7
Stefano Ɩwɩ Ɔnɔ́lɛ
Bulu igyí ɔhapʋ́ dɛhɛn amʋ lɛ́fɩtɛ́ Stefano ɔbɛ́ɛ, “Asʋ́n ánfɩ bablɩ́ tsú fʋ́ ɩwɩ ánfɩ fɛ́ɛ́ bʋ mʋ́tɔ́?”
Stefano lɛ́lɛ mʋ́ ɔnɔ́ ɔbɛ́ɛ, “Mɩ́ apíó pʋ́ mɩ́ asɩ́, mlɩyaa asʋ amlɩnu! Bulu Onumnyampʋ amʋ lɛ́lɛ ɩwɩ ɔwan súná anɩ náin Abraham brɛ́á otsie Mesopotamia ɔmátɔ́, Kaldeafɔtɔ asa olotu yétsiá Haran wúlutɔ. 3-4 Ɩnʋ Bulu lɛ́bláa mʋ ɔbɛ́ɛ, ‘Tu dalɩ fʋ́ ɔmátɔ́ si fʋ́ abusuan, afʋyɔ ɔsʋlʋ́ʋ kʋá nósuná fʋ́sʋ́.’ Mʋ́ sʋ Abraham lótu tsú Kaldeafɔ ɔsʋlʋ́sʋ yétsiá Haran wúlutɔ. Mʋ sɩ lowu ɔma a, Bulu lɛ́ha mʋ olotu ba ɔtɩ́nɛ́ ánfɩ mlɩtsie ndɛ ánfɩ. Brɛ́ ámʋtɔ á, Bulu mɔ́kʋ́nyá há Abraham ɔsʋlʋ́ʋ anfɩ yabi oyíkpa kʋlɛ kʋ́ráá. Támɛ Bulu lɛ́hɩɛ mʋ asɩ yaɩ́ ɔbɛ́ɛ, mʋa mʋ abí-aná obégyi ɔsʋlʋ́ʋ anfɩ ɛkɛkʋ́. Alɩ brɛ́ ámʋtɔ á, Abraham mɔ́kʋ́kwɩ́ɩ́ obí. Asʋ́n ánɩ́ Bulu lɛ́bláa mʋ gyí, ‘Fʋ́ abí-aná bɔ́bwɛ afɔɔ́ ɔsʋlʋ́ʋ kʋsʋ. Bɔ́pʋ amʋ́ bwɛ́ nkpábi, wá amʋ́ amʋmʋyɔ nfí lafana (400). Támɛ négyi ɔmá ámʋ́ʋ́ fʋ́ abí-aná béyetsiá amʋ́ asɩ ámʋ asʋ́n, bɩ́tɩ́ amʋ́ ɩsʋ. Mʋ́ ɔma a, nɛ́lɛ amʋ́ lɛ́ amʋ́ ɩbɩtɔ, fówun bɛ́ba bosúm mɩ́ nfɩ.’ Bulu lɛ́ka ntam há Abraham. Ntam amʋ ɔnɔ́ á, Abraham ɔbɛ́tɩn mʋ abí-aná keté. Mʋ́ sʋ mʋ bi Isak lɔ́hɔ nkekwé á, Abraham lɛ́tɩn mʋ keté. Isak ɛ́ lɛ́tɩn mʋ bi Yakob keté. Yakob ɛ́ lɛ́tɩn mʋ abí, bʋgyi anɩ anáin dúanyɔ ámʋ keté amʋ́ nyebitɔ.
