7
Tɨꞌɨj jujapuá huatanyúj aꞌɨ́jna ɨ Esteban
1 Aj puꞌij aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́jna ɨ tɨ tyíꞌijta u tyeyúuj tzajtaꞌ tɨjɨn:
—¿Nyi aꞌyan tyiꞌjaꞌyájna matɨꞌɨj tyíꞌxaj aꞌmúumaj?
2 Aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtanyúj aꞌɨ́jna ɨ Esteban tɨjɨn:
—Xáanamuajriꞌ nyeꞌihuáamuaꞌ, siajta muaꞌaj huáasij, Dios pu huataséjre aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Abraham, tɨꞌɨj ooj aꞌáa joꞌtyaváacaj a Mesopotamia, tɨꞌɨj quee xu joꞌraꞌváacaj aꞌájna a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Harán.
3 Aꞌyaa pu ɨ Dios tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “Eerájraꞌ aꞌíjcɨ japua ɨ aꞌ chuéj, ajta muaꞌ tyéeɨtyeristyamuaꞌ, capáj huáꞌviꞌtɨj sulu micheꞌ aꞌyan eenyeꞌ, séej nu muaataséjratyeꞌej ɨ chuéj paj japuan séeriaꞌaj puáꞌmej, pataꞌaj aꞌáa jóꞌraꞌnyij.”
4 Aj puꞌij ɨ Abraham eerájraa aꞌájna a Caldea, tɨꞌquij aꞌáa joꞌyíxɨj a Harán. Aꞌtzúj aꞌtyéeviꞌcaj puꞌij téꞌej huamuɨ́ꞌ ɨ táatajraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Abraham, aj puꞌij Dios jaataꞌíj aꞌɨ́jcɨ ɨ Abraham tɨ eerájraꞌnyij aꞌájna a Harán tɨꞌij jaꞌrájraꞌnyij aꞌíjcɨ ɨ chuéj japua ɨ siaj ijíij yan japuan huacháatɨmee.
5 Ajta quee ɨ chuéj jaatáꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Abraham, nyi cɨ́ɨraꞌtzuj joꞌtɨj jaꞌhuóochejtyeꞌen. Ajta ɨ Dios aꞌyaa pu tyaꞌtóoraj tɨ chuéj jaatáꞌsij, taꞌaj ij tɨꞌɨj huámuɨꞌnyij aꞌɨ́jna ɨ Abraham, aꞌɨ́ɨjma huácɨꞌtyij ɨ maj jitzán eerányesij. Aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze tɨꞌɨj Dios jitzán aꞌyan tyaꞌtóoraj, capu eexúj tyiyójmuaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Abraham.
6 Aꞌyaa pu ajta tyaatéꞌexaa maj aꞌáa joꞌtyaꞌaj muáꞌjuꞌun ɨ maj jitzán eerányesij, séej chuéj japua joꞌmaj quee jáꞌmaꞌcan, majta tyihuoꞌtaꞌíjtyeꞌsij maj tyuꞌmuárɨeꞌen puéjtzij jɨmeꞌ, aꞌyaa mu áꞌtyeeren aꞌchu muáacuaj anxɨtyej nyinyiꞌraꞌaj maj aꞌyan tyaꞌajpuéetzij muáꞌjuꞌun.
7 Aꞌyaa pu ajta tyaatéꞌexaa ɨ Dios tɨjɨn: “Nyáaj nu puéjtzij huoꞌtaꞌsij aꞌɨ́ɨjma ɨ maj caꞌnyéjrij jɨn tyihuaꞌíityaꞌaj muáꞌjuꞌun, aj mu mij téꞌej eeráajuꞌun aꞌɨ́ɨmaj, matɨꞌɨj mij naatyáhuɨɨreꞌej iiyeꞌej joꞌpaj joꞌcaj.”
