18
Tao sae yóló dotopo du betale wulia sopaae dó faróló yale fo
1 Ai fo yóló kemetepa, Yesuné ama yó matere whi̧rapené Talepaae momatere ala ha̧le yó tanó̧póló, etei fo sale yalepó.
2 “Ai doasi be huluamó fo tokó̧ló taletere whi̧ beta̧ beterepó. Ai whi̧ta, Kótó kolóló witere alakélé ini, dotoróȩ falepó.
3 Ai be huluamó beta̧ wulia so beterepó. Ai so ama bóe whi̧né a̧tamo fo tokó̧ló só derao̧sóró a̧ tao só̧póló, suka fea fo taletere whi̧ beterepaae eneta du betalepó.
4-5 Kale soné beta̧ fo maaté eneta du betepa, a̧ hó̧turaalu i fo yalepó. ‘Ȩta, Kótókélé mo so whi̧kélé, kolóló wi inire whi̧tei, i wulia soné a̧ tao sae yóló dotopoi fo maaté eneta yó taneteiné ȩ hó̧tepa a̧ tao saalopó,’ ” yalepó.
6 Téró Talené duraalu, “Kale fo tokó̧ló taletere dowi whi̧né i sopaae yale fo wosóló kisipa muae.
7 Kótóné ama sorokó su yóló beteró betere so whi̧né dȩtamokélé, dikitamokélé, kematóró yó tapa, ai kematere o̧la ama melaalomeié?
8 Ya̧lo dia̧paae i dere ape. Kale fo tokó̧ló só deraaire whi̧né dia̧ só derao̧sóró, ama mo hapale tao saalo ai ape. Téyaalotei, kale Whi̧né Naalema i haepaae wale sukamó so whi̧ fea kisipa tiki tiró betepa kelaalorópó,” yalepó.
Farisi whi̧ró takis moni siré kotere whi̧tamoné yale ala
9 Yesuné i fo sale atimapaae yó mótu duraalu, mepaae whi̧ atimata mo donoi ala dapóló bopé faketuraalu, mepaae so whi̧ tȩteratere alamó Yesuné etei fo sale yalepó.
10 “Taks moni sere whi̧ró Farisi whi̧tamo moma yaairaalu, momatere be dolopaae holalepó.
11 Téró, kale Farisi whi̧ a̧ turukó holóló daalu amatei, a̧mó etei kaae moma yalepó. ‘Tale Kótó-ó, ȩta mepaae whi̧rape dere kaae o̧la o̧lémi nokole alakélé, nópu nokole alakélé, mepaae dere dowi alakélé, ó i daale takis moni sere whi̧ kaae bitinipó. Téru ya̧lo ya̧paae mo kée dapó.
12 Ȩta, beta̧ fulamótei be dȩ tamomó o̧la néni, weyóló ha̧le bitu, ya̧lo o̧la o̧la naase tamo moletei dekeyóló, beta̧ Talepaae mótua dapó,’ yalepó.
13 Téyaletei, kale takis moni sere whi̧ a̧ mo tumó daalu, hepen bepaae kese horéni haepaae hemée deyóló daalu, ‘Tale Kótó-ó, ȩta dowi ala dere whi̧pa naao ko̧lené sukutu, ya̧lo dowi ala kwia kemerae,’ yalepó.
14 Ya̧lo dia̧paae i dere ape. Kale nalo momayale takis moni sere whi̧né ama dowi ala Talené kemeratepa, a̧ hai̧tamo bepaae feletei, me whi̧né ama dowi ala ha̧le mupatei felepó. Mepaae whi̧ de amatei a̧ deróló dua betepa, ti Kótóné a̧ sóró horaalo ai ape,” yalepó.
Naale beleka̧atiki Yesupaae dapesó wale fo
(Mat 19:13-15, Mak 10:13-16)
15 Téró so whi̧ feané teó sóró betó mole naale senaale tikimó Yesuné naase muló̧póló, a̧ beterepaae dapesó wua dere ala kilitu, ama yó matere whi̧rapené dapesó wakesé yóló, atima foné salepó.
16 Téyaletei, Yesuné kale naale senaale a̧ beterepaae dapesó ape yóló duraalu, “Atei kaae naale beleka̧atiki ȩ beterepaae wó̧pólópa, sesékese. Ti noatepae, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó betaaire alata, atei naale senaale beleka̧atiki kaae fóló betenérapó.
17 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Mepaae so whi̧ detamo i betó mole naale senaale beleka̧atiki kaae betepa, ti Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó sókó fóló betenérapó,” yalepó.
Néli whi̧né Yesupaae wosale fo
(Mat 19:16-30, Mak 10:17-31)
18 Atéró, beta̧ Juda topo whi̧ wóló Yesupaae woseturaalu, “Yó matere whi̧ wisi-ó, mo ti betere bete saairaalu, ya̧lo noa alakó yaaloé?” yalepó.
19 Ai fo depa, Yesuné a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Beta̧ whi̧kélé whi̧ wisi bitini, Kótó a̧ beta̧ wisirapa, naao ȩpaae noatepa whi̧ wisi-ó fo de?
20 Ti noatepae, kale tukóló muló betere fota, naao dosa̧ayóló ai kisipare ape. So nópu nao̧se, whi̧ dao̧se, o̧lémi nao̧se, me whi̧ dilikó̧ló kapala fo yao̧se, naao hae aya ao̧mó mo dua betae erapó,” yalepó.
