24
Jesús jyikypyeky
Es domingʉ xʉʉ tsejkyʉ ja toxytyʉjkʉty tmʉnʉjxtʉ ja pa̱ꞌa̱k xuꞌkpʉ diꞌibʉ naty tʉ dyaꞌóyʉdʉ. Jam dyajnʉjxtʉ ma̱ ja Jesús tʉ ñaxtʉkʉ. Ko jya̱jttʉ jam, net tpattʉ wiink tsoo ja tsa̱a̱ diꞌibʉ naty ꞌyagʉꞌʉyꞌajtypy ja jut. Es ko tyʉjkʉdʉ jap, kyaj tpattʉ ja Jesusʉ ñiniꞌx. Es kyaj tmʉwinma̱ꞌa̱ñbyáttʉ ti tʉ jyátyʉty. Netyʉ kyʉxeꞌky majtskʉ yedyʉjk diꞌibʉ wyit jantsy tʉꞌxp. Net ja toxytyʉjkʉty tsyʉꞌkʉdʉ es ñaxkuꞌijxʉdʉ, es ja yedyʉjk ꞌyanma̱a̱yʉdʉ:
—¿Ti ko miits xyꞌʉxta̱ꞌa̱ydyʉ ya̱a̱ ma̱ oꞌkpʉty diꞌibʉ jikyꞌa̱jtp? Kyaj ja ya̱a̱. Tʉ jyikypyeky. Jamyatstʉ wiꞌix mꞌanma̱a̱yʉ ko nátyñʉm ꞌyity jap Galileeʉ: “Ʉj, ja Naxwíñʉdʉ Ja̱ꞌa̱yʉdyʉ Kyudʉnaabyʉ, nyajkʉyaka̱ꞌa̱ñʉts ma̱ ja pekyjyaꞌaydyʉjk es xyajkruuzpátʉdʉts. Es ko ꞌyítʉt tʉgʉk xʉʉ, njikypyʉ́kʉdʉts jatʉgok.”
Net ja toxytyʉjkʉty tjamyajtstʉ éxtʉm ja Jesús jyʉnáñ. Es ko jya̱jnʉdʉ jatʉgok jap ka̱jpnóty, net ttukmʉmadyaktʉ nidʉgekyʉ ja nima̱jk tuꞌukpʉ ʉxpʉjkpʉ es nidʉgekyʉ diꞌibʉ jap akꞌijttʉp. 10 Esʉ tadʉ toxytyʉjkʉty ꞌyijttʉ Mariiʉ Magdalenʉ, Fwanʉ, Mariiʉ diꞌibʉ Santya̱ꞌa̱gʉ tya̱a̱kꞌa̱jtypy, es ja wiinkpʉ toxytyʉjkʉty. 11 Per ja ʉxpʉjkpʉtʉjk kyaj tmʉbʉjktʉ, es jyʉnandʉ ko lokʉ diꞌibʉ kya̱jxtʉp.
12 Net ja Peedrʉ tsyoꞌoñ es ñejxy pʉyeꞌegyʉ ma̱ ja oꞌkpʉ jut es kyuꞌijxʉ jap oga̱jp. Jeꞌeyʉ jap ja wit ꞌyity diꞌibʉ mʉʉt ja Jesús yaꞌꞌabijty. Es net ja Peedrʉ jyʉmbijnʉ jotmaymyʉʉt.
Jesús kyʉxeꞌeky Emaús tuꞌa̱a̱y
13 Es net nimajtskʉ ʉxpʉjkpʉ tsyoondʉ Jerusalén es ñʉjxtʉ ma̱ ja Emaús ka̱jpn, diꞌibʉ jagam ma̱jk tuk mil metrʉn, 14 es kya̱jx myadya̱ꞌa̱ktʉ tʉgekyʉ diꞌibʉ naty tʉ jyátyʉty. 15 Es ko yʉꞌʉjʉty dʉꞌʉn kya̱jx myadya̱ꞌa̱ktʉ esʉ Jesús kʉꞌʉm ñiwingoonʉ es tyuꞌuyoꞌoydyʉ mʉʉt. 16 Per ja Dios kyaj tyukꞌʉxka̱jpʉ ko yʉꞌʉjʉty ja Jesús. 17 Net ja Jesús dyajtʉʉy:
—¿Ti mmadyáktʉp tuꞌa̱a̱y?
Es net yʉꞌʉjʉty wya̱ꞌkꞌa̱ꞌa̱dʉ jotmaymyʉʉt. 18 Net yʉꞌʉ niduꞌuk diꞌibʉ xyʉꞌa̱jtypy Kleofʉs ꞌyadsooy:
—Tʉgekyʉ ja̱ꞌa̱yʉty tnijáwʉdʉ diꞌibʉ tʉ jyátyʉty Jerusalén ma̱ paskʉ xʉʉ. ¿Tii mij naydyuꞌuk mjabyeꞌxyꞌa̱jtp Jerusalén es kyaj xyñijawʉ ti jam tʉ tyuñ tʉ jyátyʉty?
19 Net ja Jesús dyajtʉʉy:
—¿Ti jap tʉ jyátyʉty?
