Apostolab
Tórrmen
Ngaensingül Bóktan
Apostolab Tórrmenbóka, ini nis ngim peba Luk ne kla wialómórr. Ini peban wirri küp bóktan we klama, Yesun ngaen-gógópan mamoan pam Godón Samua ia balngomól yarilürr Godón Morroal Bóktan Yesunkwata ayom Zerrusalem wirri basirrdü, Zudia prrobinsdü, Samarria prrobinsdü, akó kókó tüpa nóla blakónórr (1:8). Ini we póepa, Yesu Kerrison amkoman angun bóktana enezan bókyanórr ⌊Zu pamkolpamab⌋ aodó, da amkoman wamórr tótókóm ini dudu tüpdü. Lukün ubi tóba peba atang isa umul bairre wa, ini Yesun amkoman angun pamkolpama gabamanan arüng koke gum-guman ngitan koralórr Rrom bwóbdü: i Rrom gida koke amgün koralórr. Oya ubi ta okaka amzazilüm yarilürr wa, Yesu Kerrison amkoman anguna Zu pamkolpamab tórewóm küppükü yónürr.
Apostolab Tórrmen peba aüd poko ngarkwatódó syórr angórróna, igó poko amzazilüm, Godón Morroal Bóktana iazan bayolórr bwób-bwób akó sosa iazan tómtómólórr: (1) Yesu Kerriso kwitüdü kasilürr; ene solkwat zageta bókyanórr Zerrusalemóm; (2) Barrkyananbóka bayolórr Palestina bwóbdü; (3) Tai bayolórr Mediterrania malu ne basirra amarüksimarük nangónóp, tai kókó Rrom wirri basirrdü.
Apostolab Tórrmen peba, oya wirri bóktan Godón Samuan zagetankwatada, nótó tamórr wirri arüngi Yesun amkoman angun pamkolpamdó Zerrusalemóm, Pentakost tóre ngürrdü. Godón Samuan zageta wata wamlórr sos akó sos zaget pam arüng atanóm, ne poko arrbürrünko ini pebadó. Ngaen-gógópan ne Morroal Bóktana tamórr Yesun amkoman angunankwata, dokyanan mün müsirrga airrüna, ngibürr pama Yesunkwata ne bóktan amgol kwarilürr. Apostolab Tórrmen peba ene Morroal Bóktanan arüng okaka amzazilda Yesun amkoman angun pamkolpamab arróldó akó sosan ngyaben tonarrdó.
Ini Peban Bóktan Zono Módógako:
A. Yesun Kerrison zaget ilküpi aserrón pam, wa tüób umulbain yarilürr zaget bókyanóm 1:1-26
1. Yesun dómdóm arüng bóktan ibüka, oya zaget tónggapónóm, akó Godón Samuankwata alkamül-koke bóktan, Yesu ne kla ingrinürr1:1-14
2. Zudasón pabo apad pam 1:15-26
B. Yesu Kerrison apostol Zerrusalem wirri basirrdü 2:1–8:3
C. Yesu Kerrison apostol Zudia akó Samarria prrobins nisdü 8:4–12:25
D. Polón zaget Yesu Kerrisonkü 13:1–28:31
1. Polón ngaen-gógópan agóltagól Yesu Kerrison Morroal Bóktan amgolóm 13:1–14:28
2. Kwób bazen bóktanóm Zerrusalemóm 15:1-35
3. Polón nis ngim agóltagól Yesu Kerrison Morroal Bóktan amgolóm 15:36–18:22
4. Polón aüd ngim agóltagól Yesu Kerrison Morroal Bóktan amgolóm 18:23–21:16
5. Pol tümün müótüdü pam Zerrusalemóm, Sesarriam, akó Rromóm 21:17–28:31
1
Yesu, Ngaen-gógópan Godón Samuan Tótókankwata Bóktanórr
Kürü gódam Tiopilus,+
Kürü ngaen-gógópan pebadó, ka* marüka blaman elklaza wibalómórró, Yesu ne kla tómbapólórr akó umul bailürr, tai zitüldügabi, wa tóba zaget ne tonarr ngarkwat bókyanórr, kókó God oya ne ngürr kwitümgab sipadórr. A singül kwata, Yesu tóba ⌊apostoldó⌋ bóktanórr, wa ne pam ilianórr. Godón Samuan arüngi, Yesu ibü nilóp i ne kla ki tómbapórre.+ Oya büdül akó arsümül solkwat, wa tóba abün münüm okaka bailürr ibüka, amkoman angunüm wagó, wa akó arróla. Apostola Yesun esenónóp 40 ngürr kugupidü, akó wa bóktalórr ibüka Godón Kingzan Balngomólankwata. Darrpan ngürr, wa nóma alo yarilürr inkü, da ibü arüngi nilóp wagó, “E Zerrusalem wirri basirr amgatgu. Aba yabü ne ⌊alkamül-koke bóktan⌋ nókyenóp, ka yabü ngaen-gógópan ne bóktan nüzazilarre Godón Samuankwata, da e ae akyalamke ene alkamül-koke bóktanan küp asenóm.+ Zon wa pamkolpam nae-e ⌊baptaes bain⌋ yarilürr, a ngibürr ngürr solkwat, God ma sab yabü tóba Samu-i baptaes nirre.”+
God Yesun Sipadórr Kwitüdü
(Mak 16:19-20; Luk 24:50-53)
Apostol Yesukü darrpan pokodó nóma kwarilürr, da i Yesun imtinóp wagó, “⌊Lod⌋, ma ia mibü, Isrrael pamkolpam, balngomól koke bókyeno kingzan ini tonarr?”
