19
Takis moni siré kotere whi̧ Sakius-né yale ala
1 Atéró, Yesu a̧ Jeriko be huluamó sókó fóló, ai be belamó fu betalepó.
2 Téyalemó, takis moni siré kotere whi̧rapené doasi topo whi̧ Sakius beterepó. A̧ta, fea o̧la o̧lané néli whi̧pó.
3 Ama kisipané Yesu deró kelaai dapóló felemó, aimó mo ha̧le o̧la kaae so whi̧ touróló daae moleteiné, Sakius a̧ ha̧lekeruraalu Yesu wisiyóló kilinipó.
4 Atépa, kale whi̧ a̧pi sururu yóló fóló, Yesu tu̧mó wale kelaai, beta̧ nose kaae ni siki doló holóló kaae tawóló beterepó.
5 Atépa, Yesu a̧ ni betemó sókó fóló ai ni sikipaae kele horalemó Sakius daapa kolóló duraalu, “Sakius-ó, mió ȩ ya̧tamo naao bemó betaai kisipa mutapa, ya̧ mo hapale dere ape,” yalepó.
6 Atétepa, a̧ hapale téti dorowóló, hȩkesetamo Yesu dape sóró ama bepaae felepó.
7 Atétepa, ai daae mole so whi̧ feané Yesu Sakius-né bepaae fupa kolóló, atimasisi kikiti eróló duraalu, “A̧ta dowi ala du betere whi̧tamotei, betaai ai fele ape,” yalepó.
8 Téyaletei, kale Sakius a̧ turukó holóló Talepaae duraalu, “Tale-ó, mióta, ya̧lo i mole o̧la o̧larape bukóló, mepaae yolealere so whi̧mó melóo, ya̧lotamo so whi̧ dilikó̧ló mepaae monikó simó ti dou̧ró félimó tómó beleróló tokó̧ melóo, yaai dapó,” yalepó.
9 Ai fo depa Yesuné a̧paae duraalu, “Kótóné so whi̧ aluyao̧sóró tao sere ala mió i bepaae walepó. Ti noatepae, i whi̧ a̧kélé Abraham-né naaletóró beterapó.
10 Ti Whi̧né Naalema a̧ waleteita, aluyale so whi̧ kekó̧ló tao saairaalu, walepó,” yalepó.
Naase tamo whi̧rapené doasi whi̧né kutó diraai moni sale fo sale
(Mat 25:14-30)
11 Atéró, ama ai du betere fo wosetu betepatei, a̧ Jerusalem be hulua felekepaae sókó waleteiné Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala so whi̧né kisipané mo felekemó sókó waaitere nisi du betalepó. Atétepa ama du betere fotamo touróló, atimapaae i fo salekélé yalepó.
12 Atéró ama duraalu, “Hae kwia fea tȩteróló kaae tare topo whi̧rapené fake whi̧ beta̧ topo whi̧ sóró beteratepa momó fesaae wóló, hae kwia ama tȩteróló kaae tawaai dapóló, a̧ felepó.
13 A̧ atéró faairaalu, ama kutó diratere naasetamo whi̧rapepaae ape yóló duraalu, ‘Ya̧lo i matere moniné mepaae kutó diraté fóló, tómó beleróló sóró muló betepa, momó fesaae wou kelaalopóló,’ a̧ felepó.
14 Téyaletei, ama be whi̧ so whi̧né ai sekȩ́né atima tȩteróló kaae tawao̧sóró kisipa mutu, ‘Kale doasi topo whi̧paae ene fó̧póló, atimakó mepaae whi̧rape a̧ fi ki̧lipaae dotȩyalepó.’
15 Até yaletei, doasiné kale whi̧paae naaotóró tȩteróló kaae tawaasepóló, ya̧ sóró beteratapa fae depa, a̧ bepaae fesaae walepó. Téró, ama kutó diratere whi̧rapepaae melale moniné mepaae kutó diróló, tómó beleróló meteró saleró kelaaipa, dapesene fae yóló, whi̧rape dotȩyalepó.
16 Atétepa, ama moni melale whi̧rapekó beta̧ whi̧ folosóró wóló duraalu, ‘Doa whi̧-ó, take naao ȩpaae beta̧ melale moni bosenóló, mo dekéró sóró muló beterapó,’ yalepó.