8 Aj puꞌij Dios jaatáꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Abraham tɨꞌij aꞌɨ́j jɨn antyúumuaꞌreeriaj ɨ maj jaꞌantyisíꞌchej ɨ junavíj. Aꞌɨ́j pu jɨn tɨꞌɨj tyoomáꞌcaj arahuéeicaj xɨcáj tɨ huanɨeꞌhuacaꞌ ɨ yójraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Abraham, aꞌyaa puꞌij jáaruuj ɨ juyój tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Isaac. Ajta aꞌɨ́jna ɨ Isaac, aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj jáaruuj aꞌɨ́jcɨ ɨ juyój tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Jacob. Ajta aꞌɨ́jna ɨ Jacob, aꞌyaa chaꞌtánaꞌaj huóꞌruuj aꞌɨ́ɨjma ɨ juyójmuaꞌ, ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌaxcaa, ɨ maj tahuásimuaꞌ puéꞌeen.
9 ’Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ yójmuaꞌmuaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Jacob, aꞌɨ́ɨ mu jaꞌanchueerej séej ɨ juꞌihuáaraꞌ tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn José, aj mu mij jáatoj mej mij séecan yoꞌvíꞌtɨj séej chuéj japua tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Egipto. Ajta Dios pu jaatyáhuɨɨ aꞌɨ́jcɨ ɨ José,
10 jaatyáhuɨɨ tɨꞌij quee jajpuéetzij jáꞌraꞌnyij. Dios pu juꞌcámuaꞌriityej aꞌɨ́jcɨ ɨ José, tɨꞌij tyámuaꞌ naa yóꞌsejraj aꞌɨ́jna ɨ tɨ vaꞌcán jɨn tyíꞌijta aꞌájna a Egipto, ɨ maj aꞌyan jatamuáꞌmuaj tɨjɨn Faraón, aꞌɨ́j pu jɨn jaꞌantyíhuoj aꞌɨ́jcɨ ɨ José tɨꞌij tyuꞌtaꞌíjtaj néijmiꞌqueꞌ aꞌájna a Egipto, ajta aꞌájna joꞌtɨj jáꞌchajcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ tɨ vaꞌcán jɨn tyíꞌijta.
11 ’Ajta jeꞌen jéehua huatúuriꞌhuaj jaꞌraa aꞌájna a Egipto, ajta aꞌájna a Canaán, majta ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj, camu tyiꞌtɨ́j tyíꞌchaꞌɨɨcaꞌaj maj jáacuaꞌnyij.
12 Tɨꞌɨj aꞌyan tyáamuaꞌreeriꞌ aꞌɨ́jna ɨ Jacob, tɨ aꞌáa tyajáꞌxooviꞌcaꞌaj aꞌájna a Egipto tyiꞌtɨ́j maj jáacuaꞌnyij, aj puꞌij huoꞌtaꞌítyacaꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ juyójmuaꞌ, aꞌɨ́ɨmaj mu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj. Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ maj anaquéej aꞌáa jaꞌtanyéj.
13 Ajta matɨꞌɨj majtáhuaꞌaj aꞌáa jóꞌjuꞌ aꞌájna a Egipto, aj puꞌij ɨ José huatóoxajtacaꞌ huaꞌ jimi ɨ juꞌihuáamuaꞌ aꞌtɨ́j tɨ puéꞌeenyeꞌej, aꞌyaa puꞌij ɨ Faraón tyáamuaꞌreeriꞌ aꞌtyán tɨ jitzán eerámaꞌcan aꞌɨ́jna ɨ José.
14 Ajta jeꞌen tyuꞌtaꞌíjtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ José tɨꞌij ɨ táatajraꞌ ajeꞌréꞌnyej a Egipto, majta ɨ maj jamuán ajáꞌchajcaꞌaj, ɨ maj huéeicatyej japuan tamuáamuataꞌ japuan anxɨ́vij aráꞌaxcaa.
15 Tɨꞌquij Jacob aꞌáa jaꞌhuóochejtye a Egipto, aꞌáa puꞌij joꞌmuɨ́ꞌ aꞌɨ́jna, majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj aꞌáa mu majta joꞌcuij.
16 Aj mu mij aꞌáa huojóꞌtɨj ɨ muɨꞌchítyee aꞌájna a Siquem, aꞌáa mu huajaꞌváꞌnaj aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ chuéj tɨ huóꞌnanɨeeriꞌ aꞌɨ́jna ɨ Abraham aꞌɨ́ɨjma ɨ yójmuaꞌmuaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Hamor, Siquem tɨ jáꞌchajcaꞌaj.