Es yʉꞌʉjʉty jyʉnandʉ:
—Extʉm tʉ ttundʉ ja Jesús nazarenʉ. Yʉꞌʉ tʉ ꞌyity Diosʉ kyuga̱jxpʉ diꞌibʉ tyiimpy ja mʉjꞌa̱jtʉn es yaꞌʉxpeky mʉt ja Diosʉ kyutujkʉn, es nidʉgekyʉ ja̱ꞌa̱yʉty myʉjꞌíxʉdʉ. 20 Per ja teedywyindsʉ́nʉty es ja njustisʉꞌa̱jtʉm tʉ tkʉyaktʉ ma̱ ja Pilatʉ es dyajkruuzpátʉt. 21 Es ʉʉdsʉty njʉna̱ꞌa̱ndʉ ko yʉꞌʉ yajnitsoꞌogʉp ja israelítʉty. Es tyam tyʉgʉkxʉʉp ma̱ dyaꞌooktʉ es dyajnaxtʉ́kʉdʉ. 22 Nandʉꞌʉn ʉʉdsʉdyʉ nmʉguꞌugʉty toxytyʉjk tʉts dʉꞌʉñʉ xyajwʉꞌʉmʉdʉ. Aambyʉ jepy tʉ ꞌyotstʉ ma̱ ja oꞌkpʉ jut, 23 per kyaj ja Jesusʉ ñiniꞌx tʉ tpa̱a̱ttʉ. Net tʉ jyʉmbijnʉdʉ es xytyukmʉmadya̱ꞌa̱ktʉts ko tʉ tꞌixtʉ nimajtskʉ anklʉs diꞌibʉ tʉ ꞌyanʉʉmʉdʉ ko Jesús taa jyikyꞌaty. 24 Es net tʉ ꞌyotstʉ nijaꞌajʉty ʉʉdsʉdyʉ nmʉguꞌuk es tʉ tpa̱a̱ttʉ éxtʉmʉ toxytyʉjk jyʉna̱ꞌa̱ndʉ, per ja Jesús kyaj tʉ tꞌixtʉ.
25 Net ja Jesús jyʉnáñ:
—¿Ti ko mgujuunʉty miidsʉty? ¿Ti ko kyaj xymyʉbʉktʉ tʉgekyʉ diꞌibʉ Diosʉ kyuga̱jxpʉ kyʉxja̱a̱y? 26 Yʉꞌʉjʉty oj tkʉxja̱ꞌa̱ydyʉ wa̱ꞌa̱ts ko yʉ Kristʉ ꞌyayowa̱ꞌa̱ñ es ꞌyooga̱ꞌa̱ñ es óknʉm yajkutúkʉt mʉt ja mʉjꞌa̱jtʉn.
27 Ta ja Jesús oj ꞌyawa̱ꞌa̱nxʉdʉ ja Diosʉ ꞌyayuk ma̱ kʉꞌʉm yajnimadyaꞌaky, tyimtsondaꞌaky diꞌibʉ Moisés jyaay es tʉgekyʉ nʉꞌʉn ja Diosʉ kyuga̱jxpʉ tkʉxja̱a̱ydyʉ.
28 Es ko jya̱jttʉ ma̱ Emaús ka̱jpn, ja Jesús éxtʉm jyawʉ tyuꞌunaxáñ. 29 Per yʉꞌʉjʉty dyajwʉꞌʉmándʉ es tꞌanma̱a̱ydyʉ:
—Wʉꞌʉm mʉt ʉʉdsʉty ja ya̱a̱. Tʉ tsyuꞌujʉnʉ.
Net ja Jesús wyeꞌemy es tyʉjkʉ mʉt yʉꞌʉjʉty. 30 Es ko jam ꞌyuꞌuñʉ nidʉgʉʉk ma̱ ja meesʉ es ꞌyaꞌuxꞌata̱ꞌa̱ndʉ, net ja Jesús tkoneꞌky ja tsa̱jkaaky, es tkuniꞌxy. Net ttujkwaꞌxy es tmooydyʉ ja nimajtskpʉ. 31 Es netyʉ tꞌʉxka̱jptʉ ko yʉꞌʉdyʉ Jesús. Netʉ Jesús pojʉn tyʉgooy. 32 Es yʉꞌʉjʉty ñayjyʉnánʉdʉ:
—Pa̱a̱dyʉmʉ dʉꞌʉn xyjatukja̱ꞌa̱m ja oyꞌa̱jtʉn ko mʉt tʉ nduꞌuyoꞌoyʉm es nmadyákʉm es xytyukꞌawa̱ꞌa̱nʉm ti ja Diosʉ jyaaybyajtʉn ꞌyandijpy.
33 Es netyʉ tsyoꞌondʉ es ñʉjxtʉ jap Jerusalén. Es jap tʉ naty ñaymyúkʉdʉ ja nima̱jk tuꞌukpʉ ʉxpʉjkpʉty mʉt ja jyamyʉʉdʉty. 34 Es yʉꞌʉjʉty tꞌawa̱ꞌa̱nʉdʉ ja nimajtskpʉ:
—Tʉyꞌa̱jtʉn ko ja Jesús tʉ jyikypyeky. Simonk tʉ tꞌixy.