Yesu ibüka bóktanórr wagó, “Kürü Ab nótóke, balngomól arüng wata oyane ngürr a tonarr arrbünüm, akó ini elklaza yabü kokeko umul bainüm. A sab Godón Samua yabüka nóma tübangrine, da e sab oyakagab arüng ipüdane. E sab kürübóka apón kwarilo Zerrusalemóm, Zudiam,§ Samarriam,* akó blaman bwób-bwób ini tüpdü.”+
Ene bóktan kakóm, i oyazan ngakan kwarilürr, God dakla Yesun we sipadórr ibükagab. Pülpül pokoa oya we ngalaorr.+ 10 Ibü ilküküp pülpüldüzan kwarilürr, da büzyón-babul, nis pam nisa inkü we trramngórri, gabülpli mórrkenyórr bamelórrón. 11 I bóktarri wagó, “Galili pam, e iade bórrangdakla aini, akó kwitüdü iade azildakla? Ene Yesu, God noan sipüde yabükagab ama kwit, wa sab dadanzan tolkomóle, e oya enezan esenane kwit kasildi.”
Matiasón Ipüdóp Zudasón Pabo Apadóm
(Metyu 27:3-10)
12 Apostola Zerrusalem bakonórr ene pododógab, ngi ⌊Olib Podo⌋. Ene bwób wata darrpan ⌊Sabad⌋ ngürran agóltagól kan yarilürr wirri basirrdügabi. 13 I nóma barrbünürr wirri basirrdü, ama metatómpükü tibiób kwóbbazen pokodó bamselórr darrü müótan kwitana paugdü. Ene pam ngi módógako: Pita, Zon, Zeims, akó Endrru, Pilip, akó Tomas, Barrtolomyu, akó Metyu, Zeims (Alpeiusün siman olom yarilürr), Saemon (ngaen Zilot§
pam nótó yarilürr) akó Zudas (akó darrü Zeims, oya siman olom).+
14 I metat blamana darrpan pokodó we tóre bako kwarilürr darrpan moboküpi ini kolpampükü: ngibürr kol, Merri, Yesun aip nótó warilürr, akó Yesun simanal zoretal.+
15 Ngibürr ngürr kakóm, i akó kwób bazerrón kwarilürr darrpan pokodó. I blaman kókó 120 kolpam kwarilürr. Da Pita Yesun amkoman angun pamkolpamab aodó zamngólórr, da bóktanórr wagó, 16 “⌊Zonaretal⌋, ngaen, ⌊Deibid⌋ ne bóktan wialómórr, Godón Samua ne poko bóktanórr oyaka Zudas Iskarriotónkwata, da ene bóktana küppükü bainürr. Yesun nidi amigóp, wa ibü balngomól yarilürr. 17 Wa darrü kibü pam yarilürr, da Yesu ta oya ipadórr kinkü Godón zaget tómbapónóm.”