“Anɩ anáin anfɩ bɛfɛ amʋ́ gyama Yosef, mʋ ɩwɩ olu sʋ. Mʋ́ sʋ ɔlɔyɔ yɛ́bwɛ ɔkpábi Egyipte ɔmátɔ́. Támɛ Bulu lɛ́lɩɩ́ mʋ ɔma, 10 lɛ́ mʋ lɛ́ mʋ asʋn wunhɛ fɛ́ɛ́tɔ́. Bulu lɛ́ha mʋ nyánsa, há Egyipte owíe lénya mʋ ɩwɩ ansigyí. Mʋ́ sʋ ɔlɔbwɛ Yosef mʋ ɔmá pʋ́ mʋ wóyí fɛ́ɛ́sʋ́ ɔkɩ́pʋ. 11 Akʋ́n kʋ lɛ́bá Egyipte pʋ́ Kanaan ɔsʋlʋ́sʋ fɛ́ɛ́. Ɩlɔpʋ ɩkplán ba ɔmá ámʋtɔ. Anɩ anáin amʋ bʋmenyá atɔ́ gyi. 12 Mʋ́ sʋ brɛ́á Yakob lónu ánɩ́ atogyihɛ bʋ Egyipte a, ɔlɔwa anɩ anáin anfɩ sɩ́sɩ́. Bɔyɔ ɩnʋ ɛkɛ gyankpapʋ yénya atogyihɛ ba. 13 Beyinkí yɔ́ otse nyɔɔsɩ a, Yosef lɛ́lɛ ɩwɩ ɔwan súná amʋ́ ɔbɛ́ɛ, mʋgyí amʋ́ gyama Yosef nɩ. Ɩ́nɩ sʋ Egyipte owíe ɛ́ lɛ́bɩ Yosef abusuan. 14 Mʋ́ ɔma a, Yosef lɔ́wa mʋ apíó sɩ́sɩ́ ɔbɛ́ɛ, bʋyɛ́kpa mʋ sɩ Yakob pʋ́ mʋ abusuanfɔ, bɔ́bwɛ fɛ́ ahá aduesienɔ́-nu (75) ba, abʋbetsiá Egyipte ɔmátɔ́. 15 Ɩnʋ Yakob lɔ́yɔ Egyipte. Ɩnʋ́ mʋa anɩ anáin amʋ bowu nɩ́. 16 Nfí tsɔtsɔɔtsɔ ɔma a, bɔpʋ amʋ́tɔ́ akʋ afúli ya Sekem. Wúlu anfɩtɔ Abraham légyankpá tsíá nɩ́. Bopulá amʋ́ ɩlán kʋá Abraham lɔ́pʋ kɔ́ba hɔ tsu oyin ɔkʋá bʋtɛtɩ́ mʋ Hamor abí wátɔ́.
17 “Nkɛ ámʋ́ʋ́ Bulu lɛ́hɩɛ Abraham amʋ lotsutsúa ɩbɔfʋn a, anɩ anáin amʋ baklɛ́ɩ́ wá Egyipte ɔmátɔ́. 18 Ɔma a, Egyipte owíe ɔkʋá ɔmɛbɩ Yosef lébetsiá obíá ámʋsʋ. 19 Owíe anfɩ lɔ́wa owuntɔlɩn anɩ anáin amʋsʋ. Ɔlɛka amʋ́ hɩ́ɛ́ ɔbɛ́ɛ, bʋtswɩ́ɩ amʋ́ abi bɔbwɛ tsalɩfwɩ abʋwu. 20 Alɩ brɛ́ ámʋtɔ bɔkwɩɩ́ Mose nɩ. Ogyi obí ánɩ́ ɔhɩ́ɛ́ ɔbʋ akɩ́lɛ, Bulu ansɩ́ legyi mʋ ɩwɩ. Mʋ yin lɛ́yaɩ́ mʋ tsra asa mʋ sɩ wóyítɔ́. 21 Brɛ́á bɛlɛ mʋ mʋ wóyítɔ́ a, Farao mʋ bi tsɩ́hɛ́ lótsu mʋ, pʋ́ mʋ bwɛ́ mʋ bi alɩɩ, ɔlɛdan. 22 Egyiptefɔ bosuná Mose amʋ́ amándɩ́ɛ́ kugyíkʋ. Ɔlɔbwɛ ɔha kpɔnkpɔntɩ mʋ ɩtɔ́ɩ pʋ́ mʋ bwɛhɛ́tɔ́.