17 Tɨꞌɨj arí atyojoꞌreꞌnyéesimaꞌcaj aꞌɨ́jcɨ xɨcáaraꞌ tɨ jitzán aróoꞌastej ɨ Dios tɨ jɨn tyaꞌtóoraj aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Abraham, jéehua mu huatámuiꞌriacaꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj maj jitzán eerányej, muꞌríj muiꞌcaa aꞌɨ́ɨmaj ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj aꞌáa joꞌtyáꞌcaꞌaj aꞌájna a Egipto.
18 Aj puꞌij sɨ́ɨj tyeꞌentyájrupij ɨ tɨ vaꞌcán jɨn tyíꞌijtacaꞌaj aꞌájna a Egipto, capu jaamuaꞌaj aꞌɨ́jcɨ ɨ José.
19 Aꞌɨ́jna ɨ rey, aꞌɨ́ɨ pu huoꞌcuanamuaj ɨ tatyeɨ́tyeristyamuaꞌ, jeꞌej puaꞌaj pu tyihuáꞌajchaꞌɨɨcaꞌaj ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj. Caꞌnyéjrij pu jɨn huoꞌtaꞌíj mej mij huiꞌráhuaꞌxɨj ɨ juyójmuaꞌ ɨ maj móoj unyáaqueꞌej mej mij huácuiꞌnyij.
20 Aꞌájna tɨꞌɨj huanɨeꞌhuacaꞌ ɨ Moisés. Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ huásimuaꞌmuaꞌ ɨ páꞌrɨꞌɨj, aꞌɨ́ɨ mu jaaxáꞌpueeriꞌ aꞌájna a juchéj huéeicaj máxcɨrɨeꞌ.
21 Tɨꞌɨj tyaꞌráꞌaj aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze ɨ maj jitzán huáꞌcuiꞌnyij ɨ tɨꞌríij, ɨ yójraꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ vaꞌcán jɨn tyíꞌijta, aꞌɨ́ɨ pu japuan huatanyúj ajta jáaveꞌsijriꞌ yaa tɨꞌɨj juyój.
22 Matɨꞌɨj mij néijmiꞌi tyaamuáꞌtyej ɨ maj tyojóꞌitej aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Egipto jáꞌmaꞌcan. Tyámuaꞌ pu tyoꞌcámuaꞌriajcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Moisés aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ tɨ tyuꞌtaxáj, ajta jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j huáꞌuurej.
23 ’Tɨꞌɨj huáꞌpuatyej nyinyiꞌraꞌaj jajchaꞌɨ́ɨcaj ɨ Moisés, aꞌyaa pu tyuꞌtóoxajtacaꞌ tɨ uhuojoꞌváꞌmuaarej ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan, jiꞌnye aꞌɨ́ɨjma pu jitze eerámaꞌcan.
24 Tɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj, aj puꞌij séej huaséj ɨ tɨ Egipto jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́ɨ pu séej jeꞌej puaꞌaj uuriajcaꞌaj ɨ tɨ huaꞌ jitze ajtyámaꞌcan, tɨꞌquij ɨ Moisés aꞌáa joꞌmej tɨꞌij aꞌɨ́jna japua huatányuunyij, aj puꞌij ɨ Moisés jaajéꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j Egipto tɨ jáꞌmaꞌcan.
25 Aꞌyaa pu tyíꞌmuaꞌajcaj yee máamuaꞌreej ɨ ihuáamuaꞌmuaꞌ tɨ ɨ Moisés Dios jitze aróocaꞌnyej, tɨꞌij hueꞌrátoonyij aꞌɨ́ɨjma, majta camu jáamuaꞌreeriꞌ.
26 Yaa ariáꞌpuaꞌaj pu huoꞌtyoj huaꞌpuácaa ɨ juꞌihuáamuaꞌ, múunyoꞌsiꞌtyaꞌcaꞌaj aꞌɨ́ɨmaj, aꞌyaa pu tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj ɨ Moisés tɨ huoꞌtáꞌijmuj, tɨꞌquij aꞌyan tyihuoꞌtajé tɨjɨn: “Muaꞌaj tyétyacaa mu siaj juꞌihuáamuaꞌ, ¿jiꞌnye siaj sij jeꞌej puaꞌaj juꞌuurej jujɨ́ɨmuaꞌaj?”
