6
Yesu a̧ta, sa̧a nokole be dȩ tȩteróló kaae tare Talepó yale fo
(Mat 12:1-14, Mak 2:23-28, 3:1-6)
1 Téró, sa̧a naai tukóló muló betere be dȩmó, Yesu a̧ ama yó matere whi̧rapetamo whit kutó tua̧mó tȩyóló felepó. Atéró furaalu, ama yó matere whi̧rapené ai kutómó ere whit du ka̧ae sóró fumi hotokó̧ló nukulé fu betalepó.
2 Mepaae Farisi whi̧rapené até dere ala kolóló, a̧paae duraalu, “Sa̧a nokole sukamó naao yó matere whi̧rapené atei ala yó̧póló, noatepa kaae tare?” yalepó.
3 Ai fo depa, Yesuné atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Depit-ró ama fulumu whi̧rapetamo wotetepa yale ala asȩmó moletei, diaao̧ dosa̧ayóló kisipa muni airapó.
4 Depit a̧ Kótóné be dolopaae holóló bituraalu, Kótópaae melale mo kae muló betere bred otei ama sóró nalepó. A̧ nóló, kwiapaae ama fulumu whi̧rapekélé matepa, atimané sóró nalepó. Ai ota, ha̧le mo whi̧né nukumi, Talepaae momaratere whi̧rapené maaté nukua dapó,” yalepó.
5 Téró, Yesuné atimapaae duraalu, “Sa̧a nó̧póló tukóló muló betere be dȩ tȩteróló kaae tare Taleta, ti kale whi̧né Naalemapó,” yalepó.
6 Téró, sa̧a nokole me be dȩmó, Yesu a̧ Kótóné fo wosetere be dolopaae fóló, fo yó mótu betalepó. Atéró yó mótu betalemó, beta̧ whi̧ ama turu naase sinóló dopa kelalepó.
7 Atétepa, mepaae Farisi whi̧raperó Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapetamoné Yesu só deraaire bete kikitu, kale sa̧a nokole be dȩmó naase dowi whi̧ wisiratéró kelaairaalu, kaae tawóló beterepó.
8 Atimané atéró mutere kisipa ama kolóló, kale naase dowi whi̧paae duraalu, “Ya̧ so whi̧ kuamó turukó holóló, daayae,” yalepó. Atétepa, kale whi̧ a̧ so whi̧ feané keletómó daane holalepó.
9 Tétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ya̧lo dia̧paae beta̧ fo wosetapó. Sa̧a nokole sukamó noa ala yao̧se yóló mule? Whi̧ tao sóró wisiratere alapé, dowi ala deretei? Ó whi̧ sukao̧sóró tao sere alapé ó whi̧ betere bete doratere alaé?” yalepó.
10 Ai so whi̧ beterepaae kele keleyóló kale whi̧paae duraalu, “Naao naase teréȩ falae,” depa, kale whi̧né naase teréȩ faralemó, wisiyalepó.
11 Atéteremó, doasi fopaae buóló atimasisitei fo kȩlaaróló duraalu, “Da̧né a̧paae noa alakó eraaloé,” du betalepó.
Yesuné 12 whi̧rape sókó sóró beterale fo
(Mat 10:1-4, Mak 3:13-19)
12 Téró beta̧ sukamó Yesu a̧ moma yaairaalu, du sorokó mole ao̧paae felepó. Atéró, aimó Kótópaae moma deté fu betepatei, be dȩralepó.
13-14 Atéró be dȩyó hotepa, hi̧ka ama yó matere whi̧rapepaae ape yóló, fea betó mupatei, 12 whi̧rape maaté sorokó sóró, aposel doi mulalepó.
15 Saimon doi mupatei, ama me doi Pita mulalepó.
16 Ama noma Andru, Jems, Jon, Filip, Batolomiu, Matyu, Tomas, Alpias-né naalema Jems-kélé, ka̧lo ka̧lore whi̧ Saimon, Jems-né naalema Judas-kélé, Yesu dó̧póló eleké deyaaire whi̧ Judas Iskariot, atima atéró whi̧rape sóró beteralepó.
17 Atéró, Yesu a̧ kale du sorokó mole tiki taaróló, ai ao̧mó sawa mulure tikipaae ama sóró beterale whi̧rapetamo derepelepó. Kale mepaae yó matere whi̧rapekélé, Judia hae kwiamó wale so whi̧kélé, Jerusalem be huluamó wale so whi̧kélé, wȩi fóku felekemó tȩne Tair beró Saidon betamomó wale so whi̧kélé, mo ha̧le o̧la kaae wóló touró beterepó.
18 Atéró waleteita, ama dere fo wosóo, atimané kisi bete kemeróo, mepaae so whi̧kélé dowi kepe tepeyóló beteretei dóló ho̧konóo, yó̧póló walepó.
