4
Pita akó Zon, Zu Wirri Pamab Obzek kwata Zamngórri
Pita akó Zon pamkolpamdózan bóktan namülnürri, prrist, ⌊Godón Gyabi Müót⌋ myelam singüldü pam, akó ⌊Sadusi pama⌋ ibüka ugón togobórr. I karibóka-koke ngürsil amgün koralórr, zitülkus Pita akó Zon pamkolpam umulbain akó Yesun arsümülankwata bóktan amgol namülnürri. Zu wirri pama ibü numigóp, ama tümün müótüdü nüngrinóp kókó darrü ngürr, zitülkus irrüba amzik kari poko yarilürr. Nidi barrkrrurr ibü bóktan Yesunkwata, abüna ibükagab amkoman yangunóp. Ene pama amkoman nidi yangunóp, ibü ngarkwata kasilülürr kókó 5,000.
Darrü ngürr Zu singüldü pam, Zu pamkolpamab ⌊balngomól byarrmarr pam⌋, akó Mosesón gida umulbain pama darrpan pokodó togobórr Zerrusalem wirri basirrdü. Anas, ⌊singüldü prrist⌋, ola asi yarilürr, Kayapas, darrü prrist, ngi Zon, akó Aleksanda, akó blaman ngibürr pam Anasón zitüldügab. I Pita, Zon, akó ene pam tübarrmünürr tibiób aodó, da nümtinóp wagó, “E nadü arüngi akó nadü ngidü tónggapóni ini zaget?”
Pitan büb Godón Samua gwarrarrón yarilürr, da ibüka bóktanórr wagó, “E ne pamkolpamab singüldü pam akó balngomól byarrmarr pam nidipakla! Errkya ngürr e kibü ugósüm ngibtaunane kibü amtinüm, kibü ne gyaur akó ne morroal tórrmen yaril ini wapór kolae bairrün pamdó, akó ki oya ia dólóng ini. 10 Da yadipa akó blaman Isrrael pamkolpam, e umul kwarilo ini poko: Yesu Kerriso, ene Nazarret basirr olom, e noan emngyelarre krrosdó da God noan irsümülürr büdüldügab, oya ngian arüngi dólóng airrüna ini pam, yabü obzek kwata nótó zamngólda. 11 Ene olom módóga, Yesu,
“ ‘Wa ingülküpa,* e müót balmel pama noan alzizi amanikarre;
errkya ma ene müótan zirrgüpdü ingülküpüm wató kuri baine.’+
12 Zidbain pam myamem darrü babula, ó darrü wirri ngi pam babula ini tüpdü wirri ngi akyarrón, mibü zid bainüm kolaedógab.”
13 Wirri pama, Pita akó Zon ibü nóma nósenóp gum-koke bóktande, da i bóktónóp wagó, “Ini pam nis popa pam nisamli; i mibü gida umulbain bwóbdü ta koke aurrürri.” Da i gübarirr aengóp akó emzyetóp wagó, “I naman Yesukü bagólólórr.” 14 A i esenóp ene pam, Pita a Zon ibü minggüpanan zamngólde, God noan dólóng yónürr, da igósidi ibü myamem darrü bóktan ta babul yarilürr ene pokodó. 15 Da i ene aüd pam nilóp ene kwóbbazen poko amgatóm; i ma tibiób bóktan tónggapón koralórr ibükwata 16 wagó, “Mi ia laró tónggapórre ini nis pam nisdü? Zerrusalemóm blaman ne pamkolpama ngyabendako, umulako, i ini ne panzedó ngaen ⌊wirri tulmil⌋ tónggapóni. Mi koke yalpirre ene kla. 17 Ini kla piküp ainüm pamkolpamdó adrratgum, mi ibü wirri arüng bóktan nókyerre myamem bóktan-gum darrü olomdó ini ngidü.”
18 Da i akó Pita a Zon, ibü nginaunóp tibióbka tótókóm, da nilóp aleanóm wagó, “E myamem bóktan-gu akó umulbain-gu Yesun ngidü!” 19 A Pita akó Zon bóktan we yalkomórri ibüka wagó, “E kya yabiób kóbó ngabkónam: ia Godón ilküpdü dümdüm nega, yabü bóktan arrkrrum, ta ia Godón? 20 Ki gaodó kokeamli piküp bainüm ini bóktan poko büdrratóm, ki ne kla eserri akó arrkrrurri Yesun bóktan tulmilabkwata!” 21 Ene wirri pama ibüka wirri arüngi bóktónóp wagó, “E ne ini poko akó nóma tónggapóni, ki akó yabü sab igósidi nümigórre, ó e sab kolae kena esenam!” Da we zirrnapónóp. I pamkolpamab gum koralórr, da i darrü kwat ta koke esenóp ibü darrem akyanóm, zitülkus blaman kolpama Godón agür koralórr ne pokoa tómbapónórr ene wapór kolae bairrün pamdó. 22 Zitülkus módóga, ene ne pama dólóng bainürr wirri tulmili, Godón arüng pupainüm, wa tüób 40 akó kwit pail ngarkwat olom yarilürr.
