8
1 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Saulo aꞌáa pu joꞌtyávaacaꞌaj, aꞌɨ́ɨ pu huaꞌsejracaꞌaj matɨꞌɨj jaajéꞌcaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Esteban.
Saulo pu jeꞌej puaꞌaj huáꞌuurej aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ
Aꞌájna xɨcáaraꞌ jitze mu huatyóohuij maj jeꞌej puaꞌaj huóꞌuurej aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, ɨ maj aꞌáa jáꞌchajcaꞌaj a Jerusalén. Néijmiꞌi mu maꞌúrutyixɨj tɨꞌɨj naꞌaj aꞌáa tɨ huatacaꞌaj a Judea, ajta aꞌájna a Samaaria, aꞌɨ́ɨ muꞌuj quee joꞌcɨ́j ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej.
2 Majta séecan ɨ maj tyámuaꞌ tyíꞌtyetyeɨɨtyeristacaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu jaꞌváꞌnaj aꞌɨ́jcɨ ɨ Esteban, jéehua mu áꞌtyeej maj juxaamuɨjrityeꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ.
3 Meentyij aꞌɨ́jna ɨ Saulo, jeꞌej puaꞌaj huáꞌuuriajcaꞌaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ, aꞌɨ́ɨ pu utyáruꞌpichaꞌaj huaꞌ chiꞌtáj joꞌmaj joꞌcháatɨmaꞌcaa, aj puꞌij huiꞌrájaꞌpuanaꞌaj ɨ tyétyacaa, ajta ɨ úucaa, néijmiꞌcaa pu tyíꞌtuiiriaꞌcaꞌaj mej mij hueꞌtyáanaj.
Felipe pu huoꞌtéꞌexaa ɨ tavástaraꞌ nyuucaaj aꞌɨ́ɨjma ɨ maj Samaaria jáꞌmaꞌcan
4 Majta aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj maꞌúrutyixɨj, joꞌtɨj naꞌaj maj joojúꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ mu huaꞌmuaꞌtyajcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ Dios, ɨ tɨ jɨn huaꞌ japua huatányuusij.
5 Aj puꞌij Felipe aꞌáa jaꞌtanyéj aꞌájna chájtaꞌ tɨ aꞌáa jaꞌajtyámaꞌcan a Samaaria, tɨꞌquij huatyóochej tɨ tyihuóꞌixaatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ Cɨríistuꞌ.
6 Jéehua mu tyúusɨꞌrihuaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee, majta tyámuaꞌ naa tyúunamuajrastyaꞌcaꞌaj jeꞌej tɨ tyíꞌxajtacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Felipe, jiꞌnye jéehua pu tyíꞌsejratacaꞌaj tyiꞌtɨ́j tɨ huápuɨꞌɨj juxɨeꞌveꞌ mej mij jáamuaꞌreej tɨjɨn Dios pu jitze aróocaꞌnyajcaꞌaj.
7 Majta mueꞌtɨ́j huarúj ɨ maj tyiyáaruꞌuj huaꞌ tzajtaꞌ séjriaꞌcaꞌaj, muatyejíihuajraa ɨ tyiyáaruꞌuj matɨꞌɨj iiráacɨj ɨ tyeɨ́tyee tzajtaꞌ. Majta mueꞌtɨ́j huarúj ɨ maj quee tyéchavaaj, majta ɨ maj quee tyámuaꞌ tyityaacɨ́ꞌɨj.
8 Aꞌɨ́j mu mij jɨn tyámuaꞌ tyityahuóotyamuaꞌvej aꞌájna a chájtaꞌ.
9 Sɨ́ɨj pu ajta aꞌáa joꞌtyávaacaꞌaj tɨ aꞌyan ántyapuaacaꞌaj tɨjɨn Simón, ɨ tɨ aráꞌtyeej tɨ tyíꞌhuaꞌtacareꞌej aꞌɨ́jcɨ jitze maꞌcan ɨ tyiyáaruꞌ, ɨ tɨ ajta huáꞌcuanamuajcaꞌaj ɨ tyeɨ́tyee Samaaria maj joꞌcháatɨmee, jéehua puꞌij aꞌɨ́j jɨn óotzaahuatyaꞌcaꞌaj.
10 Néijmiꞌi mu jaꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj, tɨꞌɨj naꞌaj ɨ maj cɨ́leꞌen, majta ɨ maj huáasij, aꞌyaa mu tyíꞌxajtacaꞌaj tɨjɨn:
—Aꞌíi pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ maj aꞌyan jatamuáꞌmuaj tɨjɨn:
—Ɨ Dios tɨ jɨn néijmiꞌi putyíꞌuurej.
