5
Ɩbʋsʋ Atosunáhɛ́
Brɛ́á Yesu lówun ɔdɔm amʋ a, ɔlɔdʋ yɔ́ ɩbʋ kʋsʋ yétsiá asɩ, mʋ akasɩ́pʋ́ amʋ bɛba mʋ wá. Ɩnʋ olosuná amʋ́ atɔ́ ɔbɛ́ɛ,
Oyúla Asʋ́n
(Luka 6:20-23)
“Bulu layúlá ahá ánɩ́ amʋ́ ansɩ́ mɛdɩ́n tɔtɔsʋ dʋn mʋ Bulu,
tsúfɛ́ amʋ́bʋ́ mʋ iwíegyí ámʋ nɩ.
Bulu layúlá awɩrɛhɔ agyípʋ́,
tsúfɛ́ obólwií amʋ́ klʋn.
Bulu layúlá ɩwɩasɩ abápʋ,
tsúfɛ́ amʋ́ obégyi ɔsʋlʋ́ʋ amʋ nɩ.
Bulu layúlá ahá ánɩ́ mʋ apɛ́bwɛ akʋ́n mʋ́a ɔmɛwʋ́lɩ dɛ amʋ́,
tsúfɛ́ ɔbɛ́ha amʋ́ bɔ́mwɛ.
Bulu layúlá nwɛ awúnpʋ,
tsúfɛ́ obówun amʋ́ nwɛ.
Bulu layúlá ahá ánɩ́ amʋ́ klʋntɔ lɔwankɩ́,
tsúfɛ́ amʋ́ obówun mʋ nɩ.
Bulu layúlá ahá nsɩnɛ́ alapʋ́,
tsúfɛ́ ɔbɛ́tɩ amʋ́ ɔbɛ́ɛ mʋ abí.
10 Bulu layúlá ahá ánɩ́ bʋdɩn amʋ́sʋ́ mʋ apɛ́bwɛ sʋ,
tsúfɛ́ amʋ́bʋ́ mʋ iwíegyí amʋ nɩ.
11 “Bulu layúlá mlɩ, nɩ́ bʋdɛ mlɩ sia, bʋdɩn mlɩsʋ, bʋdɛ afunu wa dɩ́nká mlɩsʋ. 12 Ansɩ́ igyí mlɩ, ɩwɩ ɩsankɩ mlɩ, tsúfɛ́ mlɩ ɩkɔká tsɔ ɔsʋ́sʋ́. Alɩ́ bɔbwɛ Bulu ɔnɔ́sʋ́ atɔɩ́pʋ́ agyankpapʋ amʋ nɩ.
Nfɔ́lɩ Mʋ́a Wankɩ
(Marko 9:50; Luka 14:34-35)
13 “Mlɩgyí ɔyɩ́tɔ́ nfɔ́lɩ nɩ. Nɩ́ nfɔ́lɩ ɩtá ɔdwɛ á, ntɔ bɛ́lapʋ́wá mʋ́ ɔdwɛ? Ɩtráa ma alɛ há tɔtɔɔtɔ bwɛ. Tsɛɩ́ bʋtɛtsɛ́ɩ́ mʋ́ tsítsá, ahá bʋtɛtsátsa mʋ́sʋ́ tsʋn.
14 “Mlɩgyí ɔyɩ́tɔ́ wankɩ ɛ́ nɩ́. Wúluá ɩdɩn bʋsʋ tamaŋáín. 15 Bʋtamanywɛ́ ɔkandɩ́ɛ, pʋ́ ɔlɔ́ bun mʋ́sʋ́. Ɔfʋákpá bʋtɔpʋ́bían, mɛ́nɩ ɩbɔ́wankɩ́ há ahá ánɩ́ bʋtsie wóyí ámʋtɔ fɛ́ɛ́. 16 Mʋ́ sʋ mlɩha mlɩ bwɛhɛ́ ɩwankɩ alɩ, mɛ́nɩ ahá bówun mlɩ bwɛhɛ́ wankláán ámʋ, fówun bɛ́kanfʋ́ mlɩ Sɩ́ ámʋ́ʋ́ ɔbʋ ɔsʋ́sʋ́ ámʋ.