23 “Brɛ́á Mose lɔ́hɔ nfí adʋana (40) á, ɔlɔbwɛ agywɩɩn ɔbɛ́ɛ, mɔ́yɔ yɛ́kɩ alɩá Egyiptefɔ bɔpʋ bʋdɛ mʋ apíó Israelfɔ kpa. 24 Ɩnʋ á, olowun ánɩ́ Egyipteyin dɛ́ mʋ apíó Israelfɔ ámʋtɔ ɔkʋ da. Mʋ́ sʋ ɔlɔyɔ ɔyɔ́hɔ mʋ pio ámʋ́ʋ́ ɩdɛ mʋ dʋ́ʋn amʋ, ilemlí mʋa Egyipteyin amʋ nyɔ. Ɩnʋ ɔlɛda Egyipteyin ámʋ mɔ́. 25 Mose mʋ́ kɩ ɔbɛ́ɛ, ɩbɔ́wankɩ́ mʋ apíó Israelfɔ ánɩ́ Bulu dɛ́pʋ mʋ hɔ amʋ́ nkpa, támɛ ɩmɔwankɩ́ amʋ́. 26 Mʋ́ ɔyɩ kɛhɛ a, olowun Israelfɔ abanyɔ́ bʋdɛkɔ. Ɔlɔyɔ ɔyɛ́kpatá amʋ́, ɔlɛbláa amʋ́ ɔbɛ́ɛ, ‘Mlɩkɩ, apíó mlɩgyí. Ntogyi sʋ́ mlɩ wʋlɛwʋlɛ mlɩdɛ́ aba amʋmʋyɔ wa?’ 27 Támɛ ɔmʋamʋ́ʋ́ ɔdɛ mʋ ba da ámʋ lówutá Mose sɩ́sɩ́, fɩ́tɛ́ mʋ ɔbɛ́ɛ, ‘Ma lɔ́wa fʋ́ ɔbɛ́ɛ fʋbégyi anɩsʋ, afʋgyi anɩ nsɩnɛ́ asʋ́n? 28 Fʋdekléá fɔ́mɔ mɩ́, fɛ́ alɩ ámʋ́ʋ́ ígye fɔmɔ Egyipteyin amʋ lóó?’ 29 Mose lénya nú asʋ́n ánfɩ alɩ, ɔlɛsrɩ́ dalɩ Egyipte ɔmátɔ́ yɔ́ Midiafɔ ɔsʋlʋ́sʋ. Oletsiá ɩnʋ kwɩ́ɩ́ abi anyɔ.
30 “Nfí adʋana ɔma a, Bulu-ɔbɔpʋ lɛ́lɛ ɩwɩ ɔwan súná Mose dimbísʋ́ oyíbi kʋá ɩbʋ awu, ogyá detsií mʋ́tɔ́tɔ́, mantáa Sinaibʋ. 31 Mose lówun mʋ́ á, ɩlɔwa mʋ ifú. Brɛ́á ɔlɔkpʋkpɛ́ ɔyɔ́ yɛ́kɩ mʋ́ wankláán á, Bulu lɛ́bláa mʋ ɔbɛ́ɛ, 32 ‘Mɩ́gyí fʋ́ anáin Abraham, Isak pʋ́ Yakob Bulu.’ Mose lénya ifú, ɔdɛkpɩnkɩ́ kpakpakpakpa. Mʋ́ sʋ ɔmɛtalɩ́ kɩ mʋ́. 33 Anɩ Wíe Bulu lɛ́bláa mʋ ɔbɛ́ɛ, ‘Wɔɩ fʋ́ ntʋkʋta tswɩ, tsúfɛ́ ɔtɩ́nɛ́ ánfɩ fʋlɩɩ́ ánfɩ igyi ɔtɩnɛ wankɩ́hɛ́. 34 Nawun ánɩ́ mɩ́ ahá bʋdɛ ɩwɩɔsɩn wúun Egyipte ɔsʋlʋ́sʋ. Nanú amʋ́ isú. Mʋ́ sʋ nakplɩ́ nɛbá bɔhɔ amʋ́. Ba, anwa fʋ́ Egyipte.’
35 “Mose anfɩ́ Israelfɔ bekiná Egyipte ɔmátɔ́, fɩ́tɛ́ mʋ bɛɛ, ‘Ma lɔ́wa fʋ́ ɔbɛ́ɛ fʋbégyi anɩsʋ, afʋgyi anɩ nsɩnɛ́ asʋ́n?’ nɩ́. Mose anfɩ kɛ́n Bulu lɛ́ha ɔbɛ́ɛ, ɔbwɛ́ɛ anɩ anáin amʋ́sʋ́ ogyípʋ́ pʋ́ amʋ́ ɔlɛpʋ́ nɩ́. Bulu lɔ́wa mʋ sumbí ánfɩ tsʋn Bulu-ɔbɔpʋ amʋ́ʋ́ ɔlɛlɛ ɩwɩ súná mʋ ogya plɛnplɛntɔ ámʋsʋ. 36 Mʋ kɛ́n gyí ɔhá ánɩ́ ɔlɛkpa amʋ́ dalɩ Egyipte, bwɛ́ ofúla pʋ́ osúna tsɔtsɔɔtsɔ Egyipte ɔsʋlʋ́sʋ, Ɔpʋ Pɛpɛ amʋ ɔnɔ́ pʋ́ dimbí ámʋsʋ nfí adʋana (40) kɛ́kɛ́ nɩ́. 37 Mʋ kɛ́n lɛ́bláa Israelfɔ ámʋ ɔbɛ́ɛ, ‘Bulu ɔbɛ́lɛ mʋ ɔnɔ́sʋ́ ɔtɔɩ́pʋ́ ɔkʋá ogyi fɛ́ mɩ́ tsú mlɩtɔ há mlɩ’ nɩ́. 38 Brɛ́á mʋa Israelfɔ ámʋ befia dimbí ámʋsʋ á, Mose anfɩsʋ Bulu-ɔbɔpʋ amʋ lɔ́tɔɩ́ tsʋn Sinaibʋ ámʋsʋ há anɩ anáin amʋ nɩ. Mʋ kɛ́nsʋ́ Bulu lɔ́pʋ mʋ nkpa asʋ́n ámʋ tsʋn, ɩdɛ anɩ ɛ́ tʋ nɩ́.