11 Majta jaꞌtzaahuatyaꞌcaꞌaj, jiꞌnye puꞌríj áꞌtyeeviꞌcaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ Simón tɨ aꞌyan rɨjcaj aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ mej mij jeꞌej tyoꞌtaséj ɨ tyeɨ́tyee.
12 Ajta matɨꞌɨj jaꞌantzaahuaj aꞌɨ́jcɨ ɨ nyúucarij ɨ Felipe tɨ huóꞌixaaj, ɨ Dios tɨ jɨn tyíꞌijta, ajta ɨ Cɨríistuꞌ, aj mu mij huáɨꞌhuacaꞌ ɨ tyétyacaa, majta ɨ úucaa.
13 Aꞌɨ́ɨ pu ajta ɨ Simón tyáꞌantzaahuaj, aj puꞌij huáɨꞌhuacaꞌ, tɨꞌquij huatyóochej tɨ jamuán joꞌchaꞌcanyeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ Felipe, tyámuaꞌ pu tyóomuaꞌajcaa aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ jeꞌej tɨ rɨjcaj aꞌɨ́jna ɨ Felipe, ajta aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ tɨ tyíꞌsejratacaꞌaj Dios jitze maꞌcan.
14 Matɨꞌɨj jáamuaꞌreeriꞌ ɨ maj tamuáamuataꞌ japuan huaꞌpuaj aráꞌasej, ɨ maj aꞌáa joꞌtyúꞌuucaꞌaj a Jerusalén, maj meríj jaꞌantzaahuaj aꞌɨ́ɨmaj ɨ maj Samaaria joꞌcháatɨmee ɨ nyúucarij Dios tɨ jimi jeꞌrámaꞌcan, aj mu mij huoꞌtaꞌítyacaꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Pedro, majta aꞌɨ́jcɨ ɨ Juan aꞌɨ́ɨjma jimi.
15 Matɨꞌɨj aꞌáa jaꞌráꞌaj, aj mu mij jaatáhuaviiriꞌ ɨ Dios aꞌɨ́ɨjma jɨmeꞌ ɨ maj tyáꞌtzaahuatyeꞌ Samaaria maj jáꞌmaꞌcan, tɨꞌij huatyáꞌɨtzeereꞌen huaꞌ tzajtaꞌ aꞌɨ́jna ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios.
16 Jiꞌnye capu eexúj yavaꞌcányajcaꞌaj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios tɨꞌij huatyáꞌɨtzeereꞌen huaꞌ tzajtaꞌ, aꞌɨ́j mu jɨn huáɨꞌhuacaꞌ ɨ tyeɨ́tyee nyúucaritzeꞌ ɨ Jesús.
17 Matɨꞌɨj mij aꞌɨ́ɨn ɨ Pedro ajta ɨ Juan, huaꞌváꞌmuarɨeꞌxɨj huaꞌ muꞌúutzeꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ tyeɨ́tyee, aj puꞌij huaꞌ jitze ráꞌaj aꞌɨ́jna ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios.
18 Tɨꞌɨj ɨ Simón jaaséej tɨ ajeꞌcámaꞌcaꞌaj ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios matɨꞌɨjta séej aváꞌmuarɨeꞌen áan muꞌúutzeꞌ, aj puꞌij aꞌɨ́ɨn túmii huaáꞌcaꞌaj.
19 Aꞌyaa pu tyihuoꞌtéꞌexaaj aꞌɨ́jna ɨ Simón tɨjɨn:
—Sianaatáꞌ siajta nyéetzij aꞌɨ́jcɨ ɨ siaj jɨn jaayíꞌtɨn, taꞌaj ij aꞌɨ́jna ɨ nyej nyáaj jaꞌváꞌmuarɨeꞌsij jitzán huatyáꞌɨtzeereꞌen ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios.
20 Aj puꞌij ɨ Pedro aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Cheꞌ jóꞌvetyij muaꞌ túmii, pajta muáaj, jiꞌnye pej pij aꞌyan tyíꞌmuaꞌtzej paj túmii jɨn jáananan ɨ Dios tɨ huáapuaꞌaj huaꞌtáꞌcaa.
21 Capáj aꞌyan tyuꞌtáꞌcɨꞌpuaj paj jaꞌancuriáꞌan, jiꞌnye capáj tyámuaꞌ tyiꞌtyíaꞌchaꞌɨj muaꞌ tzajtaꞌ ɨ Dios jimi.
22 Huatapuáꞌcɨtaj aꞌíjcɨ ɨ paj jɨn jeꞌej puaꞌaj rɨcɨj, pajta jaatáhuaviij ɨ Dios, tɨꞌij tyimuaatúꞌuunyiꞌ aꞌɨ́jcɨ jɨmeꞌ ɨ paj asɨ́ɨj aꞌyan tyéejtyoj muaꞌ tzajtaꞌ.
