5
Yesuné mepaae ama yó melaaire whi̧rape ape yale fo
(Mat 4:18-22, Mak 1:16-20)
1 Téró etéyalepó. Me be dȩmó Yesu a̧ Kenesaret wȩi fókumó daalepó. So whi̧ mo fea ha̧le o̧la kaae wóló tourale tikimó, hae tiki fa̧ae fóló mulu, Kótóné fo wosetu betalepó.
2 Até du betepa, wȩi nuku tamo ai wȩi fókumó duló betepa kelalepó. Ai nuku tamota, ya siré kotere whi̧rapené nukupó. Atimané nuku aimó dupa teraae fóló, wȩi fókumó ha̧leke warape fukutu betalepó.
3 Atétu betepa, a̧ nukumó biti̧ holalepó. Ai nuku tale, Saimon-paae duraalu, “Naao nuku ai wȩi kulu tua̧paae sawa hi̧kili falae,” yalepó. Téró, a̧ nuku tómó bituraalu so whi̧ feapaae fo yó mótu betalepó.
4 A̧ fo yó melóló kemetepa, Saimon-paae duraalu, “Yakó detémóló kelaalopa, nuku wȩi kulu tua̧paae fóló, diaao̧ ha̧leke warape wȩi dolopaae derae,” yalepó.
5 Ai fo depa, Saimon-né a̧paae duraalu, “Doa whi̧-ó, mió dikitamo yakó saalo nisiyóló da̧ depe tukó wei ala yóló deraté kwȩyalemó, mo beta̧kókélé denipó. Téyaletei, naao derae depa ti ha̧leke warape da̧né deraalopó,” yalepó.
6 Atéró, atimané ha̧leke warape deralemó mo doakale yarape deale tikimó, atimané ha̧leke warape tukó faairaalu yalepó.
7 Atéteremó, atimané fulumu whi̧rapepaae atima tao sene ape depa wóló, mepaae yarape nuku dolopaae bulóló fu betalemó, kale nuku tamo wusuró mo felekemó wȩi dolopaae buó deyaai yalepó.
8-10 Atétepa, Saimon-ró a̧tamo kutó ditere whi̧rapetamokélé, atima beta̧mó ya siré kotere Sebedi naalema tamo Jems-ró Jon-tamokélé, ya mo dekéró sóró muló betere kilituraalu, haió yóló siratu betalepó. Atétepa, Saimon Pita a̧ Yesuné hó ao̧mó bukutiri tea̧ró bitu duraalu, “Tale-ó, ȩta dowi ala du betere whi̧pa, taaróló ya̧ fumié?,” yalepó.
Tétepa, Yesuné Saimon-paae duraalu, “Ya̧ wiyao̧se, naao ya su dere kaae, mió kaae sóró so whi̧ siré kwȩyaasepólópó,” yalepó.
11 Atétepa, atimané nukurape wȩi fókupaae tao sóró mulóló, atimané o̧la o̧lakélé mupatei taaróló a̧ sya felepó.
Dowi humu fuluné tiki dore whi̧ Yesuné wisirale fo
(Mat 8:1-4, Mak 1:40-45)
12 Téró etéyalepó. Yesu a̧ beta̧ be huluamó beteremó, dowi humu fuluné tiki dore whi̧ walepó. Atéró, Yesu betere felekemó ama kelepaa haepaae deróló bukutiri tea̧ró bitu a̧paae woseturaalu, “Tale-ó, ya̧lo tiki doretei naao kisipané wisiraai depa, ti wisiraasepólópó,” yalepó.
13 Atétepa, Yesuné ama naase teréȩ faróló kale whi̧né tikimó wolaayóló duraalu, “Naao tiki ya̧lo wisiraai kisipa mutapa wisiyae,” yalepó. Téyalemó, mo ai fapotóró kale whi̧né dore tiki mo ti wisiyó felepó.
14 Atéró, Yesuné kale whi̧ dotonaai a̧paae mo diri ma fo yóló duraalu, “Ya̧lo naao tiki wisiralepóló, mo whi̧paae momókó yao̧se. Ya̧ fóló, Kótópaae momaratere whi̧né naao tiki fope yó̧póló, yó male fae. Atéró fopeyóló naao tiki wisipa kilitu, Moses-né ere fo sya furaalu, Talepaae ha̧le melae ere o̧la melae. So whi̧ feané ai ala kilituraalu, ita Talené erapó kisipa muaalopó,” yalepó.
15 Yesuné mo so whi̧paae yao̧se yaletei, i ala yalepóló deté kwȩyóló fakeratepa, so whi̧ feané woseturaalu, atimané kae kae kisi beterape wisiróo, ama dere fo wosóo yaairaalu, wua yalepó.
16 Atépatei, Yesu a̧ so whi̧tamo betere tiki taaróló so whi̧kélé bitinire tikipaae suka fea moma eneta dua yalepó.
Yesuné tiki momaare whi̧ wisirale fo
(Mat 9:1-8, Mak 2:1-12)
17 Atéró, me sukamó etéyalepó. Ama fo yó mótu betepa, mepaae Farisi whi̧raperó Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapetamo Kaleli haeró Judia haetamomó betó mole so whi̧kélé, Jerusalem be hulua so whi̧kélé, wóló betó molepó. Ai sukamó, so whi̧ feané kisi bete wisiraaire Talené fotoko̧ su̧mó bolepó.
18 Atépa, mepaae whi̧rapené beta̧ tiki momaare whi̧ besekȩné dokopatei, beleyóló wóló be tua̧paae holóló Yesu beterepaae sóró holaai kisipa mualepó.