39 “Támɛ anɩ anáin bʋmobu mʋ. Bekiná mʋ asʋ́n nu. Amʋ́ nkʋlɛ sʋ mʋ́ á, tɛkɩ bʋtráa bʋbʋ Egyipte ɔmátɔ́. 40 Ɩ́nɩ sʋ bɛbláa Aaron bɛɛ, ɔyáɩ ɩkpɩ ánɩ́ bɛ́kpa amʋ́ ha amʋ́. Tsúfɛ́ bʋmeyín tɔ́á ɩlabwɛ́ Mose amʋ́ʋ́ ɔlɛkpa amʋ́ tsú Egyipte amʋ. 41 Alɩ brɛ́ ámʋtɔ á, bɛblɩ́ sika pɛpɛ ɔnantswiebí pʋ́bwɛ́ ɔkpɩ, tsíá há mʋ́ igyí. Amʋ́ ansɩ́ legyi amʋ́ ɩbɩ ɔnɔ́ ɩtɔ bwɛhɛ́ ánfɩ ɩwɩ. 42 Bulu lési amʋ́ asʋ́n, bɔyɔ bʋdɛ owí mʋ́a ɔtsra pʋ́ ntsrakpabi tswɛ́ɛ. Fɛ́ alɩá bɔwanlɩ́n wá Bulu ɔnɔ́sʋ́ atɔɩ́pʋ́ amʋ ɔwʋlʋ́tɔ́ bɛɛ,
‘Israelfɔ! Megyí mɩ́ mlɩlɔ́mɔ mbwɩ bɔ́ afɔdɩɛ há
nfí adʋana (40) ámʋ́ʋ́ mlɩlétsiá dimbí ámʋsʋ.
43 Mboún ɔkpɩ Molok tati-obu
pʋ́ Refan ntsrakpabi ɔkpɩ
mlɩlɔ́bwɛ sʋ́rá, nátɩ́ tswɛ.
Ɩ́nɩ sʋ négya mlɩ yɔ́wa Babilonfɔ ɔsʋlʋ́ʋ ɔma ɔtɩnɛkʋ.’
44 “Tati-obu ámʋ́ʋ́ itosúná amʋ́ ánɩ́ Bulu bʋ amʋ́ wá ámʋ ɛ́ letsiá anɩ anáin amʋ wá dimbí ámʋsʋ. Mose lɔ́bwɛ mʋ́ alɩá Bulu lósuná mʋ ɔbɛ́ɛ, ɔbwɛ́ɛ mʋ́ pɛ́pɛ́ɛ́pɛ́. 45 Anɩ anáin amʋ bowu sí Bulu tati-obu ámʋ há anɩ asɩ́, Yosua légya amʋ́ nkpá bɔpʋba ɔsʋlʋ́ʋ anfɩsʋ. Amʋ́ onutó ansɩ́tɔ́ Bulu légya ɔmá-ɔmá lɛ́ ɔsʋlʋ́ʋ anfɩsʋ pʋ́há amʋ́. Bulu tati-obu ámʋ letsiá amʋ́ wá alɩɩ bɔtʋ Owíe Dawid brɛ́sʋ́. 46 Bulu ansɩ́ legyi Owíe Dawid ɩwɩ. Mʋ́ sʋ Dawid lɔ́kʋlɩ́ mʋ ɔbɛ́ɛ, mʋyíi obu ha mʋ, mɛ́nɩ anɩ Yakob abí-aná fɛ́ɛ́ abósum mʋ ɩnʋ. 47 Támɛ Owíe Salomo mboún lébeyi obu ámʋ.