23 Jiꞌnye aꞌyaa nu tyíꞌmuasej muéetzij, paj quee tyámuaꞌ huojoꞌmuaꞌraj ɨ tyeɨ́tyee, aꞌɨ́ɨ pu muatyánaamuaj ɨ tɨ jeꞌej puaꞌaj een.
24 Aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtanyúj aꞌɨ́jna ɨ Simón tɨjɨn:
—Xaatáhuaviij ɨ Dios nyaj jɨmeꞌ, tɨꞌij quee tyiꞌtɨ́j jeꞌej nyoorej, siatɨꞌɨj tyinaatéꞌexaaj.
25 Matɨꞌɨj huoꞌixáatyaꞌaj ɨ nyúucariaꞌraꞌ ɨ tavástaraꞌ aꞌɨ́ɨjma ɨ tyeɨ́tyee, majta mu huoꞌtéꞌexaa ɨ nyúucarij ɨ tɨ jɨn Dios huaꞌ japua huatányuunyij, muiꞌcaquéj aꞌáa maj huacháatɨmee a Samaaria, matɨꞌɨj mij joꞌcɨ́j aꞌájna a Jerusalén.
Ɨ Felipe ajta ɨ aꞌtɨ́j Etiope tɨ jáꞌmaꞌcan
26 Tɨꞌquij sɨ́ɨj tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́jcɨ jamuán ɨ Felipe, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen sɨ́ɨj tɨ tyíꞌhuɨɨreꞌ u tajapuá ɨ Dios jimi, aꞌyaa pu tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Ájchesij pajta jóꞌraꞌnyij aacɨj pujmuaꞌ, aꞌɨ́jcɨ juyéj jitze Jerusalén tɨ jeꞌcáanyee yu jitze pujmuaꞌ a Gaza.
Aꞌɨ́jna ɨ juyéj, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́ɨn puéꞌeen ɨ tɨ aꞌáa joꞌréꞌnyee joꞌtɨj quee jáꞌtyiꞌtɨj.
27 Aj puꞌij ájchej ɨ Felipe, tɨꞌquij joꞌmej, aꞌáa pu joꞌcamáꞌcaj tɨꞌɨj aꞌtɨ́j antyinájchacaꞌ Etiope tɨ jáꞌmaꞌcan. Vaꞌcán pu jɨn tyiꞌtyávaacaꞌaj aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ Candace, aꞌyaa pu huatóomuaꞌaj ɨ Candace tɨjɨn huaꞌ reíinaj ɨ maj aꞌáa jáꞌmaꞌcan a Etiope. Aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j, aꞌɨ́ɨ pu aꞌɨ́jna jɨn antyúumuaꞌreeriacaꞌaj tɨ túmii sɨɨriaꞌcaꞌaj, aꞌɨ́ɨ pu aꞌáa jaꞌtanyéj aꞌájna a Jerusalén tɨꞌij Dios joꞌtyáanajchej.
28 Puꞌríj aꞌáa jóꞌraa aꞌájna chuéj japua joꞌtɨj jáꞌmaꞌcan, aꞌɨ́j pu jitze araquée huamaꞌcaꞌaj ɨ cariáataꞌ. Yuꞌxarij pu jitze tyéꞌjijvaꞌcaꞌaj aꞌɨ́ɨn tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ ɨ Isaías.
29 Aj puꞌij ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios, aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Felipe tɨjɨn:
—Áricuj, ajtyáxɨɨrij aꞌmújcɨj jitze mu cariáataꞌ.
30 Tɨꞌɨj ij ɨ Felipe ajtyáxɨɨriacaꞌ aꞌɨ́jcɨ jimi ɨ aꞌtɨ́j, aj puꞌij jáanamuajriꞌ tɨ tyéꞌjijvaꞌcaꞌaj aꞌɨ́jcɨ jitze ɨ yuꞌxarij aꞌɨ́ɨn tɨ joꞌyúꞌxacaꞌ ɨ Isaías, tɨꞌquij ɨ Felipe aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ tɨjɨn:
—¿Nyi peyóꞌitej ɨ paj jáꞌjijveꞌ?
31 Aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtanyúj aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j tɨjɨn:
—¿Jiꞌnye tyíɨꞌrij nyaj yoꞌitéej náꞌraꞌnyij, tɨpuaꞌaj quee aꞌtɨ́j náamuaꞌtyej jeꞌej tɨ huatóomuaꞌaj ɨ nyúucarij?
Aj puꞌij jaatáꞌinyej aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j tɨꞌij ɨ Felipe antyíraꞌnyij ɨ cariáataꞌ jitze, ajta jeꞌen jamuán atyéyixɨꞌɨn.
