27
Pol Buti Wamórrma Rrom
1 Ene gyagüpitótók nóma esenóp wa, ki sab buti ogobo Itali kantrridü, Pol akó ngibürr tümün müótüdü pam yazebóp, ama Zuliusün tangdó irrbünóp. Wa tüób Sisan tóbanan gazirr pamab kopo ngakan wirri pam yarilürr.
2 Ki Adrramitium wirri basirran butüdü bamserró, ne buta bupadóm kain yarilürr tótókóm ngibürr butab aren wirri basirr ne kla koralórr, malu kabedó Eisia prrobinsdü, da ki we bazebórró maluana. Erristarrkus, Masedonia prrobins pam, kinkü asi yarilürr Tesalonika wirri basirrdügab.
3 Darrü ngürr ki enomólóp Saedon wirri basirrdü, akó Zulius morroal tonarr yarilürr Polka, da oya ok yónürr tótókóm tóba gómdamal basenóm, da i aprrapórr oya ki tang ilirre oya ubi elklaza-e.
4 Olgabi ki we bazebórró buti akó maluana, da baurrürrü Saeprrus kao murrana, zitülkus wóra kibüka singül kwatagabi sipsolürr.
5 Ki nóma baurrürrü malu apapana tótókóm Silisia akó Pampilia prrobins malu kabeana, ki enomólóp Mirra wirri basirrdü, Lisia prrobinsdü.
6 Ola Zulius esenórr Aleksandrria wirri basirran but, ne klama tótókóm kain yarilürr Itali, da kibü we butüdü samselóp.
7 Ki zaorrón busonónóp abün ngürrüm, akó wirri müp yarilürr Knidus wirri basirr ngorram ainüm. Wórazan kibü koke ok bain yarilürr küór amanóm, ki ma Krrit kao murrana ogobnórró, Salmone Mólmón Sulu, dakla kabeana.
8 Ki wirri müpi busonónóp Krrit kao kabeana, da babzirrü darrü but aren bwóbdü, ngi Morroal But Aren Gagat, Lasia wirri basirr minggüpanan.
9 Dokyanan ngürra kuri bobrrone, akó buti tótóka kolaezan bainürr, zitülkus ene pailan Alo Bütók Tórea kuri wamórr, da we pokodó, Pol ibü arüngi ikik nókrrónóp wagó,
10 “Pam, ka kuri esena wa, mibü buti agóltagóla kolaedó amarrudase; mi sab wirri elklaza nümrükrre: but, butüdü elklaza, akó mibü mibiób arról ta inzan.”
11 A Zulius Polón bóktan arrkrrum koke yarilürr, wa ne poko bóktanórr. Wa ma mamoan yarilürr but up ódód paman bóktan akó but noan yarilürr.
12 Zitülkus but aren gagat murr gaodó koke yarilürr wirri wór a güb melpal ola ngyabenóm, abün butüdü zaget pama gyagüpitótók esenóp wagó, “Mi wata ogobo Piniks wirri basirr amrranóm, da mi wirri wór akó güb melpal ola amórre.” Ini but aren gagat Krrit kaodó yarilürr, oya obzek ma abüsa nóla mórranda ola yarilürr, kyarr wór akó ogo wór singül kwata nólgab busodamli.
Wirri Arüng Wór Maludü
13 Morroal kari bao wóra mobob kwata busom nóma bainürr malubarrdógab, pama igó gyagüpi ogoblórr wagó, “Ki kubó kibiób tótók akó bókyerre,” da i angka sigasilóp butüdü, da we bazebórr Krrit kao kabeana.
14 Wirri ngarkwat babul, wóra kolae balóng obzeke busom ugón bainürr ene Krrit kaodógab. Wirri arüng wór igó ngibliandako: “Zibórr Wór”.
15 Da ene wirri arüng wóra but sirrmatórr. Ki enan arüng ipüdópma but ódódóm singül kwata, da gaodó koke yarilürr. Ene igósidi, ki we elkomólóp wóran tangdó, da yalüngürr ódódóm.
16 Ki enezan arrgrrat koralnórró kari kao murrdüma, ngi Kaoda, kibü gaodó yarilürr wirri müpi, pamkolpamab arról zidbain kari but adlangóm.
17 Pama kari but amurrutóp ama wirri butüdü emngyelóp, da karrae sye wirri but lorodóma kolakyenóp, da karrkukus arümóp butan nugup pokoa barngen-gum. I gum koralórr, da butan wirri angka we amaikóp oya zaorrón ódódóm wagó, wa kubó tüp koke iade emrróne, bómkalgum maludü ne nórespükü yóg kwarilürr, ngi Sirrtis, Libia malu kabe minggüpanandó.
18 Darrü ngürr wór akó goblola kibü wirri arüngi angasangap tangónónóp. Butüdü zaget pama igósidi ngibürr butüdü elklaza aman we bókyenóp, but ul ainüm.
19 Aüd ngim ngürrdü, pama tangande we aman koralórr butan zaget elklaza.
20 Abüs akó wimurra kokezan okaka tibinóp abün ngürrüm, akó wóra kokezan piküp bainürr busom wirri arüngi, dómdóm ki kolaebóka we inóp kibiób zid bainüm.