18 (Zudasón ne mani küp ilinóp, ene tóba kolae tonarr darrem, ene klame wa tüp poko amiógürr. Wa singül kwata tupürr, oya bikóma bamkenórr, blaman tóba okómópa tübausürr.+ 19 Zerrusalem pamkolpam blamana barrkrrurr. Da we zitülkusdü ene tüp poko ngyesilóp tibiób bóktane “Akeldama”. Oya küp módóga: “paman óea ne tüp pokodó bókanórr”.)*
20 Pita akó pokodó ipadórr wagó, “Zitülkus módóga, Deibidün Wórr Pebadó inzan wialómórróna Zudasónkwata wagó,
“ ‘Oya müót popa ki yarilün,
akó darrü oloma ola koke ki ngyabelón.’+
Deibid akó wialómórr wagó,
‘Darrü pama oya zaget pabo ki ipa.’+
21-22 “Ene zitülkusdü, darrpan pama minkü ki dabyó. Wa we olom ki yarilün minkü nótó yarilürr Yesu mibü aodó nóma agóltagól yarilürr - tai we ngarkwatódógabi Zonón baptaes baindügabi, kókó God Yesun kibükagab sipadórr tóbaka ódódóm kwitüdü. Wa minkü asi ki yarilün bóktan amgolóm Yesun büdüldügab arsümülankwata.”+
23 Zosep, oya ta inzan ngilianónóp Barrsabas (akó umulürründügab wagó, wa Zustu), akó Matias, i ibü ngi nginilinóp apadóm. 24 I tóre we ekop wagó, “Lod, ma umulóla blaman pamkolpamab moboküp. Da gyaurka, ma pupo syó kibüka ma noan ingrina ini nis pam nisdügabi 25 Zudasón pabo apadóm apostolab zaget tómbapónóm, Zudas ne pabo amgatórr, tóba bwóbdü tótókóm.” 26 Da i nis ngipükü nugup poko nümanikóp wagó, ia noa ngipükü nugup pokoa tame. Da Matiasón ngia tamórr. Lod Matiasón inzan ingrinürr, tóba 11 apostolpükü dabyónüm.
+ 1:1 Luk 1:1-4 * 1:1 ka: Luk ini peba wialómórr. Tóba ngaen-gógópan peba módóga: Morroal Bóktan Yesunkwata Luk ne Peba Wialómórr. + 1:2 Luk 24:44-53 1:3 Ene Godón Kingzan Balngomól bwóbbóka koke apónda. Ene Godón Kingzan Balngomólbóka apónda pamkolpamab moboküpdü. + 1:4 Luk 24:49 + 1:5 Luk 24:33-49 1:6 Ene tonarr, Sisa, Rrom king, ⌊Zu pamkolpam⌋ ngabkan yarilürr. Zu pamkolpamab ubi ama i tibiób tib ki balngomól kwarile, da i inzan gyagüpitótók kwarilürr wagó, zidbain pama ibü sab Rrom singüldü paman tangdógab zid nirre tibiób balngomólóm. § 1:8 Zudia: Zerrusalem wirri basirr Zudia prrobinsdüma. * 1:8 Samarria prrobins Zudia prrobins minggüpanana. + 1:8 Metyu 28:19; Mak 16:15; Luk 24:47-48 + 1:9 Mak 16:19; Luk 24:50-51 1:10 Ini nis pam nis anerru namülnürri. 1:12 Zu pamkolpamab darrü gida bóktan poko asi yarilürr, pama Sabad ngürrdü darrü angrirrün kan koke arrgrrat yarile agóltagólde. Ene kan aprrapórr 1 kilomita yarilürr. Mosesón gida umulbain pama ene gida bóktan poko Ngaep Bukdügab ipüdóp (Bazeb Tonarr 16:29; Bótang Peba 35:5). § 1:13 Zilot ngian küp aprrapórr nisamli. Ngibürr Godón Bukbóka wirri umul pama igó bóktandako wagó, wa ngaen gazirr pam yarilürr. Ene tonarrdó, Zilot pama Rrom pamkolpam, ene bwób nidi ngakan kwarilürr, amkoman alzizi boman kwarilürr. Ngibürra ibükagab gazirr tómbapónónóp Rrom pamkolpampükü. Ngibürr Godón Bukbóka wirri umul pama ma igó bóktandako wagó, ene Zilot ngi, oya küp módóga: wa gum koke, tae bamgün pam yarilürr. Darrü ngi ma Patrriot. + 1:13 Metyu 10:2-4; Mak 3:16-19; Luk 6:14-16 + 1:14 Luk 24:53 + 1:18 Metyu 27:3-8 * 1:19 Abün Godón Bukbóka wirri umul pama igó gyagüpi tótókdako wagó, ini Pitan bóktane. Abün Godón Bukbóka wirri umul pama ta igó gyagüpi tótókdako wagó, ini Lukün umul-umulan ngitan bóktane. + 1:20 Wórr Peba 69:25 + 1:20 Wórr Peba 109:8 + 1:21-22 Metyu 3:16; Mak 1:9; 16:19; Luk 3:21; 24:51 1:23 i: Blaman 120 pamkolpama ene kla tónggapónóp. 1:25 tóba bwóbdü oya küp módóga: tóba metat büdül bwóbdü.