19 Ama fotoko̧né aimó betó mole so whi̧ atimané kisi bete wisirótua yaleteiné, ama tikimó wolaayaai dapóló walepó.
Yesuné ama yó matere whi̧rapepaae dere fo
(Mat 5:1-12)
20 Atétepa, Yesuné ama yó matere whi̧rape kaae taru duraalu,
“Dia̧ yoleale betere whi̧rapeta, ti Kótóné tȩteró betere ala sereteiné dia̧ hai̧né sukutu beterapó.
21 Dia̧ mió wotené sukó̧ló mole so whi̧rapeta, take o̧la su̧mó naalopóló kisipa mutu, hai̧né ai sukutu betere ape.
Mió dia̧ dekȩné sukó̧ló moló du betere so whi̧ta, take hai̧né sinóló betaaireteimó, Talené wisiró beterapa, wisi kisipa muóló betae.
22 Atéró, dia̧ Whi̧né Naalema sya fu beteremó, mepaae whi̧rapené dia̧ hó̧róo, kae beteró̧póló ho̧kó falóo, dowi ala dere whi̧póló diaao̧ doi doróló fale yóo du betepa, ti Talené dia̧ wisiró beterapa, hai̧né sukutu betae.
23 Atétere sukamó hȩkesené sukutu, tu̧wó holae. Ti noatepae, diaao̧ take saaire doasi dupu wisi hepen-mó muló beterapó. Ti take atima alimarapenékélé Kótóné ama ko̧ló whi̧rapepaae beta̧ kaae ala erótua yalepó.
24 Téretei, néli whi̧rape dia̧ mo doa wió yae! Ti noatepae, diaao̧ tiki feléyóló mo dua betaaire ala taketi sóró tareteiné, nalopaae atei wisi wisi o̧la momó kae saalomeipó.
25 Mió dia̧ mepaae whi̧ de o̧la su̧mó nóló betere so whi̧ dia̧ mo wió yae! Ti noatepae, take dia̧ wotené suka̧alo ai ape.
Mió dia̧ mepaae whi̧ de do̧ nóló hȩkesetu betepa, take dia̧ dekȩné sukuturaalu doasi wole yaaireteiné mo doasi ko̧lerapó.
26 So whi̧ feané ya̧paae whi̧ wisi-ó, yóló dukiratere fo du betepa, ko̧lerapa mo doasi wió yae. Ti noatepae, mió dia̧ dukiratere so whi̧ atima alimarapenékélé take betale kapala ko̧ló whi̧rape atéró dukirótua erapó,” yalepó.
Bóe whi̧paae yaala sókó fu betae yale fo
(Mat 5:38-48)
27 “Téretei, mepaae ya̧lo fo wosetere so whi̧ dia̧paae i dere ape. Dia̧ hó̧róló bóe duraalu, dowi ala erótu betere so whi̧paae yaala sókó fóló hȩkesené sukutu, wisi ala beta̧ erae.
28 Mepaae whi̧ dené dia̧ doróló sekȩratere fo depa, Kótóné atima wisiró̧póló, fo wisitei yae. Mepaae whi̧ dené dia̧paae sekȩi ala eratepa, Kótópaae atima wisirae yóló momarae.
29 Mepaae whi̧ dené naao faamumó deké supa, metikirókélé dó̧póló yó melae. Mepaae whi̧ dené naao tómó deró betere kuti sokotepa ti naao tua̧mó deró betere kutikélé seséni, sokó̧póló yae.
30 Mepaae whi̧ dené ya̧paae me o̧lakó a̧lae depa, ama kematere o̧la melae. Mepaae whi̧ dené naao tare o̧la fasetepa, momó a̧lae fo yao̧se.
31 Mepaae so whi̧né ya̧paae eranée dere ala kaae, naao mepaae so whi̧paaekélé erótua yae.
32 Dia̧paae yaala sókó fu betere whi̧paae maaté yaala sókó fu betere-a, ai doasi alaé? Mepaae dowi ala dere whi̧rapenékélé atimané fulumu whi̧rapepaae atéró yaala sókó fole ala du beterapó.
33 Mepaae whi̧ dené dia̧paae wisi ala erótu betepa, diaao̧kélé atimapaae wisi ala eratepa, aita doasi ala meipó. Ti aita, dowi ala du betere so whi̧nékélé dere alapó.
34 Diaao̧tamo mepaae whi̧né dia̧paae momó tokó̧ meló̧póló me o̧la melatepa, ai-a hapólure? Ti mepaae dowi ala dere whi̧rapenékélé momó tokó̧ló saai ai ala dua dapó.