32 Aꞌyaa pu tyéꞌyuꞌsiꞌhuacaꞌaj ɨ tɨ jitzán tyéꞌjijvaꞌcaꞌaj tɨjɨn:
Aꞌyaa mu tyiyoꞌjá matɨꞌɨj ɨ cányaꞌaj joꞌmaj huajaꞌcuiꞌcaa.
Aꞌyaa pu éenyeꞌej jaꞌmej tɨꞌɨj cányaꞌaj tɨquee nyuuvej matɨꞌɨjta jacáyesimeꞌen.
Aꞌyaa pu chaꞌtánaꞌaj quee tyeꞌvéꞌnyuucaꞌaj, matɨꞌɨj jeꞌej puaꞌaj jáaruuj.
33 Jéehua mu jaatyáxaahuatacaꞌ, capu aꞌtɨ́j japuan huatanyúj.
¿Aꞌtanyíj ij jaataxájtaj aꞌtɨ́j tɨ jitze eerámaꞌcan aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j?
Jiꞌnye aꞌɨ́ɨ pu yoꞌvíꞌtɨj ɨ júuricamaꞌraꞌ tɨꞌij quee cheꞌ iiyeꞌej séjreꞌej ɨ cháanacaj japua.
34 Aj puꞌij aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j aꞌyan tyaataꞌíhuoꞌriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ Felipe tɨjɨn:
—Aꞌtzúj cuiꞌ naatéꞌexaatyeꞌ, ¿aꞌtanyíj pu tyíꞌxaj ɨ tɨ tyóꞌsɨɨmuaj, nyiquij jusɨ́ɨj tyóoxajta caꞌ aꞌtɨ́j séej tyáxajta?
35 Aj puꞌij ɨ Felipe huatyóochej tɨ jaatéꞌexaatyeꞌen aꞌɨ́jcɨ ɨ tɨ jáꞌjijvaꞌcaꞌaj ɨ yuꞌxarij jitze, aꞌɨ́j pu huataxájtacaꞌ ɨ nyúucarij jeꞌej tɨ tyiꞌtɨ́j jáaruuj aꞌɨ́jcɨ ɨ Jesús.
36 Matɨꞌɨj aꞌáa joꞌréꞌnyej joꞌtɨj jaꞌrájmuaa, aj puꞌij aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j aꞌyan tyaatéꞌexaa aꞌɨ́jcɨ ɨ Felipe tɨjɨn:
—Cásɨꞌ yánaꞌaj arájmuaa, ¿nyiquij quee jeꞌej tyíɨꞌrij paj náaꞌɨɨraj nyéetzij?
37 Aj puꞌij ɨ Felipe aꞌyan tyaatéꞌexaa tɨjɨn:
—Tɨpuaꞌaj petyáꞌtzaahuatyeꞌej muaꞌ tzajtaꞌ, aj pu huatáɨꞌriitarij.
Aj puꞌij aꞌyan tyuꞌtaxájtacaꞌ aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j tɨjɨn:
—Nyáaj nu tyáꞌtzaahuatyeꞌ tɨ ɨ Jesús yójraꞌ puéꞌeen ɨ Dios.
38 Aj puꞌij jaataꞌíjtacaꞌ tɨ óochaxɨj ɨ cariáataꞌ, matɨꞌɨj mij acáacɨj ɨ maj huaꞌpuaj, aj mu mij atyáacɨj a jáataꞌ, tɨꞌquij ɨ Felipe jáaꞌɨɨriꞌ aꞌɨ́jcɨ ɨ aꞌtɨ́j.
39 Matɨꞌɨj eetacɨ́j a jáataꞌ, aj puꞌij ɨ júuricamaꞌraꞌ ɨ Dios yoꞌvíꞌtɨj aꞌɨ́jcɨ ɨ Felipe jiyeꞌtzín jɨmeꞌ. Ajta aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j capu cheꞌ jaaséej aꞌɨ́jcɨ ɨ Felipe jeꞌej tɨ huárupij, aj puꞌij jóꞌraa aꞌɨ́jna ɨ aꞌtɨ́j naa tyuutyámuaꞌveꞌej.
40 Ajta aꞌɨ́jna ɨ Felipe, aꞌáa pu joꞌtaséjrej aꞌájna chájtaꞌ tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Azoto. Aꞌɨ́ɨ pu huoꞌtéꞌexaa ɨ tyeɨ́tyee aꞌɨ́jcɨ ɨ nyúucarij tɨ jɨn Dios huaꞌ japua huatányuunyij, aꞌyaa pu aꞌɨ́jcɨ jɨn huarɨ́j, ajtáhuaꞌaj áyee tɨ huachájtaꞌtajmee jitze, ajtáhuaꞌaj áyee, ꞌasta naꞌaj quee aꞌáa jaꞌráꞌaj aꞌájna a tɨ aꞌyan tyajaꞌrájtyapuaj tɨjɨn Cesarea.