14
Drã Yõhánã Bãbụ̃tị́zị̃ fẽlépi rĩ drị́ gá rĩ
(Mãrákõ 6:14-29; Lụ́kã 9:7-9)
Ụ́ꞌdụ́ ꞌdã sĩ úpí Hẽródẽ Ãnị̃tị́pã la mụ ị́jọ́ Yẹ́sụ̃ drị̃ gá rĩ arelé ꞌbo, ãzíla jọ ꞌbá ĩꞌdi pálé gá rĩ ꞌbaní, “ꞌDĩ Yõhánã Bãbụ̃tị́zị̃ fẽlépi rĩ angá ídri rú nĩ! Gápi ũkpó tálí idéjó rĩ ꞌbã kí sĩ ru idéjó ĩꞌdi rụ̂ sĩ ꞌdĩ.”
Hẽródẽ ꞌdĩ rụ ándrá Yõhánã ꞌi, umbé ĩꞌdi cí, ãzíla ꞌbã ĩꞌdi mãbụ́sụ̃ gá. Idé ị́jọ́ ꞌdĩ íni la ãꞌdusĩku ĩꞌdi ꞌbã ádrị́pị Fị́lị́pọ̃ ꞌbã ũkû Hẽrõdíyãsĩ ꞌdụjó ũkú ru rĩ sĩ. Ãꞌdusĩku sáwã ãzí sĩ Yõhánã jọ ándrá Hẽródẽ ní, ãzị́táŋá ãꞌị̃ ĩꞌdiní Hẽrõdíyãsĩ ꞌdụjó ku. Hẽródẽ lẽ ándrá Yõhánã ꞌdịlé rá, idé ándrá ụ̃rị̃ sĩ ꞌbá kî sĩ, ãꞌdusĩku ꞌbá ãꞌị̃ kí ĩꞌdi nábị̃ rĩ gá rá.
Wó ụ́ꞌdụ́ Hẽródẽ tịjó rĩ la mụ acálé ꞌbo, Hẽrõdíyãsĩ ị̃zẹ́pị tu úngó ũꞌbí ru tralépi ụ̃mụ̃ gá rĩ kí drị̃lẹ́ gá ãzíla fẽ ãyĩkõ Hẽródẽ ní rá. Ị́jọ́ ꞌdĩ sĩ, Hẽródẽ na dó ũyõ sĩ ĩꞌdiní ãko cí ĩzóŋâ ꞌbã lẽlé rĩ fẽjó. Wó ĩzóŋâ ꞌbã ãndrẽ jọ ị̃zẹ́pị̃ ꞌbã jọ, “Ífẽ mání Yõhánã Bãbụ̃tị́zị̃ fẽlépi rĩ ꞌbã drị̃kã sẽníyã agá ꞌdâ!” Úpí uꞌá cãndí sĩ, ãꞌdusĩku ị́jọ́ ĩꞌdi ꞌbã azịlé ꞌbá ĩꞌdidrị́ ụ̃mụ̃ gá rĩ kí drị̃lẹ́ gá rĩ ị́jọ́ sĩ, fẽ dó ũkpó ị́jọ́ ĩzóŋâ ꞌbã lẽlé rĩ fẽjó rá. 10 Fẽ dó ũkpó sĩ Yõhánã ꞌbã drị̃kã lịjó mãbụ́sụ̃ jó gâlé rá. 11 Ájí dó Yõhánã ꞌbã drị̃kã sẽníyã agá ãzíla úfẽ dó ĩꞌdi ĩzóŋâ drị̂lé, ꞌdụ dó ĩꞌdi agụlé ãndrẽ rụ̂lé. 12 ꞌBá Yõhánã ꞌbã imbálé rĩ amụ́ kí dó Yõhánã ꞌbã ãvũ ꞌdụlé ị̃sị̃lé rá. Mụ kí dó ị́jọ́ ru idélépi ꞌdĩ kí vú nzelé Yẹ́sụ̃ nî.
