7
Stibenón Bóktan
1 Singüldü prrista Stibenón imtinürr wagó, “Ini ia amkoman pokoa?”
2 Da Stiben bóktan yalkomólórr wagó, “Abal akó zonaretal, gyaurka, e tübarrkrru! Mibü abbobat Eibrra-am Arran wirri basirrdü ngyabenóm tótók küsil nóma yarilürr, kómal wirri zyón God oyaka we okaka tübyónürr, wa ugón Mesopotamia bwóbdü nóma yarilürr.
3 God oyaka bóktanórr wagó, ‘Moba bwób akó pamkolpam ugó nümgütünüm, ama wam, ka marü sab ne bwób mómtyeno.’
4 Da Eibrra-am Kaldia pamkolpamab bwób we amgatórr, da we wamórr ama Arran wirri basirrdü. Oya aba we solkwat nurrótókórr ola. Oya aban büdül kakóm, God oya zirrsapónórr e errkya ne tüpdü ngyabendakla.
5 God oya ugón darrü tüp poko koke ekyanórr, akó karian tüp poko ta kokean ekyanórr oya tóbanan. A God oya igó ⌊alkamül-koke bóktan⌋ ekyanórr wagó, ‘Ini bwób sab marü akó marü olmalbobatalab yarile.’ God ini poko nóma bóktanórr Eibrra-amka, enana oya ugón olom babul yarilürr.
6 God ta inzan bóktanórr wagó, ‘Marü olmalbobatal sab mogob korale ngibürr pamkolpamab bwóbdü. I sab ene pamkolpamabkü ⌊leba zaget⌋ tómbapónórre, akó ibü kle-kle ngabkan kwarile, 400 pailüm.’
7 God akó bóktanórr wagó, ‘I ne bwób kolpamabkü zaget kwarile, ka sab ibü ⌊kolaean darrem⌋ nülinünümo. Ene kakóm, i sab olgabi tübause ama kürü ⌊ótók⌋ kwarile ini bwóbdü.’
8 God ⌊alkamül-koke tónggapórrón bóktan⌋ ekyanórr Eibrra-amón wagó, ‘E sab yabiób simanal olmal nóma basen kwarilo, da e sab ibü ⌊gyabi sopae singgalgón⌋ kwarilünke. Da ene igósidi Godón gyagüpi amanik timama.’ Eibrra-am olom esenórr, ngi Aesak. Aesak 8 ngürr nóma yarilürr, Eibrra-am oya ene timam ugón amelórr. Da módóga, Aesak Zeikobón ab yarilürr. Da Zeikob 12 simanal olmal nósenóp, mibü zitül pam nidi kwarilürr.
9 “Gyagüp kolaea mibü zitül pam akrran kwarilürr Zosepka, ibü zoret, da i oya igósidi alzizi amanikóp. Ini zitülkusdü, i oya ngibürr pam nókyenóp mani küpüm, nidi idüdóp leba zagetóm ama Izipt kantrridü. God ama oyaka asi yarilürr
10 oya zid ainüm morroal, blaman müpdügab. Wa oya morroal ngyaben tulmil akó ⌊wirri gyagüpitótók⌋ ekyanórr parraoa oyaka ubi bainüm, Izipt king nótó yarilürr, da we ngarkwatódó ngi we ekyanórr Izipt pamkolpam akó oya müót basirr ngabkanóm.
11 Izipt akó Keinan bwób nis wirri kua nóma tumiógürr, pamkolpama wirri azid aeng kwarilürr. Mibü zitül pam gaodó koke kwarilürr alo kla basenóm.
12 Zeikob bóktan igó nóma arrkrrurr wagó, Iziptüm alo kla asisko, wa mibü abalbobatal we zirrnapónóp alo kla bumiógüm. Da ene ibü ngaen-gógópan tótók yarilürr.