35 Tépatei diaao̧ta, bóe whi̧paae yaala sókó fóló wisi ala beta̧ erótua yae. Atéturaalu, naao me o̧la mótu, momó tokó̧ meló̧póló kisipa muóló meni, ha̧le meló beta̧ yae. Atétepa, ti dia̧ mo taoró betere Kótóné dupu wisi menóló, ama naalerape betaalo ai ape. Ti noatepae, ama ko̧lené sukutere alaró ha̧le tao sere alatamota, dowi ala du betere whi̧raperó a̧paae mo kée initere whi̧rapetamopaae erótu beterapó.
36 Diaao̧ Ayané mo so whi̧ feapaae ko̧lené sukutu dere kaaetóró diaao̧kélé me whi̧paae atéró ko̧lené sukutu betae,” yalepó.
Me whi̧ ha̧letei foné só derao̧se yale fo
(Mat 7:1-5)
37 “Diaao̧ me whi̧ taleyóló só deratere ala yao̧se. Naaotamo me whi̧ só deratere ala initepa, ti mené dia̧kélé taleyóló só deraalomeipó. Dia̧né mepaae whi̧tamo foné só deréni depa, ti ya̧kélé mené só deraalo meipó. Mené ya̧paae erale dowi ala me o̧la meipóló ha̧le kemeratepa, ti diaao̧ yale dowi alakélé me o̧la meipóló ha̧le kemeraalopó.
38 Mepaae o̧la o̧la ya̧ya̧re so whi̧mó ha̧le matepa, menékélé dia̧mó ha̧le melaalo ai ape. Naao me o̧la melaai depa, ti deyóló mo ti fa̧anóló melae. Ti noatepae, naao mepaae whi̧mó mo dekéró mótu dere kaae, menékélé ya̧mó naao male su̧tóró melaalo ai ape,” yalepó.
39 Atéró, ama i yale fo tómó atimapaae i fo sale yalepó. “Beta̧ kele dilikire whi̧né me kele dilikire whi̧paae tu̧ i mole ape yóló a̧lisóró fenére? Atétepa, ti a̧ dée nukuraalu, atimamo wusuró dée nóló dolopaae derepaalopó.
40 Beta̧ skul naalené a̧ yó matere whi̧ tȩteraalo meipó. Téyaalo meitei, kisipa siré fóló su̧tepa, ti a̧ yó melale whi̧ kaae betaalopó.
41 Naao kele dolomó doakale bole ni fake kilini, naao noné kelemó sawatamo bole mometei noatepa sokaai du betere?
42 Naao nopaae duraalu, ‘No-ó, naao kele dolomó bole mome sawa sokotapa maé,’ dere noatepa de? Naao kele dolomó bole doasi ni fake sokóló naao kele feléruraalu, ti naao noné kelemó bole mome sokotepa mo wisirapó,” yalepó.
Wisi niné dowi du oletimipó yale fo
(Mat 7:16-20, 12:33-35)
43 “Ni wisiné dowi du oletimipó. Dowi ninékélé wisi du ulutimipó.
44 Mo nirape fea du oletepa kolóló, ita du wisi oletere nipó, ita, kokola oletere nipó dua dapó. Whi̧rape feané nose du teketuraalu, mu daai képi tikimó ó ha̧le ho̧ko ni tikimó olepa teketumipó. Mo besa̧ae teketukélé ha̧le képimó olepa tekete? Meipó.
45 Whi̧ wisiné hosaa tua̧mó wisi alatóró fa̧ayóló muluraalu, ama dere fokélé, wisi fotóró dua dapó. Dowi whi̧né ama hosaa tua̧mó fa̧ayóló mole alatóró dowi fo ha̧keamó depa wosetua dapó.
Be ho̧ko tȩtere alaró wisiyóló tȩtere alatamomó yale fo
(Mat 7:24-27)
46 Ya̧lo dia̧paae yae dere alamo diaao̧ iniyóló, ȩpaae doasi Tale-ó fo noatepa du betere?
47 Mepaae whi̧né ya̧lo dere fo wosóló, ya̧lo yae dere alakélé wisiyóló erótu betere so whi̧ ti etei kaae alané kelerapó.
48 Whi̧ beta̧né ama be tȩyaairaalu, tó hae fea dukuté doropóló, hae dirimó kapo fake mulóló, ai tómó be tȩtua dapó. Atéró tȩne be doakale hali tikiró wȩi asyatamo waalotei, ai be mo wisiyóló tȩneteiné tokó̧ fenipó.
49 Téyaalotei, whi̧ me dené ya̧lo fo wosetutei, ya̧lo erae dere ala erénitepa, ti etei ala kaaené kelerapó. Whi̧ beta̧né ama be tȩyaairaalu, tó hae ka̧ayóló taae faréni, ha̧le ho̧ko tȩnapó. Atépa, doakale hali tikiró wȩi ayatamo waletikimó, kale be tokó̧ taae faróló, mo ti doralepó,” yalepó.