5
Bahtáwari
(Luká 6:20–23)
1 Wahdé Issáyá mardománi mocchi dist, kóhéay sará sar kapt o nesht. Áiay morid áiay kerrá átkant.
2 Gorhá é dhawlá áyáni tálim dayagá lagget:
3 “Bahtáwar ant hamá ke wati ruhay garibiá sarpad ant, chéá ke ásmáni bádsháhi hamáyánig ent.
4 Bahtáwar ant hamá ke gamig ant, chéá ke áyán tasallá rasit.
5 Bahtáwar ant hamá ke narmdel ant, chéá ke zeminay mirásdár hamá bant.
6 Bahtáwar ant hamá ke pa hakk o ensápá shodig o tonnig ant, chéá ke á séra bant.
7 Bahtáwar ant hamá ke pa degarán rahma kanant, chéá ke áyáni sará rahm kanaga bit.
8 Bahtáwar ant hamá ke delesh pák ent, chéá ke á Hodáyá gendant.
9 Bahtáwar ant hamá ke sohl o émenia kárant, chéá ke á Hodáay chokk gwashaga bant.
10 Bahtáwar ant hamá ke hakk o ensápay ráhá ázár dayaga bant, chéá ke ásmáni bádsháhi hamáyánig ent.
11 Bahtáwar ét shomá ke mani sawabá mardom shomárá béezzat kanant o ázára dayant o shomay bárawá dróga bandant o badén gappa janant.
12 Gal bebét o shátkámi bekanét, chéá ke ásmáná shomay mozz báz ent. Pésarigén nabiesh hamé paymá ázár dátagant.
Jahánay wád o nur
13 Shomá jahánay wád ét, bale agan wáday tám berawt, gorhá chón padá wádók kanaga bit? Dega hecch kárá nayayt, abéd cha eshiá ke dawr dayag bebit o mardomi lagatmál bekanant.
14 Shomá jahánay nur o rozhn ét, shahré ke kóhéay sará ent, chér o andém buta nakant.
15 Hechkas rókén cherágá kásagay chérá éra nakant, cherágdánay sará éria kant tánke áiay rozhn lógay sajjahén mardomán berasit.
16 Hamé dhawlá shomay nur mardománi nyámá tálán bebit tánke á shomay nékén kárán begendant o shomay ásmáni Petay satáyá bekanant.
Sharyatay sarjam kanag
17 Gomán makanét ke man pa Sharyat o nabiáni habaráni dur kanag o nákár kanagá átkagán. Man pa áyáni nákár kanagá nayátkagán, pa áyáni sarjam kanagá átkagán.
18 Shomárá rásténa gwashán, ásmán o zeminay tabáh bayagá pésar, Sharyatay yakk áb o thekké ham gára nabit tán hamá wahdá ke Sharyatay har chizz sarjam mabit.
19 Paméshká agan kasé cha Sharyatay parmánán gwandhteréné ham mán mayárit o degarán hamé tálimá bedant, ásmáni bádsháhiá kasterén zánaga bit. Bale kasé ke é parmánáni sará amala kant o degarán ham hamé tálimá dant, ásmáni bádsháhiá mazan zánaga bit.
20 Gorhá shomárá gwashán, agan shomay pahrézkári cha Parisi o Sharyatay zánógeráni pahrézkáriá géshter mabit, hechbar ásmáni bádsháhiá shota nakanét.
Kosht o kósh
(Luká 12:58–59)
21 Shomá eshkotag ke gón péshigén mardomán gwashag butag: Hón makan. Harkas hóna kant, hakdiwáná mayárbár kanaga bit.
22 Bale man shomárá gwashán, harkas ke wati brátay sará zahr ent, á ham hakdiwáná mayárbár kanaga bit. Kasé ke wati brátá bad o rada kant, mazanén hakdiwáná mayárbár kanaga bit o kasé ke wati brátá ‘hódh’ o ‘ahmaka’ gwashit, dózahay ásay sezáwára bit.
23 Paméshká agan korbánjáhá, korbánig kanagay wahdá yátá kaptay ke tai brátá gón taw gelagé hast,
24 wati korbánigá hamódá korbánjáhá bell o beraw pésará wati brátá wasshán bekan, randá byá korbánig bekan.
