19
Ku je̱ jayu je̱ navya̱jku̱n du̱yakvintsa̱ꞌkintó̱ki
(Mr. 10.1‑12; Lc. 16.18)
1 Ku veꞌe je̱ Jesús kyo̱jtsku̱jx, vanꞌit tseꞌe cho̱o̱ꞌnni je̱m Galilea je̱tseꞌe ñu̱jkx je̱m judéait yꞌit jo̱o̱tm, je̱meꞌe jadoꞌk adoꞌom Jordán ma̱ja̱ na̱paꞌam ñajxy.
2 Nu̱may tseꞌe je̱ jayu pyana̱jkxjidi. Je̱m tseꞌe je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daakni je̱ pyaꞌam jáyuda.
3 Vanꞌit tseꞌe je̱ fariseota̱jk du̱vinkutá̱midi je̱ Jesús je̱tseꞌe du̱tukka̱tsꞌíxtada. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi:
―¿Yakjajtypeꞌe je̱ pavaꞌnu̱n je̱tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x du̱maso̱o̱knit je̱ na̱k ma̱a̱t o̱tyi ka̱jxa?
4 Vanꞌit tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv:
―¿Kaꞌana miitseꞌe je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp xko̱tsta je̱ts ku veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jayu du̱yaktso̱o̱ꞌntk, toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ts toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk, veꞌem tseꞌe du̱yaktso̱o̱ꞌntk?
5 Vaampa tseꞌe jidu̱ꞌu̱m: “Je̱ꞌe̱ ka̱jx xa veꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ tyeeꞌ je̱ tyaak du̱maso̱o̱knit je̱tseꞌe du̱ma̱a̱tnamyojkjinit je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x, veꞌem tseꞌe nu̱me̱jtsk yꞌijttinit ax joꞌn toꞌk jáyuji.”
6 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, juuꞌ xa veꞌe je̱ Nteꞌyam tu̱du̱yaknamyukju̱, ni pá̱nats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱kayaknavyaꞌkxju̱t.
7 Vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidi:
―Pa̱n veꞌemam je̱ꞌe̱ veꞌe, ¿tya̱jxseꞌe je̱ Moisés vyaajñ je̱ts veꞌemeꞌe yꞌo̱ya je̱tseꞌe je̱ na̱k ma̱a̱t je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk yakmaso̱o̱knit?
8 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ:
―Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Moisés myakjajtu̱xjidi je̱tseꞌe je̱ mnu̱da̱ꞌa̱x xmaso̱o̱ktinit je̱ na̱k ma̱a̱t ku̱x ma̱kkeꞌe je̱ mkuvajk xpa̱mda; ax ku tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jayu du̱yaktso̱o̱ꞌntk yaja naxviijn, kaꞌa tseꞌe veꞌem yꞌijt.
9 A̱ts xa miitseꞌe nnu̱u̱jmidup je̱ts pa̱n pa̱neꞌe je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x du̱maso̱o̱kp, pa̱n ka je̱ꞌe̱ ka̱jxap ku veꞌe du̱yakvintsa̱ꞌkintó̱ki je̱ navya̱jku̱n, yakvintsa̱ꞌkintó̱kipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ navya̱jku̱n ku veꞌe je̱ viijnk ta̱ꞌa̱xta̱jk du̱pu̱k.
10 Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk vyaandi:
―Pa̱n veꞌem xa veꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk jyaty ku veꞌe je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x du̱maso̱o̱kni, nu̱yojk o̱yts je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ jayu kyanavyu̱kju̱.
11 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi:
―Kaꞌa xa veꞌe du̱paaꞌty du̱ꞌake̱e̱ga je̱tseꞌe anañu̱joma je̱ jayu ñavyá̱kjadat, je̱ꞌe̱jyji veꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam ñu̱pa̱a̱jmtki je̱tseꞌe veꞌem du̱tóndat.
