26
Pablo pu jujapuá huatanyúj aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ rey Agripa
1 Aj puꞌij ɨ Agripa aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Pablo tɨjɨn:
—Ɨꞌríj paj tyuꞌtaxáj pataꞌaj ajapua huatányuunyij.
Tɨꞌquij ɨ Pablo ajméjcaꞌtacaꞌ, ajta huatyóochej tɨ aꞌyan tyuꞌtaxáj tɨjɨn:
2 —Agripa rey paj puéꞌeen, naa pu nyaꞌasej nyaj yahuatyéjvee ajimi, nyej nyij nyaj japua huatányuunyij néijmiꞌi jɨmeꞌ ɨ maj jɨn tyíꞌnyaxajtziꞌ ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan.
3 Pajta períj jamuaꞌreej jeꞌej tɨ een ɨ huáꞌyiꞌraj ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, pajta jamuaꞌreej ɨ maj jɨmeꞌ tyúuꞌixaatyeꞌ. Aꞌɨ́j nu jɨn aꞌyan tyíꞌmuahuaviij paj náanamuaj tyámuaꞌ naa.
4 ’Néijmiꞌi ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, majta ɨ maj aꞌáa jaꞌchej jóꞌnyaj jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu tyámuaꞌ tyáꞌmuaꞌreej jeꞌej nyaj yeꞌej tyiꞌtyínyechaꞌɨɨcaꞌaj nyatɨꞌɨj nyanaꞌaj tyuꞌpáꞌrɨꞌɨstariacaꞌ.
5 Majta mu jamuaꞌreej, tɨpuaꞌaj huaꞌráanajchi, ɨꞌríj maj aꞌyan tyuꞌtaxáj yee aꞌyaa nuꞌuj nyeríj tyiꞌ fariseo, aꞌɨ́jna ɨ tayiꞌráj tɨ jéetzeꞌ tyésiꞌ.
6 Ajta ijíij ya mu meríj nyeveꞌviꞌtɨj, manaꞌxɨjtyeꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ nyaj jachoꞌveꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ Dios jɨn atóoraj ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj jimi.
7 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tatyeɨ́tyeristyamuaꞌ ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, aꞌɨ́ɨ mu majta jachoꞌveꞌ ꞌasta naꞌaj quee atyojoꞌréꞌnyej aꞌájna xɨcáaraꞌ, aꞌɨ́j mu jɨn janaꞌmichej ɨ Dios, néijmiꞌi tújcaꞌrij tzajtaꞌ, majta tɨ́caꞌrij tzajtaꞌ mu jahuɨɨreꞌ. Agripa rey paj puéꞌeen, nyáaj nu aꞌyan chaꞌtaj nyanaꞌaj tyeꞌejchóꞌveꞌ aꞌɨ́jcɨ, aꞌɨ́j mu mij jɨn ijíij tyíꞌnyaxajtziꞌ.
8 ¿Jiꞌnye siaj sij quee muaꞌaj tyáꞌtzaahuatyeꞌ tɨ Dios huoꞌtájuurityeꞌsij ɨ maj meríj huácuij?
9 ’Aꞌyaa nu nyajta nyáaj tyíꞌmuaꞌajcaa jájcuaj ɨmuáj tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌvaꞌcaꞌaj nyaj néijmiꞌi huoꞌtáꞌijmuj ɨ maj jaꞌtzaahuatyeꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Jesús Nazaret tɨ jáꞌmaꞌcan,
10 aꞌyaa nu nyij huarɨ́j aꞌájna a Jerusalén. Aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌijta u tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu yuꞌxarij naatapíj ɨ nyaj jɨn huatányacɨꞌpuaj nyaj muiꞌcaa eetyáanaj ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, ajta matɨꞌɨj huáꞌcuiꞌcariaꞌaj, nyáaj nu nyajta aꞌyan tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj.
11 Mueꞌtɨ́j nu puéjtzij huaꞌtáꞌcariaꞌaj mej mij jaatapuáꞌcɨtaj ɨ maj jaꞌtzaahuatyeꞌ. Aꞌyaa nu huáꞌuuriajcaꞌaj néijmiꞌqueꞌ huaꞌ tyeyúuj tzajtaꞌ, nyajta jéehua huaꞌajchaꞌɨɨriaꞌcaꞌaj, joꞌtɨj naꞌaj nu huáyiꞌcaa matɨꞌɨj manaꞌaj tyityeecháatɨmaꞌcaa nyej nyij jeꞌej puaꞌaj huóꞌuurej.
Pablo pu huoꞌtéꞌexaa ɨ tyeɨ́tyee tɨꞌɨj tyáꞌantzaahuaj ɨ Jesús jimi
(Hch. 9:1-19; 22:6-16)
12 ’Aꞌɨ́j nu jɨn ujóꞌmej aꞌájna a Damasco, jiꞌnye aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌijta u tyeyúuj tzajtaꞌ, aꞌɨ́ɨ mu naataꞌítyacaꞌ, majta naatáꞌ ɨ nyaj jɨn aꞌyan huárɨnyij.