13 Nis ngim tótók ola, Zosep oya zonaretal nüzazilóp wa nótó yarilürr, da parraoa ugón umul bainürr Zosepón zitülbóka.
14 Ene kakóm, Zosep bóktan zirrapónórr tóba abdó akó oya olmalkoldó, tótókóm oyaka Izipt. I blaman 75 kolpam kwarilürr.
15 Da Zeikob tóba olmalkolpükü we wamórr Izipt, ola ngyabenóm. Zeikob akó mibü zitülkus pama ta ola nurrbarinürr.
16 Ibü büdül kus Syekem wirri basirrdü yakonóp gapókdó arrbünüm, Eibrra-am ne tüp poko amiógürr mani küpi Syekemóm, Emorrón olmaldógab.
17 “Mibü pamkolpama abün nóma bainónóp Iziptüm, tonarra ta minggüpanan tübyólürr alkamül-koke bóktana küppükü bainüm, God Eibrra-amón ne bóktan ekyanórr, oya pamkolpam akonóm ama tibióban tüpdü.
18 Darrü ngürr darrü pama kingüm bainürr Izipt kantrri ngakanóm, Zosepónbóka umul-kók nótó yarilürr.
19 Ene pama mibü Isrrael pamkolpamdó ilklió bülión tonarr we tómbapón yarilürr akó ibü kle-kle ngabkan yarilürr. Wa ibü wirri arüngi nilóp ibü gabal olmal basirr kalkuma arrbünüm, tibi nurrbarinüm.
20 Mosesón aipa we tonarr ilngumilürr, da wa kari morroal obzeksyók olom koke yarilürr. Oya tóba aban müótüdü aüd melpalóm ngakan kwarilürr.
21 Mosesón aipab nisa oya basirr kalkuma nóma ingrirri parraoan bóktandógab, da oya parraoan óp oloma itangülürr, da bóleanórr tóbankü ngóyónüm, wamaka oya tóbanan olome.
22 Mosesón Izipt umulbain pama umul inóp Izipt pamkolpamab blaman wirri gyagüpitótók, akó wa kari arüng koke yarilürr bóktandó akó tórrmendó.
23 “Wa 40 pail nóma yarilürr, wa gyagüpitótók esenórr tóba Isrrael pamkolpam basenóm, i ia ngyaben kwarilürr.
24 Wa darrü Izipt pam esenórr ibü darrü amkalde, da wa oya tangamtinürr adlangóm. Wa ene Izipt pam ama büdülümpükü emkalórr.
25 Moses igó gyagüpi wamórr wagó, oya Isrrael pamkolpama ki emzyetórre wagó, God oya zirrsapónórr tóba pamkolpam olgab zid bainüm, a i go koke umul bainóp.
26 Darrü ngürr Moses Isrrael pam nis nósenórr tibiób bómkalde. Da wa we wamórr ibü gazirr aleanóm akó paud tónggapónóm, da bóktanórr wagó, ‘A yadi! E go narezoretiamli! E yabiób iade bómkaldamli?’
27 Kamada darrü kamad nótó emkalólórr azidande, Mosesón amaikürr da bóktanórr wagó, ‘Marü ngi ia nótó mókyene kibü ngabkanóm akó dümdüm bainüm?
28 Ia marü ubi kürü büdülümpükü amkalóma, ma sim darrü Izipt pamzan emkóla?’
29 Moses ini bóktan nóma arrkrrurr, wa mengrempükü gum busorr Midian kantrridü, mogob pama ola ngyabenóm. Wa nis siman olom nis nósenórr Midian koldógab.
30 “Wa akó 40 pail nóma amanórr ola, anerrua oyaka ugón okaka tübyónürr ur ulitüdügab, ne kari tórezpükü nugupa baeblórr ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋, Sinae podo minggüpanan.
31 Moses gübarirr aengórr wa nóma esenórr, da wamórr minggüpanan tai ngakanóm. Wa nóma wamórr minggüpanan, wa ma Lodón bóktan bómgól arrkrrurr.