21 Pamazan alo bütükóp abün ngürrüm, Pol zamngólórr ibü aodó, da bóktanórr wagó, “Pam, e kürü ikik akrran bóktan ki ipüdane tótókgum buti Krritgab; da e igósidi ini kolae ki kórzinane, akó ini elklaza koke ki nümrükane.
22 A errkyadan ka yabü arüngi ayaldóla: e arüng ipüdam! Zitülkus yabü darrüpa koke nurrótóke; wata kubó buta kolae baine.
23 Zitülkus módóga, ini ne irrüba blakóne, Godón darrü anerrua, ka noanla akó noankü zagetdóla, kürü minggüpanandó trramngóle,
24 da bóktóne wagó, ‘Gumgu Pol! Ma wata zamngólke kotódó Sisan obzek kwata, a God ubia marü aliónüm tóba ⌊gail tonarrdógab⌋ blaman ini arról, mankü buti nidi tótókdako.’
25 Da módóga, pam, e arüng ipüdam! Zitülkus kürü amkoman bangun asine Godka wagó, wa sab tómbapóne anerrua kürü enezan küzazile.
26 A mibü buta wata sab bazite darrpan kao pokodó.”
27 14 Ngim irrüb, kibü wata wóra simarrulürr Adrria maluana. Irrüb zokrrok minggüpanan nóma yarilürr, butüdü zaget pama tibiób büb küp bamkónóp wagó, “Mi dorro amrrandakla.”
28 I nae ngarkwat ataninóp ingülküp pokopükü sye-i, da esenóp wagó, nae go 120 urr kukurrua. Wirri ngarkwat koke, i akó ataninóp nae ngarkwat, da esenóp wagó, nae ama wata 90 urr kukurru yarilürr.
29 I gum koralórr wagó, “Mi kubó ingülküpdü módó bókrróna.” Tokom angka yagóbóp updügab, akó i tóre ekop sisa büsai aninüm.
30 Butüdü zaget pama gum busom kain koralórrma butüdügab. I arról zidbain kari but wanggóbólóp maludü, igó ilklió-bülióni, wamaka i ngibürr angka agóbóm kain koralórrma singüldügabi.
31 Da Pol bóktanórr gazirr pamab kopo ngabkan wirri pamdó Zuliuska akó gazirr pamdó wagó, “Ini butüdü zaget pam babul ne nóma ki korale, e igósidi gaodó koke ki korala zid bainüm.”
32 Da módóga, gazirr pama pamkolpamab arról zidbain kari butan sye singgalgónóp, da elkomólóp naedó udarüküm.
33 Sisa anin kari poko nóma yarilürr, Pol ibü blaman wirri arüngi nilóp alom igó bóktankü wagó, “Ini ne 14 ngürra blakórre, e wata metat gyakolae kwarilnürrü ini umul-kokean müpazan tamórr, akó e darrü kla kokean eloarre.
34 Errkya ka yabü wirri arüngi byaldóla alo alom; e wata eloane arüngüm, yabiób zid bainüm. Yabü darrüpa sab karianbóka kolae koke emórrale.”
35 Polón ini bóktan solkwat, wa brred poko ipadórr akó Godón eso ekyanórr ibü blamanab obzek kwata. Da wa we syórr yangónórr, akó alom we bainürr.
36 I blamana arüngüm we bainóp, da ngibürr alo akó tib we elop.
37 Blaman kókó ki 276 pam koralnórró butüdü.
38 I blamana gaodó nóma elop, i but ul inóp ⌊wit⌋ küp baek amande ama maludü.
Butan Kolae Bain
39 Sisa nóma tunilürr, butüdü zaget pama dorro koke emzyetóp, a i esenóp kukurru poko, nóresa myangrao apórrón, da i gyagüpitótók esenóp but ola ódódóm, i ne gaodó nóma ki kwarile but nóresdó angrinüm.
40 Ngibürra angka sye singgalgónóp, da angka maludü ola nümgütóp; dakla ngibürra sye nogop, ne syea amióg koralórr butan up ódód krrab. Olgabi i ngibürra singüldü but bemngyerr emngyelóp wóra ódódóm malu kabedó.
41 A buta nórespükü yógdü bodoatórr maludü, da ola barümürr. But singüla barümürr karrkukus, amanik nabe, da büba up kwata bülgat we bókyanórr, goblola wirri arüngi metat tüpdü nóma adoat koralórr.
42 Gazirr pama gyagüpitótók kwarilürr tümün müótüdü pam akrranóm, igósüm i koke ki yaotórre busom dorrodó.
43 A gazirr pamab kopo ngabkan wirri paman ubi, Polón arról zid ainüm yarilürr, da wa ibü nólenóp ene gyagüpitótókdógab. Aot umul nidi koralórr, wa ibü arüng bóktan nókyenóp ngaen-gógópan butüdügab bagóbóm, dorrodó aotóm.
44 Aot umul-kók nidi koralórr, wa ibü arüng bóktan nókyenóp butan nugup poko amorranóm, ne klama udarük kwarilürr. Da ene i blamana inzan zid bainóp ama dorrodó.