13 Aꞌyaa nu tyíꞌmuaꞌixaatyeꞌ, muáaj paj rey, aꞌáa nu joomáꞌcaj ɨ juyéj jitze aꞌtzáaj tacuaríixpuaj nyatɨꞌɨj jaaséej tɨ tajapuá ujeꞌcányeeriꞌcɨriacaꞌ, ajta jéetzeꞌ áꞌtaacaꞌaj quee ɨ xɨcáj, aꞌɨ́ɨ pu néijmiꞌqueꞌ nye jitze rátatzavej, ajta huaꞌ jitze ɨ maj nyaj jamuán huajúꞌcaꞌaj.
14 Tyatɨꞌɨj tyij néijmiꞌi eetavátzɨj, aj nu nyij aꞌtɨ́j huánamuajriꞌ tɨ ajoꞌtanyúj huaꞌ nyuucaaj jɨmeꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ hebreos aꞌyan tɨjɨn: “Saulo, Saulo, ¿jiꞌnye pej pij jeꞌej puaꞌaj nyoorej? Muáaj paj asɨ́ɨj jahuoo ɨ puéjtzij.”
15 Nyatɨꞌɨj nyij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn: “¿Aꞌtanyíj paj puéꞌeen nyavástaraꞌ?” Aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn: “Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ Jesús, ɨ paj jeꞌej puaꞌaj joorej.
16 Ájchesij, huatyéjchaxɨj, aꞌyaa nu een jɨmeꞌ huataséjre ajimi, nyej nyij tyimuaaꞌíjcatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ paj naatyáhuɨɨreꞌen, pajta huoꞌtéꞌexaatyeꞌen ɨ tyeɨ́tyee jeꞌej paj períj tyuꞌséj nyej jimi, pajta aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaatyeꞌen jeꞌej nyaj nyooj tyiꞌtɨ́j tyimuaataséjratyeꞌsij.
17 Nyáaj nu ajapua huatányuusij aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, nyajta aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́ɨjma jimi nu ijíij muaataꞌítyij.
18 Aꞌyaa nu tyimuaataꞌítyij pataꞌaj huaꞌtanyéjnyeꞌrityeꞌen, mej mij quee cheꞌ tɨ́caꞌristeꞌ cɨɨnyej, sulu mataꞌaj nyéeriꞌisteꞌ mahuacɨ́ꞌcaꞌan, tɨꞌij quee cheꞌ ɨ tyiyáaruꞌ tyihuáꞌijtyeꞌej, sulu mej mij aꞌyan huárɨnyij jeꞌej tɨ ɨ Dios tyáꞌxɨeꞌveꞌ, mataꞌaj nyéetzij majta náꞌantzaahuatyeꞌen, aj pu xaa Dios tyihuoꞌtúꞌuunyiꞌraj ɨ maj jɨn quee xáꞌpuɨꞌ huarɨ́j, tɨꞌij ajta huoꞌcɨꞌtyij mej mij aꞌáa joꞌtyáꞌɨtzeereꞌen joꞌtɨj ɨ Dios tyejéꞌijtaj.”
Pablo pu aꞌyan huarɨ́j jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j tyuꞌséj
19 ’Aꞌyaa puꞌij, Agripa rey paj puéꞌeen, nyáꞌastej aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ tajapuá jáꞌsejreꞌ,
20 nyatɨꞌɨj nyij anaquéej huoꞌtéꞌexaa aꞌɨ́ɨjma ɨ maj aꞌáa joꞌcháatɨmee aꞌájna a Damasco, nyajta jeꞌen aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Jerusalén jaꞌchej, nyajta néijmiꞌqueꞌ aꞌáa tɨ huatacaꞌaj a Judea, nyajta ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan, jéehua nu huóꞌixaaj mej mij seequéj tyúꞌmuaꞌtyij ɨ jutzájtaꞌ, mataꞌaj mij Dios jimi jaꞌséeriaꞌaj muáꞌraꞌnyij, majta aꞌyan huárɨnyij tɨꞌij séjreꞌej tɨjɨn muꞌríj seequéj tyityaajúꞌ.
21 Aꞌɨ́j mu jɨn ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, aꞌɨ́ɨ mu naatyéeviꞌ u tyeyúuj tzajtaꞌ, majta nyejeꞌcatamuɨꞌcaꞌaj.
22 Ajta ɨ Dios pu naatyáhuɨɨ aꞌɨ́j nu jɨn nyóocheꞌ tyámuaꞌ éenyeꞌqueꞌ séejreꞌ, nyajta nyooj tyihuáꞌixaatyeꞌ néijmiꞌcaa ɨ tyeɨ́tyee, ɨ maj cɨ́leꞌen, nyajta ɨ maj huáasij. Canu séej tyiꞌtɨ́j huóꞌixaaj, aꞌɨ́j nuꞌuj jeꞌej tɨ tyaaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Moisés, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌxajtacaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tɨ tyiꞌrɨnyíicheꞌ.