Mose Mbla Ɩwɩ Atosunáhɛ́
17 “Mlɩmákɩ mlɩaa, nɛba Mose Mbla ntɛ́ɛ Bulu ɔnɔ́sʋ́ atɔɩ́pʋ́ amʋ atosunáhɛ́tɔ ɔkakpá. Mmɛba mʋ́tɔ́ ɔkakpá, mboún nɛbá bɔbwɛ mʋ́ ɩfʋn. 18 Ɔnɔkwalɩ ndɛ mlɩ bláa, ɔsʋ́ mʋ́a asɩ bɔ́mɔ ɔnɔ́, támɛ itoduáhɛ́ ntɛ́ɛ asʋ́nbi kʋlɛ kʋ́ráá ɩmɛ́ɛdalɩ Mbla ámʋtɔ, yɔ́fʋn brɛ́á mʋ́tɔ́ asʋ́n fɛ́ɛ́ laba mʋ́tɔ́. 19 Ɔhagyíɔha ánɩ́ omobu mbla ámʋtɔ túkúrííbi kʋ, olosuná mʋ aba ɛ́ ɔbɛ́ɛ bʋmábu mʋ́ á, bɛ́tɩ mʋ kebi túkúrííbi ɔsʋ́sʋ́ iwíe ogyíkpá ɩnʋ. Támɛ ɔhá ánɩ́ olegyi mbla ámʋ fɛ́ɛ́sʋ́, súná mʋ aba ánɩ́ bʋgyíi mʋ́sʋ́ á, bɛ́tɩ mʋ ɔha yilé ɔsʋ́sʋ́ iwíe ogyíkpá ɩnʋ. 20 Mʋ́ sʋ ndɛ mlɩ bláa mbɛ́ɛ, nɩ́ mlɩmɔ́bwɛ Bulu apɛ́ dʋn Mose mbla asunápʋ́ pʋ́ Farisifɔ ámʋ a, mlɩmóowie Bulu iwíegyí amʋtɔ ɛkɛkɛɛkɛ.
Ɔblɔ́ Ɩwɩ Atosunáhɛ́
(Luka 12:57-59)
21 “Mlɩlanú ánɩ́ bɛbláa mlɩ anáin atɩtɩfɔ ámʋ bɛɛ, ‘Mámɔ ɔha. Ɔhagyíɔha ánɩ́ ɔmɔ́ ɔha a, Bulu obégyi mʋ asʋ́n, há mʋ ɩpɔ́n.’ 22 Támɛ mɩ́ mʋ́ ndɛ mlɩ bláa mbɛ́ɛ, ɔhagyíɔha ánɩ́ olenya ɔblɔ́ wa mʋ ba á, Bulu obégyi mʋ asʋ́n. Ɔhá ánɩ́ olesia mʋ ba ɔbɛ́ɛ, ‘Ɔhakpan!’ á, obégyi ɩpɔ́n Yudafɔ asʋ́n agyípʋ́ ansɩ́tɔ́. Ɔhagyíɔha ánɩ́ ɔlɛbláa mʋ ba ɛ́ ɔbɛ́ɛ, ‘Raka!’* a, obégyi ɩpɔ́n yɔ́ ɩsʋbɩtɩ́ ogyá ánɩ́ ɩtamaduntɔ. 23 Ɩ́nɩ sʋ nɩ́ fotsu atɔ hahɛ́ fɔyɔ́ afɔdɩɛ ɔbɔkpá, fɛkaɩ́n ánɩ́ fapʋ́ asʋn laláhɛ kʋ gyi fʋ́ bá á, 24 si fʋ́ atɔ́ amʋ́ yaɩ afɔdɩɛ-asubwisʋ ɩnʋ. Yɔ fʋ́a mʋnyɔ amlɩla mlɩ nsɩnɛ́, asa afʋba bɔbɔ afɔdɩɛ ámʋ ha Bulu.