19 Téró, kale whi̧ sóró faaire tu̧mó so whi̧ mo fea daayale tikimó fenénipa, siki bepaae sóró holóló kea sokóló, kale whi̧ dokopatei, besekȩtamo Yesu daale donotóró deralepó.
20 Atéró, atimané kisipa tiki tiratere ala Yesuné kolóló, kale tiki momaare whi̧paae duraalu, “Ti naale-ó, naao dowi alamó kwia melaai yaletei mió i kemeratere ape,” yalepó.
21 Yesuné ai fo depa, Farisi whi̧raperó Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapetamo atimasisi fo yaai tuȩ́ teketu betalepó. “Ti whi̧né a̧ta, Kótó kaaepó du betere foné Kótó faletu beterapó. Mo whi̧ beta̧nékélé dowi alamó melaaire kwia kemeranénitei, Kótóné beta̧ su̧mó enérapó,” du betalepó.
22 Atéró mutere kisipa Yesuné kolóló, atimapaae duraalu, “Noatepa dia̧ atei tuȩ́ mutu bitu de?
23 Ti mé fo so whi̧ feané enére? Naao yale dowi alamó saaire kwia aluratapó enérépe, ya̧ turukó holóló naao besekȩ sóró fae fo enére?
24 I haemó betó mole so whi̧né dowi ala bete tokó̧ló aluraaire fotoko̧ Whi̧né Naalemané su̧mó bulapóló, kisipa yaasepóló i whi̧paae eratere ala kelae. Ya̧lo ya̧paae mo i dere ape, ya̧ turukó holóló naao besekȩ sóró bepaae fae,” yalepó.
25 Ai fapotóró kale be whi̧ so whi̧ feané keletómó turukó horóló ama besekȩ sóró bepaae furaalu, Kótóné doi hale sóró horaté felepó.
26 Atéteremó, so whi̧ fea winé sukutu sirayóló duraalu, “Mo take etei kaae ala depa, da̧né kolókélé ini, mió kisi ala keletapóló,” Kótóné doi hale sóró horótu betalepó.
Takis moni sere whi̧ Lipaipaae Yesuné a̧ sya ape yale fo
(Mat 9:9-13, Mak 2:13-17)
27 Ai ala yóló kemetepa, Yesu a̧ beta̧ takis moni siré kotere whi̧kó ama doi Lipai moni su betepa kolóló, Yesuné a̧paae duraalu, “Ya̧ ȩ sya ape,” yalepó.
28 Ti fo depa, a̧ turukó holóló ama o̧la o̧lakélé mupatei, taaróló a̧ sya felepó.
29 Téró, Lipainé Yesu ama bepaae dapesó fóló, a̧mó doasi o̧la deralepó. Taks moni siré kotere whi̧raperó mepaae so whi̧tamo fea touró bitu, o̧la nuku beterepó.
30 Tétu betepa, mepaae Farisi whi̧raperó atima beta̧ kisipa mulu Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapetamoné Yesuné yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Taks moni siré kotere whi̧raperó dowi ala du betere whi̧rapetamo wȩiró o̧latamo beta̧mó noatepa o̧la nuku bitu dérópó,” yalepó.
31 Ti fo depa, Yesuné atimapaae duraalu, “Hepo daanire so whi̧ dokta whi̧ beterepaae fumi, hepo daale so whi̧ maaté fua dapó.
32 Ȩ waleteita, donoi ala du betere whi̧paae ape yaai ani, dowi ala du betere so whi̧ atimané dowi ala taaróló ape yaairaalu walepó,” yalepó.
Yesuné yó matere whi̧rape o̧la woteremó yale fo
(Mat 9:14-17, Mak 2:18-22)
33 Atimané a̧paae duraalu, “Jon-né yó matere whi̧rapeta, Kótópaae kisipa muóló, me féli o̧la weyóló bitu, momatua dapó. Atétere kaae, Farisi whi̧rapené yó matere whi̧rapekélé atétua dapó. Tétepatei, naao yó matere whi̧rape ai ala ini, atima o̧laró wȩitamo nokole ala suka fea ha̧le yó tarapó,” yalepó.
34 Tétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Beta̧ whi̧ a̧ so dokotere sukamó ama nomarape o̧la weyóló ha̧le bitua de? Meipó.
35 Téyaalo meitei, me sukamó kale so dokaaire whi̧ atima beta̧mó bituraalu, o̧la nuku betera̧lemó, a̧ tawóló só fole sukamó atima o̧la weyóló ha̧le betaalopó,” yalepó.
36 Ama atimapaae yale fo kisipa só̧póló, me fo sale etéró yalepó. “Mepaae whi̧né kisi kuti bisa̧ayóló dera̧akele kuti bisa̧ae faletei nomotua de? Atétepa, ti dera̧akele kutiné kisi kuti hu̧kulu yóló doróo, nomaleteikélé koko̧ ini yóo, yaalopó.
37 Atétere kaae, mepaae whi̧rapené wain wȩi hupu sekaȩné aleyale dera̧akele wutimó tepetumipó. Até enalemó, kale wȩi fotoko̧né kale hupu sekaȩné aleyale dera̧akele wuti fulukó furaalu, wȩikélé sunée faalopó.
38 Até yao̧sóró, atimané kisi wain wȩi tepeturaalu, ti hupu sekaȩné aleyale kisi wutimó tepetua dapó.
39 Folo moi wain wȩi nokole whi̧rape atima kisi wain wȩi naai hȩkese dumipó. Ti noatepae, folo moi wain wȩi nóló toureteiné mo wisirapó, du beterapó,” yalepó.