23 Aꞌyaa mu tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨ aꞌyan tyúuxɨeꞌvaꞌcaꞌaj tɨ ɨ Cɨríistuꞌ huámuɨꞌnyij, ajta jeꞌen aꞌɨ́ɨn pueꞌéenyeꞌej taꞌmej ɨ tɨ anaquéej huatájuuritaj ɨ muɨꞌchítyee tzajtaꞌ, ajta jeꞌen huoꞌtéꞌexaatyeꞌej ɨ tɨ jɨn Dios huoꞌtyáhuɨɨreꞌen ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, ajta ɨ maj séej chuéj japua jáꞌmaꞌcan.
Pablo pu tyíꞌtyeseꞌ jeꞌej tɨ tyaamueꞌtɨn tɨꞌij tyáꞌantzaahuatyeꞌen aꞌɨ́jna ɨ rey Agripa
24 Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ ɨ Pablo, aj puꞌij jiyeꞌtzín huajíjhuacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ Festo tɨjɨn:
—Pablo puáꞌtɨmueꞌ muáaj. Papuꞌríj huatyáꞌtɨmueꞌriꞌ ɨ paj jéehua tyiáꞌmuaꞌtyej.
25 Ajta ɨ Pablo aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Festo tajtúhuan paj puéꞌeen, canu nyatɨmueꞌ, ɨ nyaj nyeríj jaataxájtacaꞌ tyámuaꞌ pu een ajta aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna.
26 Aꞌmújna mu rey Agripa, tyámuaꞌ pu tyáꞌmuaꞌreej aꞌíjcɨ jɨmeꞌ, aꞌɨ́j nu jɨn quee tyiꞌtzɨ́ɨnyeꞌej nyetyiꞌxaj jɨɨsaꞌpuaj, jiꞌnye tyámuaꞌ nu tyáꞌmuaꞌreej tɨ aꞌmúu ajta néijmiꞌi muaꞌreej, tɨquee tyiꞌtɨ́j jeꞌej huarɨ́j avíitzij jɨmeꞌ.
27 ¿Nyi pequee jaꞌtzaahuatyeꞌ muáaj Agripa rey paj puéꞌeen, jeꞌej maj tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyíꞌxajtacaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan? Nyáaj nu jamuaꞌreej tɨjɨn petyáꞌtzaahuatyeꞌ.
28 Ajta Agripa aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:
—¿Nyi aꞌyan petyíꞌmuaꞌtzej yee aꞌíj puꞌuj jɨn tyáꞌantzaahuaj ɨ paj cɨ́ɨ panaꞌaj tyináaꞌixaaj ɨ nyúucarij?
29 Ajta ɨ Pablo aꞌyan tyuꞌtanyúj tɨjɨn:
—Tɨpuaꞌaj cɨ́ɨ naꞌaj naꞌríij jéehua áꞌtyeeviꞌin, Dios pu aꞌyan tyáꞌxɨeꞌveꞌ paj quee muáaj panaꞌaj tyáꞌantzaahuatyeꞌen, sulu majta mu séecan ɨ maj nyanamuaj ijíij, mej mij néijmiꞌi aꞌyan tyaꞌráꞌastej aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús nyatɨꞌɨj nyáaj, mequee aꞌyan tyityaꞌnajɨꞌquiꞌhuajmaꞌaj ɨ cadéenaj jɨmeꞌ.
30 Aj puꞌij ájchej aꞌɨ́jna ɨ rey, ajta aꞌɨ́jna ɨ tajtúhuan, ajta ɨ Berenice, majta néijmiꞌi ɨ maj aꞌúun jeꞌrátyaꞌcaꞌaj.
31 Aj mu mij aꞌtzúj eeracɨ́ɨnyej jujɨ́ɨmuaꞌaj mej mij tyiꞌhuóoꞌixaatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ, aꞌyaa mu tyúuꞌixaatyaꞌcaꞌaj tɨjɨn:
—Aꞌmújna mu tyévij, capu tyiꞌtɨ́j jeꞌej huáruuj mej mij jaajéꞌcaj, capu ajta aꞌyan tyiꞌtyéevijtɨj tɨꞌij eetyánamiꞌhuaj.
32 Ajta ɨ Agripa aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Festo tɨjɨn:
—Ɨꞌríitacaj pu tyaj jaatátoonyijcheꞌ aꞌíjcɨ ɨ tyáataj, tɨpuaꞌaj quee aꞌyan tyáꞌhuoocajcheꞌen tɨ aꞌɨ́ɨn jaaxáꞌpuɨꞌɨntareꞌen ɨ tɨ tyihuáꞌijtyeꞌ ɨ romanos.