25 “Nɩ́ ɔkʋ ɔsáma fʋ á, wa ɔsa ha abʋyobwií ɩpa ha mʋ asa asʋ́n ámʋ ogyíkɛ́ ɩfʋn, mɛ́nɩ fʋ́ onyabá ámʋ ɔmɛ́ɛha asʋ́n agyípʋ́ bʋmɔ́ɔpʋ fʋ́ ha obu adɩpʋ́sʋ́ ɔkɩ́pʋ, ɔwa fʋ́ obu. 26 Mbláa fʋ ɔnɔkwalɩ, nkɛ́tɩ faká ɩkɔ ámʋ fɛ́ɛ́ tá asa fɛ́dalɩ ɩnʋ.
Otsiába Ɔmadalɩ Ɩwɩ Atosunáhɛ́
27 “Mlɩlanú ánɩ́ bɛbláa mlɩ bɛɛ, ‘Mákle ɔkʋ tsiába.’ 28 Támɛ mɩ́ mʋ́ ndɛ mlɩ bláa mbɛ́ɛ, oyingyíoyin ánɩ́ olowun ɔtsɩ, ɔlɔbwɛ mʋ klé ɩwɩ agywɩɩn á, alatɔ́ mbʋa dodo mʋ klʋntɔ. 29 Mʋ́ sʋ nɩ́ fʋ́ gyɔpɩ nsíbi tɛhá fʋ́tɔbwɛ́ lakpan á, loti mʋ́ lɛ, tswɩ tsalɩfwɩ. Ɩbʋ alɛ́á fʋ́ ɩwɩ ɔtɩnɛkʋ má ɩnʋ, dʋn ánɩ́ bɔ́tswɩ fʋ́ nyankpʋsa-oyí ámʋ fɛ́ɛ́ wá ɩsʋbɩtɩ́ ogyá ánɩ́ ɩtamaduntɔ. 30 Mʋ́ sʋ nɩ́ fʋ́ gyɔpɩ ɩbɩ tɛhá fʋ́tɔbwɛ́ lakpan á, ka mʋ́ tswɩ tsalɩfwɩ. Ɩbʋ alɛ́á fʋma ɩbɩ kʋlɛ, dʋn ánɩ́ bɔ́tswɩ fʋ́ nyankpʋsa-oyí ámʋ fɛ́ɛ́ wá ɩsʋbɩtɩ́ ogyá ánɩ́ ɩtamaduntɔ.
Ɔkákiná Ɩwɩ Atosunáhɛ́
(Mateo 19:9; Marko 10:11-12; Luka 16:18)
31 “Bɛtrá bláa mlɩ bɛɛ, ‘Ɔhagyíɔha ánɩ́ obékiná ɔká á, ɔwánlɩn ɔkákiná ɔwʋlʋ́ ha mʋ asa.’ 32 Támɛ mɩ́ mʋ́ ndɛ mlɩ bláa mbɛ́ɛ, nɩ́ oyin okíná mʋ ka ánɩ́ ɔmɔkʋ́dálɩ mʋ ɔma a, mʋláhá sʋ ɔtsɩ ámʋ ɔbɛ́dalɩ mʋ ɔma. Oyingyíoyin ánɩ́ otsía ɔtsɩ ánfɩ mʋ kulu lakíná mʋ anfɩ ɛ́ latɔ́ mbʋa.
Ntamka Ɩwɩ Atosunáhɛ́
33 “Mlɩlɛ́trá nu ánɩ́ bɛbláa mlɩ anáin atɩtɩfɔ ámʋ bɛɛ, ‘Máka ntam kpaalɩ. Mboún bwɛ dɩnka ntam amʋ́ʋ́ fɛka há Bulu ámʋsʋ.’ 34 Támɛ mɩ́ mʋ́ ndɛ mlɩ bláa mbɛ́ɛ, máka tɔtɔɔtɔ kʋ́ráá. Mápʋ ɔsʋ́sʋ́ ká ntam, tsúfɛ́ Bulu owíe obíá igyi. 35 Mápʋ ɔsʋlʋ́ʋ ká ntam. Bulu ayabi oyíkpa igyi. Mápʋ Yerusalem wúlu ká ntam. Awíetɔ Owíe wúlu kpɔnkpɔntɩ nɩ́. 36 Mlɩmápʋ mlɩ nwun ká ntam, tsúfɛ́ mlɩmɛ́ɛtalɩ́ bwɛ́ imi kʋlɛ futútú ntɛ́ɛ bíbi. 37 Mboún fʋ́ ‘Iin!’ ɩbwɛ́ɛ ‘Iin!’ Fʋ́ ‘Ó-o!’ ɛ́ ɩbwɛ ‘Ó-o!’ Kugyíkʋá fɛ́trá blɩ́ tsɩ́a mʋ́tɔ́ itsú Ɔbʋnsám wá.