12 May viijn xa veꞌe pa̱n tya̱jxeꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk du̱kama̱a̱tnayjayépju̱: je̱m tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe veꞌem du̱muke̱ꞌxidup, je̱mpa tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ jayu veꞌem toojnju̱dup, nay je̱mpa tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱kama̱a̱tnayjaye̱jpju̱dup je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk ku̱x veꞌemeꞌe du̱nasjávada je̱ts nu̱yojk o̱yeꞌe je̱ Nteꞌyam du̱mutóndat du̱mupá̱ktat anaaydum. Ax pa̱n pa̱n jaty tseꞌe o̱ꞌyixju̱dup je̱tseꞌe ñavyá̱kjadat, vaꞌan tseꞌe du̱kuva̱kta je̱ ayook juuꞌ a̱tseꞌe tu̱nka̱ts.
Ku je̱ Jesús du̱nu̱tsapka̱jts je̱ piꞌk ónu̱kta
(Mr. 10.13‑16; Lc. 18.15‑17)
13 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱tuknu̱na̱jkxti je̱ piꞌk ónu̱kta je̱tseꞌe je̱ kya̱ꞌa̱j du̱tuknu̱kó̱nu̱t je̱tseꞌe du̱nu̱tsapkó̱tsu̱t. Vanꞌit tseꞌe je̱ ixpa̱jkpata̱jk du̱tuknu̱u̱jmidi pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ piꞌk ónu̱k du̱yakna̱jkxtu.
14 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ:
―Maso̱ꞌo̱kta je̱ts a̱tseꞌe je̱ piꞌk ónu̱k xnu̱míndat, kaꞌa veꞌe xkayakjajtjadat, ku̱x je̱ꞌe̱ pa̱n pa̱n jatyeꞌe ijttup je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn ya̱ piꞌk ónu̱kta.
15 Vanꞌit tseꞌe je̱ kya̱ꞌa̱j du̱tuknu̱ka̱a̱jn je̱ piꞌk ónu̱kta, je̱tseꞌe cha̱a̱ꞌn.
Ku je̱ Jesús du̱ma̱a̱tnakyo̱jtsji toꞌk je̱ mootsk ónu̱k juuꞌ veꞌe kumeen
(Mr. 10.17‑31; Lc. 18.18‑30)
16 Toꞌk nax xa veꞌe toꞌk je̱ mootsk ónu̱k je̱ Jesús du̱vinkuta̱mi, je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi:
―O̱y yakꞌixpa̱jkpa, ¿juuꞌseꞌe o̱y je̱ts a̱tseꞌe ntónu̱t je̱ts a̱tseꞌe njaye̱jpnit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp?
17 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji:
―¿Nteꞌyam a̱tseꞌe xtij ku veꞌe mvaꞌañ je̱ts o̱y a̱tseꞌe? Toꞌkji xa je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱neꞌe o̱y, je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe. Ax pa̱n mtsa̱jkpts mitseꞌe je̱tseꞌe xjaye̱jpnit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp, kutyónu̱ts je̱ pavaꞌnu̱n.
18 Vanꞌit tseꞌe je̱ mootsk ónu̱k yꞌatsa̱a̱jv:
―¿Juuꞌseꞌe?
Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji:
―Kaꞌa tseꞌe myakjayuꞌo̱o̱ꞌku̱t, kaꞌa tseꞌe xyakvintsa̱ꞌkintó̱kiyu̱t je̱ navya̱jku̱n, kaꞌa tseꞌe mme̱e̱ꞌtsu̱t, kaꞌa tseꞌe je̱ jayu xnu̱vampé̱tu̱t,
19 vintsa̱ꞌa̱ga je̱ mteeꞌ je̱ mtaak, tso̱ku̱ je̱ mmuja̱nta̱m je̱ mmuta̱kta̱m veꞌem ax joꞌn viinm mnacha̱kju̱.
20 Vanꞌit tseꞌe je̱ mootsk ónu̱k yꞌatsa̱a̱jv:
―Ku a̱tseꞌe piꞌknum nveꞌna, vanꞌítanits a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe nu̱jom nkutyún. ¿Tis a̱tseꞌe xkajaaꞌkꞌijtjip?
21 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji:
―Pa̱n mtsa̱jkp xa mitseꞌe je̱tseꞌe mꞌijtnit o̱y je̱ts vaꞌajts, na̱jkxu̱ xto̱o̱ꞌkka̱jxni juuꞌ veꞌe mꞌixp mjayejpp je̱ts mo̱o̱yni je̱ meen je̱ ayo̱o̱va jayu, veꞌem tseꞌe je̱ o̱ꞌyin xjayé̱pu̱t je̱m tsapjo̱o̱tm. Ku tseꞌe veꞌem xtónu̱t, vanꞌitts a̱tseꞌe xpamiinnit.
