɔflɔ. 34 Biɔbɛbɛ mɛ, fɛɛ biembunyǝ mɛ, itsyise kaka mɔɔkɛɛ, biembofo mfó bubǝ.”
35 Ete Yudafɔ eto beninǝ lɛtɔ mǝ ǝsuǝ benkǝ, “Sieti nwǝ mfo laala nkǝ weesu fɛ boembunyǝ wǝ? Lee, bubu ɔnlɛ nkǝ weedu usu Helafɔ eto kǝmǝ ka bo betidi nkpe bǝ lǝ ote Helafɔ bamǝ asa mfóo? 36 Nnya ɔnlɛ bɔtɛyi nkǝ, ‘Biɔbɛbɛ mɛ, fɛɛ biembunyǝ mɛ,’ nya ‘Kaka mɔɔkɛɛ, biǝmbofo mfó bubǝǝ,’ eto kasɔ ni be?”
37 Lǝ diyi fɛfɛ nǝ ni diyi nǝ nso bofe lǝ diyididi nǝmǝ ǝsuǝǝ, Yesu átaka úńyǝ nya óbesǝ ɔkɔɛ kato ɔ́tɛyi nkǝ, “Lǝ utukuɛ lɛ utsyuǝǝ, utsyǝ ǝmǝ bǝ mɔ ɔflɔ lǝ ubǝ unǝ ntu. 38 Fe kase báwɔni bákpe lǝ Awɔnisa Kɛnkɛ eto Kukue ǝsuǝ bátɛyi bǝnkǝ, ‘Utidi wǝ léfo mɛ ɔ́nɔɔ, ketukplo ka lǝǝtǝ ntu bo lǝǝtǝ utidi lǝǝsiǝ nkpǝ eto ntuu, ebɔbɔdi butsyi lǝ wǝ utu kǝmiǝ.’ ” 39 Yesu átɛyi nyamfo itsyi lǝ Lɛwɔnɔ nǝ mba léfo wǝ bánɔ loofo ǝsuǝ. Itsyise éyo lefe nǝmfoo, bǝntǝ tɔ Lɛwɔnɔ nǝmǝ, se bántakasǝ tɔ Yesu betsyiko ɔkɔmǝ báboko wǝ diyǝnde esuǝ eso.
40 Se betidi bamǝ lɛnɔ etiki nyamfoo, bátɛyi benkǝ, “Sitintii, utidi ǝmfo eyifo Onanto eto Unyɛlǝkǝtidi ǝmǝ.”
41 Babamba tsya átɛyi bǝnkǝ, “Nwǝ mfo ni Nwǝ Onanto Lékpo Ɔhile Utsyǝ nɛ.”
Fɛɛ mǝ bǝtsyuǝ átɔ bǝnkǝ, “Nwǝ Onanto Lékpo Ɔhile Utsyǝǝ, ebofo Galilea butsyi? 42 Awɔnisa Kɛnkɛ eto Kukue átɛyi nkǝ Nwǝ Onanto Lékpo Ɔhile Utsyǝ ebutsyi Oka David eto kafo lǝ Betlehem eto umǝ kaka Oka David dísiǝ.” 43 Lǝ nnya eso kabakǝfǝ édufǝ lǝ betidi bamǝ eto nti itsyi lǝ Yesu eso. 44 Bǝtsyuǝ ala bǝ bǝǝmuǝ wǝ, fɛɛ kuutsyuǝ saa méntidi wǝ.
Yudafɔ Eto Beninǝ Mámfo Yesu Banɔ.
45 Se mbalaase Disumuyo eto mba bákpe dísinkli besuu, Farisifɔ ku besumunyǝ ninǝ bamǝ ɔflɔ, bátɔ mǝ bǝnkǝ, “Beso bíǝmmuǝ wǝ lǝ ǝsuǝale beboko?”
46 Mfó nya bǝtǝ mbuayɛ bǝnkǝ, “Boannɔ tɔ kuutsyuǝ saa di etiki fe kase utidi ǝmfo didi kulefe!”
47 Farisifɔ bamǝ átɔ mǝ bǝnkǝ, “Nyalɛ úflu mi tsyaa, mi nsusu, ɔ́wɛ mi ókpe? 48 Bíɔnɔ tɔ bɛnɔ biǝ beninǝ bǝtsyuǝ nye Farisinyǝ utsyuǝ áfɔ wǝ ɔ́nɔ? 49 Kulefe, kulefe! Ditiditu nǝmfo enyi Moses eto kɔfi eto kulesa. Nyaso Onanto eto ekudi tǝkǝko mǝ!”
50 Farisifɔ eto uninǝ ɔni wǝ baakpo Nikodemo, ébusu Yesu ɔflɔ únyǝ. Ɔ́tɔ mǝ nkǝ, 51 “Nyalɛ, bo kɔfi ǝtǝ bo kusu nkǝ bokponko utidi lekpo bolo wǝ dikpi lefe nǝ eto lefe boannɔ tɔ wǝ kɛnyɛ eto etiki nye batɔ wǝ lesa nǝ úyifo?”
52 Bǝtǝ mbuayɛ bátɔ wǝ bǝnkǝ, “Nyalɛ, fintsya Galileanyǝ feni? Dufǝ lǝ Anantotiki eto Ekue abe, ete ebote fǝ Onanto eto unyɛlǝkǝtidi kuutsyuǝ embɔbɔ utsyi lǝ Galilea.” 53 (Nya utsyuǝ saa dídu úsu diyo.)