27 Aj puꞌij ɨ tɨ jeꞌej puaꞌaj jooriajcaꞌaj ɨ séej ɨ juꞌihuáaraꞌ, aꞌɨ́ɨ pu jaatátajchacaꞌ ɨ Moisés, ajta aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “¿Aꞌtanyíj muaꞌantyíhuoo muéetzij tyiꞌtɨ́j jɨmeꞌ, pej pij ityájma tyitaataꞌíjtyeꞌen?
28 Nyi pajta nyéetzij nyejeꞌcatan patɨꞌɨj tajquíj tyeejéꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ Egipto jáꞌmaꞌcan.”
29 Tɨꞌɨj jáanamuajriꞌ aꞌɨ́jna ɨ Moisés, aj puꞌij huatóoꞌuj, jóꞌraa aꞌájna séej chuéj japua tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Madián, aꞌáa pu jóꞌcatyii yaa tɨꞌɨj aꞌtɨ́j tɨquee aꞌáa jáꞌmaꞌcan, aꞌáa pu joꞌtyényeɨɨchacaꞌ, ajta huaꞌpuácaa tyiyóomuaꞌaj jaꞌraa aꞌɨ́jna ɨ Moisés.
30 ’Tyoomáꞌcaj huáꞌpuatyej nyinyiꞌraꞌaj, aj puꞌij sɨ́ɨj huataséjre aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Moisés aꞌájna joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj a véjriꞌ ɨ jɨríj jitze tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Sinaí. Aꞌáa pu joꞌtaséjrej ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ tyiꞌtɨ́j tuꞌpíj jitze tɨ tyátaasimaꞌaj.
31 Tɨꞌɨj aꞌɨ́j huaséj aꞌɨ́jna ɨ Moisés jeꞌej pu joꞌtaséj, aj puꞌij ajtyáxɨɨriacaꞌ tɨꞌij véjriꞌ tyámuaꞌ naa tyeeséj, tɨꞌquij jáanamuajriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ tavástaraꞌ tɨ aꞌyan tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn:
32 “Nyáaj nu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ huaꞌ Dios ɨ jáꞌmuahuasimuaꞌcɨꞌɨj, aꞌɨ́jcɨ ɨ Abraham, aꞌɨ́jcɨ ɨ Isaac, nyajta aꞌɨ́jcɨ ɨ Jacob.” Ajta ɨ Moisés, jéehua pu tyóoviveesimaꞌaj, capu óocaꞌnyajcaꞌaj tɨ jaaséej.
33 Ajta aꞌyan tyaatéꞌexaa ɨ tavástaraꞌ tɨjɨn: “Pataꞌaj ajtáɨꞌpuꞌxɨꞌɨn muaꞌ caꞌquéj, jiꞌnye nyéetzij pu nyaꞌaꞌrij mu chuéj paj japuan joꞌchaꞌcan.
34 Nyáaj nu nyeríj huoꞌséj jeꞌej maj tyáꞌpuejtzitarej ɨ nyetyeɨ́ɨtyeristyamuaꞌ ɨ maj aꞌáa joꞌtyíj a Egipto, nyáaj nu huóꞌnamuajriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ maj jɨn áꞌviicueꞌreꞌ, nuꞌríj yavaꞌcáanyej nyej nyij huaꞌ japua huatányuunyij mej mij iirácɨɨnyej aꞌájna a Egipto. Aꞌɨ́j nu jɨn nyáaj muaataꞌítyij, pej pij aꞌáa jóꞌmeꞌen a Egipto.”
35 ’Maj majta aꞌɨ́ɨmaj quee jaataxɨéꞌvej aꞌɨ́jcɨ ɨ Moisés, matɨꞌɨj aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn: “¿Aꞌtanyíj muaꞌantyíhuoo muéetzij tyiꞌtɨ́j jɨmeꞌ, pej pij ityájma tyitaataꞌíjtyeꞌen?”, Dios pu uyoꞌtaꞌítyacaꞌ yaa tɨꞌɨj ɨ tɨ huaꞌ jɨmeꞌ antyúumuaꞌreej, ajta ɨ tɨ hueꞌrátoonyij, aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ sɨ́ɨj huataséjre ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ tuꞌpíj tɨ tyátaasimaꞌaj.