32 Wagó, ‘Ka marü abalbobatalab God, akó Eibrra-am, Aesak, akó Zeikob ibü God.’ Moses gum tórrngónóm bainürr, da myamem koke yarilürr azilüm.
33 Lod oyaka bóktanórr wagó, ‘Moba wapórdó bamel kla ugó nünin, zitülkus ma gyabi tüpdü zamngóldóla.
34 Ka basendóla kólba pamkolpam azid aengde, Izipt pamkolpama ne kolae tómbapóndako ibüka. Akó ka arrkrrudóla ibü molwal bangón. Da ka kwitümgab ugósüm tama ibü ⌊aurdü amanóm⌋. Da yao, ka marü zirrapóndóla akó Izipt tótókóm.’
35 “Moses ene dadan pam módóga, Isrrael pamkolpama noan alzizi amanikóp. I oya imtinóp wagó, ‘Marü ngi ia nótó mókyene, kibü ngabkanóm akó dümdüm bainüm?’ A ene anerruan tangbamtindügab, nótó okaka tübyónürr Moseska kari tórezpükü nugupdügab, God tüób zirrsapónórr Mosesón, Isrrael pamkolpam ngabkanóm akó aurdü amanóm.
36 Ene dadan pam módóga, ibü nótó nolngomólnónóp, ⌊asen-koke tórrmen⌋ akó ⌊wirri tulmil⌋ tómbapónde Izipt kantrridü, Óe-óe Malu baurrdi akó ngüin-koke bwóbdü 40 pailüm.
37 Ene Moses módóga, nótó bóktanórr Isrrael pamkolpamdó wagó, ‘God sab prropet zirrsapóne yabünkü, kürüzan zirrkapónórr, yabü yabióban pamkolpamdógab.’
38 Moses akó módóga ene pam, asi nótó yarilürr mibü Isrrael pamkolpamab ngorodó, i enezan ngyaben kwarilürr ngüin-koke bwóbdü. Anerrua ola tóbtanórr oyaka, Sinae pododó. Mibü abalbobatal ta inzan asi kwarilürr, Moses ngyaben bóktan nóma yazebórr mibüka büdrratóm.
39 “A mibü abalbobatal ubi koke bainóp oya arrkrrum, ó alzizi amanikóp, akó ibü moboküpdügab wirri ubia tamórr Izipt bakonóm.
40 I Erronón ilóp wagó, ‘Ma kibünkü ngibürr god ugó tómbapó mibü nidi tolngomólnórre. A ini pam Moses, mibü nótó simarrurr Iziptgab, mi umul-kókakla, ia laróga kuri tómbapóne oyaka.’
41 I we tonarr tónggapónóp obae god, wamaka ⌊kau⌋ kupoa. I ngibürr lar tübarrmünürr, urdü yamselóp ene obae god morroal ainüm. Akó wirri tóre ta asi yarilürr oya ótókóm, i tibiób tange ne kla tónggapónóp.
42 God ibükagab byalüngürr da elókórr ibü, abüs, melpal, akó wimurr ótókóm, ngaen prropet Eimos Godón bóktan enezan wialómórr tóba pebadó wagó,
“ ‘Isrrael pamkolpam, e kürünkü
⌊urdü amsel lar⌋ akó ⌊gyaur kla⌋ koke tübarrmürrü,
40 pailüm ngüin-koke bwóbdü.
43 A e ma wa darrü god, ngi Molek, oya müót sidüdarre,
akó Rrepan, yabiób wimurr god, oya dandang.
E ini obae god nisab dandang tónzapónarre ótókóm.
Da ka sab igósidi pamkolpam zirrnapónónómo yabü azebóm, da yabü bwóbdügab amarrum Babilon wirri basirr usian pyól.’
44 “Mibü abalbobataldó ngaen Godón ⌊Palae Müót⌋ asi yarilürr, ngüin-koke bwóbdü, ibü gyagüpi amanóm, God ibüka asi yarilürr. Wa inzan tónggapórrón yarilürr, God Mosesónzan yalórr, wa oya dandang iazan esenórr.