35 Net ja Kleofʉs mʉt ja myʉguꞌuk tmadyaktʉ éxtʉm tʉ jyátyʉty tuꞌa̱a̱y es wiꞌix tʉ tꞌʉxkaptʉ ja Jesús ko ja tsa̱jkaaky tʉ ttujkwaꞌxy.
Diꞌibʉ Jesús tyuknipejkypy ja ꞌyʉxpʉjkpʉty
36 Es yʉꞌʉjʉty tꞌakmadya̱ꞌa̱ktʉ tadʉ ayuk ko tiꞌin kyʉxeꞌky ja Jesús ma̱ yʉꞌʉjʉty es kya̱jxpoꞌxʉdʉ, ꞌyanma̱a̱yʉ:
—Agujkꞌát jotkujkꞌáttʉ miidsʉty.
37 Ta jyantsytsyʉꞌkʉdʉ. Dʉꞌʉn jyʉnandʉ ko ijxma̱ꞌttʉp. 38 Es ja Jesús ꞌyanma̱a̱yʉdʉ:
—¿Ti ko mjotmayꞌooktʉ? ¿Ti ko kyaj xymyʉbʉktʉ ko ʉjtsʉ dʉꞌʉn? 39 Ixtʉts ja ngʉꞌʉ es ja ndékyʉts ko ʉjtsʉ dʉꞌʉn kʉꞌʉm. Toongʉts es ixtʉ ko tʉyꞌa̱jtʉn. Yʉ ijxma̱ꞌtʉn kyaj tmʉdaty yʉ xyixy es ja pya̱jk éxtʉm miits xyꞌíxtʉts ʉj nmʉdaty.
40 Es ko dʉꞌʉn ꞌyanma̱a̱yʉ, tyukꞌijxʉ ja kyʉꞌʉ es ja tyeky. 41 Es yʉꞌʉjʉty kyajpyʉm tmʉbeky mʉt ja xondakʉn es dʉꞌʉñʉ wyʉꞌʉmʉdyaaydyʉ. Net ja Jesús ꞌyanma̱a̱yʉ:
—¿Kyaj ti xymyʉdattʉ diꞌibʉ njʉꞌxʉm?
42 Net myooyʉdʉ tuk pedazʉ a̱jkx tsa̱ꞌa̱yuꞌunk. 43 Es ja Jesús tjeꞌxy yʉꞌʉjʉty wyinduuy. 44 Es net ꞌyanma̱a̱yʉ:
—Kots miidsʉty mʉʉt nꞌijty, nꞌanma̱a̱ydyʉ ko yajkuydyuna̱ꞌa̱ñ diꞌibʉ Moisés es ja Diosʉ kyuga̱jxpʉ kyʉxja̱a̱ydyʉ es diꞌibʉ ma̱ Salmʉ neky diꞌibʉts ʉj xyñiga̱jxp.
45 Net ja Jesús tyukjaygyujkʉdʉ ja Diosʉ jyaaybyajtʉn, es jyʉnáñ:
46 —Dʉꞌʉn ꞌyity kʉxja̱ꞌa̱y ko koonʉm yʉ Kristʉ ꞌyoogʉt, es kumdʉgʉk xʉʉ jyikypyʉ́kʉt. 47 Es mʉt yʉꞌʉgyʉjxm yajka̱jxwa̱ꞌxʉt ma̱ tʉgekyʉ naxwíñʉdʉ, tsyonda̱ꞌa̱gʉt Jerusalén, ko yʉ ja̱ꞌa̱yʉty dyajtʉgátstʉt yʉ wyinma̱ꞌa̱ñʉty, net ja Dios pyojpʉmaꞌxʉdʉt. 48 Es miits mꞌijttʉp testiigʉ ma̱ tya̱a̱dʉ tʉgekyʉ. 49 Mʉdowdʉ. Ʉjts ngáxʉp ma̱ miidsʉty diꞌibʉts ja nDeety tʉ twa̱ndaꞌaky. Per miits wʉꞌʉmdʉ ya̱a̱ Jerusalén extʉ ko xyꞌaxá̱jʉt ja mʉkꞌa̱jtʉn diꞌibʉ Dios kyaxaampy.
Jesús tsya̱jpéty
50 Net ja Jesús yajtsoꞌonʉdʉ jap Jerusalén es yajnʉjxʉdʉ Betañʉ, es dyajpʉdeꞌky ja kyʉꞌʉ es kyunuꞌxʉdʉ. 51 Es ko kyunuꞌxta̱a̱yʉ, net tsya̱jpajnʉ es ñʉjxnʉ tsa̱jpótm. 52 Net yʉꞌʉjʉty tꞌawda̱ttʉ Dios es jyʉmbijtta̱a̱yñʉ, jantsy jotkujk jya̱jnʉdʉ Jerusalén. 53 Es tim japꞌa̱jttʉp ma̱ ja mʉj tsa̱jptʉjk es tꞌawdattʉ ja Dios.