36 Aꞌɨ́jna ɨ Moisés, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ huiꞌrájtoj aꞌájna a Egipto aꞌɨ́ɨjma ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj, tyiꞌtɨ́j pu huoꞌtaséjra mej mij aꞌɨ́jcɨ jɨn jáamuaꞌreej tɨ Dios jitze aróocaꞌnyajcaꞌaj, ajta aꞌájna jájritzeꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn jájtyij tɨ poꞌvij, ajta aꞌájna joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj, aꞌáa pu huáꞌpuatyej nyinyiꞌraꞌaj áꞌtyeej tɨ aꞌyan rɨjcaa ɨ Moisés.
37 Aꞌíjna ɨ Moisés, aꞌɨ́ɨ pu ajta aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej ɨ tɨ aꞌyan tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Israel jitze ajtyámaꞌcan tɨjɨn: “Dios pu séej antyíhuoosij tɨ muaꞌajmaj jitze ajtyámaꞌcan tɨ ajta aꞌyan tyihuoꞌtyáhuɨɨreꞌsij nyatɨꞌɨj nyáaj.”
38 Matɨꞌɨj ɨ tyeɨ́tyee aꞌáa jaꞌtyúusɨɨ joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj, aꞌɨ́ɨ pu ajta ɨ Moisés ajoꞌtyávaacaꞌaj huaꞌ jamuán ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj tɨꞌij aꞌɨ́ɨn jamuán tyuꞌxáj ɨ tɨ tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ aꞌájna jɨríj japua tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Sinaí, aꞌɨ́ɨ puꞌij jaꞌancuriáaꞌ ɨ nyúucarij júuricamej tɨ jitzán séejreꞌ, tɨꞌij tajimí séeriaꞌaj jáꞌraꞌnyij.
39 ’Majta ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj camu jaataxɨéꞌvej maj jaꞌantzaahuatyeꞌen, aꞌyaa mu tyáꞌxɨeꞌvaꞌcaꞌaj ɨ jutzájtaꞌ maj huariáꞌcɨɨnyej aꞌájna a Egipto.
40 Aꞌyaa mu tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Aarón tɨjɨn: “Sáanturij táataavej mej mij aꞌɨ́ɨn anáatyaꞌaj muáꞌraꞌnyij, jiꞌnye catu jamuaꞌreej jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j jáaruuj aꞌɨ́jcɨ ɨ Moisés, ɨ tɨ tɨiꞌrájtoo aꞌájna a Egipto.”
41 Aj mu mij sáantuj huatyátaahuacaꞌ tɨ aꞌyan huaséꞌrihuaꞌaj tɨꞌɨj visáaruꞌ, matɨꞌɨj mij tyaatámuꞌvejrityej aꞌɨ́jcɨ ɨ visáaruꞌ, muatóotyamuaꞌvej majta tyuꞌyéꞌestej aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ maj jaatyátaahuacaꞌ jujɨ́ɨmuaꞌaj ɨ sáantuj.
42 Ajta ɨ Dios ajtáraa aꞌɨ́ɨjma jimi, tɨꞌɨj ij huoꞌtaꞌ mej mij séej jimi tyuꞌtyáhuɨɨreꞌen, aꞌɨ́ɨjma jimi ɨ xúꞌraꞌvetyee, máxcɨrɨeꞌ, xɨcáj, tyiꞌtɨ́j tɨ jeꞌej tyíꞌsejreꞌ ɨ jútyeꞌ. Aꞌyaa pu tyéꞌyuꞌsiꞌ aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ yuꞌxarij ɨ maj joꞌyúꞌxacaꞌ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj tyityatatyáꞌcaꞌaj ɨ Dios jimi tɨjɨn:
Muaꞌaj mu siaj Israel jitze ajtyámaꞌcan,
¿Nyiquij setyinaatámuꞌvejritye, siatɨꞌɨj huáꞌpuatyej
nyinyiꞌraꞌaj áꞌtyeej aꞌájna joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj?