17 Ti fo depa, kale topo whi̧né duraalu, ‘Ya̧lo kutó diratere whi̧ wisi-ó, naao ai ere ala mo wisirapó. Ti noatepae, ya̧lo mo sawatamo melale o̧la naao mo wisiyóló kaae tawirapa, naasetamo be huluakélé naaotóró tȩteróló kaae tawaasepe,’ yalepó.
18 Kale dere kaae whi̧ me wóló duraalu, ‘Doa whi̧-ó, naaota ȩpaae moni beta̧ melaletei, ya̧lo mepaae kutó dité fóló, naao melale moni tómó beleróló aporó sóró muló beterapó,’ yalepó.
19 Ti fo depa, ama topo whi̧né tokó̧ mótu duraalu, ‘Aporó be huluarape naao tȩteróló kaae tawaasepóló, ya̧lo ya̧ sóró beteratapó,’ yalepó.
20 Téró kale dere kaae, ama kutó dirale whi̧ me wóló duraalu, ‘Doa whi̧-ó, naao kale melale monita, ya̧lo me kutókélé dini, kuti kwiané bopeyóló mulaletei, i sóró wale ape.
21 Ti noatepae, ya̧ta mo kekepai whi̧ bitu, mené o̧latei naao sóo, me whi̧né biliyale o̧la naao bukóló, kwiapaae ya̧ sóo dua dapó. Atétere ala ya̧lo tuȩ́ruraalu, ȩ witepa naao yae yale ala inipó,’ yalepó.
22 Ti fo depa ama topo whi̧né a̧paae duraalu, ‘Ya̧ta, kutó diratere whi̧ dowipó. Ya̧tamo fo tokó̧ló ya̧ só deraaitere ala ti naao dere fonétei ya̧ ai só deretere ape.
23 Ti naao atei kaae kisipa mulutei, ȩ fesaae wouraalu hu̧róló só̧póló moni mulatere tikipaae mulale fole noatepa yaleé?’ yalepó.
24 Téró, kale topo whi̧né aimó daae mole whi̧rapepaae duraalu, ‘Ama ai tare moni fasóló naase tamo moni tare whi̧paae melae,’ yalepó.
25 Ai fo depa, atimané kale topo whi̧paae duraalu, ‘Doa whi̧-ó, ai whi̧ta naase tamo moni taketi sóró tarapó,’ yalepó.
26 Ti fo depa ama duraalu, ‘Ya̧lo dia̧paae i dere ape. Mepaae o̧la o̧la hu̧róló mole whi̧paae ti mo dekéró beleróló melaalo ai ape. Téyaalotei, mepaae whi̧ de o̧la o̧la sawa téti mupa, ti ai o̧la fasó saalo ai ape.
27 Téyaalotei, mepaae ya̧lo tȩteróló kaae tare ao̧mó betere hó̧róló bóe dele whi̧rapeta, ipaae dapesó wóló, mo ti sinó̧póló dae,’ ” yalepó.
Yesu Jerusalem be huluapaae doasi topo whi̧ ao̧yóló sókó wapa hale sóró horale fo
(Mat 21:1-11, Mak 11:1-11, Jon 12:12-19)
28 Téró Yesuné i fo yóló kemetepa, atima Jerusalem be huluapaae furaalu, ama a̧lisó felepó.
29 Atéró, a̧ Betpas beró Betani betamopaae sókó faai fu betalepó. Ai be hulua tamo felekemó Olip dupó du betere tiki erapó.
30 Aimó ama yó matere whi̧ tamo dotonaai atimaamopaae duraalu, “U bepaae diaamopi fae. Ai bemó sókó fóló kelenalemó, whi̧kélé betóló kunire teó donki hupu duló betaalopó. Téyaalopa, ai hupu taayóló ipaae dapesó ape.
31 Atéró taanalemótamo, whi̧ mené diaamopaae woseturaalu, ‘Ai neyaai de?’ depa, ti i fo yae. ‘Momó dapesó waaitei, Talené ama diyaaire kutó mupa sóró ape yale tikimó sóró fulapó yae,’ ” yalepó.
32 Atéró dotonatepa fóló kelalemó, atimaamopaae yale fotórómo epa kelalepó.
33 Atépa, atimaamo kale donki hupu halika teraatu betalemó, hupu talerape wóló atimaamopaae woseturaalu, “Ai hupu teraatu betere-a noayaai de?” yalepó.