Lalahɛ Ɩkɔka Ɩwɩ Atosunáhɛ́
(Luka 6:29-30)
38 “Mlɩlanú ánɩ́ bɛblɩ́ bɛɛ, ‘Ɔha obwíé mʋ ba nsíbi a, bʋbwíe mʋ ɛ́ mʋ klɛ ka ɩkɔ. Ɔha otsíí mʋ ba iyín ɛ́ á, bʋtsíi mʋ klɛ ka ɩkɔ.’ 39 Támɛ mɩ́ mʋ́ ndɛ mlɩ bláa mbɛ́ɛ, mlɩmákplá ɔha laláhɛ. Mboún nɩ́ ɔha ɔdá fʋ́ ɩsʋtɔ á, damli nyɔɔsɩ ɛ́ ha mʋ ɔdáa. 40 Nɩ́ ɔha dékléá ɔbɛ́samáa fʋ, hɔ fʋ́ atadɩɛ á, pʋ fʋ́ tati ɛ́ ha mʋ. 41 Ɔhá ánɩ́ ɔdʋn fʋ ɔhɩ́ɛ́ fʋ́ ɔbɛ́ɛ, fʋsʋ́ra mʋ atɔ́ máɩlɩ kʋlɛ ha mʋ a, sʋra mʋ́ máɩlɩ anyɔ. 42 Ɔha ɔkʋ́lɩ́ fʋ́ atɔ́ á, ha mʋ. Nɩ́ ɔkʋ ɛ́ ɔbɛ́ɛ fʋpáan mʋ tɔkʋ á, mákiná.
Alupʋ́dwɛ Ɩwɩ Atosunáhɛ́
(Luka 6:27-28, 32-36)
43 “Mlɩlónuá bɛblɩ́ bɛɛ, ‘Dwɛ fʋ́ bá, afʋlu fʋ́ olupʋ́.’ 44-45 Támɛ mɩ́ mʋ́ ndɛ mlɩ bláa mbɛ́ɛ, mlɩdwɛ mlɩ alupʋ́. Mlɩbɔ mpáɩ ha ahá ánɩ́ bʋdɩn mlɩsʋ, mɛ́nɩ mlɔ́bwɛ mlɩ Sɩ́ ámʋ́ʋ́ ɔbʋ ɔsʋ́sʋ́ ámʋ abí. Tsúfɛ́ mʋtɛ́há owí tɛlɩn, ɔtɛhá nyankpʋ ɛ́ itotswie wʋlɩ́ aha wankláán pʋ́ aha laláhɛ fɛ́ɛ́sʋ́. 46 Nɩ́ fʋ́ adwɛpʋ́ nkʋlɛ fʋtɔdwɛ́ á, ɩpán mɔmʋ fénya? Lampóo ahɔ́pʋ kʋ́ráá bʋtɔbwɛ́ alɩ. 47 Nɩ́ fʋ́ anyawíe nkʋlɛ fʋtɔwá ɔnɔ́ á, ntɔ fakʋkʋ bwɛ dʋbɩ? Alɩ kɛ́n ɔmátɔ́fɔ bʋtɔbwɛ́ nɩ́. 48 Ɩ́nɩ sʋ mlɩfʋn fɛ́ alɩá mlɩ Sɩ́ ámʋ́ʋ́ ɔbʋ ɔsʋ́sʋ́ ámʋ lɔ́fʋn.
* 5:22 Raka asɩ gyí “Ɔbwɩ!”