43 Nyij sequée aꞌyaa sianaꞌaj tyáatɨsimaꞌaj ɨ chiꞌraꞌan
aꞌɨ́jcɨ ɨ sáantuj tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Moloc,
siajta ɨ xúꞌraꞌvejraꞌ ɨ séej ɨ sáantuj
ɨ tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Refán,
aꞌíi mu aꞌɨ́ɨn puéꞌeenyeꞌej ɨ sáanturij
ɨ siaj jujɨ́ɨmuaꞌaj huóꞌtaahuacaꞌ
siaj sij tyámuaꞌ tyihuoꞌtáꞌan aꞌɨ́ɨjma.
Aꞌɨ́j nu jɨn aꞌáa ɨmuáj jamuaataꞌítyij
joꞌtɨj aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Babilonia.
44 ’Aꞌájna joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj, aꞌɨ́ɨ pu ajaꞌ séjriaꞌcaꞌaj huaꞌ jimi ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj aꞌɨ́jna ɨ ɨnáamuaj tɨ curiáꞌnamiꞌ joꞌmaj jóosɨꞌrii, aꞌyaa mu eenyeꞌ huatyátaahuacaꞌ jeꞌej tɨ yeꞌej ɨ Dios tyaataꞌíj aꞌɨ́jcɨ ɨ Moisés, tɨꞌɨj aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨ jaatyátaavej aꞌyan eenyeꞌ tɨꞌɨj ɨ muaꞌtyéjrij tɨ aꞌɨ́ɨn jaataséjra.
45 Aꞌɨ́ɨ mu ɨ tahuásimuaꞌcɨꞌɨj jaꞌancuriáꞌja aꞌɨ́jcɨ ɨ ɨnáamuaj, aj mu mij uyaꞌrájtɨɨ aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj mu ujoꞌváꞌjuꞌ aꞌɨ́jcɨ jamuán ɨ Josué, matɨꞌɨj huoꞌmuéꞌtɨj ɨ tyeɨ́tyee ɨ maj séecan ɨ chájtaꞌnaj jitze jáꞌchajcaꞌaj, aꞌɨ́ɨjma ɨ tɨ Dios huoꞌtaꞌ mej mij huoꞌmuéꞌtɨn. Aꞌáa pu jáꞌsejriaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ ɨnáamuaj ꞌasta quee huaséjre ɨ David.
46 Aꞌɨ́jna ɨ David, aꞌɨ́j pu huacɨꞌɨj tɨ Dios tyámuaꞌ tyéejchaꞌɨɨj, aꞌɨ́j pu jɨn jaatáhuoj aꞌɨ́jna ɨ David ɨ Dios jimi, tɨꞌij Dios jaatáꞌ tɨ David jaꞌajtaavej ɨ tyeyúuj tɨꞌij aꞌyan tyiꞌhuɨ́ɨreꞌej jáꞌraꞌnyij tɨꞌɨj chiꞌraꞌan aꞌɨ́jcɨ ɨ Dios raꞌ ɨ Jacob.
47 Capu ajta aꞌyan atyojoꞌréꞌnyej, sulu aꞌɨ́ɨ pu jaꞌajtaahuacaꞌ ɨ chiꞌraꞌan ɨ Dios aꞌɨ́jna ɨ Salomón.
48 Maꞌajta ɨ Dios capu aꞌáa jaꞌchej ɨ chiꞌij tzajtaꞌ ɨ maj jaꞌajtaahuacaꞌ ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́j pu jɨn aꞌyan tyoꞌyúꞌxacaꞌ ɨ sɨ́ɨj tɨ tyíꞌxajtacaꞌaj ɨ Dios jitze maꞌcan tɨjɨn:
49 Ɨ tajapuá pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyaꞌ ɨpuáaj,
ajta ɨ cháanacaj pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ nyaj japuan rányacaꞌnyej.
¿Tyiꞌtanyí chiꞌraꞌan sianaatyátaavej nyéetzij?
¿Joꞌnyij ij jáꞌɨꞌrij nyaj huányasoꞌpeꞌen?
50 ¿Nyij nyequee nyáaj aꞌɨ́ɨn puéꞌeen
ɨ nyaj néijmiꞌi tyúꞌtaahuacaꞌ?