34 Ti fo depa atimaamoné duraalu, “Ita Talené ama diyaaire kutó mupa, sera̧le fae yale tikimó sóró fulapó,” yalepó.
35 Atéró, Yesu beterepaae dapesó wóló daaló bitu, atimaamoné deró betere fo̧loi kutirape sorokóló, Yesu a̧ hupuné sisó tómó beteró̧póló, whamenalepó.
36 Atéró a̧ ai hupu tómó betóló wapa, so whi̧ folosóró furaalu, atimané deró betere kutirape sorokóló tu̧mó whamenaté felepó.
37 Atéró, a̧ Jerusalem be huluapaae felekemó sókó faairaalu, Olip du sokore ao̧paae doropole tu̧mó sókó derepelepó. Aimó, ama yó matere so whi̧ mo feané Kótóné kae kae kelemei alarape eratepa kelaleteiné atima hȩkesené sukuturaalu, fo fakeyóló Kótóné doi hale sóró horaai kaae salepó.
38 “Mió Talené doimó wale doasi topo whi̧ wisi-ó, Kótóné ya̧ wisiró̧póló yae!”
“Kótóné hepen be tua̧mó mole hosaa muni deyóló dua betere ala so whi̧ feapaae eró̧póló yae.
Téturaalu, mo taoró betere Kótóné kae mole doasi doi hale sóró horae!” deté fu betalepó.
39 Tétepa, ai so whi̧ kuamó betó mole Farisi whi̧rapené Yesupaae duraalu, “Naao yó matere whi̧rapepaae taalae yóló, foné sae,” yalepó.
40 Ti fo depa ama atimapaae duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Atimatamo fo ini dua betepa, ti tu̧mó ai daae mole kaporapenétei doasi fo fake yaalo ai ape,” yalepó.
41 Atéró, Yesu a̧ Jerusalem be huluapaae felekemó sókó faai fu bitu, ai doasi be hulua tua̧paae kese deralemó, mo ko̧lei ala epa, a̧ doasi wole yalepó.
42 Atéró woleyóló duraalu, “Hosaa muni deyóló dua betaaire ala mió i be dȩmótóró dia̧ beterepaae walapóló, kisipa ua̧sóró ti mo wisi ua̧pó. Téua̧tei, ai ala yaaire be dȩ kemeyaleteiné mió diaao̧ kelené kelao̧sóró, kinó beterapó.
43 Téretei, nalo me be dȩmó kale bóe whi̧rape atima naao bepaae dorowaairaalu, be bopéró betere tipimó hae ka̧ayóló mulaté holóló, naao be bopéró betaalopó.
44 Atére tómó atima daane holóló, dia̧kélé diaao̧ naale senaalekélé tao sóró haemó hairaalo ai ape. Kane fake me tómó beleretei, atéró muló̧póló taalaalomeipó. Ti noatepae, Tale Kótóné dia̧ tao saai wale be dȩ diaao̧ kisipani, hó̧raleteinépó,” yalepó.
Momatere bemó o̧la dupu du betepa Yesuné ho̧konale fo
(Mat 21:12-17, Mak 11:15-19, Jon 2:13-22)
45 Téró, a̧ momatere be bolaare tipi tua̧paae sókó holalemó, whi̧rapené o̧la o̧la dotonóló dupu du betepa fó̧póló dóló ho̧konalepó.
46 Atéró, ama atimapaae duraalu, “Ya̧lo beta, moma maaté yaai tȩnapóló asȩmó epatei, diaao̧ ai du betere alané o̧lémi whi̧ betere be ao̧rótu beterapó,” yalepó.
47 Atéró momatere bemó, betere doko̧ fea ama fo yó maleta du betalepó. Tétu betepatei, so whi̧mó momaratere topo whi̧rapekélé, Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapekélé, so whi̧ kaae tare mepaae whi̧ disirapekélé, fea touyóló, Yesu daaire tu̧ kekitu betalepó.
48 Téyaletei, atimané a̧ daaire tu̧ me kilinipó. Ti noatepae, yó matere fo so whi̧né wosóló, hosaamó su betaleteiné a̧ daaire tu̧kélé kilinipó.