21 Ai fo depa, kale whi̧né tokó̧ mótu duraalu, “Ai alarape feata take ȩ ketemó bitu deté waletei, miókélé ha̧le yótóró tarapó,” yalepó.
22 Ai fo depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Mo beta̧ ala beta̧ ya̧ ya̧ya̧rapó. Térapa, naao muó mole o̧la o̧la fea dotonóló, moni sóró mepaae yolealere so whi̧mó melae. Atéró ya̧ta, hepen-mó mole wisi wisi o̧la saasepóló ȩ sya ape,” yalepó.
23 Kale hamoko whi̧né ai fo woseturaalu, a̧ doasi néli whi̧ mo beterapóló kisipa mutu, kutiri hu̧mula yóló fomotamo felepó.
24 Atéteremó, Yesuné a̧ kelené kikéyóló kaae taru duraalu, “O̧la o̧la fea tare whi̧ Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó sókó fóló betaaire mo doasi dirirapó,” yalepó.
25 “Ti noatepae, kamel hupu ketȩ́li dolomó sókó faaire hapóluni, su̧mó fenérapó. Tépatei, doasi o̧la o̧la mole néli whi̧rapeta, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó sókó faaire mo hapólurapó,” yalepó.
26 Ai fo depa wosale so whi̧né Yesupaae woseturaalu, “Da̧ feata alunérapa, Kótóné demaaté tao saaloé?” yalepó.
27 Ai fo depa Yesuné duraalu, “Mo whi̧né enénire ala Kótóné mo su̧mó enérapó,” yalepó.
28 Tétepa Pitané duraalu, “Da̧né be ó o̧la o̧la fea mupa taaróló, ya̧ i sya wale ape,” yalepó.
29 Ai fo depa Yesuné duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Mepaae whi̧ dené ama be ó soma ó nomarape ó hama alima ó naale senaale taaróló, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó betaai dapóló fupata, ti mió i alimó bitukélé ama taaróló wale o̧la o̧la tómó beleróló, Kótóné mo dekéró matepa saalo ai ape.
30 Ai o̧la maaté meitei, take waaire alimó mo ti betaaire betekélé saalo ai ape,” yalepó.
Yesu a̧ sinaaire fo mó yaletei
(Mat 20:17-19, Mak 10:32-34)
31 Atéró, Yesuné yó matere 12 whi̧rape dȩpaae dapesó fóló bitu duraalu, “Da̧ta Jerusalem be huluapaae holaai foletei, Kótóné ama ko̧ló whi̧rapené i ala yaalopóló asȩre fo mió mo dokonóló kale Whi̧né Naalemapaae eratepa kelaalo ai ape.
32 A̧ta, Juda meire fake whi̧rapené dó̧póló eleké deyóló, atima naase tua̧paae mulaalo ai ape. Atétepa, atimané a̧ doka doka yóo, haleróo, fesa̧a apuróo, képi tikiné fokosoi ala yóló, a̧ mo ti sukó̧póló dóo, yaalo ai ape yalepó.
33 Téyaalotei, sore be dȩmó a̧ mo ti suka̧letei momó kepaayóló betaalopó,” yalepó.
34 Ama yó matere whi̧rapené ai yale fo wosóta yaletei, bete hiróló moleteiné diriyóló kisipa sini, ko̧ló ko̧ló du betalepó.
Kele dilikire whi̧ wisirale fo
(Mat 20:29-34, Mak 10:46-52)
35 Téró Yesu a̧ Jeriko be huluapaae felekemó sókó faai tu̧mó fu betalemó, beta̧ kele dilikire whi̧ tu̧ dȩmó bituraalu, fua wuatere so whi̧paae monikó a̧lae yóló, kema du betalepó.
36 Atéró wosalemó, so whi̧ mo fea tu̧mó fua wua du betepa, ai so whi̧paae woseturaalu, “Doa ai-a, noa ala maaté du bitu de?” yalepó.
37 Ti fo depa, atimané a̧paae duraalu, “Nasaret be hulua whi̧kó Yesu i fole ape,” yalepó.
38 Ai fo depa, ama fo fakeyóló duraalu, “Depit-né Naalema Yesu-ó, naao ȩ ko̧lené sukuturaalu tao sae,” yalepó.
39 Atéró, mepaae folosóró fele so whi̧né kale whi̧paae momó yaai dée yóló foné salepó. Tétepatei, kale sekȩ́né fo faketóró dekéró yó taru duraalu, “Depit-né Naalema Yesu-ó, naao ȩ ko̧lené suka̧e,” yalepó.
40-41 Atétepa Yesu a̧ kei̧yóló daalu, kale whi̧rapepaae duraalu, “Ai whi̧ ȩ beterepaae dapesó ape,” yalepó. Atétepa, kale whi̧ dapesó wóló felekemó daapa, Yesuné a̧paae woseturaalu, “Ya̧lo ya̧mó noa alakó eró̧póló de?” depa, kale whi̧né duraalu, “Tale-ó, ya̧lo kelené o̧la o̧la kelenée yóló kisipa mutapó,” yalepó.
42 Tétepa, Yesuné a̧paae duraalu, “Naao kisipa tiki tirale alané naao kele ai wisiyalepa, mió kelae,” yalepó.
43 Yesuné ai fo deretamotóró kale whi̧né ama kele wisitepa, Yesu sya furaalu, Kótóné doi hale sóró horaté felepó. Ai ala depa kelale so whi̧nékélé Kótóné doi hale sóró horalepó.