48 “Támɛ Ɔsʋ́sʋ́ʋ́sʋ́ Bulu tamatsíá nyankpʋsa obu yihɛtɔ. Fɛ́ alɩá Bulu ɔnɔ́sʋ́ ɔtɔɩ́pʋ́ ɔkʋ lɛ́blɩ́ ɔbɛ́ɛ,
49 ‘Anɩ Wíe Bulu ɔbɛ́ɛ, “Ɔsʋ́sʋ́ gyí mɩ́ owíe obíá,
ɔsʋlʋ́ʋ ɛ́ igyi mɩ́ ayabi oyíkpa.
Ntɔ obu mlɩaa mléyi ha mɩ́?
Nkʋ́nʋ gyí mɩ́ ɔkpʋ́nʋ́ ɔdakpá?
50 Megyí mɩ́ lɔ́bwɛ ntobí ánfɩ fɛ́ɛ́?” ’ ”
51 Stefano lɔ́mɔ mʋ asʋ́n ɔnɔ́ ɔbɛ́ɛ, “Asʋtɔ-ɔnlɩn awíé, klʋntɔ bʋ mlɩ odwin. Mlɩlakíná Bulu asʋ́n ámʋ nu. Mlɩ ɛ́ mlɩtɔkʋ́sʋ́ lɩ́ɩ́ Ɔŋɛ Wankɩ́hɛ́ amʋ asʋ́nsʋ́ brégyíbrɛ́, fɛ́ alɩá mlɩ anáin amʋ betsiá bwɛ́. 52 Bulu ɔnɔ́sʋ́ ɔtɔɩ́pʋ́ ɔmɔmʋsʋ́ mlɩ anáin bʋmɛdɩnká? Bɔmɔ Bulu ɔnɔ́sʋ́ atɔɩ́pʋ́ amʋ́ʋ́ bɛblɩ́ yáɩ́ bɛɛ, Yilé Ɔbwɛpʋ́ ámʋ ɔbɛ́ba amʋ ɛ́. Mlɩlɛ́lɛ Yilé Ɔbwɛpʋ́ ámʋ há, bɔmɔ mʋ. 53 Mlɩlɔ́hɔ Mose mbla ámʋ tsú Bulu-abɔpʋ ámʋ wá nɩ́, támɛ mlɩmégyi mʋ́sʋ́.”
Stefano Abwi Da Mɔ́
54 Brɛ́á Yudafɔ ahandɛ amʋ bonu Stefano asʋn blɩ́hɛ́ anfɩ á, ɔblɔ́ lɛhɩɛ kɩ́tá amʋ́, bɛda ansɩ́tɔ́ kpʋn. 55 Támɛ Ɔŋɛ Wankɩ́hɛ́ lɔ́bʋlá Stefanotɔ, olotsu ansɩ́ fʋ́á, ɔdɛ ɔsʋ́sʋ́ kɩ́ɩ. Olowun Bulu numnyam, Yesu lɩ́ɩ́ Bulu gyɔpɩsʋ. 56 Mʋ́ʋ́ ɔlɛbláa amʋ́ ɔbɛ́ɛ, “Mlɩkɩ, nawun ánɩ́ ɔsʋ́sʋ́ lafínkí, Nyankpʋsa-Mʋ-Bi ámʋ lɩ́ɩ́ Bulu gyɔpɩsʋ.”
57 Brɛ́á bonu ɩ́nɩ á, bɔpʋ ɩbɩ tin asʋ. Ɩnʋ amʋ́ fɛ́ɛ́ bɔsʋrá okitikíti tú bun mʋsʋ, 58 bɛbɩtɩ́a mʋ dalɩ wúlu amʋtɔ bɛyɛ́da mʋ abwi mɔ́. Adansɩfɔ ámʋ bɔwɔɩ́ amʋ́ awunso atadɩɛ tswɩ ɔyasubi ɔkʋá bʋtɛtɩ́ mʋ Saulo wá. 59 Bʋdɛ mʋ abwi da alɩɩ, olokpolí anɩ Wíe ɔbɛ́ɛ, “Mɩ́ Wíe Yesu, hɔ mɩ́ ɔŋɛ́.” 60 Ɩnʋ á, ɔlɛda akpawunu, kplʋ́n kʋklʋ́kʋ́ʋ́ ɔbɛ́ɛ, “Mɩ́ Wíe, si lakpan ánfɩ kie amʋ́.” Olenya blɩ́ alɩ pɛ́, olomu ɔnɔ́.