Yesun Amkoman Angun Pamkolpamab Tóre Godka, Tibiób Arüng Bütanóm
23 Pita akó Zon, ibü popa nóma ninóp agólóm, i ma kwatana ama tibiób kolpamdó aurrürri, da i ibü nüzazilóp, wirri prrist akó byarrmarr balngomól pama ne poko nilóp. 24 Ene Yesun amkoman angun pamkolpama nóma barrkrrurr ini poko, i blamana darrpan moboküpi tóre ekop Godka wagó, “Wirri Balngomól Pam, ma tómbapórró tüp, pülpül, malu, akó blaman ne elklazako ibü kugupidü.+ 25 Ma moba Samudüma bóktarró, moba zaget pam, kibü ab ⌊Deibidün⌋ tae-e, magó:
“ ‘Zu-koke nidipko, i iade ngürsil amgündako,
akó Isrrael pamkolpama ta enan küp-koke bóktan iade tómbapóndako?
26 Tüpan kinga bórrangdako wirri arüngi,
akó singüldü pama dabyóndako
kolae tómbapónóm Lodka akó Yesuka, oya ⌊Kerriso⌋.’+
27 Da Deibid ne poko wialómórr, amkoman tómbapónórr. Errod akó Pontius Paelat darrpan pokodó kwób bazenórr Zu-koke nidi koralórr akó kibü Isrrael pamkolpampükü ini wirri basirrdü Zerrusalemóm, kolae tómbapónóm akó noan wirri ubi yarilürr marü zaget tómbapónóm, ma noan ingrirrü pamkolpam zid bainüm.+ 28 Ma ngaen moba arüngi akó gyagüpitótóke ne kla amarró tómbapónóm, i ene kla amkoman tómbapónóp. 29 Da módóga, Lod, ma gyaurka tai ngaka, ibü kolae gazirr bóktan kibüka, akó moba zaget pam tangtamtinünümke marü bóktan gum-kokean büdrratóm. 30 Moba arüng pupo syónke, azid pamkolpam dólóng bainüm, akó wirri tulmil a ⌊asen-koke tórrmen⌋ okaka azazinüm Yesun ngidü, moba metat zaget olom, Godón arüng pupainüm.”
31 Ibü tóre kakóm, Godón arünga ene kwóbbazen müót sinurr, da ibü blaman büb Godón Samua gwarrarrón kwarilürr, da i Godón bóktan gum-koke we büdrrat koralórr.
Yesun Amkoman Angun Pamkolpama Tibiób Elklaza Zurrgrratlórr
32 Blaman Yesun amkoman angun pamkolpam, ibü darrpan moboküp akó gyagüpitótók yarilürr. Tibiób gyagüpitótókdógab, ibü elklaza tibióban koke koralórr, a i ma tibiób elklaza morroal gyabalóm koralórr tibiób darrpan-darrpandó, ibü ne kla koralórr.+ 33 Wirri tomkompükü Yesun 12 ⌊apostola⌋ we büdrrütóp, i ilküpi ne kla esenónóp Lod Yesun arsümül tonarr, da Godón wirri ⌊gail tonarr⌋ ibüka yarilürr. 34 Myamem darrü olom babul yarilürr elklaza-koke, zitülkus tüp akó müót nibiób koralórr, i ngibürr tonarrdó darrpan-darrpana sel bainóp. 35 Ene mani küp ama apostolab tangdó urrbulürr,§ da i we gyabalómnóp tibiób darrpan-darrpan, mani babulan nibiób koralórr.
36 Darrü inzan pam Zosep yarilürr, Libae* zitül pam, Saeprrus kaodógab nótó tamórr. Apostola oya igó ngilianónóp wagó Barrnabas, oya küp módóga: “arüng bütan pam”. 37 Wa tóba darrü tüp poko sel yónürr, ene mani küp ama apostolab tangdó irrbünürr.
* 4:11 ingülküp: Isrrael pamkolpama müót ingülküpi balmel koralórr, da müót wata amoanda. Mibü müót wa talkuma amoanda. + 4:11 Wórr Peba 118:22 4:17 ini ngi wa Yesun ngibóka apónda. 4:22 Ene pama wata ngaen inzan tómtómólórr aipan bikómdügab (3:2). + 4:24 Bazeb Tonarr 20:11; Wórr Peba 146:6 + 4:26 Wórr Peba 2:1-2 + 4:27 Metyu 27:1-2; Mak 15:1; Luk 23:1, 7-11; Zon 18:28-29 + 4:32 Apostolab Tórrmen 2:44-45 § 4:35 Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: Ene mani küp ama apostolab wapór minggüpanan urrbulürr. Oya küp módóga: ene pamkolpama ene mani küp metatómpükü nülinóp, apostola gyabalómóm. * 4:36 Libae darrü zitül yarilürr Isrraelóm. Ene zitülan pam Godón Gyabi Müótüdü zaget zitül kwarilürr. Ibü zaget we kla koralórr: Godón Gyabi Müótüdü zaget elklaza ngabkan akó ⌊altadó⌋ ne kla amsel koralórr. 4:37 Mani küp apostolab tangdó irrbünürr gyabalómóm solkwat tonarr.