22 Ku veꞌe je̱ mootsk ónu̱k du̱ꞌamo̱tunajxy, vaꞌajts tsaachvinmaayp tseꞌe ña̱jkxni, ku̱x mayeꞌe o̱o̱y juuꞌ veꞌe yꞌixp jyayejpp.
23 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmi je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk:
―Tyú̱vam xa a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts tsoꞌoxeꞌe je̱ts je̱ kumeen jayu ñapyá̱mju̱t je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm.
24 Veꞌem a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts kaꞌa veꞌe choꞌoxa vintso̱ veꞌe je̱ camello ñáxu̱t je̱p xoꞌyu̱n jot ja̱a̱tp, je̱ꞌe̱ veꞌe tsoꞌox vintso̱ veꞌe je̱ kumeen jayu ñapyá̱mju̱t je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm.
25 Ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk, atu̱va ato̱ki tseꞌe du̱tuntuktaandi je̱tseꞌe ñavyaajnjidi:
―Pa̱n veꞌem xa veꞌe, ¿pa̱nts vineꞌe o̱ꞌyixjup je̱tseꞌe du̱jaye̱jpnit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp?
26 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyinꞌíxjidi, je̱tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱nu̱u̱jmidi:
―Kaꞌa xa veꞌe je̱ jayu yꞌo̱ꞌyixjada je̱tseꞌe ñaajkpítsumjadat je̱p to̱kin ja̱a̱tp; ax je̱ Nteꞌyam, o̱ꞌyixjupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱ jayu du̱yakpítsumu̱t je̱p to̱kin ja̱a̱tp, ku̱x nu̱jomeꞌe je̱ Nteꞌyam juuꞌ yꞌo̱ꞌyixkú̱xju̱.
27 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro ña̱ꞌmu̱xji:
―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, nmaso̱kka̱jxnu xa a̱a̱tseꞌe nu̱jom juuꞌ a̱a̱tseꞌe nꞌixp njayejpp vyeꞌna je̱ts a̱a̱ts mitseꞌe mpamiijn. ¿Tits a̱a̱tseꞌe njaye̱jpnup?
28 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmi je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk:
―Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts vanꞌit ku veꞌe je̱ nam it cho̱o̱ꞌndu̱ku̱t, vanꞌit ku a̱tseꞌe nꞌa̱jxtu̱ku̱t je̱ja a̱ts nkutojku̱n tsu̱u̱jntku̱n ku̱jx, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp, mꞌa̱jxtktuvapts miitseꞌe joma veꞌe makme̱jtsk je̱ kutojku̱n tsu̱u̱jntku̱n, miitsta, pa̱n pa̱n jaty a̱tseꞌe xpamiindu, veꞌem tseꞌe xto̱kimpayo̱ꞌo̱ydat je̱ makme̱jtsk ja̱ka̱ꞌa̱ juuꞌ veꞌe je̱ israeejlit jáyuda.
29 Ax nu̱jom tseꞌe pa̱n pa̱n jaty a̱tseꞌe xjaanchjaꞌvidup je̱ts a̱ts ka̱jxeꞌe du̱maso̱o̱ktini je̱ tya̱jk, je̱ yꞌuts, je̱ yꞌajch, je̱ cha̱ꞌa̱, je̱ tyeeꞌ, je̱ tyaak, je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x, je̱ yꞌónu̱k, ukpu̱ je̱ ñaax, yakmo̱ꞌo̱dapts je̱ꞌe̱ veꞌe mó̱kupx nax je̱ o̱ꞌyin je̱tseꞌe du̱jaye̱jptuvat je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp.
30 Ax nu̱may tseꞌe juuꞌ veꞌe u̱xyam du̱nu̱má̱jidup, je̱ꞌe̱ tseꞌe taandinup piꞌk; ax nu̱mayva tseꞌe juuꞌ veꞌe u̱xyam du̱nu̱piꞌkidup, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱nu̱má̱jadap.