51 ’Aj puꞌij aꞌyan ajta tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́jna ɨ Esteban tɨjɨn:
—Maj siajta muaꞌaj xu tyésiꞌ, capu tyiꞌtɨ́j jaꞌmua tzajtaꞌ utyényinyiij, aꞌnáj tɨnaꞌaj xu jitzán raatyij aꞌɨ́jcɨ ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, aꞌyaa xu tyityetyóonaamuaj ɨ jutzájtaꞌ, matɨꞌɨj tyeeyíꞌtɨhuaꞌaj ɨ jáꞌmuahuasimuaꞌcɨꞌɨj.
52 ¿Aꞌtanyíj mequee jeꞌej huáruuj ɨ jáꞌmuahuasimuaꞌcɨꞌɨj ɨ maj jaxajtacaꞌaj ɨ Dios tɨ jitze eerámaꞌcan? Aꞌɨ́ɨ mu huoꞌcuij aꞌɨ́ɨjma ɨ maj anaquéej jaataxájtacaꞌ tɨ yavaꞌcányesij ɨ tɨ jɨꞌréenyeꞌej séejreꞌ ɨ Dios jimi. Ajta tɨꞌɨj yatanyéj aꞌɨ́jna ɨ tɨquee tyiꞌtɨ́j jɨn áꞌɨtzeereꞌ ɨ Dios jimi, muaꞌaj xu jáacuanamuaj, siajta jaajéꞌcaj.
53 Muaꞌaj mu siaj jaꞌancuriáaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ nyúucarij, aꞌɨ́ɨmaj jimi ɨ maj tajapuá tyíꞌhuɨɨreꞌ, caxu jaꞌtzaahuatyeꞌ.
Matɨꞌɨj jaajéꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Esteban
54 Matɨꞌɨj aꞌyan tyáanamuajriꞌ, tyámuaꞌ mu tyityaatanyínyuꞌcacucaꞌ, majta ancuriocɨꞌmáaj ɨ jutaméj jitze aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Esteban.
55 Ajta ɨ Esteban, aꞌɨ́j pu jitze aroocaꞌnyáaj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, tɨꞌquij jútyeꞌ jóꞌnyeeriacaꞌ, aj puꞌij jaaséj tɨ ajeꞌcátatzacaꞌaj ɨ Dios tɨ jɨn naa huaséꞌrin, ajta pu aꞌɨ́j huaséj ɨ Jesús tɨ muácaꞌtaꞌ pujmuaꞌ ɨ Dios joꞌtyávaacaꞌaj.
56 Ajta jeꞌen aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Cásɨꞌ nyéesej ɨ tɨ antácun ɨ tajapuá, nyajta nu jaaséj aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ ajta tyévij jitze huanɨeꞌhuacaꞌ, tɨ aꞌáa joꞌtyéjvee ɨ muácaꞌtaꞌ ɨ Dios.
57 Majta aꞌɨ́ɨmaj muiꞌtyóonaxɨj ɨ junaxɨéetaꞌ ɨ jumuácaꞌ jɨmeꞌ, majta huatyejíihuajra caꞌnyíin jɨmeꞌ, aj mu mij ootyáhuaachacaꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi.
58 Matɨꞌɨj mij jeꞌráajaj aꞌájna a chájtaꞌ, aj mu mij jaatyátoꞌsixɨj tyetyéj jɨmeꞌ, majta ɨ maj tyíꞌsejracaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu antyúuchuiixɨ ɨ tyúusiicuꞌ, matɨꞌɨj mij atyajaꞌajraj aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ tyamuéej tɨ aꞌyan ántyapuaj tɨjɨn Saulo.
59 Matɨꞌɨj jatyatóꞌxaꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Esteban, aꞌyaa pu tyaatáhuo ɨ Dios jimi tɨjɨn:
—Jesús, nyavástaraꞌ, ancuriáaꞌ ɨ nyajúuricamej.
60 Aj puꞌij tyítunutacaꞌ, ajta jeꞌen caꞌnyíin jɨn aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ tɨjɨn:
—Nyavástaraꞌ, capáj huaꞌ jitze japuaꞌrityaꞌaj ɨ maj jɨn ootyáꞌɨtzee.
Tɨꞌɨj aꞌyan tyuꞌtaxáataj, aj puꞌij huamuɨ́ꞌ.