Yẹ́sụ̃ fẽ ãkónã ꞌbá álĩfũ tõwú nî
(Mãrákõ 6:30-44; Lụ́kã 9:10-17; Yõhánã 6:1-14)
13 Yẹ́sụ̃ la mụ ị́jọ́ ru idélépi ꞌdĩ kí arelé ꞌbo, tụ dó filé íꞌbó agâ sĩ zajó ãngũ ꞌdã aꞌbejó ãzíla mụ dó ãngũ ꞌbâ kóru la gá ĩꞌdi sĩ áꞌdụ̂sĩ. ꞌBá ũꞌbí kí mụ ị́jọ́ la arelé ꞌbo, aꞌbe kí táwụ̃nị̃ ĩꞌbadrị̂ kí rá ãzíla bĩ kí ĩꞌdi vú pá sĩ. 14 Yẹ́sụ̃ la mụ acálé ꞌbo, ndre ũꞌbí ru tralépi rĩ kí ꞌbã ízákĩzã, ị́jọ́ ꞌdĩ fi ásị́ la gá ãzá-ãzá, ãꞌdusĩku ĩꞌbã kí adrujó cécé kãbĩlõ ru irélépi ꞌbá kí ucélépi rĩ kóru rĩ áni rĩ sĩ, ãzíla adrí ĩꞌbã ꞌbá ãyánĩ rú rĩ kí rá.
15 Ĩndró la mụ acálé ꞌbo, ꞌbá Yẹ́sụ̃ ꞌbã imbálé rĩ amụ́ kí ĩꞌdi rụ́ ꞌdõlé ãzíla jọ kí, “Ãngũ ꞌdĩ ꞌbâ kóru ãzíla ị̃tụ́ ꞌde ꞌbo. Ípẽ ꞌbá kí tị mụlé tọ̃rọ́mẹ́ kí agâlé sĩ mụjó íná ndrụ̃ trũ ĩgbãlé ĩꞌbaní nalé.”
16 Yẹ́sụ̃ jọ ĩꞌbaní, “Lẽ ꞌbá ꞌdĩ ꞌbã mụ kí ãngũ ãzí gá ku. Ĩfẽ bãsĩ ĩꞌbaní ãkónã nalé.”
17 ꞌBá Yẹ́sụ̃ ꞌbã imbálé ꞌdĩ jọ kí ĩꞌdiní, “Ãko ãmadrị́ ꞌdâ cí rĩ mũkátĩ tõwú ãzíla ị̃ꞌbị ị̃rị̃ abe.”
18 Yẹ́sụ̃ jọ, “Ĩmi ají kí má rụ́ ꞌdõlé.” 19 Ãzíla jọ dó ꞌbá ꞌbaní ꞌbã ri kí vụ̃rụ́ ásé drị̃ gá. ꞌDụ mũkátĩ tõwú ꞌdĩ kí ãzíla ị̃ꞌbị ị̃rị̃ ꞌdĩ kî abe, ndre ãngũ ụrụgá ꞌbụ̃ gâlé, fẽ dó ãwãꞌdĩfô Ãdróŋá ní ãzíla anu dó mũkátĩ kí rá. ꞌDã ꞌbã vúlé gá fẽ dó kí ꞌbá ĩꞌdi ꞌbã imbálé ꞌdĩ ꞌbadrị́ ãzíla awa kí dó kí ꞌbá ꞌbanî. 20 Nga kí pírí nalé la ꞌbá aga kí dó sĩ rá, ãzíla ꞌbá Yẹ́sụ̃ ꞌbã imbálé rĩ tra kí dó ị́mbị́ la acelépi ꞌdĩ kí gụ́fá tré-tré mụdrị́ drị̃ ị̃rị̃. 21 ꞌBá kãlãfe mũkátĩ ãzíla ị̃ꞌbị nalépi ãgọbị rú rĩ kí álĩfũ tõwú, úlã ũkú kí anzị abe gẹ̃rị̃ sĩ ku.
Yẹ́sụ̃ ꞌbã acị́jó ị̃yị́ drị̃ gâ sĩ rĩ
(Mãrákõ 6:45-52; Yõhánã 6:15-21)
22 ꞌDã ꞌbã vúlé gá cọtị Yẹ́sụ̃ fẽ dó ꞌbá ĩꞌdi ꞌbã imbálé ꞌdĩ ꞌbaní tụlé íꞌbó agá, pẽ dó kí tị sĩ zajó ị̃yị́ ꞌbã ꞌá ꞌdã sĩ ĩꞌdi drị̃lẹ́ gâlé, ĩꞌdi dó dị̃ ꞌbá kí irê sĩ. 23 Ĩꞌdi ꞌbã ꞌbá kí dejó iréjó ꞌbo rĩ ꞌbã vúlé gá, tụ dó ꞌbé drị̃ gâlé áꞌdụ̂sĩ mụjó Ãdróŋá ãꞌị̃jó. Ĩndró la mụ acálé ꞌbo, ịsụ́ ĩꞌdi áꞌdụ̂sĩ, 24 wó íꞌbó dó ị̃yị́ ꞌbã ágá gâlé angájó ãngũ ãꞌí rĩ gá, ĩꞌdi agba ị̃yị́ drị̃ gá ꞌdãá ãlụ́kụ́kụ̃ ꞌbã adrujó ambamba rĩ sĩ.