25 Agan kaséá gón taw arh o dáwáé hast o tará hakdiwáná bárt, gorhá ráhá gón áiá wati arhá begisshén o sohl bekan. Chó mabit ke á tará káziay kerrá bebárt o kázi tará apsaray dastá bedant o taw zendáná dawr dayag bebay.
26 Tará rásténa gwashán, tán zarráni goddhi pai o paysahá porra nakanay, cha ódá ázáta nabay.
Zená o talák
27 Shomá eshkotag ke gwashag butag: Zená makan.
28 Bale man shomárá gwashán, agan kasé janénéá pa badén chammé bechárit, bezán wati delá gón hamá janéná zenái kort.
29 Paméshká agan tai rástén chamm tará dém pa gonáhá bárt, áiá kassh o dawr beday, chéá ke cha sarjamén jánay dózahá kapagá pa taw sharter hamesh ent ke tai jesmay yakk ázáé cha taw jetá bebit.
30 Hamé dhawlá, agan tai rástén dast tará dém pa gonáhá bárt, áiá borr o dawr day, chéá ke cha sarjamén jánay dózahá rawagá pa taw sharter hamesh ent ke tai jesmay yakk ázáé cha taw jetá bebit.
31 Gwashag butag: Harkas ke wati janá cha lógá dara kant, báyad áiá taláknámahé bedant.
32 Bale man shomárá gwashán, agan janénéá zená nakortag o mard angat ham áiay sawn o talákán bedant, bezán janéná zenákáriay némagá télánk dayagá ent o agan kasé gón talák dátagén janénéá sur o sáng bekant, gorhá bezán gón áiá zená kant.
Sawgend
33 Shomá é ham eshkotag ke gón péshigén mardomán gwashag butag: Wati sawgendá maprósh, o Hodáwanday námay sará wártagén sawgendán purah bekan.
34 Bale man shomárá gwashán, hechbar sawgend mawarét, na arshay, chéá ke Hodáay taht ent,
35 na zeminay, chéá ke Hodáay pádáni chéray korsi ent, na Urshalimay chéá ke ‘Mazanén Bádsháhay’ shahr ent.
36 Wati saray sawgendá ham mawar, chéá ke taw wati mudáni yakk thálé ham espét yá syáh korta nakanay.
37 Paméshká ódá ke shomárá ‘haw’ gwashagi ent, begwashét ‘haw’ o ódá ke ‘enna’ gwashagi ent, begwashét ‘enna’. Cha ed o géshter gwashag Shaytánay kár ent.
Bérgiri
38 Shomá eshkotag ke gwashag butag: Chammay badal chamm o dantánay badal dantán.
39 Bale man shomárá gwashán, radkárén mardomay démá maóshtét. Agan kasé tai rástén gobbá shahmáté jant, domi gobbá ham áiay némagá betarrén.
40 Agan kasé pa tai jámagay kasshagá tará hakdiwáná bárt, wati kabáhá ham áiá beday.
41 Agan kasé tará pa zór o bigári hazár gámay pand janaga parmáit, do hazár gám áiay hamráhiá beraw.
42 Kasé ke cha taw lóthit, áiá beday o agan yakkéá wámé lóthet, dayagá chakk o pad mabay.
Mehr
(Luká 6:27–36)
43 Shomá eshkotag ke gwashag butag: Wati hamsáhegá dóst bedár o gón wati dozhmená naprat bekan.
44 Bale man shomárá gwashán, wati dozhmenán dóst bedárét o pa hamáyán ke shomárá ázára dayant, nékén dwá belóthét,
45 tánke shomá wati ásmáni Petay chokk bebét, chéá ke á wati róchá pa nék o bad doénána drapshénit o wati hawrá pa pahrézkár o radkár doénána gwárénit.
46 Agan shomá tahná hamá mardomán dóst bedárét ke shomárá dósta dárant, shomárá cha Hodáay némagá hecch mozzé narasit. Songi o máliátgir ham wati dóst dárókán dósta dárant.
47 Agan shomá tahná wati brátán salám o drót begwashét, gorhá shomá cha é degarán sharter naét. Hodánáparmánén mardom ham wati brátán salám o drót gwashant.
48 Paméshká shomá báyad kámel bebét, anchosh ke shomay ásmáni Pet kámel ent.