45 Mibü abalbobatala ini Palae Müót nóma ipüdóp tibiób abaldógab, ugón i Zosyuan tangdó kwarilürr. Da we klampükü tübarrmülürr, i ini Keinan tüp nóma ipüdóp mogob pamkolpamdógab, God nibiób amanórr tibióban tüpdügab. Ene gyabi Palae Müót wata asi yarilürr kókó ⌊Deibidün⌋ balngomól tonarrdó.
46 Zeikobón God Deibidka morroal barnginwóm esenórr, da wa Godón imtinürr oya ngyaben müót aelóm.
47 Da wa tüób koke elórr, ama oya oloma Solomon wató elórr Godónkü.
48 “A wa Wirri Kwitüm Nótóke, wa pamab tange aelórrón müótüdü koke ngyabenda. Ngaen, darrü prropeta, Aesaya, Godón bóktan inzan wialómórr wagó,
49 “ ‘Lod bóktanda wagó, “Pülpül, kürü kingan mórran klama,
a tüp, kürü wapór nisab ngón ngagón klama.
E gaodó kokeakla ia-ia müót aelóm
kürü morroal ngón ngagónóm,
50 zitülkus blaman elklaza kürü tanga tómbapónórr.” ’ ”
51 Stiben akó wirri pamdó bóktanórr wagó, “E wirri-singül akó güblang-koke pamkolpamakla! Yabü moboküp ene pamkolpamab moboküpzanko, Zu-koke nidipko. E tai yabiób abalbobatalzanakla; e metat Godón Samupükü inzan bóka bamgündakla!
52 Ngaen yabü abala blaman prropet wirri müp uliólürr. I ta okrralórr, bóktan ngaen nidi amgol kwarilürr Morroal Dümdüm Paman tótókankwata. Da e oya wirri ngi pamab tangdó ingrinarre, da we emkólarre.
53 E wa go módógakla, Godón gida nidi ipüdarre, anerrua ne bóktan singrinóp yabü tangdó. Da e kokean mamoan kwarilnürrü.”
Stibenón Ingülküpi Emkólóp
54 Ene kwób bazen pokodó wirri pamazan arrkrru kwarilürr Stibenón, i wirri ngürsil zumgulürr, da ibü ilküpa óe-óe bainóp akó zirrgüp bótak kwarilürr oyaka.
55 Stibenón büb Godón Samua gwarrarrón yarilürr. Stiben kwitüdü yazilürr, da Godón kómal wirri zyón esenórr, akó Yesun zamngólde wirri pabodó Godón tutul tangdó.
56 Da wa wirri pamdó bóktanórr wagó, “Ngakónam, ka asendóla pülpül kwit tapabakurrün, akó Pamkolpamab Olom zamngólde Godón tutul tangdó.”
57 Wirri pama ene poko nóma barrkrrurr, i tibiób güblang tange murrnausóp, wirribóka taegwarrkü busuóp darrpan gyagüpitótókpükü oyaka.
58 Amigóp da ogyarr-ogyarr amurrutóp Zerrusalem wirri basirrdügab, da ingülküpi amkal basirr kalkuma we bókyenóp. Kotóm ain bóktan Stibenónkwata nidi bóktónóp, i ngaen-gógópan tibiób tumum bamel mórrkenyórr enelóp, ingülküp amanóm, da darrü küsil paman wapór minggüpanan irrbünóp, ngi Sol.
59 I oyazan amkal kwarilürr ingülküpi, Stiben tóre ekorr wagó, “Lod Yesu, ma kürü samu ugó sipa.”
60 Wa wakósingül nülkamülürr, da wirrianbóka bóktanórr wagó, “Lod, ma ibü ini kolae tonarran darrem akyan-gu.” Wa ini poko nóma bóktanórr, da nurrótókórr.