25 Ãngũsãrã sĩ (ꞌdĩ drĩdríŋĩ sáwã úrômĩ ꞌbã ãni sáwã mụdrị́ drị̃ ị̃rị̃ be ị́nị́ sĩ ꞌdĩ gá ꞌdĩ), Yẹ́sụ̃ ko dó drị̃ mụlé pá sĩ ꞌbá ĩꞌdi ꞌbã imbálé rĩ ꞌba rụ̂lé ị̃yị́ drị̃ gâ sĩ. 26 ꞌBá ĩꞌdi ꞌbã imbálé ꞌdĩ kí mụ ĩꞌdi ndrelé amụ́ agá ĩꞌba rụ́ ꞌdõlé mĩrĩ drị̃ gâ sĩ, ụ̃rị̃ rụ kí cí. Jọ kí, “Ãkô úríndí ãzí,” ãzíla ꞌbe kí ụ̃lụ́lụ́ ụ̃rị̃ drị́.
27 Wó cọtị Yẹ́sụ̃ jọ ĩꞌbaní, “Ĩmi ásị́ ꞌbã mvu ku. ꞌDõ ma ꞌi. Ĩmi idé ụ̃rị̃ sĩ ku.”
28 Pétẽrõ jọ, “Úpí, ꞌbâ drĩ adru mi ꞌi ãndá-ãndá ru, ífẽ ámụ mí rụ̂lé ị̃yị́ drị̃ gâ sĩ.”
29 Yẹ́sụ̃ jọ, “Mí amụ́.”
Pétẽrõ ãfũ dó íꞌbó agâlé, iꞌdó dó amụ́lé ị̃yị́ drị̃ gâ sĩ Yẹ́sụ̃ rụ́ ꞌdõlé. 30 Wó ĩꞌdi mụ ãlụ́kụ́kụ̃ ũkpó ꞌdã ndrelé, idé ụ̃rị̃ sĩ ãzíla iꞌdó dó ꞌdelé ị̃yị́ ị̃ndụ̂lé, za re, “Úpí ípa ma ꞌi!”
31 Cọtị Yẹ́sụ̃ su drị́ ĩꞌdi rụ̂lé sĩ ĩꞌdi arụ́jó drị́ gá ꞌdãá jọ, “Mi gápi ãꞌị̃táŋâ trũ wereŋá ꞌdĩ, mi ãbã ãꞌdu sĩ yã?”
32 Yẹ́sụ̃ kí Pétẽrõ be kí dó mụ tụlé filé íꞌbó agâlé ꞌbo, ãlụ́kụ́kụ̃ ịgbẹ dó rá. 33 ꞌBá tá íꞌbó agá ꞌdãá ꞌdĩ kí ị̃nzị̃ kí ĩꞌdi, jọjó la, “Ãndá-ãndá ru, mi Ãdróŋá Ngọ́pị ꞌi.”
34 Yẹ́sụ̃ kí ꞌbá ĩꞌdi ꞌbã imbálé ꞌdĩ abe za kí mĩrĩ agá ꞌdã sĩ, mụ kí dó ãfũlé táwụ̃nị̃ ị̃yị́tị ãngũ Gẹ̃nẹ̃sãrẹ́tị̃ drị̂ gá. 35 Ãzíla ꞌbá ãngũ ꞌdã gá rĩ kí mụ Yẹ́sụ̃ amálé ꞌbo, iré kí ị́jọ́ ꞌdĩ ꞌi ãngũ ꞌdã gá ꞌdãá pírí. ꞌBá ají kí ĩꞌbã ꞌbá ãyánĩ rú rĩ kí ĩꞌdi rụ́ ꞌdõlé, 36 ãzíla ꞌbã kí mãmálá ĩꞌdi rụ́, ꞌbá ãyánĩ rú rĩ ꞌbã aló kí lú ĩꞌdi ꞌbã bõngó ꞌbã tị áyụ, wó ꞌbá bõngó la tị alólépi rá ꞌdĩ adrí kí rá.